Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Miben kellene egyenlőbbeknek lennünk nekünk, nőknek és férfiaknak? Gazsi Judit szakértő Nemzeti Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztály LIGA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Miben kellene egyenlőbbeknek lennünk nekünk, nőknek és férfiaknak? Gazsi Judit szakértő Nemzeti Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztály LIGA."— Előadás másolata:

1 Miben kellene egyenlőbbeknek lennünk nekünk, nőknek és férfiaknak? Gazsi Judit szakértő Nemzeti Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztály LIGA Szakszervezetek november 5.

2 Gender mainstreaming – mire jó és kinek kell tenni érte? A gender mainstreaming stratégia, azaz a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikája stratégiai elvének alkalmazása az állami irányítás döntéshozó szintjein, így a legfelsőbb döntéshozó szinten is. Célja  a nők felzárkóztatása  a társadalom és a közpolitikai gondolkodás felülvizsgálata, átértékelése, újraértelmezése úgy, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség szempontjai minden szinten és minden területen megjelenjenek.

3 Biológiai nem – társadalmi nem  Biológiai nem (sex) – anatómiai, biológiai különbségek (veleszületett)  Társadalmi nem (gender) – (nem biológiai mint pl. a vércsoportunk) A nők és férfiak társadalmilag létrehozott megkülönböztetése különféle általánosított tulajdonságok, feladatok és szerepek révén, melyek egyaránt befolyásolják a köz- és a magánéletben való részvételüket. Változik idő, tér, kultúra, vallási vagy etnikai hovatartozás, társadalmi osztály, tanultság szerint. Szerepkövetelményeivel azonosulhatunk is, de dönthetünk úgy is, hogy nem: Társadalmi konstrukció, így csak nagyon lassan változtatható meg

4 Az egyenlőtlenségek rendszere A nemek egyenlősége:  a nők és a férfiak azonos mértékben vesznek részt a közélet és a magánélet minden területén  egyformán képesek befolyásolni a társadalmi folyamatokat  a joghoz, a forrásokhoz, a lehetőségekhez való hozzáférés egyenlősége Egyenlőség ≠ azonosság ( nem a két nem egyformasága vagy különbözősége) Összefüggő rendszer  magánélet (otthoni feladatmegosztás)  közélet (gazdasági, politikai döntéshozatal, tudományos élet)  oktatás, munkaerőpiac, egészség, biztonság, stb. Egyéb társadalmi különbségek – halmozottan hátrányos helyzet (fogyatékosság, etnikai hovatartozás, szexuális orientáció, jövedelem, életkor stb. szerint)

5 Az egyenlőtlenségek okai  Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) – 3 szinten: Értékek, előítéletek Egyéni cselekedetek Intézményes gyakorlatok  Típusai: nyílt vagy rejtett, közvetlen vagy közvetett

6 Miért fontos az egyenlőség megteremtése?  Teljesebb, részvételen alapuló demokrácia (a nők mint a legnagyobb társadalmi kisebbség) – cél: a „demokratikus deficit” kiküszöbölése  Általános jólét és gazdasági stabilitás (teljesebb foglalkoztatottság, kevesebb kiszolgáltatott ember, élénkebb gazdaság, több gyerekszületés)  A férfiaknak is hasznos – férfiasság sztereotípiájának káros hatása (a férfiak sem homogén csoport, önálló vágyakkal)

7 Mit tehetünk az egyenlőség megteremtéséért? Megoldások a közpolitika szintjén – 3 megközelítés: Anti-diszkrimináció Nőpolitika Gender mainstreaming A három megközelítés a 20. században egymást követte, de jelenleg mindhárom együttesen szükséges és egymást kiegészítik.

8 Anti-diszkrimináció – egyenlő bánásmód  Formális jogegyenlőségből indul ki  Probléma: diszkrimináció (nyílt vagy rejtett, közvetlen vagy közvetett)  Megoldás: a meglévő törvényeket betartatni – megfelelő intézményrendszer a jogérvényesítésért (pl. bíróságok, EBH) – egyéni panaszok kezelésével

9 Nőpolitika – esélyegyenlőségi politika  Probléma: a jogegyenlőség, egyenlő bánásmód nem elég – a történelmi hagyományok, előítéletek akadályozzák a nőket Eleve hátrányos helyzetből indulnak – nem csupán egyéni, hanem társadalmi szinten megjelenő hátrányok (ld. statisztikák)  Megoldás: a startvonal legyen azonos! Egyenlő esélyeket biztosítani, a nők támogatásával, akár az előnyben részesítés eszközével (célzott programok, kvóták) Tehát a nőknek, mint csoportnak kíván támogatást nyújtani esélyeik javítása érdekében

10 Gender mainstreaming Célja a nemek közötti társadalmi viszonyrendszer (normarendszer) diszkriminatív működésének átalakítása: a társadalom és a közpolitikai gondolkodás felülvizsgálata, átértékelése, újraértelmezése. Az előző két eszközt egészíti ki. Probléma: az egész társadalom strukturális problémája a nők és férfiak egyenlőtlensége (nem csak nőkérdés). – Az intézményes okokat kell orvosolni, hogy az egyenlőtlenségek ne termelődjenek újra.  Társadalmi normák határozzák meg a társadalmi intézményrendszert és a keretet, amelyben a közpolitikák működnek (milyen a jó munkaerő, politikus, anya, stb.)  Így a társadalom és a közpolitikai rendszer egésze diszkriminatívan működik

11 GM mint megoldás:  A társadalmi normákat és elvárásokat kell tehát megváltoztatni  Cél: nem pusztán a nők felzárkóztatása, hanem a társadalom és a közpolitikai gondolkodás felülvizsgálata, újraértelmezése úgy, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség szempontjai minden szinten és minden területen figyelembe legyenek véve.  A GM nem cél, hanem stratégiai eszköz az egyenlőség megvalósítására!  A legkorszerűbb állami stratégia ( a közpolitikai eljárások felülvizsgálata, átszervezése, fejlesztése és értékelése a felelős mindennapi döntéshozók által úgy, hogy a nemek közti egyenlőség szempontja beépüljön a közpolitikába annak minden területén, a döntéshozatal minden szintjén és annak minden stádiumában)

12 Példák  Pl. városfejlesztési tervekben (foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi és szociális ellátás) közbiztonság – parkok megvilágítása közlekedés - buszjáratok igényhez igazítása parkolóházakban - női parkolóhelyek a biztonság érdekében  Kinek a feladata? Nem csak az esélyegyenlőségi szaktárca dolga, hanem valamennyi felelős döntéshozóé – valamennyi szakterületen, valamennyi szinten (nemzetközi – uniós – regionális, országos – helyi)

13 Nélkülözhetetlen hozzá: Politikai akarat (!) Anti-diszkriminációs szabályozás és intézményrendszer, esélyegyenlőségi politika megléte Gender szakértelem, kutatások Civil szervezetek bevonása Megfelelő arányú érdekképviselet Statisztikai adatok

14 Módszerek - technikák Elemző technikák: statisztikák, felmérések, prognózisok, költség/hatás elemzések, gender budgeting, gender studies egyéb kutatásai, stratégiák, útmutatók, gender impact assessment (nemekre gyakorolt hatásvizsgálat) Oktatási módszerek:  1. figyelemfelkeltés  2. ismeretek terjesztése (szakértők alkalmazása, képzés a felsővezetőknél kezdve, szakértői anyagok elkészítése: útmutatók, kézikönyvek, kampányok, információs kiadványok) Konzultációs és részvételi technikák:  munkacsoportok a GM-ben közreműködők együttműködésére (pl. korábbi SzMM-es munkacsoportok)  nők, célcsoportok bevonása a konzultációba (döntéshozatali arányok növelése)  közvélemény tájékoztatására: meghallgatások, civilekkel való együttműködés

15 Miért fontos? Az embereket a politika alakításának középpontjába helyezi Láthatóvá teszi a társadalom számára a nők és férfiak egyenlőségének kérdéseit Figyelembe veszi a nők és férfiak közötti eltéréseket (társadalmi helyzetbeli eltérések, ebből fakadó eltérő igények), a nők és férfiak közötti társadalmi viszonyrendszert, és a nőkön és férfiakon belüli különböző csoportok igényeit is. A konzultációs, koordinációs és ellenőrzési mechanizmusok kiépítésével általában emelkedik a politika színvonala

16 Nemzetközi kötelezettségek  A Nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ Egyezményt (1979. New York), a CEDAW-egyezményt Magyarország az évi 10. törvényerejű rendelettel tette a belső jog részévé.  Az ENSZ Nők Pekingi IV. Világkonferenciájának (1995) Cselekvési Programja és a Pekingi Nyilatkozat szintén fontos alapját képzi a hazai gender mainstraemingnek.  Az Európai Unió Tanácsa 2006: Gender Equality paktum  Az Európai Bizottság által kiadott A Nők és Férfiak egyenlőségéről szóló ütemterv (Roadmap) ajánlása kötelezettséget ró Magyarországra a nők és férfiak közötti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményeinek magvalósítására vonatkozóan.

17 Nemzetközi kötelezettségek  Az EU elsődleges joga tartalmazza az elsődleges jogszabályokat, melyek közül az első az Európai Közösség Szerződése, a Római Szerződés, amely már 1957-ben kimondta, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő értékű munkáért egyenlő bért kell kapniuk (119. cikk).  A társadalmi nemek politikája (gender mainstreaming stratégia) az alapokmányt kiegészítő Amsterdami Szerződésben önálló és lényegi elemként definiálódik és ezt a Lisszaboni Szerződés is fenntartja (2., 3., 19. és 153. cikkely).  Az EU másodlagos joga tartalmazza a tagállamok számára kötelezően harmonizálandó irányelveket – direktívákat

18 Hazai jogi háttér  A nemek közötti megkülönböztetés általános tilalmát az Alkotmány 66. § (1) bekezdése rögzíti.  Az Alkotmány 70/E szakasza a szociális jogokat minden egyes állampolgár számára - az ellátáshoz jutás jogi értelemben vett egyenlő esélyeinek megteremtésével – biztosítja.  Alkotmány 70/B § (2) bekezdése is tiltja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértését: „az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga”.  A Munka tv. 142/A. § (1) bekezdése : „Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.”

19 Hazai jogi háttér  2174/1997. (VI. 26.) Kormányhatározat az ENSZ Nők IV. Világkonferenciáján elfogadott Nyilatkozatban megfogalmazott feladatok Magyarországi megvalósítását szolgáló cselekvési programról  A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 7. § (1) e, 8. § (1) b, (2) e, (3) b, c.  362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól.  1089/2006. (IX. 25.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról  1008/2009. (I. 28.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

20 A Nemzeti Stratégia  Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia – Irányok és Célok 2010–2021 címmel (1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat).  A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia I. Intézkedési terve (1095/2010.(IV.21.) Korm. határozat)  intézkedések kidolgozása és az azokhoz tartozó indikátorok meghatározása a következő célkitűzések mentén:

21 A Nemzeti Stratégia 1. a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nők és a szegénység, a nők és az egészség szempontjainak figyelembevétele; 2. a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása; 3. a férfi-női részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén; 4. az erőszak elleni hatékony fellépéshez, a megelőzéshez szükséges intézkedések megtétele; 5. a nemekhez kötődő sztereotípiák visszaszorításának támogatása; 6. a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása (képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott adatgyűjtés).

22 A munkaerő-piaci egyenlőtlenségek: a foglalkoztatási aránytalanságok, egyenlőtlenségek Horizontális szegregáció: a munkaerő-piac foglalkozás, ágazatok és munkakörök szerinti elkülönülése a nők és férfiak szempontjából, bizonyos szakmákban főleg nők, másokban főleg férfiak találhatók. Vertikális szegregáció: A döntéshozatal szintjén minél feljebb vizsgáljuk a nők és férfiak arányát, annál kevesebb nőt találunk. Mindez igaz a gazdasági és a politikai döntéshozatalban is. A nők alacsonyabb részvételét a munkahelyi hierarchia magasabb fokozatain „üvegplafon-jelenségnek” is nevezzük.  A legalább egy, 12 éven aluli kiskorú gyermekkel rendelkező, éves nők közül Málta után Magyarországon vannak a legkevesebben jelen a munkaerőpiacon.  A 3 vagy több 12 év alatti gyermeket nevelő nők munkaerő- piaci aktivitása az egész Európai Unión belül a legrosszabb: 12,6%!

23 A kereseti aránytalanságok, egyenlőtlenségek (gender pay gap), ezek hatása az időskori szegénység alakulására, a nők helyzetére  A „női-férfi kereseti rés”, a Gender Pay Gap” (GPG) a női-férfi keresetek különbségének a legfontosabb indikátora az EU-ban. a 16 évnél idősebb női és férfi alkalmazottak átlagos órabérét hasonlítja össze az adott országon belül Magyarországon a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresetét használják a mutató kiszámítására (nem számítják bele az öt főnél kevesebb létszámot foglalkoztató gazdasági szervezeteket)  A fizetéskülönbségek oka sokféle: részben strukturális tényezőkre részben közvetlen diszkriminációra vezethetők vissza Ezért sokoldalú intézkedés-sorozatot igényelnek.  Az Unió 2009-től olyan uniós szinten harmonizált statisztikai adatok közlésére tért át (ESES = European Structure of Earnings Survay) ezek az előzőekben ismertetettekkel nem összehasonlíthatóak jellemzően magasabb értékeket adnak Eszerint a GPG 2006-ban 14,4%, 2007-ben 16,3% Magyarországon EU-s szinten 17-18%

24 Példa munkacsoport-munkára Nemek egyenlőségének érvényesülése az adó- és TB-rendszerekben, és hatásuk a nők foglalkoztatására  dr. Borbély Szilvia: Nemek egyenlőségének érvényesülése az adó-, társadalombiztosítási és szociális rendszerekben, hatásuk a női foglalkoztatásra - Nemzetközi kitekintés  dr. Borbély Szilvia: Munkanélküli ellátások, aktív munkaerő-piaci politikák gender szempontból  Lukács Erika: Nemek egyenlőségének érvényesülése a TB-rendszerekben és hatásuk a nők foglalkoztatására. Családtámogatások, gyermektámogatási rendszer  Rózsáné dr Lupkovics Marianna: Nemek egyenlőségének érvényesülése az adó-, társadalombiztosítási és szociális rendszerekben, hatásuk a női foglalkoztatásra – Jogszabályok, jogi és érdekszempontok bemutatása  dr. Schadt Mária - Péntek Eszter: Nemek egyenlőségének érvényesülése az egészségügyi ellátások terén, az egészségbiztosítási rendszerekben, és hatásuk a nők foglalkoztatására  dr. Vanicsek Mária: Az adórendszer értékelése a nemek egyenlősége szempontjából és hatása a nők foglalkoztatására (SZJA, ÁFA, Vagyonadó, Társasági adó, EVA)

25 A szakmai, a magán- és a családi élet területén megnyilvánuló egyenlőtlenségekről Ha családos és van gyereke:  A férfiaknak előny  A nők szempontjából ez inkább hátrány  A munkaerő-piac a nőket kevésbé terhelhető munkaerőnek fogja fel! Az összes munkateher egyenlőtlen elosztása évtizedek alatt nem sokat változott:  A nők végzik a fizetéssel nem járó otthoni, ház körüli munkák többségét  a férfiak pedig többet dolgoznak pénzért, mint a nők  Ezek a különbségek végül együttesen a nők jelentős többletmunka- terhelését eredményezik. A munka és a magánélet összeegyezetésének négy fő állami eszközcsoportja ismert:  Gyermekgondozási szolgáltatások  A szülői szabadságok rendszere  Rugalmas munkaszervezés  Anyagi juttatások Családbarát munkahely díj

26 A politikai és gazdasági döntéshozatal valamint a tudomány területén megnyilvánuló egyenlőtlenségekről 30% elérése? ez az ún. kritikus tömeg Gazdasági életben:  a vezető pozíciók igen kis hányadát töltik be nők: ez az ún. üvegplafon jelenség  az alsószintű és középvezetői pozíciókban a nők részaránya gyakran eléri a 30-40%-ot is  a felső vezetésből gyakran szinte teljesen kiszorulnak  az európai vezető nagyvállalatok irányító testületeinek tagjai között 10%, e testületek vezetői között 3% a nők aránya Politikai életben: 1994 óta 10% körül ingadozik a női képviselők aránya a magyar parlamentben  Támogató rendszer (pozitív akciók) felállítása ún.: kvóta-rendszer már több országban jól működik. (törvénnyel szabályozott, vagy párt által vállalt) Parlament 2010: 34 női képviselő – 352 férfi képviselő Magyar Kormány: női miniszter sincs (a korábbi kormányzati felállásban sem volt)

27 A politikai és gazdasági döntéshozatal valamint a tudomány területén megnyilvánuló egyenlőtlenségekről Tudomány területén:  A PhD-fokozattal rendelkezők 37 %-a nő  egyetemi tanári szinten csak 13,7 %  MTA tagjainak 3,5 %-a nő  MTA vezető testületeiben szinte csak férfiak vannak.

28 A nemekhez kötődő sztereotípiák területén megnyilvánuló egyenlőtlenségekről Sztereotípia: a köznapi gondolkodás osztályokat, kategóriákat alkot, amelyekbe besorolja az embereket, dolgokat, eseményeket (egy bizonyos tulajdonság alapján) Hasznos és kényelmes: a megértés eszköze (meggyorsítja, leegyszerűsíti azt) Veszélye:  általánosítás, egyszerűsítés, sematizálás, skatulyázás  az egyéni helyett a csoportos tulajdonságok túlhangsúlyozása, majd elvárásként megjelenítése  a fennálló egyenlőtlenségek megerősítése. Előítélet: egyszerűsítő és merev általánosításon alapuló, előre kialakított vélemény Elő-ítélet, vagyis amikor az előzetes ítéletünkön az új ismeretek és személyes tapasztalatok sem képesek változtatni. (Allport 5 fokú skála:szóbelitől a fizikai megsemmisítésig)

29 A nemekhez kötődő sztereotípiák területén megnyilvánuló egyenlőtlenségekről Nemi sztereotípiák:  Társadalmi nemen, illetve az ezt kialakító szocializáción alapul (és nem a biológiai nemen)  Veszélyei: Egyes tulajdonságok, viselkedési módok felnagyítása, elvárásként való megjelenítése Egyéni teljesítmények, különbözőségek, az emberi sokféleség figyelem nélkül hagyása Heterogén csoportok homogenizálása Képességek, készségek és a személyiség szabad fejlődésének gátlása (társadalmi elvárások, tiltások, normaszegők megbüntetése) A nemek közötti egyenlőtlenségek megerősítése Diszkrimináció az egyének egyes csoportba tartozásán alapuló megkülönböztetése. Növeli az embercsoportok közötti egyenlőtlenséget. A sztereotípiák felszámolásában mindenkinek fontos szerepe van, gyerekneveléstől a felnőttkori érintkezésig.

30 A nemi alapú erőszak, mint a nemek közötti egyenlőtlenségek sajátos megnyilvánulásai A nők elleni erőszakról A nők elleni erőszakot = emberi jogi jogsértés (minden ember veleszületett jogait sértik, jog az élethez, a testi épséghez, és az emberi méltósághoz). Alátámasztják: nemzetközi emberi jogi egyezmények,az Európai Unió országainak demokratikus normái Az erőszak ezen fajtája – a nemzetközi szakirodalom meghatározása szerint, többek között a Nők IV. Világkonferenciájának Cselekvési Programja és a Pekingi Nyilatkozatban foglaltak szerint – a nők hagyományosan kisebb társadalmi súlyában, alacsonyabb társadalmi státuszában gyökerezik. A nők elleni háztartáson belüli erőszak nők millióit sújtja világszerte, és nem tekinthető magánügynek! ENSZ különböző fórumai kimondták, hogy a nők elleni erőszak különféle formái súlyos emberjogi problémák, amelyek elleni fellépés minden állam feladata:  ENSZ Emberi Jogi Világkonferencia, Bécs, 1993.,  ENSZ Közgyűlésének Nyilatkozata a nőkkel szembeni erőszak felszámolásáról, december 20.,  ENSZ által szervezett Nők IV. Világkonferenciája, Peking,  ENSZ CEDAW Egyezmény, általános ajánlások: 12, 19, 24.

31 A nemi alapú erőszak, mint a nemek közötti egyenlőtlenségek sajátos megnyilvánulásai Szakértői becslések alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarországon mintegy nő, illetve velük együtt gyerek szenved el bántalmazást minden évben. Az erőszakfajták akár hosszú éveken vagy évtizedeken keresztül is előfordulhatnak:  Szóbeli erőszak (pl. szidalmazás, sértegetés, gúnyolódás, nevetségessé tétel)  Lelki erőszak (pl. megfélemlítés, elszigetelés a külvilágtól, folyamatos kontroll, bezárás lakásba/ szobába vagy kizárás, megalázás)  Testi erőszak (pl. verés, fojtogatás, kényszerítés, korlátozás)  Szexuális erőszak (pl. fájdalom-okozás szex által, erőszakos közösülés)  Gazdasági erőszak (pl. akadályozás a munkában, anyagi függés kialakítása) Magyarország: évi LXXII. Távoltartási törvény és január 1-én hatályba lépett egy új, zaklatás elnevezésű tényállás

32 Állami intézményrendszer-fejlesztés az áldozatok védelmében A kormányzat modell-kísérlet keretében elindította:  az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (továbbiakban: OKIT) 24 órában ingyenesen elérhető  a Regionális Kríziskezelő-hálózat: 100 főt tud fogadni a 10 krízisközpont  a Titkosház működtetését: biztonságos elhelyezést nyújt a családon belüli erőszak áldozatainak  a társadalmi szemlélet- és köztudatformálást.  2008: 3 helyszínen a Félutas-kiléptető programot azon áldozatok számára, akik új életet akarnak kezdeni

33 A nemi alapú erőszak, mint a nemek közötti egyenlőtlenségek sajátos megnyilvánulásai: Az emberkereskedelem és prostitúció problémája Míg a prostituáltak többnyire nők, lányok - nemzetközi kutatások sora szerint a prostitúcióba való bekerülés átlagos életkora 14 év -, egy kisebbségük ugyanakkor férfi, illetve fiú A kliensek elsöprő többsége azonban – a prostituált nemétől függetlenül – általában férfi – egy számára ellenkezés nélkül, a pénzéért előre megállapított keretek között szexuális célra rendelkezésre álló másik személyt bérel ki (ez többnyire nő vagy gyermek) A prostitúció, mint rendszer tehát a nemi erőszak – s végső soron a nő végletes alávetése – számára biztosít intézményes kereteket. Az emberkereskedelem és a prostitúció között szoros az összefüggés, hiszen az emberkereskedők a helyi prostitúciós piacokat szolgálják ki.  New York-i Egyezmény - Az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950  A Btk §-ai („üzletszerű kéjelgés elősegítése”, „kitartottság”, „kerítés”)  évi LXXV. törvény a szervezett bűnözésről  Btk. 175/B. § a „Szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények” között foglalkozik az emberkereskedelemmel.

34 A költségvetés tervezése és az ennek alapján megnyilvánuló egyenlőtlenségek szerepe a két nem között A nemekre érzékeny költségvetés készítés a gender mainstreaming érvényesítése a költségvetés-készítési folyamatban. A központi költségvetés tervezésénél a döntéshozóknak figyelembe kell venni a nemek különböző szükségleteit és érdekeit.  a kiadások és bevételek hosszabb távú hatása nemenkénti bontásban kerüljön bemutatásra  a központi költségvetésben és az önkormányzatoknál is Pl. bécsi tartományi kormány: a jobb közvilágítás, a parkokban a sötét zugok megszüntetése, a parkolóházakban a kijárathoz közelebbi „női” helyek kialakítása Pl. svéd egészségügyi kutatás: „A szennyesruha-tároló zsák esete”

35 A nemekre érzékeny költségvetési (gender budgeting) szemlélet kialakítása  A gender költségvetés készítés fogalma alatt a gender mainstreaming elv költségvetési folyamatban történő alkalmazását értjük  nemzeti költségvetés = a kormány számadása politikai és gazdasági prioritásait illetően  népesség korosodása miatt alapvető fontosságú a nők gazdasági és politikai tevékenységekbe való nagyobb fokú bekapcsolódása  eszköz, amely biztosítja, hogy a gender kérdés minden nemzeti politikai célkitűzésben, tervben és programban megjelenjen

36 Magyar Elnökség prioritása: A nemek közötti egyenlőségről szóló Európai Paktum (Gender Pact) megújítása A nemek közötti egyenlőség témakörében az együttműködés kereteinek két alapvető fontosságú dokumentuma  egyfelől az Európai Bizottságnak a nők és férfiak közötti egyenlőségről szóló Ütemterve ( ): a konkrét szakmai prioritásokat, együttműködési célokat és tennivalókat tartalmazza  másfelől a nemek közötti egyenlőségről szóló Európai Paktum, amely a márciusi Európai Tanács következtetéseinek függelékét képezi: a tagállamok legmagasabb szintű politikai elkötelezettségét fejezi ki, megerősítve az Ütemtervben foglaltakat

37 Magyar Elnökség prioritása: A nemek közötti egyenlőségről szóló Európai Paktum (Gender Pact) megújítása A Paktum a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának, a Szerződésben foglaltak megvalósításának a nők nagyobb arányú munkaerő-piaci részvételének, illetve a demográfiai kihívások kezelésének érdekében határozza meg a cselekvési irányokat uniós és tagállami szinten egyaránt. A fő cselekvési irányok:  a nemek közötti bérezési különbségek és a nemi alapú erőszak megszüntetése  a szakmai, a családi és a magánélet összeegyeztethetősége  a nemek közötti egyenlőség érvényesítése minden érintett szakpolitikában

38 Magyar Elnökség prioritása: A nemek közötti egyenlőségről szóló Európai Paktum (Gender Pact) megújítása A Bizottság a 2006-ban elfogadott Ütemterv időtartamának lejártát követően szeptember 21-én kiadta a Nők és Férfiak Közötti Egyenlőség Stratégiáját a ös időszakra. Ezen dokumentum tárgyalását a belga elnökség megkezdi (SQWP), a decemberi EPSCO (Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács) ülésen pedig tanácsi következtetéseket fogad el.

39 Magyar Elnökség prioritása: A nemek közötti egyenlőségről szóló Európai Paktum (Gender Pact) megújítása  A magyar elnökség prioritása a politikai szintű megerősítés azzal, hogy célja – a Stratégiához kapcsolódó, arra ráépülő – nemek közötti egyenlőségről szóló Európai Paktum megújítása.  Célunk nem egy teljesen új Paktum elfogadása, hanem (kisebb változtatások lehetőségének megnyitásával) a korábbi célok fenntartása és a politikai elköteleződés megismétlése.  A Paktum megerősítését a belga elnökség – hazánkkal együttműködve - előkészíti (részben már a tanácsi következtetésekben, illetve elsősorban az esélyegyenlőségért felelős miniszterek októberi informális miniszteri találkozóján.)

40 Magyar Elnökség prioritása: A nemek közötti egyenlőségről szóló Európai Paktum (Gender Pact) megújítása Az Európa 2020 Stratégiában nem határoztak meg célkitűzést a nők foglalkoztatása tekintetében, és a nemi dimenzió is csak hiányosan jelenik meg a stratégiában. Mivel a ES-BE-HU elnökségi trió kiemelt prioritása a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítése, ezért az Európai Paktum megújítása és megerősítése különösen fontos, hiszen az ellensúlyozhatja az Európa 2020 hiányosságait. A paktum megújításakor kiemelt figyelmet kell szentelni az Európai Bizottság új nemek közötti egyenlőséget célzó stratégiájának ( ), és az abban megjelölt céloknak és cselekvési területeknek. Ezek öt prioritás köré határozódtak meg: 1) gazdaság és munkaerő-piac (EU2020 Stratégia 75%-os foglalkoztatottsági cél nőknek és férfiaknak) ) 2) egyenlő bérezés (pl. éves Európai Egyenlő Bér Nap – 18%!!GPG) 3) egyenlőség a vezető pozíciókban 4) a nemi alapú erőszak felszámolása 5) az egyenlőség elősegítése az EU-n kívül

41 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Miben kellene egyenlőbbeknek lennünk nekünk, nőknek és férfiaknak? Gazsi Judit szakértő Nemzeti Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztály LIGA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések