Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nyugdíj jogszabályok 2008. évtől bekövetkező változásai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nyugdíj jogszabályok 2008. évtől bekövetkező változásai."— Előadás másolata:

1 A nyugdíj jogszabályok évtől bekövetkező változásai

2 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő előrehozott öregségi nyugdíj Születés éve Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra lehetőség Szükséges szolgálati idő Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szolgálati idő NŐ 2006-ban 2007-ben születésnaptól 38 év 33 év születésnaptól 38 év 33 év születésnaptól 38 év 33 év születésnaptól 38 év 33 év születésnaptól 38 év 33 év FÉRFI 2006-ban születésnaptól 38 év 33 év 2007-ben születésnaptól 38 év 33 év Kedvezmények a jogosultságnál: - gyermekkedvezmény - folyósítási kedvezmény - korkedvezmény

3 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő előrehozott öregségi nyugdíj Születés éve Előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra lehetőség Szükséges szolgálati idő Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szolgálati idő NŐ 2008-ban születésnaptól 38 év 33 év FÉRFI 2008-ban születésnaptól 38 év 33 év ÉS - az évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Kedvezmények a jogosultságnál: - gyermekkedvezmény - folyósítási kedvezmény - korkedvezmény

4 Szigorítás:  A nyugdíj megállapítására legkorábban a jogviszony megszűnését követő naptól kerülhet sor (minden jogviszonyra vonatkozik, munkaviszony stb., egyéni és társas vállalkozóira is!)  A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának a módja jelentősen megváltozik. - A nyugdíj megállapításához az egyéni járulékokkal is csökkentett tényleges nettó keresetet kell figyelembe venni. - A nyugdíjjárulék köteles bruttó keresetből 1988-tól kezdődően le kell vonni: a ténylegesen elért keresetből levont egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat, a munkavállalói járulékot és a vállalkozói járulékot. Ezt követően le kell vonni a bruttó bér járulékokkal csökkentett összegére eső személyi jövedelemadót. Ez az összeg a nettósított bér, amelyet valorizálva (felszorozva) kell figyelembe venni. (~10-15% csökkentést jelent a nettóban) Pozitív változások:  A nyugdíjakat 2008-tól - részleges valorizálás helyett - teljes valorizálással kell kiszámítani: évben a évi bérszínvonalra kell felszorozni a év előtti nettósított béreket (~2,5- 4,5% növekedést jelent)  40 év feletti szolgálati idő mértéke ->1,5%->2%-ra nő (kb ezer nyugdíjast érint,~ 1% nyugdíj növekedés) Összességében: ~7-8% körüli nyugdíjszínvonal mérséklés következhet be, de ez egyénenként változhat, lehet előnyösebb új megállapítás is. FONTOS: A SZERZETT JOGOK NEM VESZNEK EL!!!

5 A nyugdíjak szüneteltetése, a nyugdíj melletti munkavégzés augusztus 1-től  A biztosítási jogviszonyban álló öregségi nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri.  A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.  Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti emeléssel (0,4 %), továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel – az egyes emelések esedékességi időpontjának figyelembevételével – növelt összege illeti meg. A tizenharmadik havi nyugdíjra jogosultságnál [6/A. § (1) bekezdésének a) pontja] a szüneteltetés időtartamát is figyelembe kell venni. Célja volt: ha a munkáltatónak az lenne a gondja, hogy a dolgozó nyugdíjat is kap, ezt lehet szüneteltetni, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától január 1-től  A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 8,5% nyugdíjjárulékot köteles fizetni április 1- től (saját döntése szerint már január 1-től). Az egyéni és a társas vállalkozó – aki kiegészítő tevékenységű – is 8,5% nyugdíjjárulékot köteles fizetni.  A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása a 83/A-83/B. § szerint szünetel – nyugellátását kérelemre minden, december 31-ét követően saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme havi átlagos – a 13. § (3) bekezdése szerint növelt- összegének 0,4 százalékával meg kell emelni.

6 A január 1-jétől, illetőleg ezt követő időponttól megállapításra kerülő nyugdíjak esetében, ha a nyugdíjas keresőfoglalkozást folytat és a nyugdíjaskénti kereset az év első napján érvényes minimálbér havi összegének tizenkétszeresét eléri, az adott tárgyév december 31-ig kötelezően szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. A szükséges intézkedések megtétele hivatalból (határozathozatallal) történik (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Bp.) évet be nem töltött  - öregségi + öregségi jellegű nyugdíjas  - Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat  - éves keretösszeg: a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizenkétszerese; ennek elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig kell szüneteltetni (ha decemberben haladja meg, szüneteltetésre nem kerül sor, de a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni - Tny. 84.§)  - a szüneteltetés alatt az érintett nyugdíjasnak minősül (emelések, 0,4%, tizenharmadik havi...)  Tehát az éves keretösszeg túllépése miatt kötelező nyugdíj-szüneteltetés vonatkozik azon öregségi (öregségi jellegű) nyugdíjasokra  - akiknek nyugdíját január 1-jei (vagy azt követő) hatállyal állapítják meg és még nincsenek 62 évesek,  - akiknek a nyugdíját január 1-jét megelőző hatállyal állapították (állapítják) meg - >2009. december 31-e után vonatkozik rájuk, ha akkor még nem töltik be a 62. életévüket. A jogalkotó tehát kizárólag a korhatárt (62. év) be nem töltött, nyugdíj mellett dolgozó személyek foglalkoztatását kívánja korlátozni (vagy nyugdíj vagy fizetés!), a korhatárt betöltöttekét nem.(Ls. még konvergencia-program>a korhatár előtti nyugdíj egy kedvezmény, amely mellett a keresőtevékenység sem folytatható korlátozás nélkül)

7 Egyéb aktuális…  Korkedvezmény A Tny. 8/B. § január 1-től hatályos Korkedvezményre – december 31-ig – a december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök(munkahelyek) jogosítanak. (2011-től a korkedvezmény teljes rendszerét átalakítják=>nem terhelheti a nyugdíjalapot (a cégek és a dolgozók érdeke…) A foglalkoztatót és az egyéni vállalkozót január 1-jétől új járulékfajta terheli, a korkedvezmény-biztosítási járulék (13 %); e kötelezettséget 2007-ben még teljes egészében a költségvetés teljesíti ban a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) járuléka 3,25 %, a költségvetés 9,75 %-ot fizet. A foglalkoztatót és az egyéni vállalkozót január 1-jétől új járulékfajta terheli, a korkedvezmény-biztosítási járulék (13 %); e kötelezettséget 2007-ben még teljes egészében a költségvetés teljesíti ban a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) járuléka 3,25 %, a költségvetés 9,75 %-ot fizet.  NYENYI: január 1-től 1 évvel kitolódna a tervezet szerint a NYENYI-adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozás. Az adatszolgáltatást utolsó alkalommal 2008-ra vonatkozóan – április 30-ig, illetve augusztus 31-ig – kell teljesíteni.  Nyugdíj korrekció: január 1-jétől 4%-os többlet-emelés jár az január 1-je és az december 31-e között saját jogon nyugdíjazottaknak. A 4 %-on felül kiegészítő emelést kapnak a legalább 30 év szolgálati idővel rendelkezők: 29 év felett minden megszerzett szolgálati év után 0,5-0,5, maximum 10% emelés jár (férfiaknak, nőknek egyaránt).  január 1-től megszűnik a vasutas dolgozók nyugdíj-megállapítására és folyósítására jogosult szerv (MÁV ZRT. Nyugdíjigazgatóság). Hatáskörét a nyugdíjak stb. megállapítására az illetékes RNYI-k, a folyósítást pedig a NYUFIG veszi át.

8 A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása, a rehabilitációs járadék bevezetése január 1-jétől új társadalombiztosítási ellátás kerül bevezetésre, amelynek fő célja az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásának elősegítése komplex rehabilitációs eljárás keretében. 1. Ki jogosult rehabilitációs járadékra? Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki %-os egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és - kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál, továbbá - rehabilitálható, és - az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és - nem részesül egyéb társadalombiztosítási vagy munkanélküli ellátásban. A járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében az állami foglalkoztatási hivatal illetékes szervével folyamatos együttműködésre köteles. Ennek keretében írásbeli megállapodásban kell vállalnia a rehabilitációs tervben foglaltak teljesítését. Rögzítésre kerül, hogy az ellátásban részesülő személynek mit kell tennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve, hogy ehhez milyen állami segítséget kap. (Szoros együttműködés, kölcsönös értesítési kötelezettség a nyugdíjbiztosítás és a munkaügyi szervek között!)

9 2. Milyen összegű a rehabilitációs járadék? A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámítható III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének 120 %-ával (legkisebb összege azonos a nyugdíjminimum 120 %- ával). A rehabilitációs járadék összege évente a nyugellátással azonos módon emelkedik. A rehabilitációs járadék nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősül, szinte minden tekintetben osztja a nyugdíjak sorsát, de 13. havi rehabilitációs járadék nincs. 50 %-kal csökkenteni kell a megállapított összeget, ha 3 hónapon át a járadékos keresetének havi átlaga meghaladja a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. 3. Mikortól állapítható meg a rehabilitációs járadék? január 1-jét követően a járadék attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi feltétel teljesült, de legkorábban az igénybejelentés napjától. Amennyiben az igénylő azon a napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének napjától állapítható meg. Keresetéről az ügyfél nyilatkozik, ellenőrzés céljából az APEH-t kell megkeresni. 4. Meddig folyósítható a rehabilitációs járadék? A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évig folyósítható (de lehet meghosszabbítás, feléledés, 12 hónap után ismételt megállapítás). Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogosulttá. A járadék összegéből nyugdíjjárulékot kell fizetni, ezért a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama a nyugdíjbiztosítás szempontjából szolgálati időnek minősül. Adózás szempontjából a rehabilitációs járadék a rokkantsági nyugdíjjal esik egy tekintet alá. Egészségügyi ellátásra a járadékban részesülők a rokkantsági nyugdíjasokhoz hasonló módon válnak jogosulttá. RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLAT NINCS! ÁLLAPOTROSSZABBODÁS VAGY AZ RNYI IGAZGATÓJÁNAK HIVATALBÓLI KEZDEMÉNYZÉSÉRE LEHET ÚJABB KOMPLEX MINŐSÍTÉS.

10 5. Mikor szűnik meg a rehabilitációs járadék? Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha a járadékos ● az ellátás megszüntetését kérte, ● az ellátás időtartama letelt, ● három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, ● kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő hat egymás követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, ● egészségi állapotában olyan romlás következik be, amely rehabilitációját lehetetlenné teszi, ● a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit felróható módon nem teljesíti, ● az elrendelt felülvizsgálaton nem vett részt, vagy nem járult hozzá a szükségesnek tartott vizsgálatok elvégzéséhez, - foglalkoztatására ismételten a jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (első esetben 3 hónapos szüneteltetés), ● meghalt. 6. Hogyan kell igényelni a rehabilitációs pénzellátást? Az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni a rehabilitációs járadék, illetve rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon. Az igény elektronikus úton is előterjeszthető. Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot külön rehabilitációs szakértői szerv (bizottság) állapítja meg. Az ellátás megállapításáról az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozattal intézkedik, a járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Budapest) folyósítja.

11 Hatálybalépés A törvény január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is – esetén kell alkalmazni. A törvény azonban több átmeneti intézkedés megteremtésével biztosítja az új rendszer fokozatos bevezetését, amelyek különösen a már rokkantsági nyugdíjban részesülőkre vonatkoznak. Ezek a következők: A december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére az esedékes felülvizsgálat során rokkantsági nyugdíjat kell tovább folyósítani akkor is, ha egyébként megfelel a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek és december 31-ig az öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri (52 évesnél idősebb).A december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére az esedékes felülvizsgálat során rokkantsági nyugdíjat kell tovább folyósítani akkor is, ha egyébként megfelel a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek és december 31-ig az öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri (52 évesnél idősebb). !!! Ha új igénybejelentés érkezik jövőre, de 52 évesnél idősebb az ügyfél, kérelmére akkor is rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha egyébként rehab.járadékra jogosult lenne. A december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek változatlansága esetén a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság fennmarad, nem módosul a rokkantsági nyugdíj összege sem. (A jelenlegi III. csoport – % lesz, 79 % felett azonos lesz a jelenlegi I. vagy II. csoport szerinti 100 %-os mértékű munkaképesség-csökkenéssel.) A törvény viszontlehetővé teszi, hogy a évben esedékes soron következő felülvizsgálat keretében a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére komplex minősítést végezzenek, aminek eredményeként a rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs járadékra jogosultságot lehet szerezni. A december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek változatlansága esetén a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság fennmarad, nem módosul a rokkantsági nyugdíj összege sem. (A jelenlegi III. csoport – % lesz, 79 % felett azonos lesz a jelenlegi I. vagy II. csoport szerinti 100 %-os mértékű munkaképesség-csökkenéssel.) A törvény viszontlehetővé teszi, hogy a évben esedékes soron következő felülvizsgálat keretében a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére komplex minősítést végezzenek, aminek eredményeként a rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs járadékra jogosultságot lehet szerezni. FONTOS! 2008-AS FELÜLVIZSGÁLAT ESETÉN 2 ÉVEN BELÜLI IDŐPONTRA KELL JAVASLATOT TENNI (KIVÉVE A VÉGLEGES ÁLLAPOTOT).

12 Az ún. jogi rokkantság vizsgálata (szintén átmeneti rendelkezés) A december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetében december 31-ig a jelenleg hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni (Tny. 30. § (1) bek.), de január 1-től a Tny. új, 31/D § (2), 36/G § (2) bekezdését már alkalmazni kell, vagyis a foglalkoztatásra vonatkozó előírt jognyilatkozat hiányában komplex minősítést kell végezni december 31-ig a jelenleg hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni (Tny. 30. § (1) bek.), de január 1-től a Tny. új, 31/D § (2), 36/G § (2) bekezdését már alkalmazni kell, vagyis a foglalkoztatásra vonatkozó előírt jognyilatkozat hiányában komplex minősítést kell végezni január 1-től Tny. 36/D § (1) bek. (36/G. § (1) bek.) január 1-től Tny. 36/D § (1) bek. (36/G. § (1) bek.) Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a nyugdíjas már nem rokkant vagy keresőtevékenység esetén a keresete 6 hónapon át meghaladja a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90%-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a nyugdíjas már nem rokkant vagy keresőtevékenység esetén a keresete 6 hónapon át meghaladja a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90%-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. (Az APEH a foglalkoztatói havi bevallást továbbítja a kereset vizsgálata céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.)

13 A rokkantsági nyugdíjjogosultság december 31-e utáni megállapítás esetén -79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás (összege: mint az I., II. csop. rokkant) a., rokkant % közötti egészségkárosodás, de rehabilitáció nélkül nem alkalmas további munkára, azonban rehabilitációja nem javasolt (összege: mint a III. csop.rokkant) b., az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik c., keresőtevékenységet nem folytat, vagy járulékköteles keresete legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresete havi átlagánál d., táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül (Az általános jogosultsági és szolgálati idő szabályokat ugyanúgy alkalmazni kell, mint eddig!) Megszűnés, feléledés, módosítás > a jelenlegi szabályok szerint > a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiánya > soron kívüli komplex minősítés (a rokkantsági nyugdíj folyósítását erre az időre fel kell függeszteni; a minősítés után vagy tovább kapja a nyugdíjat, vagy az megszüntetésre kerül.)

14 Baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék (2007. december 31-e utáni megállapítás esetén) A (baleseti) rokkantság új fogalmát itt is alkalmazzuk! A (baleseti) rokkantság új fogalmát itt is alkalmazzuk! Szilikózis és azbesztózis esetén 50 % helyett 40 %-os egészségkárosodás jogosít bal. rokk. nyugdíjra. Szilikózis és azbesztózis esetén 50 % helyett 40 %-os egészségkárosodás jogosít bal. rokk. nyugdíjra. Baleseti járadékra az lesz jogosult, akinek üzemi baleset (fogl.bet.) következtében 13 %-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék nem illeti meg. Baleseti járadékra az lesz jogosult, akinek üzemi baleset (fogl.bet.) következtében 13 %-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék nem illeti meg.

15 Köszönöm a figyelmet, további jó tanácskozást kívánok! Köszönöm a figyelmet, további jó tanácskozást kívánok! Csapóné dr. Tóth Margit Dél-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság


Letölteni ppt "A nyugdíj jogszabályok 2008. évtől bekövetkező változásai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések