Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Szakma- és képzőhely választás, tanulóképzés 2008-ban Kurucz János szakképzési vezető Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Szakma- és képzőhely választás, tanulóképzés 2008-ban Kurucz János szakképzési vezető Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara."— Előadás másolata:

1 1 Szakma- és képzőhely választás, tanulóképzés 2008-ban Kurucz János szakképzési vezető Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara

2 2 Pályaválasztás: Iskolaválasztás? Szakmaválasztás? Pályaválasztás?

3 3 A pályaválasztást/szakmaválasztást meghatározzák: Szülői igények, vágyak (iskolát választ) Barátok (iskolát választ) Iskola közelsége, „ismertsége” (iskolát választ) Az ott oktatott szakmák, A gazdaság igényei: -olykor távol képzik a lakóhelytől

4 4 A beiskolázott tanulók aránya Gimnázium: 25% Szakképző iskola: 50% Szakiskola: 27% (4%-kal több, mint az országos átlag)

5 év változásai I. Az iskolák szintjén centralizáció és modernizáció - mikro térségi általános iskolák létrejötte, - TISZK-be tömörült szakképző iskolák - iskolafelújítások A források koncentrációja (normatíva változás)

6 év változásai II. Döntések és források elosztásának regionális szintre telepítése=RFKB - decentralizált szakképzési források elosztása - szakképzési igény felmérés - szakképzési irányok és arányok meghatározása - kiemelten támogatott szakmák képzésének többlet támogatása - Támogatott szakmák - szakképzési forrásból támogatásra nem javasolt szakmák

7 év változásai III. További célok az irányok, arányok meghatározásában: - Megyei szinten 1 iskolában 1 osztályban oktatható szakmák - Regionális szinten 1 iskolában 1 osztályban oktatható szakmák - Országos szinten 1 iskolában 1 osztályban oktatható szakmák

8 év változásai IV. A kamarák szerepének erősödése: - RFKB alelnöke a régióban működő kamarák képviselője - RFKB tagok több mint fele a munkaadói, munkavállalói érdekképviseletek képviselői - Döntés előtt kamara által vezérelt előkészítés - A képzési igény felmérés és előrejelzés megszervezése, lebonyolítása Cél: Lássunk előre 2013-ig

9 9 2008/2009. tanév beiskolázási adatai I. Iskolák összes tanulói létszám I. Iskola Évfolyam Össz. (fő) 9. évf.10. évf.11. évf.12. évf.13. évf.14. évf.15. évf. 1. Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola S.TISZK Bacsák György Szki Bárczi Gusztáv Óvoda, Ált. Isk., Spec. Szakisk., Diákotthon és Módszertani Kp., Kaposvár BNI Széchényi Ferenc Szki S. TISZK Baross G. Szki Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Építőipari, Faipari Szki Jálics Szki Kinizsi Élelmiszeripari Szki S. TISZK Krúdy Szki Marcali Szki MVÖ Széchenyi Zs. Szki

10 tanév beiskolázási adatai I. Iskolák összes tanulói létszám II. Ssz. Iskola Évfolyam Össz. (fő) 9. évf.10. évf.11. évf.12. évf.13. évf.14. évf.15. évf. 15. S. TISZK Nagyváthy Középiskola S. TISZK Rudnay Gy. Középiskola Széchenyi Ker. Szki Zichy M. Iparművészeti Szki Összesen (fő)

11 /2009. tanév beiskolázási adatai III. Kamarai tényszámok A tanulószerződések száma én: 1998 fő (2005. óta folyamatosan emelkedik) 56% kamarai tagnál van gyakorlati képzésen. ÉRDEMES LETT SZAKMÁT TANULNI AZ ÖSZTÖNDÍJ BEÉPÜLT A CSALÁDOK KÖLTSÉGVETÉSÉBE ÉRTÉK LETT A TANULÓ A GÉPIPAR-ban foglalkoztatott tanulók száma: 95 fő (enyhén nő és stabilizálódik) A tanulószerződést kötött vállalkozások száma: 412 db. (25%-a kamarai tag) A kamara által ellenőrzött és akkreditált képzőhelyek száma: 437 db. – A kamara által ismert és ellenőrzött vállalkozások képzési kapacitása a jelenlegi tanulólétszám kétszeresét is képes lenne képezni!

12 12 A tanulószerződés: melyet a gyakorlati képző vállalkozás köt a tanulóval, a kamara előtt. A kamara feladata : - A tanulószerződéssel kapcsolatos nyilvántartás, adminisztrálás, a gyakorlati képzők minősítése, ellenőrzése, tájékoztatása a feladataikról, adminisztrációs teendőikről, a tanulói panaszok kezelése. -Tanulószerződést az a vállalkozás köthet, akit a kamara minősített, arra alkalmasnak talált. - A kamarák működtetik a szakképzési tanácsadók hálózatát, melyen keresztül valamennyi gyakorlati képzőhely folyamatos ellenőrzése megtörténik. - A kamarák adják ki a pénzügyi elszámoláshoz szükséges tanúsítványokat is, melyek két évig érvényesek. Ehhez a minősítési-akkreditációs eljáráshoz szintén a kamarák látják el a szervezés feladatait szeptember 1.-től a gyakorlati képzésüket megkezdő szakiskolai tanulók estében a gyakorlati képzést végző vállalkozás már csak tanulószerződéssel foglalkoztathat tanulót, néhány speciális kivételtől eltekintve.

13 13 TANULÓI JUTTATÁSOK évi LXXVI. törvény 44 § (1) bekezdése alapján „A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni”. Mértékét a tv 44. § (2) bekezdése határozza meg: „A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével – emelni kell, felső határa a minimálbér 50%-a. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.” A pénzbeli juttatás a tanulót az oktatási szünet időtartamára is megilleti. A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

14 14 A évi LXXVI. törvény 48 § (2) bekezdése alapján „Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a 44. §-ban meghatározott pénzbeli juttatáson felül – adóterhet nem viselő járandóságként – havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés).” Az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében(1/2006 OM rend).” – A Dél-dunántúli Régióban hiány-szakképesítésnek minősül: - a szerszámkészítő, - a hegesztő és - a műanyag-feldolgozó.

15 15 A tanuló pénzbeni juttatását 29 % TB terheli a foglalkoztató oldaláról. A tanuló részéről, mivel társadalombiztosítási szempontból ellátottnak minősül, a bruttó juttatásából levonandó az egészség- (7%) és a nyugdíjbiztosítási járulék (8,5%, melyből 8 % magánpénztári lehet) összesen 15,5 %-os összege. Más levonás tanulószerződéssel foglalkoztatott diák „ösztöndíját nem érinti”. (A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 3. § (72) bekezdés értelmében a tanuló pénzbeli juttatásának kötelező (minimum) mértéke adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.)

16 16 Tájékoztatásul egy konkrét számítási példa, a tanuló pénzbeli juttatásának elszámolásáról. A tanulószerződés keretében képzést végző vállalkozó a gyakorlati időszakra a minimálbér 20 %-át fizeti a tanulónak 2008 január 1-től a minimálbér ,- Ft. A tanulónak számfejtett bruttó ösztöndíj Ft 7 % egészségbiztosítási járulék 966 Ft 8,5 % nyugdíjbiztosítási járulék/ebből 8 % magánnyugdíjpénztárba/ Ft A tanuló kézhez kap: Ft 11 % egészségbiztosítási járulék: Ft 18 % nyugdíjbiztosítási járulék: Ft Összesen a vállalkozó 1 tanulóra jutó bérköltsége 1 hónapra vetítve: Ft

17 17 A tanulók részére biztosítandó többi, jogszabályok szerint járó juttatás jellemzőit is melyekről, a szakképzésről szóló törvény 4.§ (2) bekezdés a) pontja alapján a 4/2002.(II.26.) OM rendelet rendelkezik. - A rendelet 3. §-a tanuló számára biztosítandó kedvezményes étkeztetést szabályozza, mely szerint a képző hozzájárulása (egy munkanapra vonatkozóan) nem lehet kevesebb a tanuló esetében sem, mint a dolgozóké. Az étkezési támogatást arányosítani kell a tanulók által a gazdálkodónál letöltött munkaidővel.

18 18 A rendelet 4. §-a a tanuló számára biztosítandó útiköltség-térítést szabályozza. Lényege, hogy a tanuló számára akkor kell útiköltség- térítést fizetni, ha a gyakorlati képzés, ill. a vizsgáztatás nem egy helységben van a szakképző iskolával.

19 19 A jogszabályok alapján a tanuló számára szükséges biztosítani továbbá: -Védőeszközöket (a rendelet 5. §-a) -Tisztálkodási eszközök (a rendelet 5. §-a szerint szappan és kéztisztító krém számolható el csak) -Munkaruhát (a rendelet 5. §-a) -Orvosi alkalmassági vizsgálatot (szakképzési tv. 21. § foglalkozás egészségügyi orvosi szolgálatnál, üzemorvosnál, nem azonos az iskolaorvosi vizsgálattal) -Felelősségbiztosítást (közoktatási tv. 11. § (5)) -Munkavédelmi oktatást (szakképzési tv. 21. §) -(Nem kötelező, de adható a jó munkára jutalom, vagy akár szociális támogatás is.) (rendelet 8. § Elszámolása igen bizonyult!!!) Nagyon fontos megjegyezni, hogy a tanulót minden juttatás megilleti a szünidőben is!

20 20 A gyakorlati képzés költségei visszaigényelhetőek : Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Támogatási- és Bevalláskezelési Igazgatósága (cím: 1439 Budapest, Pf. 629.) A tárgyévet követő év február 15.-ig kell elkészíteni és benyújtani az éves szakképzési hozzájárulás (SZHJ) bevallást, melyben a tanulóra fordított előbb felsorolt költségek elszámolhatóak, továbbá az oktatással foglalkozó munkavállaló (gyakorlati oktató) időarányos bére. /Ezen tételeket az Igazgatóság visszautalja vagy a szakképzési hozzájárulási kötelezettségéből levonja a gazdálkodónak/: (2003. évi 86. tv. melléklete)

21 21 A tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozást érintő egyéb kedvezmények: A felsorolt pénzügyi kedvezményeken túl a gazdálkodó szervezet az adózás előtti eredményét is csökkentheti, ha tanulót oktat. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi 81. tv. 7. (1) i) pontja alapján „Az adózás előtti eredményt csökkenti: az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12%-a, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi”. Munkaerőpiaci Alap Képzési Alaprész Decentralizált Keretéből nyílik rendszeres lehetőség a vállalkozók eszközvásárlási, fejlesztési támogatására is. Minden év tavaszán az Oktatási Hivatal szervezésében kerül sor a pályázatok kiírására, lebonyolítására. Azon vállalkozások pályázhatnak, akik szakiskolai tanulók gyakorlati képzését ellátják, az oktatás valamennyi szükséges feltételével rendelkeznek. A pályázat célja, olyan modern eszközök beszerzése, melyek az oktatott szakma eszközjegyzékében szerepelnek. A pályázat szokásos összege 1-1,5 millió forint tanulónként, maximuma pedig 8-10 millió forint.

22 22 A GYAKORLATI SZINTVIZSGA SZERVEZÉSE A szakképzésről szóló többször módosított évi LXXVI. törvény 5.§ (1) bekezdése értelmében az országos gazdasági kamarák – az országos gazdasági érdekképviseletekkel együttműködve – 16 szakmában kidolgozták a szakmai és vizsgakövetelményeket. A 15.§ (4)-(5) bekezdése értelmében ezekben a szakképesítésekben a gazdasági kamarák szintvizsgákat szerveznek. A szintvizsgák kötelezővé tételét az tette szükségessé, hogy eddig – kevés iskola kivételéve – csak a záróvizsgán derült ki, hogy milyen mértékben sajátították el a tanulók a legszükségesebb gyakorlati kompetenciákat, ekkor már nem lehetett a hiányokat pótolni. A szintvizsgával kapcsolatos valamennyi szervezési, adminisztrálási feladat a kamarára hárul, a vizsgafeltételekről a szakképzési apparátus gondoskodik, a jegyzői feladatokat is megszervezi, ellátja.

23 23 Az MKIK-nak átadott 16 szakképesítés: 1.Ács-állványozó /1/ Asztalos 34245/1/ /2/ Bőrdíszműves / Cipőfelsőrész-készítő /2005 (2006-tól megszűnt) 5.Cukrász 34245/2/ /3/ Épületburkoló /5/ Férfiruha-készítő /8/ Fodrász 34245/3/ /9/ Kárpitos 2kiadása folyamatban 10.Kozmetikus 2kiadása folyamatban 11.Kőműves 34245/5/ /15/ Nőiruha-készítő 34245/6/ /17/ Pincér /18/ Szakács /20/ Szobafestő-mázoló és tapétázó 34245/7/ /21/ Villanyszerelő 34245/9/ /24/2005.

24 24 A kamara további szakképzéshez kapcsolódó feladatai: a szakma kiváló tanulója verseny (SZKTV) megszervezése a kamara által gondozott szakmákban A további 11 szakképesítés gondozása A kamara gondozásába vett szakképesítések esetében a szakmai vizsgára elnök delegálása (a többi szakmánál pedig egy vizsgabizottsági tag delegálása)

25 25

26 26 Átvételre kerülő szakképesítések CNC-forgácsoló, Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető, Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő, Géplakatos, Hegesztő, Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, Szerkezetlakatos, Szerszámkészítő, Tetőfedő, Kereskedő

27 27 Jogszabályok évi LXXVI. törvény a szakképzésről -4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény) -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a 31/2001. OM rendelet) -13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól (korábban volt a 32/2001. OM rendelet) évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól) -89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész „adóterhet nem viselő járandóság”) évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

28 28 Fontosabb weboldalak

29 29 A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szakképzéssel foglalkozó munkatársai, telefonszámaik: Kurucz János szakképzési vezető82/ Dancs Róbertné Füzi Éva szakképzési tanácsadó82/ Rohtmer János szakképzési referens82/ Gálné Mayer Judit szakképzési tanácsadó82/ Mészáros Balázs szakképzési tanácsadó82/ Ördögh Róbert szakképzési tanácsadó82/ Surányi Edina szakképzési tanácsadó82/

30 30 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "1 Szakma- és képzőhely választás, tanulóképzés 2008-ban Kurucz János szakképzési vezető Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara."

Hasonló előadás


Google Hirdetések