Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. témakör Termodinamikai alapok, energiaátalakítás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. témakör Termodinamikai alapok, energiaátalakítás."— Előadás másolata:

1 4. témakör Termodinamikai alapok, energiaátalakítás

2 Tartalom 1.Fogalmak. 2.A termodinamika főtételei. 3.A termodinamika módszertana. 4.Energiafajták. 5.Energiaveszteségek. 6.Az energiaátalakítás leírása.

3 1. Fogalmak Energiaátalakítás → „az energia nem vész el, csak átalakul” (energia- megmaradás). Energiatermelés: hő- és villamosenergia-termelés. Energiaveszteség: az energiaátalakítás velejárója → ellentmondás? → az adott, vizsgált energiaátalakítás szempontjából veszteség.

4 Fogalmak Az energiaátalakítás folyamata és ezek leírása sokrétű, mert különböző energiatermelési, -átalakítási módok. Leírása: –entalpia, –(exergia), –hőmérséklet-entrópia (Heller, Büki) szemlélettel.

5 Fogalmak Az energiaátalakítás alaptörvényeit a termodinamika szolgáltatja: –egyensúlyi (termosztatika): az állapotváltozásokat statikusan, egyensúlyi kezdő- és végállapot alapján írja le, –nem egyensúlyi (irreverzibilis): a folyamatok idő és tér szerinti változásának egységes térelméleti leírására törekszik. A termodinamika a transzportjelenségek egy általános fenomenologikus elméletének is tekinthető.

6 Fogalmak Termodinamikai rendszer: az anyagi világ elhatárolt, makroszkopikus része, amelyben mechanikai, termikus és kémiai transzportfolyamatok játszódhatnak le (egyszerű, ha erőterektől mentes, a falhatás elhanyagolható és nagyenergiájú részecskeáram nem éri.) –Homogén: minden pontban azonos állapotjellemzők. –Inhomogén: az állapotjellemzők folyamatosan változnak.

7 Fogalmak –Heterogén: az állapotjellemzők ugrásszerűen változnak (pl. fázisváltozás). –(anyagilag) Zárt: a határfelületen nincs tömegtranszport, de energiatranszport lehetséges. –Szigetelt: a határfelületen nincs tömeg- és energiatranszport. –Nyílt: a határfelületen együttes tömeg- és energiatranszport. –Adiabatikus: a határfelületen nincs hőtranszport, de környezetével mechanikai kölcsönhatásban van.

8 Fogalmak Egyensúlyi (stacionárius) rendszer felépítése és folyamatai függetlenek az időtől. Nemegyensúlyi (instacionárius) rendszer felépítése és folyamatai az időben változnak. A termodinamikai rendszer –állapotát, –kölcsönhatásait és –változásait az extenzív és intenzív mennyiségek jellemzik.

9 Fogalmak Extenzív mennyiségek a rendszer kiterjedésével arányos, additív jellemzők: Kölcsönhatások során az extenzív jellemzők árama jön létre:

10 Fogalmak Fontosabb extenzív jellemzők: –V, m, M i =m i /N i (moláris tömeg), –S, –Q, W, E, –U, H, –Q (elektromos töltés).

11 Fogalmak Intenzív mennyiségek függetlenek a rendszer kiterjedésétől és nem additív jellemzők: –T, p, μ i, φ (elektromos potenciál). –A fajlagos extenzív mennyiségek (ρ=m/V, s=S/m, h=H/m) (másodlagos) intenzív jellemzők.

12 Fogalmak A termodinamikai kölcsönhatásokban két mennyiség szerepel: Termodinamikai hajtóerő: valamely intenzív mennyiség inhomogénitásával arányos hatás, amely meghatározott extenzív mennyiség áramát idézi elő, ill. tartja fenn.

13 Kölcsönhatások jellemzői kölcsönhatásintenzív jellemző extenzív jellemző energia termikusTSTΔSTΔS mechanikai-pV-pΔV kémiaiμiμi NiNi μiΔNiμiΔNi villamosφQφΔQ

14 Fogalmak Transzportfolyamat: olyan kiegyenlítődési folyamat, amelyben valamely extenzív mennyiség árama az adott intenzív mennyiség fenntartott inhomogénitása következtében jön létre, ill. áll fenn. Potenciálfüggvények: –Szabadenergia (F) – Helmholtz-potenciál, –Szabadentalpia (G) – Gibbs-potenciál.

15 Állapotfüggvények egymáshoz viszonyított nagysága egykomponensű rendszer pV H U F G TS pV

16 2. A termodinamika főtételei Nulladik főtétel: Az egyensúly szükséges és elégséges feltétele, hogy a rendszer valamennyi intenzív mennyisége homogén eloszlású legyen [Guggenheim, Fényes]. – A termikus egyensúly feltétele a a hőmérséklet térbeli állandósága. Az egyensúly a rendszerek tranzitív tulajdonsága.

17 Termodinamika főtételei Első főtétel (az energia-megmaradás tétele): az energia nem keletkezhet és nem semmisülhet meg, csak egyik formából a másikba alakulhat át. Gibbs fundamentális egyenlete:

18 Termodinamika főtételei Zárt rendszerben, ahol a tömeg nem változik (dN i =0):

19 Termodinamika főtételei Második főtétel (a termodinamikai folyamatok tendencia törvénye): a folyamat mindig a kisebb valószínűségű állapotból a nagyobb valószínűségű állapotba tart. –A termodinamikai rendszer állapota termodinamikai valószínűséggel (W) jellemezhető. –Az egyensúlyában megzavart, majd magára hagyott rendszer a valószínűbb állapotok felé tart (W nő), s annál nagyobb sebességgel minél nagyobb a rendszeren belüli inhomogénitás. –Egyensúlyi állapotban W=max.

20 Termodinamika főtételei Termodinamikai valószínűség S(W)=S entrópia [Clausius, 1865]: Az entrópia extenzív mennyiség, ezért S 1 és S 2 az egyensúlyi rendszer entrópiái, k=1, J/K (Boltzmann-állandó).

21 Termodinamika főtételei Azt, hogy a termodinamikai folyamatok a kisebb valószínűségű állapotból a nagyobb valószínűségű állapotok felé tartanak, az entrópianövekedés (dS>0) fejezi ki. A természetben minden zárt makroszkopikus folyamat megfordíthatatlan (irreverzibilis). → A reverzibilis (megfordítható) folyamat tehát fikció.

22 Carnot körfolyamat S E =co nst S K =co nst EK T1T1 T S T2T2

23 Termodinamika főtételei A II. főtételhez kapcsolódó ideális Carnot körfolyamat (izotermikus hőközlés (T 1 ) és hőelvonás (T 2 ), izentropikus (adiabatikus) kompresszió (s K =const) és expanzió (s E =const)) fikció, melynek hatásfoka az adott hőmérséklethatárok között elérhető maximális hatásfok.

24 Termodinamika főtételei Harmadik főtétel: A tapasztalatok szerint az abszolút nullapont közelében [Nerst, 1906]: –Minden kémiailag homogén kondenzált anyag entrópiája az abszolút nullapontban nulla lenne, S T=0 =0 [Plank]. –Az abszolút nullapontot nem lehet elérni, T≠0 [Nerst].

25 3. A termodinamika módszertana Az egyensúlyi termodinamika állapotokat vizsgál, a folyamatok időbeli változását nem. A termodinamikai folyamat lezajlása csak közvetve, a kezdeti és végső állapot, valamint az eltelt idő ismeretében írható le. → A tényleges folyamat csak kvázifolyamatként kezelhető (feltételezve, hogy az állapotváltozás a rendszer minden pontjában azonos). Fiktív esete a végtelenül kis sebességgel lezajló reverzibilis folyamat.

26 Termodinamika módszertana A nemegyensúlyi termodinamika mozgásegyenlete [Onsager, 1931]: j=1…n, intenzív jellemző inhomogénitásából származó X j termodinamikai hajtóerő által létrehozott i-ik extenzív jellemző fluxusát lineáris törvények fejezik ki (fenomenologikus leírás), L ij vezetési tényező.

27 Termodinamika módszertana A nemegyensúlyi termodinamikai folyamatok entrópia- vagy energia- reprezentációban jellemezhetők: –entrópia-reprezentációban a térfogat- és időegységre jutó entrópia-produkció, –energia-reprezentációban a térfogat- és időegységre jutó energia-produkció

28 Termodinamika módszertana A termodinamika mozgásegyenlete az általánosított Ohm-törvénynek tekinthető, mely alapját képezi az anyag- és energiahálózat leírásának. A termodinamikai folyamatok addig mehetnek végbe, amíg be nem áll a termodinamikai egyensúly. A termodinamikai folyamatok irányát –az entrópia (s)-maximumra, ill. –az energia (u,h,f,g)-minimumra való törekvés elve határozza meg.

29 4. Energiafajták Tüzelőanyagok „kötött” energiája. Hő. Munka. Villamos energia. Energiaáram = Teljesítmény. Az energiaátalakítás folyamatainál csak állandósult energiaáramokkal, teljesítményekkel foglalkozunk!

30 4.1. Tüzelőanyagok kémiailag kötött energiája Az égés p≈const megy végbe: –Égéshő (ΔH é ): a tüzelőanyagot tiszta oxigénben égetjük el: –Felső égéshő: az égéstermékek között a víz folyadékfázisban van (ΔH é +m v r). –Alsó égéshő: az égéstermékek között a víz gőzfázisban van (ΔH é ).

31 Tüzelőanyagok kémiailag kötött energiája Fűtőérték: Tüzelőhő-teljesítmény: Tüzelőhő:

32 Fosszilis tüzelőanyagok fűtőértéke Szénhidrogének: – kőolaj: ≈42 MJ/kg, – földgáz: ≈34 MJ/Nm 3 → ≈47 MJ/kg, PB gáz ≈ 45 MJ/kg. – szén: MJ/kg (antracit), MJ/kg (kőszén), MJ/kg (barnaszén), <10 MJ/kg (lignit).

33 4.2. Hő A termikus kölcsönhatásnál T intenzív, S extenzív jellemző. A hőmérséklet a közeg molekuláinak energiáját fejezi ki: –m o egy molekula tömege, – a molekulák sebességnégyzetének átlaga, –R o =8,31 J/molK, –A=6, (Avogadro-szám), –k=R o /A=1, J/K (Boltzmann-állandó).

34 Hő Hő: Hőteljesítmény: transzportmennyiség (Δ), s nem energiafajta.

35 Hő A hő (helytelenül!), de általánosan használva hőenergia.

36 Hőmérséklet A hőmérséklet (T) intenzív jellemző, állapothatározó. A hőhordozó közeg, a hőátadó felület hőmérséklete a hőközlés/hőelvonás és a hőtranszport során változik, ezért: –termodinamikai átlaghőmérséklet (termikus-mechanikai energia átalakítások vizsgálatánál), –logaritmikus vagy transzport átlag- hőmérsékletkülönbség (hőátvitelnél).

37 Termodinamikai átlaghőmérséklet b a a p=áll c p=áll T T s=áll b T=T s b a

38 Termodinamikai átlaghőmérséklet Energiaátalakításoknál általában T=var, de p≈const (izobar hőközlés/hőelvonás).

39 Termodinamikai átlaghőmérséklet

40 Transzport átlag-hőmérsékletkülönbség macbmacb macamaca. T b2 ΔT n1 T a1 T a2 T b1 T ki T be T sb S T T sa c p=áll T s=áll ΔT n =ΔT k T sa ΔT n ΔT k.

41 Transzport átlag-hőmérsékletkülönbség

42 4.3. Munka A mechanikai kölcsönhatásnál p intenzív, V extenzív jellemző. A nyomás (p) intenzív jellemző, állapothatározó. A mechanikai kölcsönhatás eredményeként létrejövő fizikai munka: szintén transzportmennyiség (Δ), s nem energiafajta.

43 Munka A (hasznos) technikai munka figyelembe veszi a munkaközeg (belső égésű motorok, gáz- és gőzturbina) be- és kilépését): Technikai teljesítmény (haladó és forgó mozgásnál)

44 Munka A hajtás mechanikai energiája:

45 4.4. Villamos energia Villamos energia: Villamos teljesítmény:

46 Villamos energia Villamos energia: A villamos energiával a hajtás, a hő, és a világítás, információtechnika energiaigénye egyaránt kielégíthető.

47 5. Energiaveszteségek Energiaveszteségek: –mennyiségi, –minőségi, –összetett (mennyiségi és minőségi egyaránt).

48 5.1. Mennyiségi veszteségek A bevitt energia (Q be ) egy része a vizsgált rendszerből a környezetbe távozva elvész (Q v ), de a megmaradó hasznos energia (Q h ) minőségi jellemzői nem változnak, vagy változásukkal nem számolunk (a vizsgálat szempontjából érdektelen). Energiamérleg:

49 Sankey-diagram

50 Mennyiségi veszteségek Kiadott energia: Háziüzemű, ill. önfogyasztásnak megfelelő hatásfok (ε-önfogyasztási tényező):

51 5.2. Minőségi veszteségek Irreverzibilis veszteségek (termikus- mechanikai energiaátalakításnál!): Az energiaátalakítás hővel kapcsolatos folyamataiban többnyire olyan veszteségek lépnek fel, amelyeknél a hő mennyisége ugyan változatlan, de állapotjellemzői (p,t) úgy változnak meg, hogy a hő a munkavégzés szempontjából kisebb értékűvé válik. Irreverzibilis alapfolyamatok: –hőcsere, –fojtás, –keveredés.

52 Hőcsere: elgőzölögtető T sb S T T sa ΔS a ΔS b ΔS irr

53 Hőcsere: kondenzáció T mc. T ki T be T sb S T T sa ΔS a ΔS b ΔS irr

54 Hőcsere: konvektív mc a T a1 T a2 TbTb mc b. T b2 T b1 TaTa S T ΔS a ΔS b ΔS irr.

55 Fojtás: minden munkavégzés nélküli nyomáscsökkenés (p a →p b, h=const, Δh=0) papa pbpb h h=const ab S ΔS irr

56 Keveredés: különböző hőmérsékletű közegek p=const nyomáson történő összekeverése ΔS irr T TkTk 1 2 S

57 6. Az energiaátalakítás leírása Koncentrált paraméterekkel és időben állandósult folyamatokkal számolunk. Hő-technikai munka átalakítást (termikus és mechanikai kölcsönhatások együtt lépnek fel!) kvázifolyamatként kezeljük, energetikai jellemzőit a kezdő- és végjellemzőkből határozzuk meg.

58 6.1. Entalpia-szemlélet Legelterjedtebb, alapja a termodinamika első főtétele. Egyensúlyi hőközlés/hőelvonás közelítően p≈const (Δp≈0), a közölt/elvont hőteljesítmény:

59 Entalpia-szemlélet

60 2 s=const h s Δs irr 1 2o

61 Entalpia-szemlélet Az egyensúlyi expanzió/kompresszió rendszerint adiabatikusnak ( ), izentrópikusnak (s 12 =const) tekinthető. Ekkor a kinyert/befektetett technikai teljesítmény expanziónál:

62 6.2. Exergia-szemlélet Exergia: Anergia: Nem foglalkozunk vele.

63 6.3. Hőmérséklet-entrópia szemlélet Alapja a hőáram értelmezése. Intenzív mennyiség a termodinamikai átlaghőmérsékletek. Hőközlés/hőelvonás:

64 Hőmérséklet-entrópia szemlélet

65 Alapja a technikai teljesítmény értelmezése. Expanzió:


Letölteni ppt "4. témakör Termodinamikai alapok, energiaátalakítás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések