A foglalkozás-egészségügy helyzete és lehetőségei a foglalkozási rehabilitációban dr. Kiss József Tengelic, 2007.november 26-27. Dr. Bereczki Edit - OMMF.

Az előadások a következő témára: "A foglalkozás-egészségügy helyzete és lehetőségei a foglalkozási rehabilitációban dr. Kiss József Tengelic, 2007.november 26-27. Dr. Bereczki Edit - OMMF."— Előadás másolata:

1 A foglalkozás-egészségügy helyzete és lehetőségei a foglalkozási rehabilitációban dr. Kiss József Tengelic, 2007.november Dr. Bereczki Edit - OMMF A foglalkozás-egészségügy szerepe a rehabilitálhatóság véleményezésében c. előadása, valamint Lechnerné Vadász Judit munkaügyi és rehabilitációs szakértő Összefoglaló értékelés a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggésben az SZMM és intézményei körében összeállított forrás térképről c. anyaga felhasználásával

2 A rehabilitálhatóság foglalkozás-egészségügyi szempontjai
Az előadás vázlata, főbb témakörei: A rehabilitáció kérdésköre A foglalkozási rehabilitáció jelenlegei rendszere (szabályozás, feladat, eljárás) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szerepe a megváltozott – komplex – rehabilitáció intézményrendszerében

3 A rehabilitáció megfogalmazása
Rehabilitáció alatt az egészségükben károsodottak képességeinek elérhető legmagasabb fokú helyreállitását kell érteni, testi- szellemi- szociális- és foglalkozásbeli vonatkozásokban egyaránt. A rehabilitáció egy olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségben, testi vagy lelki épségben ideiglenes vagy végleges károsodás miatti fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.

4 Orvosi/egészségügyi rehabilitáció – rehabilitációs szükséglet
Az egészségügyről szóló évi CLIV törvény 100. §-a szerint: Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat az egészségtudomány eszközeivel – meglévő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, a munkahelyre, más közösségekbe való visszailleszkedésre.

5 Orvosi/egészségügyi rehabilitáció (folytatás)
Az orvosi rehabilitáció szerves része különösen - a fizioterápia, - a sportterápia, - a pszichológiai ellátás, - a foglalkoztatás-terápia, - valamint a gyógyászati segédeszköz ellátás és ezek használatának betanítás is.

6 Az orvosi rehabilitáció által nyújtható szolgáltatások 2.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 16. §-a és a Vhr. 3. §-a alapján: a biztosított az orvosi rehabilitáció keretében jogosult: a) az orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatási terápiára, b) meghatározott szanatóriumi ellátásra c) fekvőbeteg rehabilitációs gyógyintézetben nyújtott ellátásokra és gyógyászati ellátásra

7 Az orvosi rehabilitáció által nyújtható szolgáltatások 1.
d) szenvedélybetegség esetén külön jogszabály szerinti rehabilitációs ellátásra A biztosított jogosult külön jogszabály szerint: egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, - funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendellenesség korrekciójára.

8 A foglalkozás egészségügy részvétele a rehabilitációban
Az üzemegészségügy (a kezdetektől) a foglalkozási rehabilitáció során segítette a megváltozott - csökkent - munkaképességűek további foglalkoztatását. A foglalkozás-egészségügy (1995-től, illetve 1998-tól) - a megváltozott munkaképességűek - a munkanélküliek - a megváltozott munkaképességű munkanélküliek további foglalkoztatásának előkészítésében vesz részt.

9 Megváltozott munkaképességű személy
Akinek munkaképesség – csökkenés mértéke: az OOSZI szakvéleménye szerint legalább 50%-ot eléri, vagy akinek munkaképesség-csökkenése az 50%-os mértéket nem éri el, de a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény alapján

10 A foglalkozási rehabilitáció: célcsoportok - szolgálatok
- megváltozott munkaképességű munkavállalók (1) - munkanélküliek (2) - megváltozott munkaképességű munkanélküliek (2) Szolgálatok: (1) foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok közreműködése a munkahelyi foglalkozási rehabilitációban (munkaköri alkalmasság elbírálása 1. fokon) (2) foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek feladata a munkaköri alkalmasság 2. fokú elbírálása (szükség esetén rehabilitációs javaslattal), valamint az alkalmasság és a foglalkoztathatóság szakvéleményezése

11 Foglalkozási rehabilitáció minden állampolgárnak munkavállalóknak
Orvosi rehabilitáció Foglalkozási rehabilitáció minden állampolgárnak munkavállalóknak munkanélkülieknek Helye: eü-i intézmények, járó (!?), fekvő(!?), szanatóriumok, gyógyfürdők, stb. Helye: gazdálkodó szervezetek Előkészítés: munkaügyi központ. fogl.eü. szakellátó hely munkába állítás Végzi: egészségügyi személyzet a munkáltató Szakmai segítő: FESZ orvosa Szakmai segítő: FESZ orvosa Célja: az egészségkárosodás súlyától függ (minimum az önellátás) Célja: foglalkoztatás megvalósítása

12 A rehabilitáció fajtái
A táblázat az orvosi rehabilitáció mellett bemutatja a foglalkozási rehabilitáció két fajtáját, a munkaviszonyban lévő munkavállalók és a munkanélküliek (beleértve a megváltozott munkaképességű munkanélkülieket is) rehabilitációjának folyamatát. A foglalkozási helyett foglalkoztatási rehabilitáció megnevezés is elfogadható bizonyos esetekben, ha a keresőképesség helyreállításáról van szó. A munkáltató feladata az egészségi állapotnak megfelelő és szakképzettség szerinti munkavégzés biztosítása, a foglalkozási rehabilitáció megvalósítása.

13 A munkáltató rehabilitációs (jelenleg hatályos) feladatai
8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról A megváltozott munkaképességű dolgozó rehabilitációjával kapcsolatos munkáltatói feladatok 3. § (1) A megváltozott munkaképességű dolgozót a munkáltató köteles elsősorban eredeti munkakörében és szakmájában foglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges, a munkáltató működési körén belül olyan munkakörben kell őt alkalmazni, ahol egészsége további romlása nélkül munkaképességét hasznosítani tudja.

14 A munkáltató rehabilitációs feladatai (folytatás)
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozót köteles a) a munkakörülmények módosításával, elsősorban eredeti munkahelyén (munkakör) és szakmájában tovább foglalkoztatni, vagy b) a munkáltató működési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának és képzettségének figyelembevételével megfelelő munkahelyre áthelyezni, illetőleg c) más munka végzésére betanítani, vagy szakképzésben részesíteni; d) szükség esetén az e célra létrehozott külön üzemrészben foglalkoztatni; e) részmunkaidőben alkalmazni; f) bedolgozóként foglalkoztatni, ha a munkáltató tevékenysége erre módot ad. (3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedések költségei a munkáltatót terhelik. Régi, alacsony szintű, nem kényszeríthető ki!

15 Munkavállaló - jelölt - Alkalmas Foglalkozás-egészségügyi Alapszolgálat – I. fok Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó hely – II. fok Munkáltató- a munkavállaló tovább foglalkoztatása Nem alkalmas A munkavállaló nem foglalkoztatható tovább Munkáltató - intézkedése A munkavállaló tovább foglalkoztatása Munkahelyi rehabilitáció Helyi – Területi Rehabilitációs Bizottság A munkavállaló (jelenlegi) munkahelyi rehabilitációjának folyamatábrája

16 Sikertelen rehabilitáció – szociális ellátás
A munkahelyi foglalkozási rehabilitáció nagyon gyakran sikertelen. Ez esetben az ügy az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó helyi vagy területi rehabilitációs bizottság elé kerül. A helyi, illetve terület rehabilitációs bizottság többnyire nem rendelkezik betölthető munkahellyel. A tényleges foglalkozási rehabilitáció megvalósítása helyett a rehabilitálandó ellátását a szociális ellátás intézményébe terelik, ami egyedüli lehetőségként áll rendelkezésre.

17 a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
27/1995. (VII. 15.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás keretében a szolgálat közreműködik: - a munkahelyi foglalkozási rehabilitációban - az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában Célcsoport: megváltozott munkaképességű munkavállalók

18 27/1995. (VII. 15.) NM rendelet (folytatás)
A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladata: - a munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálat - közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküli munkaköri alkalmassági vizsgálata - a megváltozott munkaképességű munkanélküliek, valamint az alkalmi munkavállalók foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezés a munkaügyi központok számára.

19 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről: Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen megterhelést jelent és annak képes-e megfelelni. Célcsoport: munkavállalók, közhasznú munkát végző munkanélküliek

20 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (folytatás)
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat Célcsoport: tanuló, hallgató munkanélküliek beiskolázás előtt munkanélküliek munkaközvetítés előtt

21 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (folytatás)
Foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését különböző foglalkozásokban, illetve az alkalmai munkavállalók esetében annak megállapítása, hogy az alkalmi munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet. Célcsoport: megváltozott munkaképességű munkanélküli alkalmi munkavállaló

22 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (folytatás)
A munkaügyi központ a munkanélkülit munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatra vagy a foglalkoztatás szakvéleményezésére küldi. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely nyilatkozik a munkaköri, szakmai alkalmasságról és a foglalkoztathatóságról. A munkavállaló, tanuló, hallgató, munkanélküli, ha nem vesz részt a vizsgálaton, vagy nem alkalmas minősítést kap, nem foglalkoztatható.

23 A foglalkozás‑egészségügyi alapszolgálat orvosainak feladatai a foglalkozási rehabilitációban
Munkaköri alkalmassági vizsgálat és véleményezés a korábbi munkakörre. Munkáltatói intézkedések megfelelőségének véleményezése - tanácsadói feladat Munkaköri alkalmassági vizsgálat és véleményezés az új munkakör(ök)re. A foglalkozási rehabilitáció eredményének ellenőrzése

24 Foglalkozás‑egészségügyi szakellátó helyek foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenysége
A foglalkozás‑egészségügyi szakellátó helyek 1998-ban kapcsolódtak be a foglalkozási rehabilitációba, a foglakoztathatóság elbírálása kapcsán. (változás!) Az 5/1998 (II. 11.) MüM rendeletben jelenik meg a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkozási rehabilitációjával kapcsolatos feladat, vagyis a munkaügyi központok rehabilitációs munkacsoportjainak kialakítása és a foglalkozás‑egészségügyi szakértői szolgáltatás biztosítása. (változás!) Az eljárás alanyai a 40%-os munkaképesség csökkenést elérő vagy meghaladó munkanélküliek. (változás!)

25 A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosának feladatai
A munkaképesség csökkenés mértékét korábban a foglalkozás – egészségügyi szakellátó hely orvosa is megállapíthatta. A megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkozási rehabilitációja a foglalkozás‑egészségügy számára újszerű feladatot jelentett. Nem egy adott munkakörre vagy szakmára kellett az alkalmasságot véleményezni, hanem az adott személy munkavégzéssel kapcsolatos korlátait kellett megállapítani és ennek ismeretében eldönteni, hogy a vizsgált személyek milyen foglalkozásokban foglalkoztathatók.

26 A foglalkoztathatóság elbírálása és véleményezése
a megváltozott munkaképességű munkanélküli vizsgálata egészségi állapotára vonatkozó dokumentumok áttekintése a munkakapacitás és a kiegészítő szakvizsgálatok értékelése a munkaügyi szervezet által megjelölt munkavégzésre vonatkozó munkahelyi kockázatok számbavétele a foglalkoztatás korlátozásáról szóló adatok összevetése a vizsgálati adatokkal, értékekkel, dokumentumokkal szakvélemény adása a foglalkoztathatóságról a korlátozások és a tiltások megjelölésével a munkaügyi szervezet számára

27 3/2002. (II.8.) SzCsM – EüM együttes rendelet
a munkahelyek munkavédelmi minimum feltételeiről Megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók munkahelyei (21. §) (1) A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni. (2) Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket, az áthidalókat, a lépcsőket, a zuhanyzókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a testi adottságainak megfelelően, illetve a megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani vagy szükség szerint átalakítani. (3) A megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók részére a munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.

28 A foglalkozások egészségi tényezői
A foglalkoztathatóság véleményezéséhez, olyan segédanyagra, volt szükség, amelyet a munkaügyi központok rehabilitációs csoportjai és a foglalkozás‑egészségügyi orvosok is használhatnak. Megjelent a „Foglakozások egészségi tényezői” című kiadvány foglalkozás-egészségügyi orvosok, munkapszichológusok, rehabilitációs szakemberek közreműködésével.

29 Foglalkozások egészségi tényezői - kézikönyv
Készült a Munkaügyi Minisztérium megbízásából az Országos Munkaügyi Módszertani Központban Szerzők: Bagó Ildikó, Dr. Csonka Annamária, Csontos Anikó, Dudás Erika, Harasztosi Éva, Kukla Mária, Poleszák Györgyné, Zelenai József Szakértők: Dr. Brunner Péter, Dr. Béleczki Lajos, Dr. Galgóczy Gábor, Dr. Hódos Tibor, Dr. Kovács Géza Lektorok: Dr. Ungváry György, Dr. Ritoók Pálné

30 A foglalkoztatás kizáró és korlátozó tényezői
A kiadvány tartalmazza a foglalkozás leírását (munkatükröt) és a munkavégzést akadályozó korlátokat (külön-külön a kizáró okokat, a korlátozó tényezőket és csak bizonyos munkakörökben kizáró okokat). A kizáró ok annyit jelentett a rehabilitációs csoport tagjai számára, hogy az adott foglalkozásban a vizsgált személy a munkavégzésre nem alkalmas, a korlátozó tényező esetén viszont – a körülmények figyelembevételével – mérlegelésre volt lehetőség.

31 A foglalkoztatás kizáró oka
A kizáró ok azt jelenti, hogy a vizsgált személy nem alkalmas az adott foglalkozásban való munkavégzésre, mert annak során a foglalkozásra jellemző olyan - a munkavégzésből és/vagy a munkakörnyezetből eredő – hatás éri, amely állapotával nem egyeztethető össze, számára megengedhetetlen igénybevételt jelent, ezért várhatóan egészségét (tovább) károsítja.

32 A foglalkoztatás korlátozó tényezője
A korlátozó tényező azt jelenti, hogy a munkavállaló nem alkalmatlan egyértelműen az adott foglalkozásban való munkavégzésre, ezért mérlegelni kell - a munkavégzésből és/vagy a munkakörnyezetből eredő hatás mértékét, időtartamát, gyakoriságát; - a kedvezőtlen hatás kiküszöbölésének lehetőségét; - az egészségkárosodás mértékét. Ezekben az esetekben a munkakörülmények alaposabb, helyszínen történő megismerése és/vagy foglalkozás-egészségügyi szakvizsgálat szükséges.

33 A foglalkoztatás korlátozó tényezőinek főbb csoportjai
Foglalkoztatási korlátok: 1. Az érzékszervekre és a beszédkészségre 2. A testhelyzetre és a helyváltoztató mozgásra 3. A fizikai munka nehézségi fokára 4. Egyéb munkavégzési módokra 5. A munkakörnyezet kóroki tényezőire 6. Egyéb tényezőkre (munkaidő, munkarend)

34 1. Érzékszerveket és beszédkészséget érintő korlátozások
1.1. Jó színlátást 1.2. Ép színlátást 1.3. Teljes látóteret és/vagy térlátást 1.4. Ép hallást 1.5. Jó egyensúly-érzést 1.6. Jó tapintást 1.7. Jó szaglást 1.8. Jó íz érzést 1.9. Jó beszélőképességet igénylő munka végzésére nem alkalmas

35 2. Fizikai tevékenységek korlátozása
2.1. Kézi anyagmozgatással 2.2. Tartós kényszer-testhelyzettel 8görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát 2.3. Tartós ülőmunkát 2.4. Tartós állómunkát 2.5. Sok gyaloglást és/vagy járkálást 2.6. Karok, kezek, ujjak használatát 2.7. Lábak, lábfejek használatát 2.8. Egyoldalú, ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet

36 3. Fizikai munka nehézségi fokának korlátozása
3.2. Közepesen nehéz 3.3. Könnyű fizikai munkát nem végezhet 4. Pszichikai igénybevételt és alkalmazkodó képességet figyelembe vevő korlátozások 4.1. Fokozott figyelmet 4.2. Együttműködést kívánó 4.3. Érzelmi megterhelést igénylő munkát nem végezhet

37 5. Munkakörülményeket figyelembe vevő korlátozások
5.1. Zajos munkahelyen 5.2. Kéz-kar vibrációval járó munkát 5.3. Egésztest vibrációval járó munkát 5.4. Nedves, nyirkos, párás munkahelyen 5.5. Poros, füstös, gőzös, gázos munkahelyen 5.6. Fokozottan balesetveszélyes munka 5.7. Hideg munkahelyen 5.8. Zárttéri meleg munkahelyen 5.9. Váltakozó hőmérsékletű munkahelyen 5.10. Ionizáló sugárveszéllyel járó munkahelyen 5.11. Mások fertőzésének veszélyével járó munkahelyen 5.12. Allergizáló anyagokkal 5.13. Vegyi anyagokkal 5.14. Szabadban munkát nem végezhet

38 6. Munkavégzéssel kapcsolatos más korlátozások
6.1. Időkényszer keretei között 6.2. Váltakozó munkahelyeken és gyakori utazást igénylő munkahelyen 6.3. Önálló közlekedést igénylő munkahelyen munkát nem végezhet 7. Konkrét állás esetén mérlegelendő korlátozások 7.1. Teljes munkaidőben 7.2. Túlmunkát, nyújtott műszakot igénylő munkahelyen 7.3. Többműszakos munkarendben munkát nem végezhet

39 Foglalkozások egészségi tényezői: 7421 - lakatos
Vasból, acélból és egyéb fémes anyagból készült lemezeket, idomokat, csöveket, vázakat és tartószerkezeteket munkál meg. Szereli, javítja és helyszínen összeállítja az épületek és ipari létesítmények acél és fém tartószerkezeteit. Hajlítja a különböző profilú szerelvényeket, lemezeket, valamint ezen anyagokból burkoló lemezeket és védőszekrényeket készít. Beépíti a víz, gáz, gőz, olaj vagy apróra zúzott szilárd anyagok szállítására alkalmas vezetékrendszerekbe az elzáró és szabályozó elemeket, a kész vezetékrendszereket karbantartja. Elkészíti, illetve felújítja a gépjárművek alváz- és vázszerkezeteit, karosszériaelemeit és különböző szerkezeti egységeit. Jó látásélességet és térlátást, ép hallást, szédülésmenetességet, jó egyensúlyérzéket igénylő munka., gyakran kell magasba mászva dolgozni. Emelést, cipelést igénylő, görnyedéssel, térdeléssel, guggolással, hajladozással, huzamos állással jár. A munkavégzésben a karok, a kéz, az ujjak használatának nagy szerepe van. A fokozott balesetveszély miatt a figyelemnek is fontos szerep jut. Zajjal járó munka, a szabadban és a huzatos csarnokokban a légáramlásnak, időjárás viszontagságainak kitéve kell dolgozni.

40 Munkavégzést akadályozó korlátok: 7421 - lakatos
Kizáró ok, ha a munkavállaló: kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas tartós kényszer-testhelyzettel (görnyedés, térdelés, guggolás, előrehajlott vagy egyéb) járó munkát nem végezhet karok, kezek, ujjak használatát igénylő munkát nem végezhet közepesen nehéz munkát nem végezhet zajos munkahelyen munkát nem végezhet Korlátozó tényező, ha a munkavállaló: jó látást igénylő munka végzésére teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére ép hallást igénylő munka végzésére jó egyensúly-érzést igénylő munka végzésére nem alkalmas; tartós állómunkát fokozott figyelmet igénylő munkát fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet Csak bizonyos munkakörökben kizáró ok, ha a munkavállaló: szabadban, váltakozó munkahelyen, gyakori utazással járó munkát nem végezhet

41

42

43

44 A foglalkoztathatóság orvos-szakértői vonatkozásai
Az elmúlt években kísérletek történtek arra is, hogy a foglalkozás‑egészségügyi orvosok bekapcsolódjanak az orvos-szakértők munkájába. 3 megyében modell kísérlet történt: az OOSZI-ba utalás előtt a beküldő orvos a vizsgált személy foglalkozás‑ egészségügyi orvosával olyan adatlapot töltetett ki, amely azokat a kockázatokat tartalmazta, amelyeknek jelenlegi munkahelyén ki volt téve és ezen túlmenően nyilatkozott a jelenlegi munkahelyén történő további foglalkoztathatóság lehetőségéről is. A kísérlet sikeres volt, de a folytatás elmaradt.

45 Foglalkozás-egészségügyi orvos véleményezése
A jelenlegi munkakör (hely) főbb egészségkárosító kockázatai Kockázat A munkaidő Jel-zése Megnevezése egészé- ben %- ában 1. Kézi anyagmozgatás 1.3. kp kp kp 2. Fokozott baleseti veszély (magasban, villamos üzemi, mozgó munkaeszközök, elemek, stb.), egyéb: 3. Kényszertesthelyzet (görnyedés, guggolás, térdelés,), egyéb:

46 4. Ülés 5. Állás 6. Járás 7. Fokozott pszichés terhelés 8. Képernyő előtt végzett munka 9. Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg, nedves, szabadban) 10. Zaj 11. Ionizáló sugárzás 12. Nem-ionizáló sugárzás 13. Helyileg ható vibráció 14. Egésztest vibráció

47 15. Vegyi anyagok megnevezése: …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………… 16. Porok megnevezése: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 17. Fertőzésveszély 18. Járványügyi érdekből kiemelt munkakör 19. Pszicho-szociális tényező(k) 20. Ergonómia tényező(k) 21. Többműszakos munkarend 22. Egyéb:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

48 Testhelyzetek és helyváltoztató mozgások
Ülőmunka Állómunka (kényszertesthelyzettel vagy anélkül) Járás Munkavégzési mód Egy kéz ujjaival végzett munka Mindkét kéz ujjaival végzett munka Egy kézzel végzett könnyű munka nehéz munka Egy karral végzett

49 Összefoglaló vélemény
Két karral végzett könnyű munka nehéz munka Törzzsel és végtagokkal végzett közepesen nehéz munka igen nehéz munka Összefoglaló vélemény Jelenlegi munkakörében foglalkoztatható Jelenlegi munkáltatójánál más munkakörben foglalkoztatható Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa, címe, telefonszáma:

50 A felső végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások 1
A felső végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások 1. (A Foglalkozások egészségi tényezői című kézikönyv alapján) FEOR A foglalkozás megnevezése Irodai, ügyviteli foglalkozások 4112 bérelszámoló 4194 irodai sokszorosító 4212 bolti pénztáros 4220 számítástechnikai adm. jellegű foglalkozások 4291 ügyfél tájékoztató 4292 Telefon-, telex-, telefaxkezelő (pl. táviratfelvevő) Szolgáltatás jellegű foglalkozások 5115 felvásárló, átvevő vezető 5234 távközlési foglalkozások 5313 manikűrös, pedikűrös 5352 háztömbfelügyelő, házfelügyelő, házgondnok 5366 vagyonőr 5392 kölcsönző Ipari foglalkozások 7213 Növényolaj gyártó

51 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások
A felső végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások* 2. (A Foglalkozások egészségi tényezői című kézikönyv alapján) 8134 gyógyszergyártó gép-kezelő 8142 finomkerámia terméket gyártó gép kezelője 8221 villamos üzemi és –állomásgépész, gépkezelő 8240 csomagológép-kezelő Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 9121 portás 9122 éjjeliőr, telepőr *A táblázatban nem szerepelnek a felsőfokú képzetség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (2. FEOR szerint), valamint az egyéb, felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (3. FEOR szerint)

52 Az alsó végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások. - 1
Az alsó végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások*- 1. (A Foglalkozások egészségi tényezői című kézikönyv alapján) FEOR A foglalkozás megnevezése Irodai, ügyviteli foglalkozások 4112 bérelszámoló 4194 irodai sokszorosító 4212 bolti pénztáros 4220 számítástechnikai adm. foglalkozások 4291 ügyfél tájékoztató 4292 Telefon-, telex-, telefaxkezelő (pl. táviratfelvevő) Szolgáltatás jellegű foglalkozások 5115 felvásárló, átvevő vezető 5234 távközlési foglalkozások 5313 manikűrös, pedikűrös 5352 háztömbfelügyelő, házfelügyelő, házgondnok 5366 vagyonőr 5392 kölcsönző Ipari foglalkozások 7213 növényolaj gyártó

53 Az alsó végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások (folytatás 1.)
7214 tejfeldolgozó 7218 édesipari termék gyártó 7221 szesz-, szeszesital gyártó 7224 üdítőital-, ásványvíz-, szikvíz gyártó 7230 dohánygyártó 7314 kötő 7325 szűcs, szőrmefeldolgozó 7333 bőrdíszműves 7334 kesztyűs 7335 cipész, cipőkészítő, javító 7336 bőrruha készítő, javító 7343 kárpitos 7351 betűszedő, nyomdai szövegszerkesztő 7354 könyvkötő 7356 fénymásoló 7423 forgácsoló

54 Gépkezelő foglalkozások
Az alsó végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások (folytatás 2.) 7424 ipari nemesfém-megmunkáló 7511 szőr- és toll feldolgozó 7513 seprű- és kefegyártó 7514 jték-, bazáráru-, sportszer készítő, javító 7515 hímző, csipkeverő 7521 címfestő 7523 keramikus 7525 üveggyártó 7526 hangszerkészítő 7530 raktárkezelő 7540 laboráns (minősítés nélkül) 7638 üvegező Gépkezelő foglalkozások 8111 élelmiszer gyártógép kezelő 8112 italgyártó gép kezelő 8113 Dohánygyártó gép kezelő

55 Az alsó végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások
Az alsó végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások* (folytatás 3.) 8134 gyógyszergyártó gép- kezelő 8142 finomkerámia terméket gyártó gép kezelője 8221 villamos üzemi és –állomás gépész és gépkezelő 8240 csomagológép - kezelő 8342 felvonó- és szállítóberendezés kezelő *A táblázatban nem szerepelnek a felsőfokú képzetség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (2. FEOR szerint), valamint az egyéb, felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (3. FEOR szerint)

56 A jelenlegi szabályozás és ellátás
A megváltozott munkaképességű személyek járadékaiban jelenleg az részesülhet: akinek megszűnik a munkaviszonya, mert munkaképesség- változása miatt munkáját nem tudja ellátni munkaképesség-csökkenése legalább 50%-os (de nem rokkant) egészségi állapotának megfelelő munkakörben való tovább foglalkoztatása a helyi, illetve területi rehabilitációs bizottság javaslata szerint nem oldható meg a jegyző nem tud megfelelő munkahelyet biztosítani

57 A rehabilitáció új intézményrendszere 2008. 01.01-től
Szabályozási keretek (főbb rendelkezések): 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 2077/2007. (V.9.) Korm. határozat a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről 213/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának szabályairól …/2007.(...) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékáról

58 A komplex rehabilitáció bevezetése
Változást eredményez: a szabályozás rendszerében az intézményrendszerben (szervezeti változások) a szakmai minősítésben a rehabilitációs szükségletek meghatározásában az eljárási szabályokban a rehabilitációs szolgáltatások körében

59 A rehabilitációs járadék bevezetése
2008. január 1-jétől a rehabilitációs járadék révén társadalombiztosítási ellátásként egy új keresetpótló juttatás kerül bevezetésre. A rehabilitációs járadék célja: elsősorban az egyén megmaradt és fejleszthető képességeire épülő rehabilitáció lehetőségének megteremtése, ezáltal az egészségkárosodást szenvedett személyek visszavezetése a munkaerő-piacra.

60 A komplex rehabilitáció rendszere és célja
A komplex rehabilitáció célja: az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása, a rehabilitálhatóság megállapítása és az egyéni rehabilitációs szükséglet feltárása. A foglalkozási rehabilitáció feladata: Az egészségkárosodást szenvedett, megváltozott munkaképességű, de rehabilitálható személy számára a megmaradt képességeinek megfelelő foglalkoztatás és az ezt elősegítő rehabilitáció biztosítása.

61 Rehabilitációs járadék - a rehabilitáció ösztönzésére
A munkaképesség-csökkenést megállapító orvos-szakértői minősítési rendszer helyébe a komplex minősítés lép. A komplex minősítés része: - az egészségkárosodás, - a szakmai munkaképesség - és a rehabilitálhatóság megállapítása, - az egyéni rehabilitációs szükséglet feltárása. A komplex minősítési rendszer kiépítésével párhuzamosan megvalósul a foglalkoztatási, szociális és orvosi rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszere.

62 A rehabilitáció lehetséges két fő iránya 1.
Az ORSZI szakértői bizottsága minősítése alapján: 1. Az érintett személy egészségkárosodásától függően alkalmassá tehető a jelenlegi, az egészségkárosodást megelőző, vagy a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra, akkor a rehabilitáció egyik lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve munkaköröket jelöli meg.

63 A rehabilitáció lehetséges két fő iránya 2.
2. A másik fő irányt a rehabilitációra szoruló személy átképzése jelenti olyan új szakmára, amelyben egészségkárosodása jellegéből adódóan alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően alkalmassá tehető a foglalkoztatásra. A rehabilitáció lehetséges irányaként az egészségkárosodás jellegétől és súlyosságától függően több foglalkozás, foglalkozási alcsoport, csoport megjelölésére is sor kerülhet a FEOR (Foglalkozások Egységes osztályozási Rendszere) alapján.

64 Rehabilitációs szükségletek
A rehabilitáció lehetséges irányaitól függően a szakértői bizottság a rehabilitációs szükségletek három körét határozhatja meg: az orvosi rehabilitációs szükségleteket, a szociális rehabilitációs szükségleteket, a foglalkoztatási rehabilitációs szükségleteket. Az alapvető rehabilitációs szükségletek megállapításának az a célja, hogy ezek alapján megjelölje a rehabilitációs szolgáltatásokat, amelyek révén sikeresen megvalósítható az egyén rehabilitációja.

65 Foglalkoztatási rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások
Foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások Munka-tanácsadás Pálya-módosítási tanácsadás Állás-keresési tanácsadás Pszicho-lógiai tanácsadás Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat Munka- közvetítés Rehabilitáció eredeti munkakörben + Rehabilitáció korábbi foglalkozásban Rehabilitáció más munkakörben Rehabilitáció új foglalkozásban

66 A rehabilitáció konkrét iránya – a munkakör nevesítése
A rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatását minden lehetséges eszközzel elő kell segíteni: Ha a rehabilitációs járadékra jogosult kereső tevékenységet folytat és munkáltatója vállalja a rehabilitációját, akkor a rehabilitációt erre kell építeni. Ilyen esetben a rehabilitációs terv kidolgozásába be kell vonni a foglalkoztatót, tájékoztatást kell adni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során igénybe vehető a támogatásokról és kedvezményekről. (Alapszolgálatok!)

67 A rehabilitáció konkrét iránya – foglalkoztathatóság
Ha a az előző rehabilitációs megoldás nem járható, akkor az ORSZI szakértői bizottsága szakvéleménye alapján kell döntést hozni a rehabilitáció konkrét irányáról. Azt célszerű vizsgálni, hogy - az adott munkaerő-piaci helyzet (álláskínálat) - az ügyfél egészségi állapota - a foglalkoztathatóság egyéb jellemzői alapján melyek a foglalkozási rehabilitáció perspektívái, esélyei. (Szakellátó helyek!)

68 A rehabilitálhatóság szakmai tartalma
Az egészségkárosodott személy rehabilitálhatósága három feltétel együttes fennállása esetén állapítható meg: - az érintett személytől elvárható erőfeszítések megléte - a szükséges rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége - az elhelyezkedési esélyek megléte esetén.

69 A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok bevonása a komplex rehabilitációba
A komplex rehabilitáció során a bizottság együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokkal, tájékoztatást kérhet és szakértőként bevonhatja a minősítésbe: A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok orvosától tájékoztatást kérhető az egészségkárosodást szenvedett személy munkahelyi megterheléséről/igénybevételéről, az egészségkárosodásban szerepet játszó túlzott megterhelésekről és az egészségkárosító tényezőkről. A munkaanamnézis révén feltárhatók az alkalmassági vizsgálatok, a foglalkoztathatóság adatai, a fokozott expozíció és a foglalkozási megbetegedés ténye is.

70 A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok bevonása a komplex rehabilitációba (folytatás)
A foglalkozás‑egészségügyi szakellátó helyek orvosai, valamint az OMFI szakértői segíthetik orvos szakértők munkáját a foglalkozási megbetegedések megítélésében. Korábban évtizedekig olyan gyakorlat működött, hogy az elfogadott foglalkozási megbetegedés esetén a dolgozók állapotának és változásának megítélést az OOSZI Bizottság minden esetben az Országos Munka‑ és Üzemegészségügyi (korábban az Országos Munkaegészségügyi) Intézettől kérte, ahol rendelkezésre álltak a korszerű diagnosztikai lehetőségek. A 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet értelmében az OMFI illetékes a munkavédelmi felügyelőség által végzett foglalkozási betegségek kivizsgálásának teljes körűségét és szakmaiságát elbírálni és szakmai döntést hozni a betegség foglalkozási betegségként való elfogadásáról.

71 A komplex rehabilitáció és a foglalkozás-egészségügy
A komplex rehabilitáció rendszere és a foglalkozás- egészségügyi ellátó rendszer a munka világában kapcsolódik össze. A komplex rehabilitáció célja az, hogy az egyén megmaradt vagy fejleszthető szakmai munkaképességeire épülő rehabilitáció révén az egészségkárosodást szenvedett személyt visszavezesse a munkaerő-piacra, a megfelelő munkahelyre. Szakmai munkaképesség: a jelenlegi, a megelőző, vagy más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság Megfelelő munkahely: a rehabilitációs járadékban részesülő, az álláskereső részére megfelelő munkahely

72 A foglalkozás-egészségügy rehabilitációs tevékenysége
A munkavédelmi - ezen belül: a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi – feladatok ellátását A munka világában az egészségügyi szolgáltatást a munkavédelem ellátó rendszerében a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítja. - az alapszolgálatok - a szakellátó helyek - az OMFI biztosítja. A progresszív ellátás mindhárom szintjén ellátnak foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos munkahelyi, foglalkoztatáspolitikai, hatósági felkérésre végzett feladatokat is.

73 A reformok legfontosabb eleme a foglalkoztatottság növelésre, ezen belül az inaktív emberek, első sorban a rokkantsági nyugdíjban részesülők munkába helyezésére, illetve nyugdíj helyetti rehabilitációjára irányul. Mi következik ebből? A rehabilitációs járadékosok, az új minősítés több elemű mérlegelése miatt több megváltozott munkaképességű álláskereső a munkaügyi központokban, valamint remények szerint sok egészségkárosodással élő, de foglalkoztatható emberek megjelenése a munkahelyeken. A munkavédelmi szabályok szerint kötelező munkaköri alkalmasság, a foglalkoztathatóság, a szakmai (szakképzésre való) alkalmasság megállapításának, majd az állapot fokozott ellenőrzésének kiemelt jelentősége van!

74 Milyen állapotban érik a változások a foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyeket, ill. milyen állapotban vannak azok ma? Bizonytalanság az alapszolgáltatás és a szakellátás között (szakmai határ, kvázi másodfok, azonos feladatellátó) Bizonytalanság a szakellátás struktúrájában (három halmaz ld. később) Bizonytalanság a kompetenciában (továbbutalások, konzíliumok lehetősége, munkáltató és a másodfok, egy munkáltató és több szakellátó hely) Bizonytalanság a finanszírozásban (A munkavállaló ill. a társadalombiztosítási ellátás igénybevevője biztosan (?) nem fizet! Vizitdíjat sem? )

75 A szakellátó helyek struktúrájáról:
Három halmaz: OEP, ÁFSZ szerződöttek, pályázaton nyertesek OEP december: 89 szolgáltató (kb. 60 működő), heti 1971 szakorvosi óra eset (egyesek éves 1,2,5 eset), azaz minden ötödik órában egy eset! Pályázaton nyertesek: 88 helyre 75 szolgáltató, ebből 51 Kh. v. RI, 24 vállalkozás. Heti óraszám 1919, megyénként 20 és 171 között. Felmérés a nyáron a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal koordinálásában: 49 szolgáltató szolgáltat adatot

76 A 49 szakellátó hely főbb szolgáltatási jellemzői:
41 alapszolgáltatást is nyújt, csak 8 kizárólag szakellátó 44-nek van OEP szerződése ( 929 rendelési órában ), 5-nek nincs 2006-os forgalmuk 1930 eset, első félévi 768 eset, ehhez 90 orvos, 87 asszisztens Az egy orvosra jutó betegszám éves (!) szinten 2006-ban 21,4 (szórás 2 és 125 között!), első félévében 8,5 (0,8 és 22 között) volt.

77 Feltételezhető, hogy a közfeladatok tartalma pontosan nem meghatározott, a szerződéses óraszámok esetlegesek, a több orvost és asszisztenst foglalkoztató vállalkozások nagy biztonsággal nem ebből élnek, az egészségügyi intézményekben a tevékenységet „kapcsolt munkakörként” látják el.

78 A felmérés kiterjedt még:
a szakellátó helyek által közölt diagnosztikai eszközökre a számítógéppel való ellátottságra, internet hozzáférésre, használt programokra az akadálymentes megközelíthetőségre az életkor és munkakör szerinti megoszlásra; gyakorlati időre; a jogviszony jellegére; létszámösszetételre (162 főből 41 közalkalmazott, 29 vállalkozó, 92 alkalmazott) a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok szakképesítéseire és gyakorlati idejére (90 orvos, 76 foglalkozás-egészségügyi, összesen 152 szakképesítéssel)

79 Változtatni „menetben”! Az alapvető irány helyes.
A feladat? Változtatni „menetben”! Az új ellátás kényszerítse ki a szükséges jogszabályi, strukturális, eljárási változtatásokat! Az alapvető irány helyes. Innen szép nyerni!

80 A komplex rehabilitáció várható hatása
Hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, az egyenlő esélyek biztosításához, a szegregációs folyamatok megelőzéséhez és megszüntetéséhez. A megváltozott munkaképességű emberek igényét és lehetőségeit figyelembe vevő komplex rendszer erősítheti a társadalmi kohéziót és szolidaritást.

81

82