Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Román stílusú építészet. 2 a korai keresztény és karoling építészetből alakult ki a X. század második felében Németországban és Franciaország- ban a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Román stílusú építészet. 2 a korai keresztény és karoling építészetből alakult ki a X. század második felében Németországban és Franciaország- ban a."— Előadás másolata:

1 1 Román stílusú építészet

2 2 a korai keresztény és karoling építészetből alakult ki a X. század második felében Németországban és Franciaország- ban a XI. század folyamán terjed el Nyugat és Közép-Európá- ban, Angliában, Írországban, az Ibér-félszigeten, Itáliában, Skandináviában... –Kelet-Európa  bizánci építészet –Spanyolország  iszlám építészet –Szicília  a kettő keveredik a román építészettel fejlődése országonként és területenként erősen eltérő Mo-on az idegen országokból érkező papok, szerzetesek, mesteremberek révén egyaránt érvényesül az észak-itáliai, a német és francia hatás virágkora a XI. sz. második fele, XII. sz. első fele

3 3 Történelmi háttér TK o.

4 4 Kultúra, művészet a nyugati kereszténységen alapszik kialakításában döntő szerepe van a szerzetességnek (bencések, ciszterciek...) a világi kultúrát a lovagság alakítja a középkor korai időszakában a tudományos fejlődés megtor- pan, minden tudomány forrásává a Biblia válik Ennek ellenére hat a római kultúrális örökség, a görög tudomány és filozófia is

5 5 Képzőművészet: –vallásos tárgyú, és nagyrészt az építészethez szorosan kapcsolódik –jelképek, szimbólumok  többnyire ó-, és újszövetségi jelenetek, szentek legendái Éva alakja kódexillusztráció - építkezés

6 6 Kőszobrászat: –túlnyomó részt egyházi épületek, templomok és kolostorok díszei –kapuk oldalain, nyílás fölötti ívmezőben, timpanonban, szentélykorlátokon, szószékeken... Bronzszobrászat: –kapuszárnyak, keresztelő medencék, lámpások díszítése Festészet: –templomok falait, és boltozatait díszítő alkotások, kódexillusztrációk Mozaikművészet: –Itáliában továbbvirágzik –templomok falai, boltozatai, oszloptörzsek... (figurális és ornamentális  cosmaták) magas színvonalú ezek mellett a textilművészet is: öltözetek, falikárpitok

7 7 Irodalom: –vallásos egyházi irodalom, –történelmi eseményeket rögzítő kolostori évkönyvek, –elbeszélő krónikák

8 8 Építészeti feladatok templomok, kolostorok védelmi jellegű lakóhelyek, várak városok védőművei középületek gazdasági épületek

9 9 Templomok: katedrálisok, dómok, plébániatemplom, kolostorok temp- lomai keresztelőkápolnák, (babtisteriumok), temetőkápolnák, csont- házak ( karnerek) méreteit és alaprajzi elrendezését rendeltetésük szabja meg fő részei: –előcsarnok –hosszház –keresztház –kórus vagy szentély –sekrestye (pap felkészülése, felszerelés tárolása...) A szentély az oltár helye. Eredetileg csak apszisból állt, majd kórussal, presbiteriummal bővült. A híveket befogadó hajók-

10 10 tól díszített korláttal vagy magas szentélyrekesztő fallal különítették el. Ez elött, a hívők számára népoltár állt. A kórus alatti altemplom szentek ereklyéinek őrzésére, és temetkezési helyként (kripta) szolgált....

11 11 Kolostorok: közvetlenül kapcsolódnak a templomok oldalához helyiségeik a kerengőből (kertes udvart körülvevő oszlopos-árkádos folyosó) nyílnak részei: –káptalanterem  gyűlések, –hálóterem (dormitorium), –nappali tartózkodás  (calefaktorium) –ebédlő (refektorium), –konyha

12 12 Várak: jól védhető helyeken, magaslatokon, hegycsúcsokon, vízzel vagy mocsárral körülvett területen épültek –viszonylag kis alapterületű, többszintes toronyépület –végső menedékként az öregtorony –a várúr lakóhelye (lakótorony) a tornyok körül várfallal körülvéve –további szállás- és gazdasági épületek, –palota (a főúr lakó- és fogadóterme) –gyakran külön kápolna épült tornyokkal megerősített kőfalak, árkok és földsáncok veszik körül, koronájukon pártázatos mellvéd del és járó val, amit később fa- vagy kőgyámokra helyezett padozattal kialakított védőfolyosóvá szélesítenek

13 13 a vár bejáratát kaputorony védi a várudvar bejáratáig többszörösen megtört nyomvonalú út  támadók nehezebb előrejutása

14 14 Városok: várak körül, várhegyek lábánál, utak csomópontjánál, folyók átkelőhelyeinél, sokszor római városok romjain épültek védőfallal vették körül, tornyokkal védett kapuk népességnövekedés  emeletes beépítés rendezetlen, zártsorú beépítés, keskeny, kanyargós utcák  védhetőség beépítés alacsony egészségügyi szint  járványok sora kevés a vízvezetékkel, csatornával ellátott város, az utakat is csak fokozatosan kövezték

15 15 Falvak : hűbérurak várai körül, kolostorok mellett vagy szaabd területeken épültek védelmét a templom, és a körülötte fekvő temető megerősített falai nyújtottak  később erődtemplomok

16 16 Lakóházak: igénytelenek, sárkunyhók és faházak többszintes városi házak  fa, favázas téglaépítmény, ritkán kő a helyszűke miatt zártsorú beépítés jellemző

17 17 Téralakítás a román stílusú építészet jellegzetes stílusjegyei leginkább a templomokon figyelhetők meg a rómaiaktól  hosszanti és központos térelrendezés –többségükben bazilikás (gádorfal), hosszanti elrendezésűek, (Fr. o.  álbazilika) –egy, három, esetenként öthajósak –keleti végén gyakorta keresztház –hossztengelyük kelet-nyugati, a szentély a keleti végén –főbejárat főleg a nyugati végén, esetleg déli oldalhomlokzaton a fejlődés folyamán egyre karcsúbbak térlefedés: kezdetben sík, fafödém  boltozatok váltják fel alaprajz:  kor, vidék, rendeltetés

18 18 Tömegalakítás egyhajós, nyeregtetős templomok keleti végén alacsonyabb, félhengeres, félkúppal lezárt szentélyapszis nyugati homlokzat fölött vagy előtt a torony gúlasisakos tömege (sokszög v. henger  kúp) többhajós templomoknál  a toronypár az oldalhajókat zárja le félnyeregtetős oldalhajók keresztházak tömege Itália  külön álló harangtorony (campanilék) az összetett tömeg változatos, monumentális, festői

19 19

20 20 Építőanyagok: falazat: – kemény, de jól faragható mész- és homokkő, ezek hiányában tégla –jó minőségű falazóhabarcs (esetenként oltatlan mész  falban oltódik,  szilárd és időtálló) –adalékanyag kőzúzalék vagy homok boltozatok: –kőből, kőbordák között téglából födém: –fagerenda deszkázattal fedélszék: –fából –héjazat zsindely, terméspala vagy égetett cserép –íves felületek, kupolák  ólom-, vörösréz vagy bronzlemezzel is

21 21 Szerkezetek Teherhordó szerkezetek: –alakulását térlefedések módja szabta meg –sík, famennyezetek  boltozatok  nagyobb súly és oldalnyomás  oszlopok, pillérek nagyobb keresztmetszete –általában szabályos négyszöghasáb alakú kőtömbökből építették habarcsba foglalva –a kövek homlokfelületeit gondosan faragták és pontosan illesztették –nagyobb falvastagság  kétoldali kváderfalazat, közte idomtalan kövek –hosszanti merevítés  fa koszorúgerendák Nyílásáthidalások: –többnyire boltozottak (félkör, nyomott csúcsív)

22 22 Térlefedések: –fagerendás, deszkázott síkfödémek  boltozatok (XI. sz.) Dongaboltozat:- erősítésként hevederívekkel a támaszok fölött Római keresztboltozat: - csak négyzet alakú alaprajz  kötött rendszer! - a homlokvonal félköríves, a záradékvonal egyenes  átlós ívei elliptikusak, nyomottak  nagyobb oldalnyomás

23 23 Román keresztboltozat: - homlok- és átlósívei félkörösek - oldalnyomása kisebb - záradékvonal közép felé emelkedik Hatsüveges boltozat: - a két oldalsó boltsüveget harántbordával 2-2 felé osztják - támaszok egyenletesebb teherviselése

24 24

25 25

26 26 centrális terek: –négyzetek  kolostorboltozat, vagy cikkelyes kupolaboltozat, helyenként csegelyes gömbkupola

27 27

28 28 Alaktan Az antik formakincset fokozatosan az új kultúra felfogása és a hagyományai szerint alakítja át. Esetenként tudatosan másolják az antik formákat. oszlopok  hármas tagozódású –törzsük zömök, vagy féloszlopok esetén rendkívül karcsúak –felülete sima, kannelúrázott vagy csavarvonalas, geometrikus díszítésű –általánosak a több oszlopból álló kötegek –oszlopfők a korintuszi és a kompozit fejezeteket követi  rajnai vagy kockafejezet  redős és a trapézfejezet  bimbós és leveles díszítésű kehelyfejezet –minden korszakban készülnek figurális díszítésű fejezetek (ember-, állat-, szörnyalakok)

29 29

30 30

31 31

32 32 Pillérek: –lábazat, törzs, fejezet –alaprajz: négyszög, sokszög, kör vagy görögkereszt –jellemző a fél- és háromnegyed oszlopokkal és más tagozatokkal kiegészített tagozott pillérek

33 33 Falnyílások: –félköríves záródásúak –a félkörös ívmezőt domborműves timpanon tölti ki –a falnyílás kifelé rézsűs vagy lépcsős kávák között tölcsérszerűen szélesedik  a kávák és az íves tagozatok gazdag faragványos díszítésű –lépcsőzetes zugaiba karcsú oszlopokat, sok esetben törpe oszlop talpazatra oszlopszerű, karcsú szobrokat állítanak

34 34

35 35 az ablakok félköríves záródásúak gyakran karcsú, néha már lőrésszerű nyílásokká szűkülnek jellemzőek a karcsú oszlopokkal kialakított kettős vagy hármas ikerablakok a nyugati főhomlokzaton és a keresztház két végén gyakoriak a rózsaablakok

36 36


Letölteni ppt "1 Román stílusú építészet. 2 a korai keresztény és karoling építészetből alakult ki a X. század második felében Németországban és Franciaország- ban a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések