Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tóth István György – KellerTamás A redisztribúciós kereslet az európai országokban [Income distributions, inequality perceptions and redistributive claims.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tóth István György – KellerTamás A redisztribúciós kereslet az európai országokban [Income distributions, inequality perceptions and redistributive claims."— Előadás másolata:

1 Tóth István György – KellerTamás A redisztribúciós kereslet az európai országokban [Income distributions, inequality perceptions and redistributive claims in European societies] Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület december 19. Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület december 19.

2 I.Bevezetés II.Kutatási kérdés III.Adatok és módszerek IV.Egyéni hatások V.Ország szintű hatások VI.Összefoglalás Az előadás felépítése

3 Bevezetés  Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

4 Kiinduló feltételezések (a medián szavazó elmélete alapján): 1.Demokráciákban a redisztribúció nagyságát a szavazók döntik el. 2.Többségi szavazásra épülő reprezentatív demokráciákban az adóráta mértéke a medián szavazó preferenciája szerint alakul. Mitől függ a medián szavazó preferenciája? 1.Egyéni attribútumok (társadalmi-demográfiai változók ill. szubjektív várakozások) 2.Eloszlás (egyenlőtlenségek, összetételhatás, stb.) 3.Általános kulturális beállítottságok 4.Egyéb Keret és kérdések

5 Személyek száma Jövedelem (J) Meltzer & Richard (1981) előrejelzése: Medián jövedelem A redisztribúció nyertesei, redisztribúciót akarnak A redisztribúció vesztesi, nem akarnak redisztibúciót Átlag jövedelem Ha az átlag és medián közötti távolság nő, a medián szavazó relatív pozíciója romlik, nő az újraelosztás.

6 Saját relatív helyzetre vonatkozó becslés A motivációk önérdek követésére épülnek Redisztribúció → Értékek Nincsenek morális megfontolások A politikai rendszer egyértelműen közvetít Az adóráták egyértelmű definiálása Önérdekkövetés = pénzbeli/anyagi helyzet És ha rosszul mérik fel a helyzetüket? Közjó? Altruizmus? És az egyéni várakozások szerepe? A valóságban bonyolult kalkulációk És ha mégis vannak? Nincs mindig így És, ha fordítva van? Néhány egyéb feltételezés Meltzer & Richard feltételezései Alternatív feltételezések

7 EgyenlőtlenségekEgyenlőtlenségek Mobilitási várakozás KultúraKultúra Társadalmi rivalizálás A szegénység indoklása Etnikai hatás Mobilitási tapasztalat Meltzer – Richard (1981) Benabou – Ok (2001) Picketty (1995) Alesina et al (2001) Coreno – Grüner (2002) Alesina et al (2001) Alesina et al (2006) Eddig vizsgált lényeges magyarázótényezők OsztályhelyzetOsztályhelyzet Svallfors (1997)

8 Kutatási kérdés Bevezetés  Kutatási kérdés  Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

9 Q1: Milyen egyéni (társadalmi-demográfiai) tényezők magyarázzák az újraelosztás iránti keresletet? Q2: Milyen ország szintű tényezők (legfőképpen aggregát egyenlőtlenségi mutatók) alakítják az újraelosztás iránti igényt? E tanulmány kutatási kérdései

10 Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Egyenlőtlenség Újraelosztás Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség- formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség- formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Közvetítő mechanizmusok

11 Adatok és módszerek Bevezetés Kutatási kérdés  Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

12 Egyéni szintű adatok: Special Eurobarometer Survey Reference number: 321, wave: EB es adatfelvétel Ország szintű adatok Luxembourg Income Study V. (1999/2000) és VI. (2004/2005) hullám adatai Adatok

13 Függő változó RPI: redisztributív preferencia index Elemei: –Vertikális rediszribúció iránti igény –Állami vagy Piaci megoldások igénylése a: munkahely teremtés, oktatás finanszírozás, jóléti kiadások és öngondoskodás területén Változóképzés: kompozit indexek PCA eljárással

14 Adatok: EB72.1. A függő változó eloszlása Az RPI átlaga országok szerint

15 Redisztribúció és redisztributív preferencia Mi a redisztributív preferenciával foglalkozunk, ami nem azonos a tényleges újraelosztással!

16 Egyéni szintű változók (X.j ) Demográfiai jellemzők (kor, nem, iskola, település, háztartásméret) Anyagi helyzet (jövedelem v. depriváció, munkaerőpiaci helyzet) Szubjektív mobilitás (várakozások) Szegénység-oktulajdonítás (egyéni szinten) Egyenlőtlenség és konfliktus-percepció Magyarázó változó Ország szintű változók (Z) Egyenlőtlenség (társadalmi távolságok) Ország fix hatások

17 Becslési eljárás A redisztribúciós keresletet (RPI) egyéni változókkal (X) ÉS kontextuális változókkal akarjuk magyarázni (Z) RPI = a + bX ij + cZ j +U 0j + E ij i egyének száma az elemzésben (1. szint) jországok száma (2. szint, ha van) akonstans b és c egyéni és országszintű együtthatók (csak kétszintű elemzésben) E ij reziduális (1. szint) U 0j reziduális (2. szint, ha van) Az egyéni változók hatását OLS regresszióval becsültük meg (országok szerint csoportosított standard hibákkal) RPI = a + bX ij + E ij

18 Egyéni hatások Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek  Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

19 Egyéni hatások, OLS regresszió *** p<1%; ** p<5%,; * p<10 Referencia kategóriák: Nő, Életkor (41-50), Középfokú végzettség, Lakóhely (kisváros), Alkalmazott, Várakozások az anyagi helyzetről (nem fog változni), A szegénység oka (balszerencse). Demográfia Önérdek Várakozások Okok Percepció

20 Eredmények (egyéni szintű hatások) Rosszabb anyagi helyzet lényegesen nagyobb redisztribúciós éhséggel párosul Az anyagi helyzet rosszabbodására számítók pozitívabban értékelik az állami újraelosztást (védelmet) Aki szerint a szegények maguk tehetnek a bajukról, kisebb mértékben szeretik az újraelosztást Akik szerint a szegénységnek társadalmi okai vannak, nagyobb RPI-t mutatnak Nagyobb fokú szegénység- és társadalmi feszültség-percepció erőteljesebb újraelosztás-pártisággal jár Fő megállapítás: RPI-t befolyásolja az egyéni önérdek, de nem csak az

21 Ország szintű hatások Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások  Ország szintű hatások Összefoglalás

22 Az egyenlőtlenségi mutatók és az RPI között pozitív a kapcsolat Az RPI-t jobban magyarázza a jövelemeloszlás alján mért távolságok Ország hatások P95/P50 P50/P5 P95/P5 R 2 =0,23 R 2 =0,48 R 2 =0,37

23 Egyenlő országok: DK, NL, SE, FI / Közepes egyenlőtlenség: SI, AT, BE, LU, DE, HU, IE / Egyenlőtlen orszáhok: PL, UK, ES, GR, IT, EE RPI különbségek az egyenlő országokban RPI különbségek az egyenlőtlen országokban *** -0.02** *** p<1%; ** p<5%,; * p<10 Különbözik-e az anyagi helyzet-változó hatása az egyes egyenlőtlenségi rezsimekben? A kontextuális változók hatása

24 Összefoglalás Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások  Összefoglalás

25 Összefoglalás 1.A redisztribúció iránti keresletet a racionális önérdeken kívül más attribútumok (a szegénység vélt oka, az észlelt szegénység mértéke) is befolyásolják 2.A jövedelem egyenlőtlenségek szintje részben megmagyarázza a redisztribúciós kereslet országok közötti szórását. 3.Nagyobb egyenlőtlenségek nagyobb újraelosztási igényekkel kapcsolódnak össze (az országok szintjén) 4.Azokban az országokban, ahol nagyobbak az egyenlőtlenségek, általában a redisztribúciós igény is magasabb (a gazdagok, a közepes jövedelműek és a szegények esetében is) +1 A társadalmi-gazdasági lejtő meredeksége azonban azokban az országokban nagyobb, ahol közepes méretűek az egyenlőtlenségek. Miért? További kutatás szükséges!

26 Köszönjük a figyelmet! A bemutatott kutatások dokumentációja:

27 Függő változó/Felhasznált kérdések Vertikális redisztribúció A kormánynak biztosítani kell, hogy a jövedelmek egyenlően legyenek elosztva az állampolgárok között Teljesen egyetért Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Egyáltalán nem ért egyet Nem tudja

28 Elsősorban a kormány felelőssége, hogy állást biztosítson a munkanélkülieknek A munkahelyteremtés elsősorban a magánvállalatok és a piac feladata Az oktatásnak teljesen ingyenesnek kellene lennie, még akkor is, ha ez alacsonyabb szintű oktatási színvonalat jelent A tandíj szükséges a magas minőségű oktatás biztosításához, akkor is, ha lesznek olyanok, akik nem tudják majd kifizetni Magasabb szintű egészségügyi ellátást, oktatást és jóléti ellátást kell biztosítani, akkor is, ha ez adóemeléssel jár Az adókat csökkenteni kell, akkor is, ha ez alacsonyabb szintű egészségügyi ellátást, oktatást és jóléti ellátást jelent. A kormánynak nagyobb felelősséget kell vállalni abban, hogy mindenkiről gondoskodjon. Az embereknek önmaguknak kell nagyobb felelősséget vállalniuk abban, hogy gondoskodjanak magukról. Az emberek különféleképpen gondolkodnak arról, miként lehet megoldani az ország társadalmi és gazdasági problémáit. Két egymással ellentétes állítást olvasok fel. Kérem, mondja meg, melyik áll közelebb az Ön véleményéhez Piac ÁllamÁllam Munkahely teremtés Oktatás finanszírozás Jóléti kiadások Öngondoskodás Függő változó/Felhasznált kérdések

29 Qa14_3 (“Vertikális redisztribúció”)0.59 Qa25_a (“Munkahelyteremtés”)0.65 Qa25_b (“Oktatásfinanszírozás”)0.53 Qa25_c (“Jóléti kiadások ”)0.12 Qa25_d (“Öngondoskodás”)0.74 Sajátérték1.62 Magyarázott variancia32.47% Az redisztribúció iránti keresletet mérő indexet (RPI) főkomponens elemzéssel hoztuk létre Korrelació RPI Függő változó/kialakítása

30 Data and Definitions I. Alap modell Ország dummy változók [ referencia: Németország ] II. Demográfiai változók Férfi =1 [Nő] Életkor: 18-30, 31-40, [41-50], 51-60, és 70+ Iskola: kevesebb mint alapfokú, alapfokú, [középfokú], felsőfokú Településtípus: falu [kisváros], nagy város Háztartásnagyság III. Önérdek Anyagi státus index Munkaerő-piaci pozíció: vállalkozó, [alkalmazott], nem dolgozik RPI = a + bX ij + E ij Egyéni szintű magyarázó változók

31 IV. Várakozások „Mik az Ön várakozásai, ha háztartása következő 12 hónapra vonatkozó anyagi helyzetére gondol. Javulni fog / Romlani fog / [Változatlan marad]” Három dummy változó V. A szegénység oka „Az Ön véleménye szerint miért élnek az emberek szegénységben? Az alábbi négy válaszlehetőség közül melyik áll legközelebb az Ön véleményéhez?: [balszerencse], lustaság, társadalmi igazságtalanság, a fejlődés része. Négy darab dummy változó. VI. A szegénység észlelése Mekkora szegénységet észlelnek maguk között az emberek? Mekkora feszültséget látnak szegény és gazdag, idős és fiatal, főnök és beosztott, illetve különféle etnikai csoporthoz tartozó emberek között? IV: az életszínvonal változása ≠ társadalmi mobilitás. V: A szegénységet egyéni vagy társadalmi okokkal magyarázzák? Egyéni szintű magyarázó változók

32 Változó Definíció Országok száma P95/P5A teljes jövedelemeloszlás terjedelme (P95/P5),17 P95/P50 A jövedelemeloszlás alsó részén mért távolság (P50/P5) 17 P50/P5 A jövedelemeloszlás felső részén mért távolság (P95/P50) 17 LIS, VI. hullám: AT, DE, DK, ES, FI, GR, HU, IT LV, PL, SE, UK LIS, V. hullám: BE, EE, IE, NL, SI RPI = a + bX ij + cZ j +U 0j + E ij Ország szintű magyarázó változók

33 Data and Definitions Measuring material status No objective income data was available!!! missing “much higher” income (qa43) than 2000 Euro/months (qa42) = 6 “much lower” income (qa43) than 500 Euro/month (qa42) = 1 make ends meet (qa35) “very easy” = 6 make ends meet (qa35) “with great difficulty” = 1

34 Kitérő: egyéni hatások, Magyarország R 2 =17.79% R 2 =18,6% R 2 =17. 89% EU HU Főhatás × HU EU => RPI = a + b×X EU27 HU => RPI = a + b×X HU Főhatás × HU => RPI = a + b 1 ×X EU27 + b 2 ×X HU

35 Magyarországon az EU átlaghoz képest magasabb az állami beavatkozás támogatottsága. Hazánkban az állami megoldások iránti elkötelezettség minden rétegben magasabb, mint amit sok más országban lehet tapasztalni – így aztán az egyes rétegek közötti eltérések kisebbnek is látszanak. Magyarországon inkább az egyéni várakozások, a szegénységről alkotott elképzelések határozzák meg az újraelosztás iránti keresletet Az egyének között tapasztalt objektív különbségek másodlagosak. Következtetések, Magyarország

36 Adj. R square change attributed to different explanatory mechanisms Robust explanatory variables 4.4% 1.9% 3.0% Q1: individual covariates - multivariate analysis

37 Q2. The role of contextual factors Random intercept models, different inequality measures A.B.C. Inequality measure Inequality measure's estimated fixed effect Proportion of variance attributed to the random between-country effect Proportion of between country variance transmitted through the inequality measure P95/P50.17***5.68%26.95% P95/P500.69**6.74%13.32% P50/P50.72***4.60%40.89% Gini5.09**6.74%13.32% *** p<1%; ** p<5%,; * p<10 In countries with large inequalities, respondent are more pro-redistribution. Between-country differences in RPI can partly be attributed to inequality. Model VI. 7.78%

38 Standardized regression coefficients of material status and inequality Standardized regression coefficients are calculated from country level OLS regressions, using Model VI. The level of significance used in the grouping (p<0.1) Q2. The role of contextual factors The difference between rich and poor respondents’ RPI is the largest in countries where inequalities are in the middle range.


Letölteni ppt "Tóth István György – KellerTamás A redisztribúciós kereslet az európai országokban [Income distributions, inequality perceptions and redistributive claims."

Hasonló előadás


Google Hirdetések