Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Gábos András (TÁRKI) Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Gábos András (TÁRKI) Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich."— Előadás másolata:

1 Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Gábos András (TÁRKI) Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, május 14., Benczúr Szálló

2 Az előadás szerkezete 1. Atipikus munkaformák – Definíciók, jellemzők – Az atipikus munkaformák elterjedtsége az Európai Unióban és a visegrádi országokban 2. A részmunkaidős foglalkoztatás néhány aspektusa – Társadalmi elvárások és hatások – Munka-család egyensúly – Szegénységi kockázat – Trendek, dilemmák, viták

3 Atipikus munkaformák 1 Tipikus: jellemzően napi 8 órában, állandó jelleggel, határozatlan idejű munkaszerződéssel, munkahelyen – aszociális órák: este, éjjel, hétvégén Atipikus (ILO, 1980-as évek) munkaformák (Frey 1997; Laky 1998, 1999; Borbély és szerzőtársai 2000, Eurofund 2006): – Részmunkaidő: jellemzően nők, kevésbé jellemző az aszociális munkaidő, mint a teljes állásban, de általában gyengébb a munkaidő-beosztás feletti kontroll – Időszakos foglalkoztatási formák: határozott idejű szerződés: fiatal, képzetlen munkaerő, alacsony szintű kontroll a munkaidő felett alkalmi vagy szezonális munka: inkább férfiak, gyakran ingatag, bizonytalan és rossz munkakörülmények között – Nem munkaviszonyban végzett munka, önfoglalkoztatás: jellemzően férfiak és idősebbe, mint az atipikus átlag, kevesebb stressz jellemzi a munkájukat, de egyúttal kevesebb támogatás is – Egyéb: otthoni munka, távmunka, munkaerő-kölcsönzés – Munka az informális gazdaságban

4 Atipikus munkaformák 2 Nagyon atipikus munkaformák (Riso 2010, IES-Eurofund 2010): – Nagyon rövid határozott munkaidejű szerződések: rövidebb, mint 6 hónap – Szerződés nélkül végzett munka, szóbeli szerződés – Rövid részmunkaidő: rövidebb mint 10 óra – Hívásra végzett munka, rendelkezésre állás Jellemzők: – Országonként eltérő, de erős szektorális szegmentáltság – Elsősorban nők – Alacsonyabb képesítést igénylő munkahelyek Elterjedtség (rövid részmunkaidő, elérhető adatok alapján) – < 1%: Közép- és Kelet-Európa, Balti országok, Görögország – 1-2 %: Olaszország, Spanyolország, Portugália – 3-4%: Belgium, Hollandia, Ausztria – Egyesült Királyság: 8% – Norvégia: 10% – Németország: minijobs, több mint 7 millió mvállaló 2007-ben

5 A ledolgozott munkaórák száma – összesen, EU-27, 2011 Forrás: EUROSTAT EU-27: 37/20 V4: 40-41/20-23 Magas: – EL: 42/20 – CZ: 41/21 – BG: 41/20 Alacsony: – NL: 30/20 – DK: 34/19

6 A ledolgozott munkaórák száma – nők eltérése az átlagtól, EU-27, 2011 Forrás: EUROSTAT EU-27 Össz: -3.7 Rész: +0.3 V4 Össz: -0.8 : -2.3 Rész: -0.1 : +0.4 Nagy: NL: -6 UK, AT, DE: -5 Kicsi: BG, RO, LT, HU: <-1

7 A részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) Forrás: EUROSTAT EU-27: 8/32 V4: alacsony 2-5/6-10 Magas: – NL: 24/77 – DE: 9/45 – DK: 14/38 Alacsony: – BG: 2/2 – SK: 3/6 – EL: 4/10

8 A részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) Forrás: EUROSTAT EU-27: nőtt 2/3 pp V4: nőtt, 0-2/1-4 Kivéve: PL Jelentős: – IT: 2/13 – AT: 3/8 – DK: 4/6 – IE, BE, DE, CY – ff – LU, MT, SE, ES - nők

9 A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) Forrás: EUROSTAT EU-27: 37/23 V4: 17-44/19-37 CZ: 17/19 HU: 44/37 Jelentős: – ff: EL, IT, CY, RO >60 – nők: EL, ES, BG, IT, PT, CY, LV, RO > 40

10 A nem önkéntes részmunkaidő elterjedtségének változása 2002 és 2011 között, EU-27 (pp) Forrás: EUROSTAT EU-27: nőtt 10/8 pp V4: változó HU: 17/9 PL: -5/-7 Jelentősen nőtt: ES: 44/32 CY: 41/23 IE: 26/20 Csökkent: LT: -25/-18 BG: -17/-13

11 A gondozási céllal vállalt részmunkaidő elterjedtsége, EU-27, 2011 (%) Forrás: EUROSTAT EU-27: 4/29 V4: 5/21 Csak nők SK: 5 CZ: 21 HU, PL: 10 Jelentős: – ff: SE, NL, FR >5 – nők: UK, AT, NL > 30

12 A gondozási céllal vállalt részmunkaidő arányának változása, , EU-27 (pp) Forrás: EUROSTAT EU-27: nem változott, enyhén csökkent 0.3/-2.2 pp V4: nem változott Nőtt: NL, LU, CY: >10 Csökkent: DE: -38 ff: DE, AT

13 A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya EU-27, 2011 (%) Forrás: EUROSTAT EU-27: 14/15 V4: 6-9/7-10 SK, HU, CZ PL: 28/26 Magas: – ES, PL, PT > 20 Alacsony: RO, LT, EE, BG < 5 CY: ff alacsony, nők magas

14 A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak arányána k változása, , EU-27 (pp) Forrás: EUROSTAT EU-27: enyhe növ. 2/1.4 pp V4: nőtt, kül. PL: 11/12 Nőtt: >5 nők: PL, CY ff: NL, IE Csökkent: ES, LV > -5

15 Atipikus munkaformák – társadalmi elvárások és hatások Elvárások : – A foglalkoztatás növelése – Munka-család egyensúly javítása – Gyermekvállalás ösztönzése – A szegénység enyhítése, a társadalmi kohézió erősítése – A nemek közötti egyenlőség előmozdítása Akadályok: – Átváltási hatások: rugalmasság és biztonság – Nem szándékolt negatív hatások: családi szerepek, egészségi állapot, stb. – Költségvetési korlát – Kiegészítő területek: családtámogatások és bölcsődei ellátás

16 Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus Forrás: Gábos (2009) A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók) Munka-család egyensúly Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni. Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni. - A ledolgozott órák száma és az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul. - - Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust. - Nők: a hatás szignifikáns

17 Részmunkaidős foglalkoztatás és a munka- család konfliktus az Európai Unióban Forrás: Gábos (2009). A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt.

18 A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%) Forrás: TÁRKI – Applica (2010) - A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony.

19 Összegzés helyett 1 Trend az Európai Unióban: – a 2000-es évek munkahely - növekedése az átlagosnál nagyobb mértékben származott atipikus munkaformákból – Visegrádi országok: nem volt átlag feletti növekedés, kivéve részmunkaidő: Magyarország, de jellemzően nem önkéntes határozott idejű szerződések: Lengyelország Viták az EU-ban – Rugalmasság és biztonság, flexicurity – Átmenet a különböző munkaformák között – Munkahelyi vagy munkabiztonság?

20 Összegzés helyett 2 Dilemmák az Európai Unióban – Gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővítés Lisszaboni stratégia, Kok-jelentés, EU2020 stratégia – Nemcsak több, de jobb minőségű munkahely igénye Karrierlehetőség Egészség és jól-lét Készségek fejlesztése Munka-család egyensúly – Befogadó növekedés: – EU2020: a foglalkoztatási cél mellett szegénységi cél – Lisszaboni tapasztalat: növekvő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent csökkenő szegénységet – Költségvetési fegyelem

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Gábos András (TÁRKI) Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich."

Hasonló előadás


Google Hirdetések