Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Képzés: Közösségi oldal : Mentofaktúra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Képzés: Közösségi oldal : Mentofaktúra."— Előadás másolata:

1 Képzés: Közösségi oldal : Mentofaktúra folyóirat-filozófia és coaching: Kulcsszavak: coach, coachok, coach képzés, mediátor, mediáció, mediátor képzés All rights reserved- Ez a diasor szerzői jogvédelem alatt áll.

2 Itt tartunk: „Paradoxonok 3.” Magyar Coachszövetség KA- Déri Kriszti 2 Coaching célja a hozott probléma ellenére a jó hangulat, a pozitív feedback, Ötletvihar elindítása (laterális gondolkozás), Kreatív destrukció (építő rombolás) megvalósításával az attitűdváltás és a változás elérése a coachee(k) egyszerre töltse(k) be a tanuló és a tanító szerepét. erős ontológiák gyengítése (kreatív destrukció) a téves heurisztikák „szerelése” a metaforák azonosítása, kibontása és átkeretezése, Grice-maximák kreatív megsértése. Bevezetés Folytatásban Fürtábra RAFT eljárás Háromlépéses interjú és egyebek Előző órát folytatjuk (emlékeztető diák)

3 Ezt tanultuk meg eddig… Itt folytatjuk…  Coach alapattit ű dje  Panda-stratégia  Koala-stratégia  Fogolydilemma  Múzeum-módszer  Metaforák azonosítása  Kreatív destrukció  Grice-maximák megsértése  Ontológiák feltárása  Szemetesláda-modell  De-, Poszt-, Mcdonaldizáció  Paradoxonok 1., II.  (Vágyteljesít ő gondolkodás)  Téves heurisztikák › Alapgyakorlatok 1.  „Lapra fel!  „Gubancol(d)ás!”  „Rítustermelés”  „Kockáz(tat)ás”  Alapgyakorlat 2. Jóslás „Jóslás” a kíváncsiság felkeltésére, a közös munka (coaching-folyamat) megkezdéséhez kreatív destrukció  Az ontológiai coaching központi módszere: kreatív destrukció (bevezet ő példák a gyakorlatban) Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Dr. Kollárné Déri Kriszti Az együttműködés előkészítése Szerződéskötés előkészítése, helyzetfeltárás (célja, módja) Konzultáció- szervezés fő szempontja Paradoxon-technikák 3. Jutalmazás-büntetés

4

5  A coaching egésze, egyebek mellett, azért nem mcdonaldizálható, mert vannak olyan rejtett vágyaink, amelyekr ő l nem szeretnénk tudni.  Beteljesülésük alapjaiban ásná alá az önmagunkról kialakított képet.  A vágy nyílt beteljesülésének mértékében n ő a szorongás.

6 „A” Szubszemély/szubholon BEMENET Nyílt vágy, mely a személy szintjén b ű ntudatot generál M Ű VELET Álommunka: torzítás, s ű rítés, eltolás KIMENET álom a maga szimbolikus, metaforikus nyelvével, a torzítás mértékével arányosan csökken a szorongás.  A modell olyan vágy álombéli beteljesülését ábrázolja, a melyr ő l az álmodó nem akar tudni.  A lappangó álomtartalom tudattalan, tehát a személy nyugalmáért azzal fizet, hogy félreérti önmagát.  A torzításra rengeteg er ő forrást elpazarol a rendszer, ami miatt nem képes valódi változásra.

7  Nem álomfejtés, hanem?  A coachee beszámolója során a hallgatólagos tudása (tacit knowledge) és az explicit tudása között fellelhet ő inkonzisztencia jelzi a coach számára a személyben rejl ő inkonzisztenciát ->törést az ontológiában.

8  Egy szegény pár abba a kitüntetett helyzetbe kerül, hogy három kívánságukat teljesíti egy mindenható tündér.  Els ő kívánság: miel ő tt konszenzusra jutnának azt illet ő en, hogy mi legyen az els ő kívánságuk, a feleség a szomszéd sátorban sül ő kolbász illatától elbódulva egy pár kolbászt rendel a tündért ő l.  A feleség-holon kimenetén tehát megjelenik a beteljesült vágyat kísér ő öröm.

9  Második kívánság: a férj-holont az asszony beteljesült vágya dühvel tölti el, és azt kívánja, hogy n ő jön a n ő orrára a kolbász. Ez a második vágyteljesülés, ami az asszony által kiváltott szorongásra adott válaszban, a büntetésben manifesztálódik.  Harmadik kívánság: a feleség- és férj-holon kooperációjának eredmény az, hogy egyetlen közös kívánságuk eredményeként eltávolítható legyen a feleség orrára n ő tt kolbász.  Valójában a személy-holon szintjén nincs vágykielégülés, viszont a rendszer rengeteg energiát használt fel a semmi elérésére.

10  A személy szintjén akkor beszélhetünk valódi vágyteljesülés okozta örömr ő l, ha a két szub-holon kooperál (konszenzusra jut a vágyakat illet ő en, vagy autonóm döntéseik egybeesnek.)  Els ő esetben a „férj” és a „feleség” el ő re „megbeszéli”, hogy az els ő kívánságuk egy pár kolbász lesz, a másodikban pedig egybeesnek a kívánságaik, anélkül, hogy egyeztetnék azokat.

11  A személy-holonon belül két szub-holon › „A” szubholon („A” funkcionális rendszer, mely a tudattalan vágyak beteljesüléséért felel):  ha álmában beteljesül nyíltan (nem eltorzítva) a vágya, akkor „A”- szubholon örömet érez (jutalom). › „B” szubholon („B” funkcionális rendszer, cenzor, vagy kontroll):  „A” holon beteljesült vágya szorongást generál B szub- holonban, amelyre büntetéssel válaszol.  A személy szintjén: jutalmazás és büntetés egyszerre (holonikus egységek együttjárása).

12 „A” Szubszemély/szubholon BEMENET Vágyik valamire M Ű VELET Terv és cselekvés KIMENET Beteljesült vágy/öröm „B” Szubszemély/szubholon BEMENET Arra vágyik, amire „A” M Ű VELET Kooperatív terv és cselekvés „A”-val KIMENET Beteljesült vágy/öröm

13  Ha A és B szubszemélyek vágyai megegyeznek, akkor adekvát a mcdonaldizáció és a posztmcdonaldizáció.

14 „A” Szubszemély/szubholon BEMENET Vágyik valamire M Ű VELET Terv és cselekvés KIMENET Beteljesült vágy/öröm „B” Szubszemély/szubholon BEMENET „A” vágya dühöt generál M Ű VELET Terv és cselekvés „A” megbüntetésére KIMENET Beteljesült vágy/öröm attól, hogy „A” szorong

15  Polányi Mihály: hallgatólagos és explicit tudás megkülönböztetése  I. Hallgatólagos tudás: csak személyesen átadható ismeret. › a. A tudás szótlan dimenziója:  Szavakba nem foglalható tudás, készségek elsajátítása, gyakorlati tudás. › b. A tudás hallgatólagos összetev ő je:  Tudásunkat megalapozó el ő feltevés, mely adott esetben explicit módon is megfogalmazható.

16  I. Explicit tudás: Személytelen, képletek, fogalmak révén tovább adható objektív tudás. Ideáltípusa a számítógép mint „következet ő berendezés”.  Polányi-stratégia az ontológiai coachingban: A személy hallgatólagos tudása (testbeszéde, artikulációja, metakommunikációja, érzelmei, egész kommunikációs gyakorlata, el ő sejl ő el ő feltevései) inkonzisztenciát mutat explicit tudásával.

17 „A” Szubszemély/szubholon BEMENET Explicit tudás M Ű VELET „Számolás” /logikus m ű velet KIMENET Explicit tudás

18 „B” Szubszemély/szubholon mint számítógép-használó BEMENET Explicit tudás M Ű VELET az explicit tudásból kibontott értelem, konzisztens összefüggés KIMENET személyes tudás hallgatólagos és explicit konzisztens egysége

19  Ikujiro Nonaka szerint a Toyota olyan tudástermel ő vállalat, amely az explicit tudás és a hallgatólagos tudás között hidat épít, ez minden innováció alapja.  A vállat tudásának nagy része tapasztalatból szármatik, és formalizált módon nem adható át. A szervezet azért sikeres, mert képes hidat építeni a hallgatólagos és az explicit tudás közé

20  Az els ő találkozás során a coach a coachee személyes és explicit tudása közötti inkonzisztenciákból következtet vissza a személyen belül rejl ő inkonzisztenciákra.  Vagyis a helyzetér ő l adott explicit, fogalmi magyarázata, valamint a metakommunikációja, élethelyzete, testbeszéde, a narrativája mögött rejtez ő el ő feltevései és hangulata közötti inkonzisztenciákra.

21 „B” Szubszemély/szubholon mint számítógép-használó BEMENET A és B egymásnak ellentmondó vágy M Ű VELET vágyteljesítés és büntetés oda/ vissza KIMENET inkonzisztencia a hallgatólagos és az explicit tudás között  A hallgatólagos és explicit tudás között fennálló inkonzisztenciákból (tervvisszafejtés révén) következtethetünk a paradox vágyak jelenlétére.

22  Az explicit és hallgatólagos tudás közötti áramlás el ő segítése a szubholonok (személyben, személyek) között a változtatás alapja. ÉN-VEZÉRELT VÁGYTELJESÍTÉS  Eredmény: ÉN-VEZÉRELT VÁGYTELJESÍTÉS.

23 Coachként vigyázz a jutalmazással és büntetéssel (jutalmazó/büntet ő szubholonikus egységek m ű ködése!). A konzisztens verbális,a kontrollált non-verbális viselkedés ne tévesszen meg. Keresd az inkonzisztenciát az ontológiában (más ontológia alapozza meg a hallgatólagos tudást, mint az explicit tudást). Explicit tudást gyakorlati szintre kell vinni (fogalmi szintr ő l gyakorlati szintre emelni). Hallgatólagos tudást explicitté tenni (x el ő feltevések állnának az Ön ontológiája mögött, miközben valójában y el ő feltevések alapoznák meg azt ->inkonzisztencia a hallgatólagos/explicit tudása között-> inkonzisztencia mutatkozik a beszéd és a gyakorlat között, másképpen a gyakorlati példái alapján felálló ontológiája és a szóban bemutatott ontológiája között szakadás van->coachként hidat kell képeznünk).

24 Explicit-Explicit áramlás: egyszer ű megbeszélés két ember között nagyon egzakt, fogalmilag jól meghatározott dolgokról. Ha az emberben lév ő interpretáló egység (a személy hallgatólagos tudása- a személy mögött ott állnak a szülei, nagyszülei, stb.) megakadályozza a tisztán explicit-explicit áramlást! =Mcdonaldizáció korlátai! Hallgatólagos Explicit áramlás: Pl. NLP: a hallgatólagos tudást próbálja explicitté tenni. Coachként reflektálunk (önreflexiót indítunk) a személy jó heurisztikái, adekvát rítusai, helyes magatartásmintázatai forrására, céljára és funkcójára.

25 NIKI Helga Tamás Piroska

26 Ellenállás, vagy korlátozás hiánya Szélzsák szabadon elfordul A kikötött kutya elszabadul A beakadt cipzárt kibontjuk, hogy megszabaduljunk Büntetést alkalmazó emberek a helyzetük meger ő sítéséért Kritika Rosszallás Megrovás Nevetségessé tétel Szemrehányás Hibáztatás Fizikai bántalmazás Látható, vagy háttérbe húzódó büntetések a jóság bebiztosítására Direkt büntetések elkerülése Freudi dinamizmusok Tanult szabályok Kikövetkeztetett szabályok és annak megfelelően alakított magatartásformák

27  Általában „titokban” történik › kizárólag a két, teljességgel különböz ő ontológia összecsapását jelenti › a hatalom illúziója csak addig tartható fent, míg teljes rendelkezésre áll az áldozat (nincs tanú, nincs véd ő ) › A bántalmazó általában tagad („nem tudod, mir ő l beszélsz”, „mindig tiéd az utolsó szó?!)”, kénytelen tagadni az uralkodásból adódó észleléseket, élményeket a leleplez ő dés megakadályozására  Id ő vel egyre intenzívebbé válik › az áldozat észrevétlenül megtanulja tolerálni (el ő bb ok-okozatot keres a történtekre, kés ő bb elhúzódik, stb.) az er ő szakot és lassan elveszíti az önbecsülését  Sok formát és álarcot ölt › Aggódás->düh->fizikai tettlegesség › A bántalmazó szerelmi vallomása rejt (tartalma és jelentése más, mint amit az áldozat ért, cél az áldozat megtartása)  Elveszi az áldozattól azt a lehet ő séget, hogy áldozatként nézzen a helyzetére › a szóbeli er ő szakot pedig az áldozatnak kell felismerni, mert az agresszornak nem f ű z ő dik érdeke hozzá Meg ő rjítés: közvetlensége miatt romboló, rejtett szóbeli er ő szak, „két ember interakciójának olyan formája, amely az elkövet ő er ő s, elfojtott agressziójából származik, és amely jelent ő sen gyengíti az áldozat képességét, hogy azonosítsa és kezelje kettejük viszonyát” (Bach és Goldberg)

28  Formái Titkolózás, ellenkezés, leszólás, viccnek álcázott szóbeli erőszak, beszélgetés akadályozása és a mellébeszélés, vádaskodás és a hibáztatás, ítélkezés és kritizálás, bagatellizálás, aláásás, fenyegetés, becsmérlés, elfelejtés, parancsolgatás, tagadás, bántalmazó dühkitörés  Eredménye  Nyugalom Megdöbbenés  Felelősség Alkalmatlanság  Elszántság Frusztráció  Gyengédség Elutasítás  Remény Csalódás  Boldogság Reményvesztett szomorúság  Biztonság Félelem Teljes zavarodottság Megoldási lehet ő ség Terápia (vigyázat!), elválás, hatáskeltő válaszok (válaszreakciók,), paradox technikák, beszorítás, támogató (csoport) keresése

29  Bántalmazó ontológiája- paradoxonjáték 1. › Uralkodóelvű viszonyok között, patriarhális befolyás alatt töltötte a gyermekkorát › Mások feletti hatalom keretein belül képes csak gondolkodni, ebben a rendszerben képes meghatározni önmagát › Az erőszakos elutasítja a partnere gyengeségét, racionalizáló közeledését (beszéljük meg), mert ezek a tulajdonságok számára egyenlőek a sérülékenységgel (halál) › Partnere egyenlőségét alsóbbrendűségként éli meg (uralkodás nélkül nem érzi erősnek magát, kooperatív légkörben meg kellene fogalmaznia saját igényeit, visszautasításra is fel kellene készülnie) › Sosem nyeri el a konstruktív együttműködésből eredő hasznokat-> saját önértékelési zavara és instabil állapota stabilizálódik, rosszabbodik

30  Bántalmazott ontológiája- paradoxonjáték 2. › Valószínű, hogy hasonló tekintélyelvű családból jön ->”fekete pedagógia” (l. csokoládé megtagadásának mintalehetőségei a szülő részéről) › Zavarodott állapotban (l. agymosás) megpróbálja megérteni, miről is szólnak a „viták” › Az áldozat egy émelyítő állapotban marad tartósan (leépülő öntudat, védekezőképesség), mert a konfliktusok sosem nyernek feloldást, nincs lezárás (nincs értelmezés és racionális magyarázat) › Önészlelésükben beállt változások miatt magát az agresszió okát nem ismerik fel (nem képesek segíteni önmagukon sem- figyelem, a bántalmazó is segítségre szorul!) › Bókok, ajándékok újabb reményt ébresztenek az áldozatban a szebb jövő iránt (késik és elmarad a „kiszállás”) › Az agresszortól való eltávolodás tovább növeli a bántalmazást („még a szexuális életünket is tönkre teszed?”; növekszik a dühadag és a kizúdított düh intenzitása, hiszen a kiváltott hatás eredeti mértékét el kell érni a kielégülés érdekében) › Hibás heurisztikák sorát építik fel magukban az áldozatok („ha türelmesebb lennék…”, „vagy jót, vagy semmit se mondj”, „a szerelem mindent legyőz”…)

31 LáthatóLáthatatlan Tárgyaktól való függőség kialakítása Szabályozó mint bába Lelkek megváltoztatása Engedékenység Vezetés Stb.

32 Szabadság és méltóság támogatói Hadsereg és a rendőrség kormányzati erőfölényben Szentségért járulók fenyegetése a pokoltűzzel Tanárok lemondtak a nádpálcáról a büntetés finomabb formáinak alkalmázásáért… ? ?

33  Túl kemény büntetés a büntető csoport elhagyását eredményezheti  A büntetés összeegyeztethetetlen érzelmeket kelthet (nem lehet egyszerre megtámadni a büntető személyt és elszaladni előle)  A büntetett viselkedés nem szűnik meg szükségszerűen (erőszak fennmarad, sőt fokozódik a börtönben)  A büntetett viselkedés nagy valószínűséggel visszatér a büntető körülmények megszüntetésével  Lehet, hogy csak azért tanúsít más magatartást (akár a megbüntetett), hogy a(z újabb) büntetést elkerülje › Nem viselkedik büntethető módon (pl. nem látható) › Elfojtott vágyak elkerülik a cenzort: álom, képzelgés › Szublimáció: olyan más viselkedésformát választ, ami hasonló megerősítő hatásúak, de nem büntetik › Átirányítás: átirányíthatja s büntethető viselkedést olyan tárgyakra, amelyek nem tudják megbüntetni őt (gyerekek, kis állatok) › Azonosítás: nézhet olyan személyeket, akiket hasonló viselkedésért megbüntetnek és azonosul velük

34 › Racionalizáció: okát adja a viselkedésének, hogy ne legyen büntethető (pl. a gyereket saját érdekében bünteti) › Büntethető alkalmak elkerülése (alkoholista kerüli a kocsmákat) › Csökkentjük a természetes büntethetőség körülményeit (megjavítunk egy eltört lépcsőt, hogy ne essünk le, toleránsabb barátokat/társat választunk) › Csökkenthetjük annak a valószínűségét, hogy a büntethető viselkedés előforduljon (betiltani az alkohol árusítását, nyugtatók szedésével csökkenteni az agresszív hangulatot) › Helyettesítő tevékenység folytatása, mely látszólag semmilyen megerősítő következménye nincs, de kiszorítja a büntethető tevékenységet (notórius gyorshajtó biciklivel közlekedik még rossz időben is) › Büntethető körülményeket minimalizálni: Kolostor effektus, vagy ellopható tárgyakat elzárni, így csökkentve a kísértést › Büntethető viselkedést kiváltó kontingenciák megsemmisítése: hisztériás kitörések lecsillapíthatók, ha azok semmiféle hatást nem eredményeznek

35 Dicsőséget arathat azért, mert jól viselkedett Ha megbüntetünk valakit azért, mert rossz volt és rá hagyjuk, hogyan viselkedjen helyesen A körülményeket illeti a dicsőség Ha azért viselkedik jól, mert a környezetet úgy állítjuk be, hogy minimáljuk a büntethető körülményeket Hogyan vegyük rá az embereket, hogy ne jók legyenek, hanem jól viselkedjenek?

36 Elrejtőzés (szülők kémkednek a gyermekeik után, rendőrök civil ruhát hordanak) Ellenőrzés finomodása (gyorshajtás az elrejtőzött rendőr ellenére radarral mérhető) A kontroll bemérése (a radarjelz ő készülék alkalmazása az ellen ő rzés beazonosítására) Szabályozás internalizálódása Szabályozás átszáll az autonóm emberre Lelkiismeret, vagy felettes én megerősítő szerepe Ahogy a környezeti feltételek egyre kevésbé láthatóak, úgy egyre nyilvánvalóbb az autonóm ember jósága.

37  A jóság, aminek a jó viselkedést tulajdonítjuk, a személy értékének, vagy méltóságának része, fordítva arányos az ellenőrzés láthatóságával és a büntetettség tényével.  Aki büntet, úgy tűnik, mindig kisebb kockázatot vállal.  A emberek ügyesen megtanulnak büntetni, míg a jutalmazást nehezen sajátítják el.

38  Engedékenység: mindenféle irányítás feladása. A szabályozás feladata elől kitérni azt jelenti, hogy átruházni a felelősséget nem magára a személyre, hanem a társadalmi és nem társadalmi környezetre.  Szabályozó mint bába: ellenőrzés gyakorlásának a látszatát is elkerülni, egyben elkerülni a felelősséget. Az erőfeszítésekhez látszólag aránytalanul nagy eredmény társul (szülésznő munkája eredménye a megszületett gyermek), de az egyén hozzájárulása az eredményhez csökken.  Vezetés: új lehetőségek feltárását és a fejlődés bizonyos irányú megakadályozását jelenti. Csak olyan mértékben hatékony, amennyire szabályozást is alkalmazunk.  Tárgyfüggőség: Az ember tárgyak használatára kényszerül. Tárgyaktól való függőség tehát nem függetlenség. Ha az ember maga választja ki a tárgyakat, nem háríthatja el az eredményért való felelősségét.  „Lelkek megváltoztatása”: gyenge intézkedésekkel tiszteletben tartott látszólagos szabadság nem egyéb, mint a feltűnésmentes szabályozás. Amikor átadjuk a vezetést a személynek, átkapcsolunk a szabályozás egyik módjáról a másikra.

39  Külső jutalommal manipulálni lehet a feladatot végző személy feladat iránti érdeklődését, belső motivációját › Kísérleti személyek adott feladathoz való viszonyulása extrinsic (külső) jutalommal oly módon befolyásolható, hogy a feladat végzéséért adott jutalom nem áll arányban az intrinsic (belső) motivációval. Ez a jelenség kétféleképpen idézhető elő:  vagy úgy, hogy egy nehéz, monoton, unalmas munka elvégzéséért aránytalanul kevés jutalmat adunk, s ekkor a személy a feladatot egy idő után önmagában is érdekesnek fogja találni  vagy pedig úgy, hogy a személyt egy önmagában érdekes feladat elvégzéséért megjutalmazzuk. Ebben az esetben a személy elveszti a feladat iránti érdeklődését, s annak elvégzése munkává válik számára. Külső jutalmazás hatására megváltozik a feladathoz való attitűd  A feladat „nagyságához” mérten csekély jutalom esetén növekszik a belső motiváció, túljutalmazás esetén pedig csökken  Festinger és Carlsmith (1959) kognitív disszonancia elmélete szerint, ha a jutalom nem egyenlő értékű a feladat elvégzéséhez szükséges energiával, akkor a személy az ilyenkor keletkező kellemetlen érzések (kognitív disszonancia) csökkentése érdekében megváltoztatja a feladathoz való attitűdjét  A külső ösztönzők valóban előidéznek teljesítménynövekedést, azonban igen nagy kárt okoznak az intrinsic motivációban

40  Kigondolt közvetlen megerősítések: a személyes megerősítések készen állnak, nagy a kísértés a túlzott alkalmazásukra. Szókratész „az athéni fiatalság virágát a szerelmi szenvedély kötelékével vonzotta és kötötte magához” Marrou  Természetes megerősítések: gyakran inkább lustaságot, mint szorgalmat ébresztenek.  Megerősítéses kapcsolatok tökéletesítése: pl. programozott oktatás- a kis lépésenkénti megerősítés csökkenti a motiváló személyi hatáskörét.  Feszíteni az arányt: pl. galamb tanítása, delfinek idomítása- mekkora legyen a követelmény, milyen követelmény teljesítéséhez, milyen jutalom társuljon?

41 Jutalom preferencia erőfeszítés elvárás szerepfelfogás teljesítmény Képességek, szükségletek, jellem belső jutalom külső jutalom A jutalom igazságossága elégedettség

42  Önbizalmat er ő sít ő kommunikáció  Dicséretet kifejez ő kommunikáció  Határokat kijelöl ő kommunikáció  Választás képességét fejleszt ő kommunikáció  Verbális bántalmazás esetén a szül ő azonnali és feltétel nélküli pártfogása

43  Páros gyakorlat építőkockákkal Bekötött szemű építő és látó tervező-szervező tevékenysége előre megadott instrukció alapján Irodalom:  Dr. Kollár-Déri: Vízen járni, Mentofaktúra Kiadó, Buadpest,  Evans - Szavakkal verve  Skinner –Szabadon fogva  Skinner – Tanítás technológiája  Deci, E. L.: Kognitív értékeléselmélet: az extrinsic jutalom hatása az intrinsic motivációra. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., –361. o.  Deci, E. L.: Intrinsic Motivation. Plenum, New York,  Calder, J. B.–Staw B. M.: Az intrinsic és extrinsic motiváció önészlelése. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp.,  Condry, J.: Az exploráció ellenségei: a saját kezdeményezésű tanulás szemben a más által kezdeményezett tanulással. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., –391. o.  Festinger L.: A kognitív disszonancia elmélete. In: Hunyadi (szerk.): Szociálpszichológia I., Gondolat Kiadó, Bp.,  Harlow, H. F.: Mice, monkeys, men and motives. Psychological Review, sz. 23–32. o.  Lepper, M. R.–Green, D.: Turning Play into Work: Effects of Adult Surveillance and Extrinsic Rewards on Children's Instrinsic Motivation. In: Journale of Personality and Social Psychology, sz. 479–486. o.  Ransen, D. L.: A jutalmazás motivációt csökkentő hatásának közvetítése kis- és középkorú gyerekeknél: egy mintához való hasonlítási modell. In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp., –416.  Schwartz, B.: Megerősítéssel kialakított viselkedési sztereotípiák. Hogyan ne tanítsuk a szabályfelismerést? In: Barkóczi I.–Séra L. (szerk.): Emberi motiváció II. Tankönyvkiadó, Bp.,  Skinner, B. F.: Az operáns viselkedés. In: Ádám György (szerk.): Pszichofiziológia. Gondolat Kiadó, Bp.,  Fleming - Stopping Wife Abuse


Letölteni ppt "Képzés: Közösségi oldal : Mentofaktúra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések