Gazdasági kérdések 1.: Vezetékes energiahordozók

Az előadások a következő témára: "Gazdasági kérdések 1.: Vezetékes energiahordozók"— Előadás másolata:

1 Gazdasági kérdések 1.: Vezetékes energiahordozók
11. témakör Gazdasági kérdések 1.: Vezetékes energiahordozók

2 Tartalom 1. Költségek, árak, beruházási döntések
2. Vezetékes energiahordozók 1. Földgáz 2. Villamos energia 3. Távhő

3 Költségek, árak, beruházási döntések
7.1. Költségek, árak, beruházási döntések

4 Alapfogalmak Költségek (C): Az előállítás (termelés, szállítás, felhasználás) bemenő elemeinek (tőke, tüzelőanyag, energia) pénzben kifejezett értéke. Állandó (fix) költségek (Ca): azok a költségek, amelyek nem vagy csak kismértékben függnek az energia mennyiségétől, azaz a szolgáltatás alatt viszonylag állandók. Változó költségek (Cv): azok a költségek, amelyek az energiaszolgáltatással együtt változnak. Feltáratlan (rejtett) költségek: olyan költségek, melyek a múltban merültek fel és nem tárhatók fel. Árbevétel (I): egy időszakban (naptári évben) elért értékesítés árbevétele. Nyereség/veszteség (P): egy időszakban (naptári évben) az árbevételek és a költségek különbsége. Határköltség (energetika: növekményköltség): egy cselekvési változat eredményét a költségek (C) és a hozzátartozó naturália (energia) változásának hányadosaként (ΔC/ΔE) kifejező mutató.

5 1. Az energiaellátás költsége és ára
Az energiaellátó vállalatok két meghatározó költsége: a rendszer és berendezéseinek elhasználódási költsége, a rendszer értékcsökkenése (az egyéb állandó (dolgozók munkabére, járulékai, vezetéssel, elszámolással, kutatással kapcsolatos) költségeket vizsgálatainknál nem vesszük figyelembe); szolgáltatott energia költsége. Az energiaellátás két meghatározó árbevétele: a lekötött kapacitás után fizetett ún. teljesítménydíj, a szolgáltatott energia ára. Elvileg költségfedezeti ár, max. 8-os eszközarányos nyereséggel.

6 Állandó költség Az értékcsökkenés (amortizáció) az állóeszközök (energiarendszer berendezései) fizikai (elhasználódás) és funkcionális vagy erkölcsi (igény- követelményváltozás) kopása mértékében beálló értékcsökkenése, és a pótláshoz (újralétesítéshez) szükséges alapok képzése. Tehát az értékcsökkenés két vetületét kell figyelembe venni: a berendezések, a rendszer összértéke csökken, mert elhasználódik vagy avul, mert az idő múlik (valódi értékcsökkenés), a berendezések pénzügyileg nyilvántartott értékcsökkenési leírása (könyv szerinti érték). A valódi és a könyv szerinti érték általában nem azonos az üzembe helyezés pillanatában. Az élettartam alatt nem is szükséges, hogy a valódi és a könyv szerinti érték azonos legyen. Az értékcsökkenési leírásra, mint termelési költségre a nyereségszámításnál (adózásnál) van szükség. A beruházási alternatívák értékelésénél a valódi érték, valamint a beruházás megtérülése és hozama érdekes.

7 Beruházási költség Az energetikai létesítmények beruházása hosszú ideig tart, a költségek több éven (n=-m – 0) keresztül merülnek fel: könyv szerinti érték (a tényleges költségek összege, mely tartalmazza az inflációt is): valódi érték (a beruházásra fordított pénznek milyen átlagos hozamot (i) kell, eredményeznie):

8 Könyv szerinti érték A lineáris leírási hányad (αk) és hány évet alatt kell leírni (nk) a számviteli törvényben rögzített. Az energiarendszer könyv szerinti értéke az n=j-ik évben: Az energiarendszerben gyakori a bővítés, felújítás, a beépülő új berendezések korszerűbbek, ezért drágábbak, mint a meglévők. Az új berendezések az üzembe helyezésük (aktiválásuk) évében növelik a rendszer könyv szerinti értékét (pl. az n=l-ik évben Blo beruházási költségű berendezéssel bővül a rendszer), a könyv szerinti érték:

9 Könyv szerinti érték A következő j=l+1-ik évben már ez a könyv szerinti érték csökken a leírási hányadnak megfelelően:

10 1.1.2. Karbantartási költség
Az új berendezések létesítése mellett gyakoribb a régi berendezések karbantartása. Minél öregebb a rendszer, annál nagyobb a karbantartás igénye. Minden évben összegezhető a karbantartásra fordított költség: A felújítások lényegében karbantartások. A felújításoknál döntés kérdése, hogy a karbantartási költségek közé vagy a beruházási költségek közé sorolják. Általában a fő berendezések felújítása inkább beruházás, míg a segédberendezéseké inkább karbantartás.

11 1.1.3. Évi állandó költség ahol az i-ik évben
Bki a rendszer könyv szerinti értéke [Ft], αk számviteli leírási kulcs [%/év], CTMK karbantartási költség [Ft/év], Cegyéb egyéb (bér és járulékai, vezetési, kutatás, stb) állandó költségek, általában max %.

12 Évi energiaköltség Az energiaköltség változó költség, és döntő részben a felhasznált tüzelőanyag költségével arányos, ezért tüzelőanyag (ma átfolyó) költségnek is nevezik. ahol Qü a felhasznált évi tüzelőhő mennyisége [GJ/év], pü a tüzelőanyag hőára [Ft/GJ]. Az egyes energiahordozók sajátosságainak figyelembe vétele!

13 1.1.5. Évi költség, egységköltség
ahol Ef a fogyasztónál felhasznált energia.

14 Teljesítménydíj A teljesítménydíj elvileg az energiaellátás fogyasztókhoz való kiépítésének egyszeri beruházási költségét fedezi az értékcsökkenésen keresztül: Fogyasztócsoportokra:

15 Teljesítménydíj ahol pfcs az egyes fogyasztócsoportok teljesítménydíja [Ft/teljesítmény egység], Pf az egyes fogyasztók lekötött (maximális) teljesítménye [teljesítmény egység].

16 Energiadíj Az energiadíj elvileg az energiaellátás fogyasztókhoz való eljuttatásának folyamatos tüzelőanyag költségét fedezi (ma gyakran átfolyó költségnek is nevezik): ahol pE az energia fogyasztói ára [Ft/energiaegység], E fogyasztott energia [energiaegység/év]. Az egyes energiahordozók sajátosságainak figyelembe vétele!

17 Árbevétel ahol P (profit) a nyereség, melyet a vezetékes energia törvényeink max. 8 %-os eszközarányos nyereségként rögzítenek, azaz

18 Az energiaellátás fedezeti diagramja

19 1.2. Beruházási döntések A beruházási döntés több lehetséges beruházási alternatíva közül egy vagy néhány kiválasztását igényli. Beruházási döntést igényel a meglévő és már elhasznált berendezés cseréje, sőt az innováció (a régi technológia újjal való felcserélése) is. Az innovációs döntés a legnehezebb, mert a meglévő berendezés még működik, s a cserével járó rejtett költségeket (pl. leszerelés, tartalékba állítás) is el kell fogadni. Mindegyik beruházásnál azonosak a kérdések: Megtérül-e a beruházás? Mikor? Mennyi lesz a hozama?

20 1.2. Beruházási döntések A beruházás értékelését tárgyilagosan és mennyiségi alapon kell elvégezni. Erre azonban nincs mindig lehetőség. Sőt ha van, akkor sem mindig kerül rá sor. Számos esetben fontosabbak a szubjektív elemek, mint az adott beruházás során realizálható nyereség. A presztízs, a morál, a biztonság (fontos szempont az energetikában) mennyiségileg nehezen fejezhető ki. A nem mennyiségi közelítésmód fő hiányossága, hogy annak a lehetőségnek a választására bátorít, amely iránt a legnagyobb nyomást fejtik ki. De a mennyiségi értékelés nem mindig tudja helyettesíteni az intuitív vagy szubjektív szempontokat.

21 1.2. Beruházási döntések Egy beruházási döntésre az a jellemző, hogy nem lehet megfordítani. Ha rossz volt a döntés, annak a nyereség látja a kárát. Ha jó döntés született, a beruházás a várt idő előtt megtérül a többlettőkével együtt. A befektetett tőke visszatérül, ha T[visszatérülés éve]>T[lekötés éve].

22 Kamat, kamatszámítás Az idő és a pénz nem függetlenek egymástól. (A pénz mai értéke nem egyenlő az egy évvel ezelőtti pénz értékével, a ma meglévő pénzt ma lehet használni, pénzt lehet vele keresni.) A pénz használatáért fizetett (vagy kapott) összeg a kamat. A kölcsönadó tekintetében ez haszon vagy nyereség, míg a kölcsönvevőnél általában költség. A ma lekötött T tőke n év múlva tőkének felel meg, ahol i=I/100 relatív kamat (1/év), I kamat (%/év), melyet számos irodalom kalkulatív kamatlábnak nevez.

23 Kamat Az energetikai befektetéseknél a kamat alatt általában az inflációmentes, átlagos várható vagy megkövetelt nemzetgazdasági hozamot, a reálkamatot értik, amelynek értéke a nemzetközi gyakorlatban 6-15 % között (újabban a megújulókra 0-3 %) változik. Az energetikai befektetések megtérülési ideje általában hosszabb, mint az ipar egyéb szektoraié, de a hosszabb távon meglévő és általában folyamatosan növekvő igények miatt biztonságosabb. A nyugdíj- és életbiztosítók „kedvenc” befektetési területe.

24 1.2.1. A beruházások mennyiségi értékelése
A beruházásról ma kell dönteni úgy, hogy a beruházás nyereséges legyen. Ezért a beruházási döntések – a jövőre vonatkozó bizonytalan ismeretek miatt – meghatározott kockázattal bírnak. Ennek a kockázatnak a csökkenését szolgálja a beruházások mennyiségi értékelése a dinamikus gazdaságossági mutatók alapján. A dinamikus gazdaságossági mutatók: Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV), Megtérülési idő (Payback Period), Belső megtérülési Ráta (Internal Rate of Return).

25 Nettó jelenérték A beruházás döntésének (n=-m-ik év) időpontjára vonatkozó beruházási költségek (a beruházás megkezdése j=-m és üzembe helyezése j=0 között fellépő) a beruházás által elérhető bevételek (az állandó költség és a nyereség összege, a j=0 és a működés utolsó éve j=n között fellépő) jelenértéke (maradványérték nélkül, azaz az n-ik év végére a beruházás valódi értéke zérus), ahol a j-ik évben Bj a beruházás költsége [Ft/év], Caj az állandó költség [Ft/év], Pj nyereség [Ft/év], i kalkulatív kamatláb [1/év].

26 A jelenértéket vagy a kamatos kamattal
Jelenérték számítás A jelenértéket vagy a kamatos kamattal vagy a diszkonttényezővel számítjuk attól függően, hogy a jelenértéket melyik évre határozzuk meg. Ha pl. a jelenértéket az üzembe helyezés évére (j=0) számítjuk, akkor a beruházási költségeket kamatos kamattal „felkamatoljuk”, a bevételeket a diszkonttényezővel „diszkontáljuk:

27 Megtérülési idő A beruházási költség i=0 kalkulatív kamatláb melletti visszatérülésének ideje, amely megmutatja, hogy a nettó jelenérték zérus értékénél a bevételekből a beruházási költség mennyi idő alatt térül vissza.

28 1.2.1.3. Belső megtérülési ráta
Az a kalkulatív reálkamat, amelynél a működési ciklus (j=n üzemév alatt) a beruházási költség visszatérül .

29 A beruházás gazdaságossága
A beruházás annál gazdaságosabb minél nagyobb a nettó jelenértéke (NPV) a beruházási döntésnél meghatározott évre, minél kisebb a megtérülési ideje n[i=0), minél nagyobb a belső megtérülési rátája i[j=n].

30 Egységköltség A hő- és villamosenergia-termelés beruházási döntéseinél elterjedten használják az egységköltség módszert. (lásd távhő és a villamos energia).

31 Vezetékes energiahordozók
7.2. Vezetékes energiahordozók

32 7.2.1. Földgáz

33 A földgázellátás gazdasági modellje

34 Gázértékesítő (GÉ, MOL Rt.), Gázszolgáltatók (GSZ),
Gazdasági szereplők Gázértékesítő (GÉ, MOL Rt.), Gázszolgáltatók (GSZ), Különböző fogyasztócsoportok (fcs): lakossági fogyasztók (lf), nem lakossági (nlf), nagy fogyasztók (nf).

35 7.1. Gázértékesítő Beszerzési költségek: hazai termelés költsége:
import költsége: termelés+import költsége: átlag egységköltség:

36 7.1. Gázértékesítő Hazai termelés egységára 12-14 [Ft/Nm3].
Importár [USD/1000 Nm3], (200 Ft/USD → Ft/Nm3] → 9 hónap késéssel követi a nyersolaj árváltozását. Jelenleg kb. 25 % hazai termelés, 75 % import, így a beszerzés egységköltsége 25,5-29,0 [Ft/Nm3].

37 7.1. Gázértékesítő Összes költség: Állandó költségek:
szállítás (64-4 bar): tárolás: Üzemi költségek: Összes költség:

38 7.1. Gázértékesítő Árbevétel: teljesítménydíj: gázdíj:

39 7.1. Gázértékesítő Gázszolgáltatók felé (viszonteladói árszabás 1. kategória). Nagy fogyasztók felé (lásd szállítóvezetéki árszabás).

40 7.2. Gázszolgáltatók Beszerzési költségek a gázértékesítőtől:
viszonteladói teljesítménydíj, viszonteladói gázdíj.

41 7.2. Gázszolgáltatók Összes költség: Állandó költségek:
szállítás (4-1,03 bar): Üzemi költségek: Összes költség:

42 7.2. Gázszolgáltatók Árbevétel: teljesítménydíj: gázdíj:

43 7.3. Fogyasztók Lakossági, Nagy fogyasztók (gázértékesítőtől),
Nem lakossági fogyasztók (gázszolgáltatóktól), Viszonteladás (liberalizált kereskedelem).

44 Lakossági földgázárak és árváltozások 2003-2004 [MEH]

45 A földgáz rendszerhasználat (legmagasabb) hatósági díjai (ÁFA nélkül) 2004.01.01-től [MEH]

46 Elosztási díjrendszer [MEH]

47 Tárolási díjrendszer [MEH]

48 Földgáz rendszerhasználati díjak (ÁFA nélkül) ill
Földgáz rendszerhasználati díjak (ÁFA nélkül) ill. fajlagos költségek átlagos értéke januártól [MEH]

49 7.2.2. Villamos energia

50 A villamosenergia-ellátás gazdasági modellje

51 Gazdasági szereplők Közüzemű erőművek, Szállító (MVM Rt.),
Független (nem közüzemű) áramtermelők, Áramszolgáltatók, Fogyasztók: lakossági, nem lakossági.

52 1.1. Közüzemű erőművek költsége
Az egyes közüzemű erőműben a villamosenergia-termelés költsége: állandó költség: üzemköltség: összes költség: A villamosenergia-termelés átlagköltsége:

53 1.2. Közüzemű erőművek árbevétele
Teljesítménydíj: Áramdíj (energiadíj): Erőmű: Villamosenergia-termelés átlagár:

54 Közüzemű erőművek teljesítmény- és áramdíja (2003.08.01.)

55 Független erőművek áramátvételi díja
Átvételi kötelezettség megújuló energiából (geotermikus, nap, szél, biomassza vagy biogáz, hulladékhasznosító, nyomásejtő erőmű és 0,1-5 vízerőmű) MWe távhő termelt villamos energia: 23 Ft/kWh ( től) Átvételi kötelezettség (>5 MW víz, egyedi gázerőmű, 6-50 MWe nem távhő célú hőenergiával, 50 MWe-nál nagyobb távhő célú hőenergiával kapcsoltan) termelt villamos energia : csúcsidőszak: 16,90 Ft/kWh, völgyidőszak: 8,44 Ft/kWh, mélyvölgyidőszak: 8,44 Ft/kWh.

56 Független erőművek áramátvételi díja
Átvételi kötelezettség a földgáz tüzelőanyagú <6 MWe, 6-50 MWe távhővel kapcsoltan termelt villamos energiára: Gázmotor (ηkapcsolt>75 %): csúcsidőszak: 25,40 Ft/kWh, völgyidőszak: 13,70 Ft/kWh, mélyvölgyidőszak: 3,00 Ft/kWh. Nem gázmotorral termelt (ηkapcsolt>65 %): csúcsidőszak: 24,10 Ft/kWh, mélyvölgyidőszak: 8,44 Ft/kWh. Nem földgáz tüzelőanyagú távhővel kapcsoltan termelt: csúcsidőszak: 24,40 Ft/kWh, völgyidőszak: 13,65 Ft/kWh,

57 Napszakok (nem munkanapokon a csúcsidőszak is völgyidőszak)
Napszakok (zónaidők) Nyári időszámítás Téli időszámítás Csúcsidőszak nappali 08-14 óra között 07-13 óra között Csúcsidőszak esti 18-21 óra között 17-20 óra között Völgyidőszak reggeli 06-08 óra között 05-07 óra között Völgyidőszak nappali 14-18 óra között 13-17 óra között Völgyidőszak éjszakai 21-03 óra között 20-02 óra között Mélyvölgyidőszak 03-06 óra között 02-05 óra között

58 2. Szállító Költségek: Árbevétel: állandó: üzemi: összes: átvitel:
rendszerirányítás: rendszerszintű szolgáltatás:

59 2. Szállító Átviteli hálózatot vételezésre, betáplálásra használó.
Határkeresztezések (export-import) kiszállítás, beszállítás díja.

60 3. Áramszolgáltatók Költségek: Árbevétel: állandó: üzemi: összes:
átvitel: rendszerirányítás: rendszerszintű szolgáltatás: lakossági fogyasztók: nem lakossági fogyasztók:

61 3. Áramszolgáltatók Árbevétel:
A rendszerirányítási és rendszerszintű szolgáltatások díját a feljogosított fogyasztók fizetik. Minden díjat havonta kell fizetni.

62 3. Áramszolgáltatók Árbevétel nem lakossági és lakossági fogyasztóktól: teljesítménydíj: áramdíj:

63 Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004
Közüzemi villamosenergia-tarifák január 1-től (közvetlen adók nélkül) [MEH]

64 Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004
Közüzemi villamosenergia-tarifák január 1-től (közvetlen adók nélkül) [MEH]

65 Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004
Közüzemi villamosenergia-tarifák január 1-től (közvetlen adók nélkül) [MEH]

66 Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004
Közüzemi villamosenergia-tarifák január 1-től (közvetlen adók nélkül) [MEH]

67 Hatósági (legmagasabb) villamosenergia-átlagárak közvetlen adók (ÁFA, energiaadó) nélkül [MEH]

68 Általános villamosenergia-rendszerhasználati díjak ÁFA nélkül 2004
Általános villamosenergia-rendszerhasználati díjak ÁFA nélkül január 1-től [MEH]

69 Elosztási díj [MEH]

70 4. A villamosenergia-termelés egységköltsége
Az erőmű több évig elhúzódó beruházásának tényleges költsége (tartalmazza az inflációt): Az erőmű beruházásának valódi értéke (a befektetett pénz várható hozama a beruházás ideje alatt): Interkaláris tényező (arányos a létesítés idejével):

71 4. A villamosenergia-termelés egységköltsége
A beruházási költség valódi értéke a vetítési alapja az erőművek állandó költségének. A lineáris leírási hányad ahol a hazai energetikai gyakorlatban n=25 év (ma már az erőművek tervezett élettartama 50 év), s a kalkulatív kamatláb i=12 %. E két érték mellett αl=0,127, azaz 25 év alatt a beruházási költség 3,175-szörösét kell visszapótolni (a beruházás végén a maradványérték zérus). A hitelt adó bankok 5-13 év megtérülést várnak el. A hitel % sajáterő és % hitel.

72 4. A villamosenergia-termelés egységköltsége
Az erőmű éves értékcsökkenése: amely a TMK költségekkel együtt adja az évi állandó költséget (hosszú évek átlagában αTMK=0,025):

73 4. A villamosenergia-termelés egységköltsége
Az évi tervezett villamos energia mennyisége: ahol PBT az erőmű névleges teljesítménye, τcs a tervezett év kihasználási óraszám, mely az erőmű típusából (alap, menetrendtartó, csúcs) ismert: ahol a=Bo/PBT az erőmű fajlagos beruházási költsége [Ft/kWe], mely a korábbi és a nemzetközi gyakorlatból ismert.

74 Erőműtípusok fajlagos beruházási költsége

75 A kihasználási időtartam (τ) hatása ka-ra

76 Erőművek a=f(P)

77 Egységköltség összetevők

78 4. A villamosenergia-termelés egységköltsége
A villamosenergia-termelés üzemköltsége: Üzemi egységköltsége: Egységköltsége:

79 4. A villamosenergia-termelés egységköltsége
Alaperőmű: ka nagy, kü kicsi, Csúcserőmű: ka kicsi, kü nagy, Menetrendtartó: köztes. A VER-ben tudni lehet, hogy az adott időben milyen erőműtípust kell építeni a biztonságos igény kielégítése érdekében (Mo. jelenleg alaperőmű).

80 7.2.3. Távhő

81 A távhőellátás gazdasági modellje

82 Közüzemű erőművek (villamosenergia-termelés kapcsolt hőtermeléssel).
Gazdasági szereplők Közüzemű erőművek (villamosenergia-termelés kapcsolt hőtermeléssel). Távhő-szolgáltató vállalat. Fogyasztók: lakossági, nem lakossági. Városonként eltérő, ármegállapítás Önkormányzat.

83 1.1. Közüzemű erőművek (GM által meghatározott távhődíj)

84 1.2. Távhőszolgáltató költsége
Beruházási költség: Évi állandó költség:

85 1.2.1. Fűtőmű üzemköltsége ahol
pü a felhasznált tüzelőanyag hőára [Ft/GJ], Qü a felhasznált tüzelőanyag mennyisége [GJ/év], kE a felhasznált és áramszolgáltatótól vásárolt villamos energia ára [Ft/kWh], E az áramszolgáltatótól vásárolt villamos energia mennyisége [kWh/év], a hőtermelés fajlagos tüzelőhő-felhasználása, a hőszállítás és a FHK-k (a hőveszteségek) fajlagos tüzelőhő-felhasználása, QF a fogyasztók hőmennyisége [GJ/év].

86 1.2.2. Fűtőerőmű üzemköltsége
Állandó költség: Üzemköltség: DE a költségek két termékre a hőre és a villamos energiára vonatkoznak, melyek között a megosztás termodinamikai alapon nem lehetséges.

87 1.2.3. Távhőszolgáltató költsége
ahol CKEQ a közüzemű erőművektől vásárolt távhő költsége, CFEQ a független fűtőerőművektől vásárolt távhő költsége.

88 1.3. A távhőszolgáltató árbevétele
A lakossági fogyasztóktól rendelkezésre állási díj, míg a nem lakossági fogyasztóktól teljesítménydíj: A lakossági és nem lakossági fogyasztóktól hődíj:

89 Fűtőerőmű árbevétele a villamos energia és a távhő árbevételéből tevődik össze.

90 1.4. A távhő-termelés egységköltsége
A FM, FE több évig elhúzódó beruházásának tényleges költsége (tartalmazza az inflációt): A FM, FE beruházásának valódi értéke (a befektetett pénz várható hozama a beruházás ideje alatt): Interkaláris tényező (arányos a létesítés idejével):

91 1.4. A távhő-termelés egységköltsége
A beruházási költség valódi értéke a vetítési alapja a FM, FE állandó költségének. A lineáris leírási hányad ahol a hazai energetikai gyakorlatban n=25 év, s a kalkulatív kamatláb i=12 %. E két érték mellett αl=0,127, azaz 25 év alatt a beruházási költség 3,175-szörösét kell visszapótolni (a beruházás végén a maradványérték zérus).

92 1.4. A távhő-termelés egységköltsége
A FM, FE éves értékcsökkenése: amely a TMK költségekkel együtt adja az évi állandó költséget (hosszú évek átlagában αTMK=0,025):

93 1.4. A távhő-termelés egységköltsége
Az évi tervezett hő mennyisége: ahol a FM, FE névleges hőteljesítménye, τcs a tervezett év csúcskihasználási óraszám, mely a hőforrás típusából (alap, csúcs) ismert: ahol a=Bo/ a FM, FE fajlagos beruházási költsége [Ft/kWt], mely a korábbi hazai és nemzetközi gyakorlatból ismert.

94 1.4. A távhő-termelés egységköltsége
A hőtermelés üzemköltsége: Fűtőmű: Fűtőerőmű: ahol a kapcsolt energiatermelés hőre vonatkozó fajlagos hőfelhasználása:

95 1.4. A távhő-termelés egységköltsége
a kapcsolt energiatermelés teljes haszna a távhőn: a kapcsolt energiatermelés teljes haszna a villamos energián:

96 1.4. A távhő-termelés egységköltsége
Üzemi egységköltsége: Egységköltsége:

97 1.4. A távhő-termelés egységköltsége
Alaphőforrás (FE): ka nagy, kü kicsi, Csúcshőforrás (FK) : ka kicsi, kü nagy A THR-ben tudni lehet, hogy az adott időben milyen típust kell építeni a biztonságos igény kielégítése érdekében.

98 GT gáz-gőz FE és FK teljesítménye

99 GM FE és FK teljesítménye