Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. Energetika, (nemzet)gazdaság és társadalom – 2. rész.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. Energetika, (nemzet)gazdaság és társadalom – 2. rész."— Előadás másolata:

1 2. Energetika, (nemzet)gazdaság és társadalom – 2. rész.

2 GDP: nominál és reálérték

3 GDP 1995 és energiafelhasználás (Magyarország)

4 Energiaigényesség változása

5 Energetikai rugalmasság – Magyarország

6 Energetikai rugalmasság – Németország

7 Forrás: Energia Központ Kht. hazai termelés nettó import összes felhasználás import (901,7) export (177,5) készletezésre (32,3) átalakítási veszteség saját igény és veszteség végső fogyasztás nem energetikai célú energetikai fogyasztás lakosság közlekedés ipar szolgáltatás és egyéb 233,9 202,9 140,4 138,8 716,0 798,5 82,5 1126,8 81,7 246,6 434,9 724,2 Az adatok PJ-ban összes energiaforrás 1159,1 bruttó végső energiafogyasztás 716 PJ (64%) 2009 összes energia- felhasználás: 1040 PJ -7,7% 1 cm = 200 PJ (nettó = bruttó – szállítási, elosztási, veszteségek) 100% A hasadóanyag (atom) hazai forrásnak tekintve 71%

8 140,3 233,9 138,8 202,9 9,9% 7,2% 94,4% 10,8% 17,8% 30,6% 17.8% 59,0% 48,6% 8,6% 1,8% 5,3% 3,4% 3,0% 8,2% 19,6% 32,7% 19,4% 28,3% PJ Forrás: Energia Központ Kht. 2,1% 25,4% 37,0% 5,3% 3,7%

9 Mrd főMrd toe USD (2009) PPP előre- jelzés Lakosság Primer energia GDP Forrás: BP Statistical Review: BP Energy Outlook, január, p. 8.

10 %/a (évi átlagos növekedési ütem) Forrás: BP Statistical Review: BP Energy Outlook, január, p. 14.

11 Forrás: EU-Commission: Key Figures június (Eurostat May 2011) 2009-ben Málta:100% (egyedüli teljes) Dánia: -20% (egyedüli exportőr) Magyarország EU-27: 54%

12 Nemzeti primerenergia-megtakarítási tervek EU-27: 206,9 Mtoe 2020-ig a bázishoz képest Forrás: EU-Commission: Key Figures június (Eurostat May 2011)

13  Energiapolitikai és -stratégiai célkitűzések:  függőség csökkentése,  hatékonyság növelése,  ÜHG kibocsátás csökkentés,  ellátásbiztonság szinten tartása  Eszközök  megújulók nagyobb mértékű és hatékonyabb használata,  hazai energiahordozók jobb használata,  pontosabb kép a jövőről Energiatervezés

14 Okok:  energiahordozó-szerkezet strukturális változásai;  technológiai fejlődés;  gazdasági átalakulások;  társadalmi elvárások;  környezetvédelmi célkitűzések.

15 Szempontok:  energiahordozókhoz való hozzáférhetőség;  a biztonságos energiaellátás: készletezési lehetőségek;  gazdasági hatások;  technikai-technológiai lehetőségek;  társadalmi elvárások;  igény oldali befolyásolás lehetőségi;  környezeti hatások;  „legkisebb társadalmi költség” elvének érvényesítése.

16 Legfontosabb befolyásoló tényezők: 1. gazdasági növekedés; 2. társadalmi lehetőségek; 3. energiatakarékosság és - hatékonyság; 4. az energetika tőkeigényessége; 5. energiahordozók árstabilitása; 6. környezeti hatások; 7. regionális fejlődés.

17 Alapelvek (Római Klub) (globális hosszú távú tervezés)  igények kielégítésének korlátai;  növekedés korlátai;  hiányos információk;  visszajelzések;  a trendek folytatása nem a jövő;  a jövő nem előre determinált;  folyamatok tehetetlensége;  komplex szemléletmód;  növekvő kölcsönös függőség (globalizáció);  egyedi és közösségi érdekek ütközése;  verseny helyett együttműködés.

18  A múltbéli folyamatok kivetítése a jövőre (forecasting):  időben előrehaladó,  bázis a jelenben, a cél kialakul  ökonometriai modell, regresszió alapú.  A jövőbeli cél kitűzése (backcasting) és visszavezetése a jelenig:  időben visszafelé haladó,  bázis=cél a jövőben,  egyes időszakokban végzendő feladatok.

19  trend extrapoláció (GDP, energiafelhasználás)  előny: egyszerű  hátrány: függetlenül kezeli a mennyiségeket  bizonytalanság: milyen szakaszt kell extrapolálni és milyen függvénnyel (lineáris vagy hatvány vagy exponenciális)  makrogazdasági forgatókönyv alapján  előny: megbízhatóbb, mint az előző  hátrány: komplexebb (mi legyen a másik változó: hatékonyság vagy a rugalmasság)  bizonytalanság: makrogazdasági előrejelzések

20 Az extrapoláció bázisidőszaka meghatározza a jövőbeli értékeket. A függvény típusának megválasztása kritikus. Esetünkben exponenciális, de „ránézésre” lineáris is lehetne.

21 Bázisidőszak megválasztása: GDP

22

23 Általános alak: folytonos, differenciálható, monoton növekvő, konkáv.

24 Energiaigények meghatározása c: skálázási együttható Y: jövedelem (pl. GDP) P: energiaár d: energetikai rugalmasság b: ár rugalmasság


Letölteni ppt "2. Energetika, (nemzet)gazdaság és társadalom – 2. rész."

Hasonló előadás


Google Hirdetések