Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tóth István György Társadalomszerkezet és gazdaságpolitika: az állami védelem iránti kereslet meghatározói (avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tóth István György Társadalomszerkezet és gazdaságpolitika: az állami védelem iránti kereslet meghatározói (avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és."— Előadás másolata:

1 Tóth István György Társadalomszerkezet és gazdaságpolitika: az állami védelem iránti kereslet meghatározói (avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és arról, amit nem) „Feldobott kő?” Tények és tendenciák a 21. században Gazdaságpolitikai konferencia, Debrecen, 2011 április 15.

2 GOOGLE keresés: redistribution (redisztibúció, újraelosztás) Redistribution: Redisztribúció: Újraelosztás:

3 Néhány „nagy” kutatási kérdés: Miért választanak jó politikusok rossz gazdaságpolitikákat? Miért választanak okosnak tűnő választók rossz politikusokat? Miért fulladnak kudarcba elméletileg jó irányba mutató reformok? Lehetséges válaszok: - eseti (külső és belső) tényezők - személyi kompetenciák - társadalomszerkezeti, intézményi, kulturális meghatározottságok Az előadó ez utóbbiakkal szeretne foglalkozni foglalkozni, de ebben az előadásban nem tud a fenti kérdésekre kielégítő választ adni

4 … ennek az előadásnak két (ezeknél kisebb) témája van: Az állami beavatkozás iránti kereslet meghatározói: elemzési tapasztalatok Mit tudunk (és mit nem) a magyar választók társadalmi összetételének változásáról? Title: The Gathering of Manna Year: Artist: Bacchiacca Picture taken at: National Gallery of Art, Washington, D.C., USA

5 - Csontos L. Kornai J. Tóth. I. Gy 1998: Tax awareness and the reform of the welfare state. Hungarian Survey Results. Economics of Transition, vol. 6 (1998) no. 2. pp Tóth, I. G. 2008: The demand for redistribution. A test on Hungarian data Sociologický Casopis/Czech Sociological Review, 2008, Vol. 44, No. 6: Tóth, I. G. – T. Keller 2011 : Income distributions, inequality perceptions and redistributive claims in European societies Gini Discussion papers No. 7 A redisztribúció iránti kereslet meghatározóiról: kutatási előzmények

6 Mottó (1) és dilemma (1) Mottó: „ … az a gyerek, aki felett a szülők túlságosan gyámkodtak, passzívvá és önállótlanná válik. Megszokja, hogy helyette döntsenek, helyette küzdjék le a nehézségeket. A gazdasági életben is hasonló a paternalizmus magasabb fokozatainak ‘nevelő hatása’. Passzivitás, a nehézségek miatti siránkozás, kilincselés az állami segítségért a bajokkal való öntevékeny szembeszállás helyett – jól ismert, széles körben elterjedt jelenségek ezek. E jelensége okainak és következményeinek felismerése a decentralizálási reformok irányába tereli a közgondolkodást” (Kornai: A hiány, 1980, 581. oldal) Dilemma: mitől lehet az, hogy a redisztribúció és az állami gyámkodás iránti kereslet, demokratikus körülmények között és piacgazdasági környezetben is ennyire masszívan fennáll??

7 Kiinduló feltételezések (a medián szavazó elmélete alapján): 1. Demokráciákban a redisztribúció nagyságát (és az adórátát) végső soron a szavazók döntik el. 2. Többségi szavazásra épülő reprezentatív demokráciákban az adóráta mértéke a medián szavazó preferenciája szerint alakul Kérdés: mitől függ a medián szavazó preferenciája egy adott ország-kontextusban és miért tér el tartósan a különböző ország-kontextusok között? Lehetséges válaszok (hipotézisek): 1. Egyéni attribútumok (társadalmi-demográfiai változók ill. szubjektív várakozások) 2. Eloszlás (egyenlőtlenségek, összetételhatás, stb) 3. Általános kulturális beállítottságok 4. Egyéb Keret és kérdések

8 Probléma: ez empirikusan nem igazán igaz. A nemzetközi összehasonlítások tapasztalatai nagyon vegyesek! ellenemellette Átlag Medián (B) Medián (A) tB tA Meltzer & Richard (1981) előrejelzése: Személyek száma Jövedelem (J) Általános keret : Egyenlőtlenség választás állami újraelosztás t>0, ha j

9 Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Egyenlőtlenség Újraelosztás Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség- formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség- formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Közvetítő mechanizmusok – módosító tényezők

10 Operacionalizálás: a magyarázandó változó képzése az egyes tanulmányokban RPI: redisztributív preferencia index Állami szerepvállalással kapcsolatos elemi attitűdkérdések (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, lakás, vertikális újraelosztás, segélyezés), ahol lehet, „beárazottan” Instrumentumok: HU: Tárki Monitor, Tárki Omnibuszok, EU: Eurobarometerek, ESS, ISP Változóképzés: kompozit indexek (PCA vagy z-score eljárással)

11 Redisztributív preferencia az EU országaiban, 2009 (Tóth-Keller, 2011) Adatok: EB72.1.

12 Operacionalizálás: magyarázó változók Egyéni szintű változók Demográfiai jellemzők (kor, nem, iskola, település, háztartásméret) Anyagi helyzet (jövedelem v depriváció, munkaerőpiaci helyzet) Szubjektív mobilitás (múltbeli tapasztalat, jövő-várakozás) Szegénység-oktulajdonítás (egyéni szinten) Egyenlőtlenség és konfliktus-percepció Egyenlőtlenség- averzió, kockázat-averzió Ország- szintű (kontextuális) változók: egyenlőtlenség- (társadalmi távolság-) változók ország-dummyk

13 A becsült modellek alapszerkezete RPI = a + bX ij + cZ j +U 0j + E ij Ahol RPI-t egyéni attribútumokkal (X) és kontextuális változókkal (Z) magyarázzuk és i = egyének száma az elemzésben (1 szint) j= országok száma (2 szint, ha van) a= konstans b and c = egyéni és országszintű együtthatók (csak kétszintű elemzésben) E ij = reziduális (1. szint) U 0j = reziduális (2. szint, ha van)

14 Gender:male-0.05*** Age: Age: * Age: Age: Age: Educ: max primary0.08*** Educ: tertiary-0.12*** Locality: village-0.04 Locality: lrg town-0.02 Hsize0.01 Lab. mark: selfemp-0.16*** Lab. mark: notwork0.1*** Lab. mark: retired-0.01 Lab. mark: student-0.01 Mat. status-0.05*** Expects: gets better0 Expects: gets worse0.12** Gets better × mat.status-0.02 Gets worser × mat.status-0.03 Why poor: person lazy-0.24*** Why poor: soc. unjust0.23*** Why poor: byproduct of econ progress -0.07** Around: large povety0.17*** Tension: rich-poor0.11*** Tension: aged0.01 Tension: man/work0.06* Tension: ethnic0.01 Ineq: too large 0.38*** Demography Mat. int. Expectations Failure Values *** p<1%; ** p<5%,; * p<10 Reference categories: Female, Age 41-50, Secondary school, Small town, Employed, Future expectation: the same, Failure attribution: unluck. Country dummies in the model Egyéni szintű eredmények – többváltozós (OLS) kontextusban Forrás: Tóth – Keller, 2011

15 Eredmények (egyéni szintű változók) Rosszabb anyagi helyzet lényegesen nagyobb redisztribúciós éhséggel párosul Az anyagi helyzet rosszabbodására számítók pozitívabban értékelik az állami újraelosztást (védelmet) Aki szerint a szegények maguk tehetnek a bajukról, kisebb mértékben szeretik az újraelosztást Akik szerint a szegénységnek társadalmi okai vannak, nagyobb RPI-t mutatnak Nagyobb fokú szegénység- és társadalmi feszültség-percepció erőteljesebb újraelosztás-pártisággal jár Fő megállapítás: RPI-t befolyásolja az egyéni önérdek, de nem csak az

16 Egyéb, általunk nem vizsgált, de más szerzők által bemutatott, relevánsnak tűnő eredmények - mobilitási várakozások (Benabou és Ok, 2001, Ravallion és Lokshin, 2000, Alesina és La Ferrara, 2005) - mobilitási tapasztalatok (Picketty, 1995) - az újraelosztás kedvezményezettjeinek (szegények) etnikai (Alesina, Glaeser és Sacerdote, 2001) vagy a dologtalansággal való azonosítása (Osberg és Smeeding, 2006, Fong, 2006) - az egyenlőtlenségek felső régiónak (gazdagok) etnikai beazonosítása (ld pl Hirschman, 1973 gondolatmenete) -szocializáció, ideológiai indoktrináció, kultúra (Alesina és Fuchs-Sündeln, 2005, Suhrcke, 2001, Luttmer és Singhal, 2008, Alesina, Di Tella és MacCulloch, 2004 ) - nem egoista motivációk (Kelley és Zagorski, 2004, Fong, 2001, 2006, Corneo és Grüner, 2002) - osztályhelyzet (Svallfors, 1997) - társadalmi nemek (Kumlin és Svallfors, 2008)

17 Nagyobb egyenlőtlenség – nagyobb RPI RPI jobban függ az eloszlás aljának (szegénység) mint tetejének (gazdagság) egyenlőtlenségétől Makro elemzés: egyenlőtlenségek és redisztribúciós attitűdök – nemzetközi összehasonlításban (Tóth-Keller, 2011) Adatok: EB72.1.+LIS V. és VI hullám

18 Az egyenlőtlenségek szintjének országok közötti különbségei részben megmagyarázzák a redisztribúciós index országok közötti eltéréseit. Nagyobb egyenlőtlenségek nagyobb redisztributív igénnyel járnak együtt (az országok szintjén, átlagban) Azokban az országokban, ahol az aggregált egyenlőtlenségek nagyobbak, a szegények, a középosztályok és a gazdagok redisztribuciós elvárásai is magasabbak (egyéb tényezők változatlansága mellett) A gazdag- szegény attitűd-lejtő meredekebb a közepes egyenlőtlenségű országokban Eredmények: kontextuális változók (Tóth-Keller, 2011)

19 Low inequalities: DK, NL, SE, FI / Middle inequalities: SI, AT, BE, LU, DE, HU, IE / Large inequalities: PL, UK, ES, GR, IT, EE Véleménykülönbségek az egyenlőbb országokban Véleménykülönbségek az egyenlőtlen országokban Kérdés: különbözik-e az anyagi helyzet-változó hatása az egyes egyenlőtlenségi rezsimekben? *** -0.02** *** p<1%; ** p<5%,; * p<10 Illusztráció: a kontextuális változók hatása

20 Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Egyenlőtlenség Újraelosztás Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség- formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség- formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Ne feledjük: csak ezt vizsgáltuk:

21 - Tóth I. Gy. 2006: Összetételi hatások a választói aktivitás és a politikai tagoltság elmozdulásai mögött. In: Angelusz Róbert – Tardos Róbert (szerk.): Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdése. Budapest, Demokrácia Kut. M. Közp. Alapítvány, 2006, p Fábián Z. Tóth I. G. 2008: Lófogók és csirkekötők. Pártpreferencia csoportok politikai azonosulása és attitűdjei in: Szivós P. – Tóth I. G. (szerk, 2008):Köz, teher, elosztás Tárki Monitor Jelentések 2008 pp Előzmények: kutatások a társadalomszerkezet és a választói összetétel kapcsolatáról

22 Személyek megoszlása 1996-ban, 2005-ben és 2007-ben és 2009-ben az 1987-es decilis eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban, % Polarizáció hosszú távon: a közép „kiürülése” Bevezetés: az egyenlőtlenségek alakulása általában (jövedelmi polarizáció Magyarországon)

23 Jövedelmi osztályok, % medián Személyek eloszlása a (medián százalékában vett) jövedelmi osztályok között,

24 Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó személyek megoszlása a háztartásfő életkora szerint 1987 és Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: aktív korúak polarizálódása, idősek középre tolódása Amit tovább kutatni kellene: a (tényleges, a választásokon résztvevő) mediánszavazó életkora és az effektív nyugdíjba vonulási kor egymáshoz való viszonyának időbeli alakulása

25 Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő iskolai végzettsége szerint 1987 és 2009 alapfokú középfokú szakmunkás felsőfokú Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: iskolázottsági szint emelkedése, erőteljes differenciálódás mellett Amit tovább kutatni kellene: a különböző iskolázottságú csoportok eltérő preferenciái az újraelosztás különböző tételeit illetően (oktatás, egészségügy, nyugdíj, sdtb)

26 Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő foglalkoztatottsági státusa szerint 1987 és 2009 Foglalk., egyedül Foglalk., más is Inaktív/ munkanélk. Nyugdíjas, van fogl. Nyugdíjas, nincs fogl Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: erőteljes foglalkoztatottsági polarizálódás Amit tovább kutatni kellene: milyen szerepe van a (munkanélküliségi) kockázatnak és bizonytalanságnak az újraelosztási preferenciák alakulásában (a foglalkoztatottak esetében)

27 Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásban élő gyermekek száma szerint 1987 és Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: kisebb átlagos gyermekszám, a sokgyermekesek pozícióromlása Amit tovább kutatni kellene: milyen szerepe van a (munkanélküliségi) kockázatnak és bizonytalanságnak az újraelosztási preferenciák alakulásában (a foglalkoztatottak esetében)

28 Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő etnikai hovatartozása szerint 1992 és 2009 Nem roma Roma Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: romák leszakadása Amit tovább kutatni kellene: erősödött-e a közvéleményben a szegénységhez kapcsolt etnikai oktulajdonítás? Ha igen, lesz-e ennek (negatív) hatása a segélyezési típusú jóléti kiadások lakossági támogatására?

29 A redisztribúciós index munkaerőpiaci aktivitás és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben A status quo ereje: állami újraelosztásból élők magasabb redisztributív elkötelezettsége Forrás: Tárki Háztartás Monitor 2003 és 2007 alapján Fábián és Tóth, 2008

30 A redisztribúciós index jövedelmi helyzet és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben A status quo ereje: a redisztibúció mértékét alapvetően a középrétegek preferenciái döntik el

31 Tanulságok (a második részben): - a magyar társadalom (és a medián szavazó) idősebb, kisebb háztartásokban él és magasabb iskolázottságú, mint húsz éve … - és ugyanebben az időszakban az idősebbek, kisebb háztartások és magasabb iskolázottságúak helyzete javult … -ami viszont választóvonalat húz, az a foglalkoztatottsági polarizáció (és az etnikai elkülönülés) -Az állami újraelosztás a status quo hatás révén is megteremti a saját keresletét -… és, hát, … nagyon sok mindent nem tudunk …

32 Ez nem nagyon jó jel: a kapitalizmus elfogadottságának változása néhány közép kelet-európai országban (2009) Forrás: Pew Global Attitudes Project, 2009

33 Ne meg persze ez sem: az emberek többségének helyzete a szocializmusban volt inkább jobb, vagy mostanában?

34 A bemutatott kutatások dokumentációja:


Letölteni ppt "Tóth István György Társadalomszerkezet és gazdaságpolitika: az állami védelem iránti kereslet meghatározói (avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések