Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A biomassza energetikai hasznosítása I.. Fotoszintézis 6 CO 2 + 6 H 2 O C 6 H 12 O 6 + 6 O 2 napfény légkör glükóz (szőlőcukor) répacukor keményítő cellulóz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A biomassza energetikai hasznosítása I.. Fotoszintézis 6 CO 2 + 6 H 2 O C 6 H 12 O 6 + 6 O 2 napfény légkör glükóz (szőlőcukor) répacukor keményítő cellulóz."— Előadás másolata:

1 A biomassza energetikai hasznosítása I.

2 Fotoszintézis 6 CO H 2 O C 6 H 12 O O 2 napfény légkör glükóz (szőlőcukor) répacukor keményítő cellulóz

3 Fotoszintézis szakaszai (C3) Fényszakasz: H 2 OO H + + e - ATP (adenozin trifoszfát) – Energia NADPH (nikotinamid adenin dinukleotid foszfát) – Hidrogén Sötét szakasz: Calvin ciklus

4 Karbon-ciklus Légköri CO 2 Vízben oldott CO 2 Növények Állatok Lebontók Fosszíliák Ipar

5 Ökoszisztéma fejlődési szakaszai Kezdeti szakasz –Produkció sok –Oxigéntermelés kevés Tetőpont –Produkció kevés –Oxigéntermelés sok

6 Csoportosítás Elsődleges biomassza: a növényi fotoszintézis által előállított szervesanyag; a természetes vegetáció, a szántóföldi és kertészeti növények, az erdő, a rét és legelő, a vízben élő növények. Másodlagos biomassza: állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei és hulladékai. Harmadlagos biomassza: biológiai eredetű anyagokat felhasználó ipar melléktermékei, hulladékai, települések szerves eredetű szilárd és folyékony hulladékai, biotechnológiát alkalmazó ipar egyes melléktermékei.

7 Biomassza hasznosítása Élelmiszeripar Könnyűipar –Ruházat –Papír –Bútor …stb. Energetika –Üzemanyag (hajtás, közlekedés) –Hő –Villamos energia (és hő).

8 A biomassza energetikai vertikuma szekunder energiahordozó előállítása A biomassza energetika vertikumaA biomassza energetika vertikuma szállítás, tárolás, előkészítés hő villany üzemanyag előállítás, keletkezés

9 szekunder energiahordozó előállítása A biomassza energetika vertikumaA biomassza energetika vertikuma szállítás, tárolás, előkészítés hő villany üzemanyag előállítás, keletkezés

10 Energetikai hasznosítás Üzemanyag:mechanikai energia (bioetanol, biodízel) Tüzelőanyag: egyedi, központihő távhőerőmű (csak! kapcsolt hő + villamos energia) –közvetlenül: gőzerőmű közvetve: gázmotoros

11 Biomassza előkészítése, feldolgozása Aprítás Bálázás Préselés Alkoholos fermentáció Pirolízis Anaerob fermentáció Szilárd Folyékony Gáz

12 Fenntarthatóság Fenntartható -ság Versenyképesség Ellátásbiztonság Környezet, klímavédelem

13 Lehetőségek, korlátok Paradigma-váltás: fogyasztói helyett fenntartható társadalom. Elsődleges az élelmiszer-termelés. Biomassza-felesleg és hulladék-újrahasznosítás mellett ártalmatlanítás: energetikai hasznosítás. Lokális energiaigény: –30 km-es körzeten belül (MH ü [biomassza]<0,5MH ü [üzemanyag], –különböző gazdasági területek kooperációja (fejlett országokban az energetika szervezésében). Versenyképesség, környezetvédelem: –„jogilag” CO 2 -mentes, –ártámogatás egy ideig. Ellátásbiztonság: –Hazai forrás, Mo-n földgáz-kiváltás.

14 Elemi összetétel DINMSZ  C C t karbontartalomkg/kg  H H t hidrogéntartalomkg/kg  S S t kéntartalomkg/kg  O Ooxigéntartalomkg/kg  N Nnitrogéntartalomkg/kg  A Ahamutartalomkg/kg  HOH W t nedvességtartalomkg/kg  C +  H +  S +  O +  N +  A +  HOH = 1 Tüzeléstechnikai alapok (először szilárd tüzelőanyagokra)

15 Elemi összetétel (finn tőzeg adataival)

16 Égési alapmennyiségek Ennyi vízgőz keletkezik az égés során, kg/kg Ennyi száraz levegő szükséges az égéshez, kg/kg Ennyi száraz füstgáz keletkezik az égés során, kg/kg Ennyi száraz füstgáz keletkezne, ha normál állapotba kerülne, m 3 /kg „normál állapot” itt: = 0°C; p = 101,32 kPa;

17 Égéshő, fűtőérték Az égés p≈const megy végbe: –Égéshő (ΔH é ): a tüzelőanyagot tiszta oxigénben égetjük el: –Felső égéshő: az égéstermékek között a víz folyadékfázisban van (ΔH é +m v r(=2,4425 MJ/kg). –Alsó égéshő: az égéstermékek között a víz gőzfázisban van (ΔH é ). –Fűtőérték:

18 Szilárd tüzelőanyagok jellemző fűtőértékei antracit: feketekőszén: barnaszén: (Mátra: 6,9) lignit: 5-10 rönk fa: 8-13 fűrészpor, faapríték: 8-12 dióhéj: korpa: napraforgómag héj: árpahéj: kukoricacsutka darálék: szalma szecska: fűtőérték, MJ/kg az erőműbe beszállított (nyers) állapotban

19 A nedvességtartalom hatása a fűtőértékre! Energianövény (salix) laboratóriumi elemzési adatai: CtdCtd HtdHtd StdStd OdOd NdNd AdAd WtWt QsdQsd QidQid  C,wf  H,wf  S,wf  O,wf  N,wf  A,wf  HOH H o,wf H u,wf MJ/kg 47,36%5,51%0,10%43,8%0,82%2,40%43,1%20,37419, %25%30%35%40%45%50% nedvességtartalom, kg/kg fűtőérték, MJ/kg

20 Az égés folyamata (szilárd tüzelőanyag esetén) 3 (heating)

21 Folyékony és gáznemű szénhidrogének Folyékony tüzelőanyag (szénhidrogének): használhatók az eddigi reakciók, de hamuval és nedvességgel nem kell számolni. Gáznemű tüzelőanyag (szénhidrogének): az elemi összetétel helyett inkább az alkotó szénhidrogének részarányából indulnak ki, például CH 4 -CO 2 keverék (biogáz).

22 Tüzeléstechnikai jellemzők Összetétel: –Szénhidrátok: % illó, faszén: %. –Nedvesség-tartalom (abszolút (össztömegre), relatív (szárazanyagra): fa %, mezőgazdasági melléktermékek: %. –Hamutartalom fa: 1-3 %, mezőgazdasági melléktermékek: 3-5 %, Kis lágyulási hőmérsékletek ( o C). –Káros anyagok: S: <1-2 %, Cl. Sűrűség. Halmazállapot.

23 H ü =f(ω)

24 1. Magyarországi alapanyagok Tűzifa (max. 1,5-1,8 Mt/év). Mezőgazdasági és erdészeti maradékok. Energianövények. Szerves melléktermékek (trágya, faipari maradék). Szerves hulladékok (élelmiszeripari maradék, szennyvíz-iszap, kommunális hulladék).

25 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2007 [ezer ha]

26 Cellulózalapú biomassza-források Mezőgazdasági melléktermékek –Szalma –Kukoricaszár –Napraforgószár –Venyige –Gyümölcsfa nyesedék –… Erdészeti melléktermékek Energiaültetvények –Nyár –Fűz –Energiafű –…

27 Erdészeti és faipari melléktermékek Széleskörűen használt megújuló energiaforrás; Infrastruktúra már kiépítve; Természetes források rendelkezésre állnak; Az erdészeti hulladékok begyűjtése csökkenti az erdőtűz kockázatát. Túl drága lehet, biomassza-tüzelésre átállított nagyerőművek felverik az árakat; Magyarországon korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre.

28 Erdőgazdálkodás vágáslap

29 Erdészeti biomassza [millió m 3 /év]

30 Üzemelő létesítmények Fatüzelésre átállt hőerőművek: –Pécsi Erőmű (49 MW e ) t/év, –Kazincbarcikai Erőmű (30 MW e ) t/év, –Ajkai Erőmű (20 MW e ) t/év, Vegyes tüzelés (10-20 %, <10 %) –Vértesi erőmű, –Tiszapalkonyai erőmű, –Mátrai erőmű. Távfűtés: –Távhőtermelés: Szigetvár (2 MW th ) 2200 t/év, Mátészalka (5 MW th ) 6000 t/év, Papkeszi (5 MW th ) 1000 t/év Körmend (5 MW th ) 6000 t/év Szombathely (7 MW th )8000 t/év –Hő- és villamosenergia- termelés: Balassagyarmat (2 MW e ) t/év Szentendre (? 2 MW e) t/év.

31 Energiaültetvények  Gyengébb minőségű talajok is hasznosíthatók,  Nagyobb a fajlagos biomassza-termelés mint mezőgazdasági melléktermékeknél,  Kizárólag energiatermelés céljára létesül,  Megakadályozza a talaj erózióját,  Összekapcsolható pl. szennyvíz-iszap ártalmatlanításával is.  Évekbe telik míg eléri a maximális hozamot,  Nagy a területigény – egyes fajták 3 évente takaríthatóak be.

32 Az „ideális” energianövény Talajhoz és klímához illesztett növény. Betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló. Nagy hozam [t/ha.év] Nagy fűtőérték. Kisebb nedvesség-tartalom.

