Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet."— Előadás másolata:

1 A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

2 Eddigi fontosabb jogszabályok 12/1983. (V. 12.) Mt. rendelet a zaj- és rezgésvédelemről, illetve módosításai 2/1983 (V. 25.) OKTH rendelkezés a zaj- és rezgésbírságról Az új jogszabály január 1-jén lép hatályba.

3 A rendelet hatálya Kiterjed: a környezeti zajt, illetve rezgést okozó tevékenységekre vagy amely tevékenységek ilyet okozhatnak. Nem terjed ki: –a közterületi rendezvényre, –a munkahelyi veszélyeztetésre, –a magánszemélyek háztartási igényt kielégítő tevékenységére, –a járműveken belüli hatásokra, –mentési feladatok által kiváltott hatásokra, –a vallási tevékenységek hatásaira (harang).

4 Fogalommeghatározások 20 fogalom, közülük néhány: Üzemeltető: –a működtető vasúti társaság, –a közút kezelője, –a vízi út fenntartója, –a repülőtér üzemben tartója, –a zajforrást jelentő létesítményt, gépet, berendezést működtető személy ( jogi és magán).

5 Üzemi zajforrás A környezeti zajt előidéző termelő, szolgáltató tevékenység vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a kapcsolódó, telephelyen belüli járműhasználatot, járműmozgást, rakodást, mely nem minősül közlekedési célúnak. Ide nem értendő: az építési, a közlekedési és szabadidős zajforrás.

6 Veszélyes mértékű környezeti zaj A zajszennyezettségi, illetve zajkibocsátási határértéket meghaladó zaj. Olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között megismételni nem lehet, de érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja.

7 Védendő terület Lakó-, üdülő- vegyes terület, az oktatási létesítmények, az egészségügyi és a temetők területei, zöldterület (közkert, közpark), gazdasági területeknek azon része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el.

8 Védendő épület, helyiség 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény szerinti besorolásokat kell alkalmazni. Kórtermek és betegszobák, tantermek, előadótermek, hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban, lakószobák lakóépületekben, szállodákban, éttermek, eszpresszók kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek.

9 Általános rendelkezések Tilos a környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. Jelentős a túllépés, ha a vonatkozó jogszabályban előírt terhelési vagy kibocsátási határértéket az ott meghatározottak szerint haladja meg. 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet szerint zaj esetén akkor jelentős a túllépés, ha a határértéket 10 dB-nél nagyobb mértékben haladja meg.

10 A zajvédelmi követelmények ellenőrzése A környezetvédelmi hatóság: –mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet; –mérésre, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.

11 Hatósági jogkörök A kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője, mint I. fok: –1. számú mellékletben felsorolt tevékenységek, –védendő helyiségek belső terére előírt követelmények teljesítésére vonatkozó ügyek. Ezekben az esetekben II. fokú hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség.

12 A KTVF I. fokú hatáskörei Egyéb tevékenységek, létesítmények, berendezések, amelyek nem tartoznak a jegyző hatáskörébe. Ha az 1. sz. mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenység azonos telephelyen van, akkor a hatáskört a KTVF gyakorolja. A környezetvédelmi engedélyezési eljárások (előzetes vizsgálat, hatásvizsgálat, IPPC). Fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárások.

13 Hatásterület Akkor kell meghatározni, ha jogszabály előírja. Számítással vagy méréssel határozható meg. –előzetes vizsgálati eljárásban, –környezeti hatásvizsgálati eljárásban, –IPPC eljárásban, –környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, –ezeket az eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy –ha a környezetvédelmi hatóság előírja.

14 Vélelmezett hatásterület A fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. Ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, akkor a környezetvédelmi hatóság a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását.

15 A hatásterület nagysága

16 A hatásterület határvonala: A zajforrástól származó zajterhelés: –10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték (pl. 40 dB helyett 30 dB); –egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, (pl. 40 dB helyett 35 dB); –egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték;

17 Zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel; gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB. A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható.

18 Szállítási tevékenység hatásterülete Új tevékenység esetén kell vizsgálni. Hatásterület az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz.

19 Figyelembe veendő szempontok A szállítás országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg. Az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles. Az alaptevékenység megvalósítási helyszínétől legfeljebb 25 km távolságon belül kell a vizsgálatot elvégezni.

20 Létesítéssel kapcsolatos követelmények

21 A létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A belső téri zajterhelési határértékeknek a használatbavétel időpontjára teljesülniük kell. Ha a létesítmény hatásterületét méréssel vagy számítással kell meghatározni, akkor már a tervezés során meg kell állapítani a tervezett állapotot megelőző háttérterhelés mértékét. A vizsgálat eredményét csatolni kell a létesítés iránti kérelemhez.

22 Azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, ahol a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

23 Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok A tevékenység megkezdése előtt a környezeti zajforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. A környezeti zajkibocsátási határértéket hatósági határozatban kell megállapítani. A kérelem visszavonása estén hivatalból folytatandó az eljárás.

24 Mikor nem kell határérték kibocsátását kérni? Ha a hatásterületen nincs védendő terület, épület vagy helyiség. Ha a hatásterület határvonala a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja. De! ha változás következik be, akkor határértéket kell kérni!

25 Bejelentési kötelezettség A környezeti zajforrást üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül bejelentő lapon köteles bejelenteni. (Erről külön jogszabály lesz.) Az üzemeltető tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak a változást követő 30 napon belül.

26 Építési zaj (jegyzői hatáskör) A kivitelező felmentést kérhet a határértékek betartása alól: –egyes építési időszakokra –előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre. A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.

27 Közlekedési vonalas létesítmény Új létesítményeknél a zajterhelési határértékeknek a távlati forgalom nagysága mellett is teljesülni kell. A környezetvédelmi hatóság a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjének kötelezését zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére.

28 Csendes övezet, fokozottan védett terület Akkor jelölhető ki, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértéknek. Új létesítmény zajra vonatkozó hatásterülete nem terjedhet az övezeten belülre. A kijelölésről a jegyző értesíti a felügyelőséget.

29 Intézkedési terv

30 Az üzletekre, kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály vonatkozik (2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről). A hatóság a jóváhagyott intézkedési tervben szereplő intézkedések határidőre történő megvalósítására kötelezi az üzemeltetőt.

31 Eredménytelen zajcsökkentés A környezetvédelmi hatóság a tevékenységet: –1-6 dB túllépés között korlátozza, –7-10 dB túllépés között felfüggeszti, –10 dB túllépés felett megtiltja.

32 Fokozottan zajos terület Olyan közüzemi létesítményeknél, ahol a zajszint nem csökkenthető határértékre, a környezetvédelmi hatóság fokozottan zajos területet jelöl ki. Épületek építéséhez kapcsolódó jelentős korlátozások: –bővítés esetén passzív akusztikai védelmet kell megvalósítani; –már építési engedéllyel rendelkezők esetén kötelező a passzív akusztikai védelem, költségeit a közüzemmel szemben kell érvényesíteni.

33 Közüzemi létesítmény Víztermelést, -kezelést, -ellátást, szennyvízgyűjtést, -kezelést, hulladékgyűjtést, -kezelést, - ártalmatlanítást, villamosenergia- és gázellátást, távhőszolgáltatást végző létesítmény.

34 Bírságolás 1. Határérték túllépés (kibocsátási vagy terhelési). Hatósági határozatban előírtak nem teljesítése. Adatszolgáltatási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése. Ez az intézkedési terv végrehajtása során is kiszabható. Tudomásra jutástól számított 1 évig szabható ki. A bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a jogsértő magatartás folyamatos.

35 Bírságolás 2. A bírságolás csak zajvizsgálaton alapulhat. Ismételt bírságolás esetén csak akkor kell vizsgálatot végezni, ha az előző vizsgálat óta változás történt a hatásterület vagy a zajforrás vonatkozásában. Módosító tényező: 0,8-1,2 A bírság 6 havonta ismételhető. A bírságot 30 napon belül kell befizetni.

36 Építési zaj bírságolása Ha a legnagyobb túllépés az éjszakai (22-06 óra közötti) megítélési időben következik be, akkor a zajbírság összegét másfélszeres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. A zajbírság havonta ismételhető. A határérték betartása alól felmentést kapott üzemeltető nem bírságolható.

37 Határértékhez nem kötött bírság A hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek - ide nem értve a zajkibocsátási határérték betartására irányuló kötelezettséget - nem tesz eleget Ft A zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy a hatóság hiánypótlási felhívása ellenére sem megfelelően teljesíti Ft

38 Zaj- és rezgésvédelmi szakértő kötelező megbízása Egységes környezethasználati engedély iránti kérelem Környezeti hatástanulmány Zaj és rezgés elleni védelemről szóló intézkedési terv készítése Megfelelő passzív akusztikai védelem tervezése Csendes terület, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölésének előkészítéséhez, ha a kijelölésre szánt területre nem készült külön jogszabály szerinti zajterhelési zajtérkép Önkormányzati/helyi zajvédelmi rendelettervezet műszaki előkészítéséhez

39 Határértéket kell kérni Ha a vélelmezett hatásterületen belül (a telekingatlan határától számított 100 m) zajtól védendő épület vagy terület van, és nincs megállapított határérték. Zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi és szabadidős zajforrások esetében, ahol a határértéket megállapító határozatban megadott védendő objektumok üdülőterületen, különleges területen helyezkednek el. A határértéket 1 éven belül meg kell kérni.

40 A január 1. után benyújtott kérelemre megállapított zajkibocsátási határérték teljesítési határideje január 1.

41 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések