Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Ókori Róma építészete. 2 Földrajzi elhatárolás Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma területén alakult ki.(Etruria, Campania és Lucania.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Ókori Róma építészete. 2 Földrajzi elhatárolás Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma területén alakult ki.(Etruria, Campania és Lucania."— Előadás másolata:

1 1 Ókori Róma építészete

2 2 Földrajzi elhatárolás Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma területén alakult ki.(Etruria, Campania és Lucania határolták.)

3 3 Terjeszkedése során fokozatosan elfoglalta: Itália egész területét, A Földközi- tenger csaknem teljes területét, Nyugat- és Közép- Európát a Rajna és a Duna vonaláig, a brit félsziget déli felét, a Balkán-félszigetet, Kisázsiát, a Fekete-tenger északi partvidékét, kiterjesztette fennhatóságát Dácia, a mai Románia területére és Mezopotámiára is

4 4 Történeti áttekintés: I.a Királyság kora (i.e ) Róma eljut az osztálytársadalom szintjére. A nemzettségei néppé egyesülnek. Patríciusok: a társadalom teljes jogú tagjai, kiváltságokat élveznek. Plebejusok: a köznép széles rétege, melyet növelnek a bevándorlók tömege. Szabad vagyonnal rendelkező, adózó és katonáskodó lakosok, akik politikai joggal nem rendelkeznek.

5 5 II. A köztársaság kora (i. e ) A köztársaság első két évszázada Róma a szomszédai ellen folytatott harcainak sora. Róma látszólag demokratikus berendezkedésű városállam, melyet a népgyűlésen kétévente megválasztott két konzul váltakozva vezetett. A plebejusok harca a politikai jogaikért i. e. III. században, győzelmükkel ért véget. Csaknem minden hivatalos állás megnyílt előttük. A patríciusok mellett a plebejusok szűk felső rétege is a hatalom részesévé vált. A szabad kisbirtokosok elszegényesedése fokozódott, a rabszolga munkaerőn alapuló nagybirtok pedig rohamosan növekedett. A fokozódó rabszolga-kereslet hódító háborúk újabb sorához vezetett.

6 6 Róma fennhatósága alá került Szicília, Spanyolország nagy része, Észak-Itália, Görögország, Kisázsia és Afrika jelentős területei. A beáramló mérhetetlen gazdagság tovább mélyítette a társadalom alapvető ellentmondásait. A provinciák (tar- tomány) gazdagsága mind kevesebb kézben összpontosult. Fokozódott a parasztság elszegényesedése. A véres belső háborúkban kirobbanó feszültség i. e. I. században katonai diktatúrához vezetett.

7 7 III. a Császárság kora (i. e. 27 – i. sz. 476) A birodalom továbbterjeszkedett. Római tartománnyá vált Gallia, Germánia, Britannia, Pannónia, Dácia, Egyiptom és más területek. Legnagyobb kiterjedését i. sz. II. században érte el. A provinciák gazdaságilag megerősödtek, Itália kivált- ságos helyzete a birodalmon belül fokozatosan megszűnt. A mezőgazdaság: nagybirtok kisbirtokként való hasznosítása  kisbérlők fokozatosan elszegényednek, sokszor rabszolgasorsba süllyednek.  csökken a hadsereg fegyelme, hisz tagjai nagyrészt a parasztok közül kerültek ki

8 8 katonai lázadások, kisbérlők felkelései, barbár népek sorozatos támadásai,  a IV. század végén kettészakad keletrómai, bizánci császárság nyugati része 476-ban elbukik

9 9 Kultúra, művészet jellemző: –gyakorlatiasság –katonás egyszerűség és szigor –durvább ízlés –takarékosság Legjellemzőbb önálló vívmányai –az államszervezés, –a közigazgatás, –a jog és hadiszervezet területére esnek.

10 10 vallás: Az ősitáliai népek és az etruszkok vallásából alakult ki, majd erős görög hatásra isteneik részben azonosultak az olimposzi istenekkel. A gyakorlatiasság jellemzi, számtalan istensége az emberi tevékenység minden területén őrködött. Tiszteletük mindenkor az isteni segítségért nyújtott ellenszolgáltatás jellegét viselte. (áldozatok, imák, szertartások...)

11 11 képzőművészetek: Fejlődése az i. e. III. századik lassú. Példaképei elsősorban az etruszk művészet alkotásai, később a görög művészet hatása válik uralkodóvá. hadizsákmány  szobrok  utánzás a tömeges kereslet miatt

12 12 Szobrászat: –Önálló eredményeket az arcképszobrászat terén ért el. –Jellemzője az egyéniség hű, naturalisztikus tükrözése, valamint történelmi domborművek díszítő elemként. Festészet: –Ornamentális (díszítő jellegű), vagy mitológiai jeleneteket ábrázoló figurális falfestmények. Mozaikművészet: –A római középületek lényeges tartozékai a padlókat díszítő mozaikok. –Gyakran híres görög falfestményeket másoltak mozaikképeken.

13 13

14 14

15 15

16 16

17 17 Építészeti feladatok: Templomépítés Középületek Mérnöki létesítmények –Csatornák –Hidak –Utak –Vízvezetékek…

18 18 Templomépítés Alaprajza és felépítése az etruszk hagyományt fejleszti tovább. Magas pódiumon emelkedtek, amelyre csak elöl vezetett pofafalak között lépcső. (egyirányú, frontális beállítottságú) Oszlopos tornác. Innen nyílt az egy, vagy többterű cella. Nyeregtető fedte, oldalt erősen kinyúló ereszekkel. akrotérionok: csúcsdíszek

19 19 A cella belső feleit oszlop-, vagy pilasztersor (fallal összefüggő félpillér) tagolja, timpanonnal lezárt falfülkék, aediculák helyezkednek el. A cella a bejárattal szemközti oldalán többnyire íves alaprajzú fülkével (exedra, apszis) bővül. Lefedése a görögökéhez hasonlóan oromfalakban végződő, enyhe hajlású nyeregtető. Kedveltek voltak a körtemplomok.

20 20 Lakóépületek: Többnyire szabályos négyszög alaprajzúak. Központi területük az átrium. Ennek középső része fedetlen, a négy oldalról befelé lejtő tetőről a csapadék a nyílás alatt kialakított medencébe folyt.

21 21 Méretnövekedés  a tetőnyílás négy sarkán a gerendák alá oszlopokat állítottak. Az utcáról előtér vezetett az átriumba, amelyet három oldalán helyiségek vettek körül. A bejárattal szemben T alakban oldalszárnyakkal bővült, hogy mindegyik helységnek külön bejárata legyen. Az épület fő helyisége a tablinum volt. Ez ebédlő, később fogadószoba. A lakóházak külseje többnyire tagolatlan volt. Gyakori az emeletes elrendezés is. (ált. rabszolgák laktak az emeleten) A tehetős polgárok a város zajától messze villákat építtettek. (városi villa, gazdasági jellegű udvarház) –Hideg- és melegvizes fürdők, gazdasági helységek….

22 22 Fórum A római városok társadalmi, kereskedelmi és politikai életének központja. (a görög agorákhoz hasonlóan alakult ki) Négyszög alaprajzú, hosszanti főtengely mentén szerveződő teret középületek és szentélyek sora övezte. (közigazgatási épületek, levéltár, gyűléstermek, istenek temploma…) Bazilikák: nyújtott négyszög alaprajzú, oszlopsorokkal 3 vagy 5 hajóra tagolták. A középhajó az oldalhajók fölé emelkedik  bevilágítás A zárófal előtt állt a gazdagon díszített bírósági emelvény.

23 23 Színház: –az épület tömege zárt –a nézőteret a sík terep fölé építették. –lépcsősen emelkedő, íves üléssorok, alépítménnyel alátámasztva Amfiteátrumok: –állatviadalok, gladiátorjátékok elterjedése hozta létre –ellipszis alaprajzú építmény –két, lépcsőzetesen emelkedő, íves nézőtér szembefordítása –a színpad elmarad, az orkhésztra arénává bővül Cirkuszok: lovas- és kocsiversenyek céljára épültek –lépcsős lelátóval körülvett pálya –egyik végén ívesen zárult, másikon az indító épületek határolták –középen alacsony fal választotta ketté

24 24 Fürdők, thermák: –a köztársaság korának végén alakultak ki –központi részét a különböző vízhőmérsékletű fürdőmedencés helyiség adta –többnyire parkterülettel övezett, gyakorló- és játékterek, előadó- és hangversenytermek egészítették ki Diadalívek: –Hadvezérek, császárok győzelmeit örökítették meg –Egy vagy háromnyílású kapuzatok –Oszloprendekkel tagolt homlokzat, főpárkány felet emelkedő, felirattal díszített magas attika, felette szobordísz Városfalak: –faragott kőből vagy téglából nagy vastagsággal és magassággal, felül pártázatos mellvéddel szegélyezett védőfolyosóval épültek –a falsík elé tornyok ugrottak ki (négyszög v. íves alaprajzú)

25 25 Katonai táborok: –téglalap alaprajzú területek (ideiglenes vagy végleges) –földsánc és fapalánk, utóbbinál fal vette körül –az oldalak közepén nyíló kapukat két, egymásra merőleges út kötötte össze –kereszteződésükben középen, parancsnoki épület, szentély és raktár helyezkedett el


Letölteni ppt "1 Ókori Róma építészete. 2 Földrajzi elhatárolás Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma területén alakult ki.(Etruria, Campania és Lucania."

Hasonló előadás


Google Hirdetések