33 Energiahozam Termesztett biomassza - kalkulált termesztés: Típus terület, ha hozam, t/ha/év égetésre alkalmas tömeg, t/év fűtőérték GJ/t tüzelőhő, GJ Nyár FűzFűz Energiafű Összesen

34 Fűz (Salix sp.) a magas vízkapacitásos állapotokat jól tűri, sőt kedveli. kedvezőtlen talajokat jól tűri (rekultiváció). 3 évente vágható. talajjavító és mézelőnövény.

35 Salix viminalis (egyéves hajtások négyéves tövön)

36 Nemesnyárak (Populus Cv. Sp.) telepítési lehetőségét elsősorban vízigénye korlátozza. az ültetvények várható élettartama év. a telepítésről 3-4 évente lehet a hozamot letermelni.

37 Akác (Robinia pseudoacacia) a laza és középkötött, homokos és vályogos, meleg talajokat kedveli. egy ültetvény élettartama hozzávetőlegesen 20 év. 2-5 évente vágható.

38 Energiaültetvény betakarítása

39 Szarvasi-1 energiafű homokos, szikes, belvizes területeken is termeszthető; jól tűri az 5-19° C-os évi átlaghőmérsékleteket; a betegségekkel szemben ellenálló; egyhelyben akár 15 évig termeszthető; a tavaszi telepítést követő évtől teljes termést ad; vetőmagtermesztése egyszerű és gazdaságos; betakarítása a szálastakarmányok géprendszerével megoldható; nagy mennyiségű szervesanyaggal gazdagítja a talajt; fűtőértéke eléri a nyár-, fűz-, akácfa fűtőértékét; takarmányozásra is alkalmas. a tenyészidőben 3 kaszálást igényel

40 Magyarországon számításba vehető energianövények Cirok (Sorghum bicolor), Magyar rozsnok (Bromus inermis), Kínai nád (Miscanthus synensis sp.), Pántlikafű (Phalaris arundinacea), Cikória (Cichorium intybus).

41 Mezőgazdasági melléktermékek Hosszútávon feltételezhetően olcsóbb az erdészeti melléktermékeknél. Újabb bevételi forrást jelent a mezőgazdaságnak – jelenleg ezen anyagok jórészét beszántják, elégetik vagy kint hagyják. A jelenlegi arató berendezések és tároló rendszerek nem mindig megfelelőek (kukoricaszár). Vitatott, mekkora talajerő-utánpótlás szükséges.

42 Mezőgazdasági melléktermékek kalkulált hazai potenciálja Bálás szalma Kukorica- szár CsutkaNapraforgó szár Venyige Termelés [Mt/év] 4,5 – 7,510 – 131 – 1,20, – 1,3 Eltüzelhető mennyiség [Mt/év] 1, ,4 – 0,60,3 – 0,40,5 – 0,7 Nedvesség [%] – 45 Fűtőérték [MJ/kg, ω=18%] 13,51313,511,514,8

43 Gabonaszalma Szalma-szem aránya 2:1. Tarlón hagyott, be nem takarított szalma: 40%. Éves alomszükséglet: 3 millió t.

44 Gabonafélék termésmennyisége

45 Szalma betakarítási technológiája Kisbálás: részlegesen gépesített. Nagybálás: teljesen gépesített –Körbálás – sodorják –Szögletes - préselik

46 Szalma betakarításának folyamata Kombájn Nagybálázó Bálaszállító kocsi Fedett kazal Homlokrakodó

47 Kukoricaszár Főtermék: melléktermék = 1:1,5. Használható takarmányozásra- Nagy nedvességtartalom: 40-70%. –Gazdaságos szárítás még nem megoldott, –Keverhető más tüzelőanyagokkal. Betakarítása jelenlegi technológiákkal problémás: kombájnok megtörik, ill a talajba tapossák a szárat.

48 Kukoricaszár aratása Szecskázásos szecskázott kukoricaszár nagy nedvességtartalma miatt korlátozott ideig tárolható Bálázós nagy nedvességtartalom miatt kazalba nem rakható

49 Kukorica termésmennyisége

50 Egyéb melléktermékek Kukoricacsutka:Csöves aratásnál a feldolgozás helyén koncentráltan áll rendelkezésre; egy részét fel is használják tüzelésre. Napraforgószár:Jelenleg beszántják; betakarítás kukoricaszáréhoz hasonló lehet; együttműködés növényolaj gyárakkal.

51 Egyéb melléktermékek Venyige:Jelenleg nagy részét kint hagyják; bálázásos vagy aprításos technológiával begyűjthető. Gyümölcsfaág:aprításos technológiával begyűjthető. Magok, héjak (meggy, barack, dió, mogyoró, mandula...stb.): konzervgyárakban koncentráltan rendelkezésre áll, de csak szűk időtartamban.


Letölteni ppt "A biomassza energetikai hasznosítása I.. Fotoszintézis 6 CO 2 + 6 H 2 O C 6 H 12 O 6 + 6 O 2 napfény légkör glükóz (szőlőcukor) répacukor keményítő cellulóz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések