A regionális munkaügyi központ lehetőségei a foglalkozási rehabilitációban Tengelic, 2007. november 27. Szellő János.

Az előadások a következő témára: "A regionális munkaügyi központ lehetőségei a foglalkozási rehabilitációban Tengelic, 2007. november 27. Szellő János."— Előadás másolata:

1 A regionális munkaügyi központ lehetőségei a foglalkozási rehabilitációban Tengelic, 2007. november 27. Szellő János

2 A komplex rehabilitáció fogalma és célja Fogalma:  A komplex rehabilitáció az egészség- ügyi, mentálhigiénés, oktatási, kép- zési, foglalkoztatási és szociális rend- szerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek fejlesztése, szinten tartása, az önálló életvitel elősegítése

3 A rehabilitáció rendszere  Az orvosi rehabilitáció célja a funkció- képesség lehetőség szerinti helyre- állítása  A szociális rehabilitáció a társadalom- ba, a közösségbe való visszatérést célozza meg a szociális szolgáltatások eszközrendszerével, azok esetleges pótlásával

4  A mentálhigiénés rehabilitáció a sze- mély és családja számára a pszichés támogatást biztosítja  A foglalkozási rehabilitáció célja a munkaerő-piaci integrációt elősegítő minimum feltételek megteremtése, hogy az érintett emberek alkalmassá váljanak a minél teljesebb értékű fog- lalkoztatásra

5 A foglalkozási rehabilitáció alapkövetelményei  Egymásra épülő, rendszerbe szerve- ződő elemekből kell állnia  Biztosított és szabályozott legyen az egyes területek eszköz- és intézmény rendszere  A rehabilitáció egyes elemei mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhe- tők legyenek

6  Érvényesüljön legkisebb veszteség elve, az érintett személy mindig a legmegfelelőbb időben részesüljön a rehabilitációs programban  A rehabilitációs folyamatok szükséglet vezéreltek legyenek  Minden eleme a lehető legteljesebb emberi élet megvalósítását szolgálja

7 A DDRMK lehetőségei, feladatai  Irányítási rendszer, humán erőforrás  Hálózatépítés, kapcsolatrendszer működtetése  Támogatási, aktivizáló eszközök rend- szere és működtetése  Szolgáltatási rendszer és működte- tése

8 Irányítási rendszer, humán erőforrás Megközelítés:  Rendelkezésre áll egy viszonylag in- takt, tapasztalt szakembergárda  Kialakultak olyan módszerek és eljá- rások, amelyeket a DDRMK munka- társai kísérleteztek ki  A már meglévő külső kapcsolatok ak- tivizálhatók

9 Feladatkörök:  Bizottsági munka  Irányító csoport  Rehabilitációs szervezői feladatkör  Ellenőrzés  Kirendeltségi rehabilitációs koordináció

10 Hálózatépítés, kapcsolatrendszer működtetése Alapelvei:  Szükséglet, érdekek és értékek köz- vetítésére jön létre  Tartós emberi együttműködést igénylő rendszer  Kölcsönhatásban létező és egész-ként működő együttes rendszer  Legfontosabb elve a partnerség

11 A partnerség feladatai  Kapcsolattartás és információcsere  Rendszeres ismeret- és tapasztalat- csere  Közös fellépés  Közös együttműködés  Intézményes partnerség kialakítása

12 A partnerek beazonosítása  A foglalkozási rehabilitációban köz- vetlenül résztvevők  A közvetett partnerek  A végrehajtást valamilyen formában befolyásoló partnerek  Távoli, hatás partnerek

13 A hálózatépítés feladatai  Célok, célrendszerek megfogalma- zása  Alapvető jogszabályi és eljárási ke- retek biztosítása  Feladatok tisztázása, a kompetenciák megfogalmazása  Erőforrások allokációja  Információs rendszer kiépítése

14  Dokumentációs rendszer kiépítése és működtetése  Horizontális viszonyok tisztázása  Monitoring és értékelési rendszer kialakítása  Visszacsatolás a benchmarking je- lentősége

15 A régiós kapcsolatrendszer legfőbb résztvevői  Regionális nyugdíjbiztosítási igazgató- ság  ORSZI regionális igazgatósága  OMMF területi felügyelősége  Foglalkozás-egészségügyi szolgálat regionális szakfőorvosa  Regionális feladatot ellátó módszer- tani szociális intézmények  Régiós szintű nonprofit szervezetek

16 A kirendeltségi kapcsolatrendszer legfontosabb résztvevői  A nyugdíjbiztosítás kirendeltségei  OMMF területi felügyelősége  ORSZI kirendeltségei  Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok  Módszertani és szociális intézmények  Nonprofit szervezetek  Önkormányzatok, házi orvosok  Munkáltatók

17 A munkáltatói kapcsolatok jelentősége  Hatékonyabb és eredményesebb együttműködés kialakítása  Igények, szükségletek alaposabb fel- tárása  A munkáltatók számára biztosított szolgáltatási rendszer átalakítása  Komplex rehabilitációs foglalkoztatási programok szervezése munkáltatók bevonásával

18 Támogatási, aktivizáló eszközök rendszere és működtetése  A Foglalkoztatási Alap lehetőségei  Akkreditációhoz kötött, normatív, költségvetésből biztosított támogatá- sok rendszere  Társadalmi Megújulás Operatív Prog- ram (TÁMOP)  Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

19 TÁMOP 1.1 „A” komponens Célrendszer:  Komplex foglalkozási rehabilitáció kialakítása  A foglalkozási rehabilitációhoz kap- csolódó szolgáltatási rendszerek kia- lakítása a képességek minél széle- sebb kiaknázása a foglalkoztatás érdekében Előzetes megvalósíthatósági tanulmány (SZMM 2007. június)

20 A program várható alanyai és főbb elemei Alanyai:  Mindenki aki rehabilitációs járadékban részesül és ha a kapacitás engedi:  Megváltozott munkaképességű, fo- gyatékos fiatalok, akik nem szerez- hettek jogosultságot járadékra  Megváltozott munkaképességű szoci- ális járadékba részesülő emberek

21 A program elemei:  Képességfeltárás, egyéni rehabilitáci- os terv kidolgozása,  Munkavégző képesség fejlesztése  Készségfejlesztés, szakmai képzés, átképzés, gyakorlat szerzése  Álláskeresés segítése, tanácsadás, egyéni segítségnyújtás (mentorok)

22  Átmeneti foglalkoztatás támogatása  Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás ösztönzése a munkáltatókon keresz- tül  Támogatás a munkahelyek akadály- mentesítéséhez  Rugalmas támogatási rendszer

23 A TIOP prioritásai  A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (szakképzés és felnőttkép- zés; integrált foglalkoztatási és szo- ciális szolgáltató-rendszer területén)  A társadalmi befogadást támogató in- frastruktúra fejlesztése (akadálymen- tesítés; integrált kis- és mikrotérségi szolgáltató központok létesítése

24 Szolgáltatási rendszerek és formák Az ÁFSZ szolgáltatási rendszere:  A munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alap- ján biztosított legfontosabb szolgálta- tások  Szociális szervezetek szolgáltatási rendszere

25 Szolgáltatások tartósan akadályozott embereknek  Munkavállalásra való felkészítés  Akadályozó tényezők (pl.: szociális) feltárása  Megfelelő munkahely megtalálásának segítése (munkáltatók megnyerése)  Munkatapasztalat szerzés elősegítése  Tartós foglalkoztatás elősegítése  Integrált és segítő szolgáltatás

26 Integrált szolgáltatás:  A munkaerő-piaci és szociális szolgál- tató tevékenységek összekapcsolása, egységes szolgáltatási rendszer kiala- kítása  Integrációs partnerség megteremtése  Az egyablakos rendszer kialakítása (informatika, jogszabályok, eljárás)

27 Szolgáltatások (mentor hálózatok) támogatása, alapkövetelmények  Mindenki számára hozzáférhető legyen  Személyre szóló, valós igények  Integrált foglalkoztatást célozza meg  Ne lépje túl a kompetencia határokat  A mentorok felkészültek legyenek  A segítségnyújtás az elhelyezkedést és a beilleszkedést szolgálja

28 Mentorok a foglalkozási rehabilitációban  A rehabilitációs szolgáltatások igény- bevétele során információnyújtás, ta- nácsadás, személyes közreműködés, szolgáltatókkal való együttműködés  Rendszeres kapcsolat a rehabilitációs járadékban részesülővel, lelki, fizikai és egészségi állapotának figyelemmel kísérése

29  Tájékoztatási kötelezettség teljesítése a kirendeltség számára, ha a rehabili- tációs terv megvalósulásával kapcso- latban akadályok merülnek fel vagy a tervet módosítani kell  A mentornak kötelessége a tevékeny- ségének dokumentálása, rehabilitá- ciós napló vezetése  Etikai elvárások betartása

30 Köszönöm a figyelmet!