Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Energetika hatásainak gazdasági értékelése. Közjavak A környezeti problémák egy része a közjavak létével hozható összefüggésbe. Közjavak jellemzői: –Fogyasztásuk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Energetika hatásainak gazdasági értékelése. Közjavak A környezeti problémák egy része a közjavak létével hozható összefüggésbe. Közjavak jellemzői: –Fogyasztásuk."— Előadás másolata:

1 Energetika hatásainak gazdasági értékelése

2 Közjavak A környezeti problémák egy része a közjavak létével hozható összefüggésbe. Közjavak jellemzői: –Fogyasztásuk oszthatatlan A fogyasztás nem csökkenti értékelhető módon a mások számára hozzáférhető mennyiséget. –Mindenki számára hozzáférhető –Hasznukból senki sem zárható ki

3 Közjavak Közjavak problémái: Mivel a közjavak hasznából senki sem zárható ki, ezért a piac nem képes biztosítani a hatékony kereslet létrejöttét, vagyis nagy a nem hatékony felhasználás veszélye. Garrett Harding Közlegelő tragédiája

4 Definíciók Piac: Ahol a kereslet és a kínálat találkozik. Piac jellemzői: – Kompetitív (egymás hatását gyengítik). – Valamennyi résztvevő teljes mértékben tájékozott a piaci feltételekről. – Valamennyi vagyoni érték magántulajdonban van anélkül, hogy sértenék a kompetitív jelleget.

5 Definíciók Külső költségek (külső gazdasági hatás): Pénzügyileg önálló egység (vállalkozás) közvetlenül befolyásolja egy másik pénzügyileg önálló egység (vállalkozó v. fogyasztó) helyzetét anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba. Alfred Marshall Külső költségek hatásai: Pozitív, negatív, érintheti a fogyasztót vagy a termelőt.

6 Definíciók Externáliák: Gazdaságon kívül rekedt hatások. Externáliák jellemzői: – Tevékenység valamely harmadik személy jóléti függvényét módosítja – Jóléti függvény módosítása nem kényszeríti a harmadik felet az anyagi kártérítésre, vagy nem élhet követeléssel. – Harmadik fél részére előidézett hatás létrehozása nem tudatos. Méhészkaptár a gyümölcsösben (beporzás, rovarirtó).

7 Példák Externália:Gazdaságilag: pozitívBalatonig épülő sztráda; negatívCora építése városon kívül. Technikailag: pozitívLignittel fűtött hőerőmű; negatív Közjavakhoz és magánjavakhoz köthető externáliák.

8 Környezetgazdaságtan A környezetgazdaságtan csak negatív externáliákkal foglalkozik. (közrosszak)

9 Reverzibilis és irreverzibilis externáliák Káros externáliák viszonya a természet öntisztító kapacitásához. Az ökoszisztéma hulladékasszimilációs rátáját a környezetben található lebontó populációk működése szabja meg.

10 t a max a min W Reverzibilis externáliák Jelölések: W -hulladék mennyisége a -hulladékasszimilációs ráta Ha túllépi a max -ot, akkor a max hanyatlani kezd, mert a fölött már képtelen megbirkózni a szennyezéssel, de adott időszak után a visszatér a max -ba Ha W túllépi a max -ot, akkor a max hanyatlani kezd, mert a fölött már képtelen megbirkózni a szennyezéssel, de adott időszak után a visszatér a max -ba

11 t a max a min W Irreverzibilis externáliák Jelölések: W -hulladék mennyisége a -hulladékasszimilációs ráta Ha túllépi a max -ot, akkor a max hanyatlani kezd. Amennyiben az asszimilációs működés károsodik, akkor maga a max is károsodik Ha W túllépi a max -ot, akkor a max hanyatlani kezd. Amennyiben az asszimilációs működés károsodik, akkor maga a max is károsodik

12 DefiníciókKörnyezetszennyezés: Amennyiben a hulladék mennyisége meghaladja azt a mennyiséget, amit a környezet ártalmatlanítani képes, környezetszennyezésről beszélünk. Típusai: – szétoszló (flow típusú); – felhalmozódó (stock típusú)

13 Gazdasági aktivitás Káros emisszió kijut a környezetbe Szennyezés egy része elnyelődik ártalmatlan formában Nem abszorbeált emisszió Felhalmozódó szennyezés Szennyezés lebontása okozta kár Szennyező készlet okozta kár Szétoszló szennyeződés okozta kár Szennyezési kár

14 Szennyezés típusai Flow (szétoszló) típusú szennyezés: Károsítás mértéke az emissziótól függ és csak egyszeri, a következő szennyezés nem adódik hozzá az előzőhöz, mert az feloszlik. (Zajszennyezés) Hígulási, kémiai, biológiai folyamatok révén szétoszlik és a jövőre vonatkozóan elveszti környezete károsító természetét. Reverzibilis, negatív externália.

15 Szennyezés típusai Stock (felhalmozódó) típusú szennyezés: Stabil, maradéktalanul felhalmozódó szennyezés, ahol a koncentráció folyamatosan nő. (nehézfémek) Lassan, de mégis lebomló szennyezések. (műanyaghulladékok, radioaktív izotópok)

16 Externáliák Externális hatások közgazdasági következményei: Szennyezést okozó tevékenység túlzott lesz túltermelés a piacra. Semmi sem ösztönzi a szennyezés csökkenésére rossz hatásfok Szennyezést okozó szolgáltatás ára túl alacsony túlzott kereslet a piacon Szennyezés környezetbe juttatása olcsó gazdasági értelemben gátolja az újrahasznosítást

17 Környezetszennyezés gazdasági optimuma Amennyiben a környezetszennyezés nő, a komfortérzet csökken, így a társadalmi jólét is csökken. A neoklasszikus gazdaságtan szerint nem a környezetszennyezés megszüntetése a cél, hanem annak gazdaságilag optimális szinten való tartása. Az externáliának létezik egy optimális nagysága, amely társadalmi méretekben maximálja a hasznok és költségek különbségét.

18 Környezetszennyezés gazdasági optimuma Szabad versenyt feltételezve: A kínálat összevont magánköltsége lényegesen alacsonyabb, mint a társadalmi költsége. Vagyis: P m


19 Externália optimuma B externália gazdaságilag optimális szintje A+B tiszta magánhaszon társadalmi optimuma Atársadalmi tiszta haszon maximuma C+Dexternália elkerülendő része Ctársadalom által el nem ismert magánhaszon Költségek, hasznok Gazdasági aktivitás Q*Q* QmQm Externális határköltségek (MEC) A Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) D B c C

20 Externáliák kezelése Arthur C. Pigou ( ) Cambridge University tanára, a Jóléti gazdaságtan c. munkájában (1920) levezette, hogy szükséges a szennyezés megadóztatása. Ronald H. Coase (1910- ): Társadalmi költségek c. munkájában (1960) Pigou munkájához képest tesz komoly előrelépéseket.

21 Pigou-i adó Alapelv: - egységesen kivetett adó, egy külső,nem piaci szereplő által - szennyező termelés egységére t * nagyságú adót vetnek ki, ami arra ösztönöz, hogy Q m -ről Q * -ra csökkenjen a termelés. Költségek, hasznok Gazdasági aktivitás Q*Q* QmQm Externális határköltségek (MEC) Károsult költsége Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) Szennyező haszna Termelő egységes adóval csökkentett határhaszna t*t*

22 Pigou-i adó Hibái: – Tiszta piaci versenyt feltételez, noha monopolhelyzet is adódhat. (hiánycikk magasabb ára érdekében) – Feltételezi, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár és így elég ha csak a termelés van megadóztatva. – Legnagyobb problémát a szennyezés okozta kár meghatározásában.

23 Pigou-i adó Fizessen a szennyező, vagy védekezzen az áldozat? A szennyezés megadóztatásával befolyó pénzek szétosztásának problémája. (villamoszajszennyezés; hőerőműtalajsavanyodás) A beszedett adóra szükség van, az externáliák társadalmilag elfogadott szinten való tartásához, azonban ezt a megelőzésre, nem pedig a károsultaknak való visszaosztásra kell fordítani.

24 Coase tétel Alapelv: Nincs szükség állami beavatkozásra, adók kivetésére, mivel a tulajdonosi köröktől függetlenül alku útján elérhető az externáliák társadalmi optimuma. Költségek, hasznok Gazdasági aktivitás Q*Q* QmQm Externális határköltségek (MEC) Károsult költsége Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) Szennyező haszna Tulajdonjog a károsultnál a b c d h i g f szennyező elbukott profitja Tulajdonjog a szennyezőnél Példa: Folyó mellett fafeldolgozó Gombaölővel történő impregnálással folyó szennyezése Folyó egy tóba ömlik, így a parti szálloda vonzereje csökken.

25 Coase tétel Hibái: A modell nagyon távol áll a valós világtól. – az alku sohasem kétszereplős – sokszor nehéz megmondani, hogy kik a károsultak és kik a szennyezők – a kármeghatározáshoz nem mindig elégségesek az információk Az alku költségei meghaladhatják az alku hasznát A felek ritkán hajlandók alkura, inkább megpróbálják áthárítani az alku megoldását a társadalomra.

26 Pigou és Coase elméletének környezetpolitikai következménye Európai közösség: A környezetszabályozási gyakorlatban az utóbbi időkben jelentősen felértékelődnek a az olyan megoldások, amelyek az önszabályozást helyezik előtérbe. (ISO szabványsorozat) A környezeti kár elmaradásáért a vásárlók kompenzálják a vállalatot.

27 Pigou és Coase elméletének környezetpolitikai következménye Magyarország: A 90-es évek elejétől kezdődően a magyarországi gyakorlatban a termékdíjak bevezetésével a Pigou elmélet került előtérbe, azonban hazánk az EU-hoz való csatlakozásával a jogharmonizáció keretén belül ismét váltani kénytelen, és hasonlóan az EU-s törekvésekhez, a Coase elméletet követni.

28 Környezetvédelmi díjak típusai Kibocsátási (környezetterhelési) díjak: ösztönző és forrásteremtő eszközként egyaránt alkalmazható. Ezeket a díjakat a szennyezőanyag levegőbe, vízbe vagy talajba történő juttatása vagy zajáratlom miatt szabják ki, a szennyezőanyagok minősége és mennyisége alapján. Felhasználói (szolgáltatási) díjak: a díjjal szemben ténylegesen nyújtott szolgáltatás áll. (pl. szennyvíztisztítás, hulladékszállítás, - ártalmatlantás)

29 Környezetvédelmi díjak típusai Eljárási díjak: illeték jellegűek, mert bizonyos hatósági tevékenységek adminisztrációs költségeinek fedezését szolgálják. Megkülönböztetünk engedélyezési és ellenőrzési, illetve regisztrálási díjat. Termékdíjak vagy adók: olyan termék árába épülnek be, amelyek életciklusuk valamelyik szakaszában (termelési, fogyasztási és hulladékfázis) szennyezik a környezetet. Pl. üzemanyagok, kenőanyagok, akkumulátorok, csomagolóeszközök stb.

30 Környezetvédelmi díjak típusai Betéti díjak (letétvisszatérítés): a díj összegét, vagy annak egy részét a befizető visszakapja, ha a díjköteles terméket használat után meghatározott módon visszaadja (pl. üvegbetét.).

31 Környezetvédelmi birságok Magyarországon: – Légszennyezési bírság – Szennyvíz bírság – Veszélyes hulladék bírság – Zaj és rezgés bírság – Természetvédelmi bírság – Csatorna bírság (a csatornahálózat megóvására) – Földvédelmi bírság

32 Környezetvédelmi támogatások Ösztönzőként működnek a vállalatok számára, hogy az előírt normákat betartsák. Magyarországon belüli támogatási formák: – központi költségvetésből nyújtott támogatások – egyes elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatások. A céltámogatások meghatározott célokhoz, feltételekhez kötődő beruházások, vissza nem térítendő juttatások vagy hitelgaranciák. (pl. lakossági ivóvízellátás és csatornázás).

33 Környezetvédelmi támogatások Nemzetközi támogatási formák: Léteznek olyan (döntően EU-s) pályázatok, melyek az újonnan csatlakozó országok környezetvédelmi aktivitását ösztönzik. Pl.: Pl.: Phare, Ispa, stb. alapok.


Letölteni ppt "Energetika hatásainak gazdasági értékelése. Közjavak A környezeti problémák egy része a közjavak létével hozható összefüggésbe. Közjavak jellemzői: –Fogyasztásuk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések