Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA Kardos Sándor IgazgatóATI-KTVF MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAI NAP 2009. május.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA Kardos Sándor IgazgatóATI-KTVF MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAI NAP 2009. május."— Előadás másolata:

1 A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA Kardos Sándor IgazgatóATI-KTVF MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAI NAP május május 27.

2 Vázlat Bevezetés Bevezetés Alapfogalmak Alapfogalmak Jogszabályi háttér Jogszabályi háttér Termálvíz hasznosítások engedélyezési eljárása Termálvíz hasznosítások engedélyezési eljárása Hatósági díjak Hatósági díjak Megosztott hatósági jogkörök Megosztott hatósági jogkörök

3 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény alapján: termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb; termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;

4 Bevezetés  XIX. sz. A hévízfeltárás kezdeti lépései  A szénhidrogén-kutatás során növekedett a hévízkutak száma: sok helyen a keresett olaj- vagy gázmezők mellett melegvizet találtak.  Az ivóvízbeszerzési célú fúrások is sok helyen tártak fel hévizet.  Nagyobb települések balneológiai célra hévízkutakat fúrattak.  A ‘60-as években az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag támogatta a mezőgazdasági vagy kommunális fűtési célra szolgáló hévízkutak létesítését.

5   A hévízkutak létesítésének időbeli alakulása: mind a db- szám, mind a víztermelési kapacitás tekintetében az ‘50- es évektől fellendülés, a ‘60-as években tetőzés, majd csökkenés volt tapasztalható   A Dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításnak több évtizedes hagyományai vannak a növénytermesztés, állattenyésztés, balneológiai, ipari felhasználás területén.   A területünkön található termálkutak egy része használhatatlan (kb. 10 %), illetve ideiglenesen lezárt, vagy vízszintészlelési célokat szolgáló kút (20 %).   Területünkön a balneológiai célokat szolgáló termálkúttal üzemelő fürdők száma: 16 db

6

7 Az ATIKTVF területén lévő hévízkutak talphőmérséklete

8 A Dél-alföldi termálkutak jellemzői és hasznosításuk  A medencebeli törmelékes hévíztárolók vize általában alkáli hidrogénkarbonátos. Az összes oldott sótartalom 1- 3 g/l, de elérheti a 10 g/l értéket is. A nagy sótartalmú vizek a tárolók mélyebb, zártabb zónáiban fordulnak elő.  A nagyobb mélységben lévő vizek fölött több helyen vízrekesztő agyagmárgák helyezkednek el. Az ilyen vizek gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elő. 1 m 3 vízzel több m 3 gáz is felszínre kerül ezekből a rétegekből. A gáz főként metán, ami robbanásveszélyt okoz. Egyes kutak vizében olaj és fenol is előfordul.

9 Jogszabályi háttér

10 Hatályos szabályozás (3) alapján „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.” évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény 15. §. (3) alapján „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.” Balneológiai vízhasználatok következtében keletkező használt termálvizek esetében a jogszabályok nem teszik lehetővé a használt vizek visszasajtolását.

11 Környezetvédelmi engedélyezés A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” 3. melléklet 134. pont alapján: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek. : 1. melléklet 56. pontja alapján:a vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m 3 /év víz bejuttatásától a rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles tevékenység

12 Eljárási díjak A környezetvédelmi, természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke Környezetvédelmi engedélyezési, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőző előzetes vizsgálat (I. 43.) Ft Környezetvédelmi engedélyezési, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőző előzetes vizsgálat (I. 43.) Ft Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV ) Ft Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV ) Ft Rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles (II. 12.) Ft Rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles (II. 12.) Ft

13 Vízjogi engedélyezés A hévízkutatás és - termelés - függetlenül a hasznosítás módjától - a évi LVII. vízgazdálkodási törvény, valamint a 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet) hatálya alá tartozik. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozást és a vízkútfúrás szakmai követelményeit a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szabályozza. A tervezésnél figyelembeveendő jogszabály a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Kormány rendelet.

14 Vízjogi engedélyezés A kutakra vonatkozó vízjogi engedélykérelemnek a 18/1996. (VI. 2.) KHVM rendelet előírásainak kell megfelelnie. A kutakra vonatkozó vízjogi engedélykérelemnek a 18/1996. (VI. 2.) KHVM rendelet előírásainak kell megfelelnie. Elvi vízjogi engedély (1. §.) Elvi vízjogi engedély (1. §.) Létesítési vízjogi engedély (2. §.) Létesítési vízjogi engedély (2. §.) Üzemeltetési vízjogi engedély(3. §.) Üzemeltetési vízjogi engedély(3. §.)

15 Eljárási díjak I. A környezetvédelmi, természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke Vízjogi létesítési és fennmaradási engedélyezés esetében: Vízjogi létesítési és fennmaradási engedélyezés esetében: Vízhasználattól függően (pl. fürdők termálkútjainál) 5 m 3 /nap mennyiségig(I pont) Ft 5 m 3 /nap-tól 15 m 3 /nap mennyiségig (I pont) Ft 15 m 3 /nap-tól 50 m 3 /nap mennyiségig (I pont) Ft 50 m 3 /nap-tól 100m 3 /nap mennyiségig (I pont) Ft 100 m 3 /nap mennyiség felett (I pont) Ft

16 Eljárási díjak II. Geotermikus vízhasználat mennyiségtől Geotermikus vízhasználat mennyiségtől függetlenül (I pont): függetlenül (I pont): Ft (101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szerint geotermikus energia hasznosítását szolgáló vizilétesítmény: a víz hőtartalmát energetikai célra hasznosító víztermelő, illetve visszatápláló kút.)

17 Eljárási díjak III. Vízjogi üzemeltetési engedélyezés esetében: Vízjogi üzemeltetési engedélyezés esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80 %-a (I. 21. pont) a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80 %-a (I. 21. pont) szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 50%-a (I.22. pont) szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 50%-a (I.22. pont) módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtétel 40 %-a (I.21. pont és 44. pont) módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtétel 40 %-a (I.21. pont és 44. pont)

18 Eljárási díjak IV. Egyéb eljárások igazgatási szolgáltatási díjának mértéke: Egyedi szennyvíz-kibocsátási határérték megállapítása (I. 18. pont): Ft A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése alapján jóváhagyott önellenőrzési terv (I. 24 pont): Ft Ft Az engedélyek módosítási eljárása, ha az csak az ugyanazon engedélyes adataiban bekövetkezett változások miatt szükséges (I.45. pont) Ft

19 A termálkutak üzemeltetése során fizetendő különböző díjak, járulékok, bírságok Vízkészlet járulék (1995. évi LVII. tv. A vízgazdálkodásról ill. a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról) Vízkészlet járulék (1995. évi LVII. tv. A vízgazdálkodásról ill. a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról) Vízterhelési díj (2003. évi LXXXIX. tv. A környezetterhelési díjról) Vízterhelési díj (2003. évi LXXXIX. tv. A környezetterhelési díjról) Vízszennyezési bírság (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet ill. 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet) Vízszennyezési bírság (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet ill. 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet) Bányajárulék (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel módosított évi XLVIII. Bányatörvény rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról) Bányajárulék (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel módosított évi XLVIII. Bányatörvény rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról)

20 A termálvíz visszasajtolása esetében nem kell fizetni: bányajárulékot, bányajárulékot, vízszennyezési bírságot, vízszennyezési bírságot, vízkészlet járulékot vízkészlet járulékot

21 Egyéb jogszabályi követelmények I. Energetikai és balneológiai célra hasznosított, meglévő termálkutak esetében: meglévő termálkutak esetében: Termálkutak a 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet alapján új üzemeltetési vízjogi engedélyt, úgynevezett szennyvízkibocsátási engedélyt kaptak. A kibocsátásra vonatkozó határértékek a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján lettek meghatározva. A termálkutak ellenőrzése a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet „a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról” alapján történik.

22 Egyéb jogszabályi követelmények II. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1, a felszíni vizek minőségi védelmét a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelettel együtt szabályozza. a meglévő termálvíz hasznosítók részére meghatározott türelmi idő: december 31.

23 A termál csurgalékvíz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében szennyező (kockázatos) anyagot (pl: fenol, ammónia, arzén stb.) tartalmazhat. Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából e rendelet 4. számú melléklete szerinti elővizsgálatot kell elvégeznie. Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is. A hatóság az elővizsgálati kérelem eredményei alapján dönt az engedély kiadásáról. Egyéb jogszabályi követelmények III.

24 A felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzített (B) szennyezettségi határértékeket figyelembe kell venni. A felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzített (B) szennyezettségi határértékeket figyelembe kell venni. Egyéb jogszabályi követelmények IV.

25 Kapcsolódó jogszabályok A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet a védőidomok, illetve védőterületek kialakításának, a vízbázis biztonságba helyezésének és tartásának kötelezettségét az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízbázisokra is kiterjeszti. Nem terjed ki a geotermális energiahasznosítás vízbázisának védelmére.

26 Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás során I. A bányászatról szóló évi XLVIII. Törvény alapján 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése; A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvény alapján 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra; Amennyiben a geotermális energia hasznosítás vízkivétellel jár, az eljáró hatóság a KTVF.

27 Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás során II. Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet hatálya csak az ivóvíz, ásványvíz és gyógyvíz hasznosítására vonatkozik, geotermikus energia hasznosító rendszer védőidomának kijelölésére a jogszabály felhatalmazást nem ad. Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet hatálya csak az ivóvíz, ásványvíz és gyógyvíz hasznosítására vonatkozik, geotermikus energia hasznosító rendszer védőidomának kijelölésére a jogszabály felhatalmazást nem ad. A geotermikus védőidomot a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 22/B. § (3) bekezdése értelmében a bányafelügyelet jelöli ki. A geotermikus védőidomot a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 22/B. § (3) bekezdése értelmében a bányafelügyelet jelöli ki. Az évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés r) pontja felhatalmazza a Kormányt a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására, a rendelet megalkotására azonban a mai napig nem került sor. Az évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés r) pontja felhatalmazza a Kormányt a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására, a rendelet megalkotására azonban a mai napig nem került sor.

28 Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás során III. Fentiekben kifejtettek alapján általánosságban elmondható, hogy olyan esetekben, amikor egy helyen több beruházó is ugyanazt a készletet kívánja használni energiatermelésre, a geotermális védőidom megléte nélkül az első fokú vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben meghatározott vízkészletek és ezzel összefüggésben a hőenergia rendelkezésre állását nem tudja szavatolni.

29 Célok, javaslatok

30 Meg kell akadályozni a hévízrezervoárok nyomáscsökkenését, a pazarló vízkivételeket. Meg kell akadályozni a hévízrezervoárok nyomáscsökkenését, a pazarló vízkivételeket. A használt hévizek elhelyezésekor minimálisra kell csökkenteni a környezeti kockázatot. A használt hévizek elhelyezésekor minimálisra kell csökkenteni a környezeti kockázatot. Törekedni kell a hévíz hőkapacitásának minél szélesebb felhasználására. Törekedni kell a hévíz hőkapacitásának minél szélesebb felhasználására. A termálkutak visszasajtolás nélküli, hosszútávú üzemeltetése következtében a termálvíz, mint megújuló energiaforrás, nem jöhet számításba. A termálkutak visszasajtolás nélküli, hosszútávú üzemeltetése következtében a termálvíz, mint megújuló energiaforrás, nem jöhet számításba. A célok eléréséhez reálisan és hosszú távon mind az új létesítmények, mind pedig a meglévő létesítmények esetében csak a használt hévizek energiatartalmának teljes kihasználása, majd „ugyanabba a vízadó rétegbe” történő visszatáplálásának általánossá tétele járulhat hozzá. A feltételek biztosítása azonban jelentős anyagi ráfordítást és hosszabb időt igényel. A célok eléréséhez reálisan és hosszú távon mind az új létesítmények, mind pedig a meglévő létesítmények esetében csak a használt hévizek energiatartalmának teljes kihasználása, majd „ugyanabba a vízadó rétegbe” történő visszatáplálásának általánossá tétele járulhat hozzá. A feltételek biztosítása azonban jelentős anyagi ráfordítást és hosszabb időt igényel.

31 Az energiaforrások jövőbeni hasznosítása tekintetében alapvető, hogy a fejlesztési irányok meghatározásakor egyrészt a versenyképesség javítása érdekében olcsó energiaforrásokat alkalmazzanak, másrészt a környezeti jó ökológiai állapotok megteremtése és fenntarthatóságának biztosítása is érvényesüljön. Csak azok a fejlesztések lesznek hosszútávon eredményesek, melyek a környezeti állapot minimális változását idézik elő. Az energiaforrások jövőbeni hasznosítása tekintetében alapvető, hogy a fejlesztési irányok meghatározásakor egyrészt a versenyképesség javítása érdekében olcsó energiaforrásokat alkalmazzanak, másrészt a környezeti jó ökológiai állapotok megteremtése és fenntarthatóságának biztosítása is érvényesüljön. Csak azok a fejlesztések lesznek hosszútávon eredményesek, melyek a környezeti állapot minimális változását idézik elő. A jelenlegi termálenergia hasznosítási gyakorlat átalakításának fokozatosnak kell lennie. A jelenlegi termálenergia hasznosítási gyakorlat átalakításának fokozatosnak kell lennie. Geotermikus energia hasznosításáról szóló törvény megalkotása

32

33 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA Kardos Sándor IgazgatóATI-KTVF MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAI NAP 2009. május."

Hasonló előadás


Google Hirdetések