Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A drog és az ember: avagy mivel állunk szemben a szakember szemével Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Debrecen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A drog és az ember: avagy mivel állunk szemben a szakember szemével Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Debrecen."— Előadás másolata:

1 A drog és az ember: avagy mivel állunk szemben a szakember szemével Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Debrecen

2 Motto Az ember addiktiv lény: bármit képes megszokni, ami jó neki. “Drogprobléma az, amit az adott társadalom annak tekint” Az ópium 1868-ig szabad forgalmú, a kokaint a Coca-Cola 1%- ban tartalmazta 1906-ig. A kávé ugyanabban az időszakban “méreg”. A nikotin körül most kezdődött változás.

3 Miért vagyunk dühösebbek a szerfüggőre? „Magának kereste”, (a dohányzó TBC-s?, diétát nem tartó diabeteses?) Csakhogy: az emberi viselkedés jutalom- büntetés vezérelt Nem látszik a szenvedés (a diétát nem tartó epebeteg közvetlenül megkapja a büntetetést: köves roham) … Az alkohol, vagy drog ezzel szemben közvetlen hatásását tekintve jutalmaz. (A diabeteses az édességgel, a hypertoniás a sózással, a vesebeteg a fűszerekkel, a TBC-s a dohányzással)

4 Szenvedélybetegségekben használt fogalmak Intoxicatio (személyiségre + szerre jellemző) mértéke: %-ban adható meg Abusus (inadequat adag, -élethelyzet, -kultúrális forma) Veszélyes szerhasználat (életmóddal interferál) Ártalmas szerhasználat (testi/lelki károsodás) Függés (megvonásos testi tünetek + szer éhség) Tolerancia (azonos hatáshoz növekvő adag)

5 Tolerancia A lebontás gyorsul A receptor érzékenysége csökken Kondicionált: környezet-függő hatás Kereszttolerancia: más szer iránti érzékenység is megváltozik Szenzitizáció (fordított tolerancia)

6 Az addikció okai -Genetikai (opiát receptorok, transzmitter-, bontó enzimek mennyisége) -családi értékrend (tanulás) -baráti értékrend (modellkövetés) -társadalmi értékrend (tiltás, vallási előírás) -Bio-pszicho-szociális modell: A “túlélés” stratégiája: “optimális complexitás” elve. A szenvedélybetegség az egyén és környezete közötti komplexitás discrepantiájában gyökerezik.

7 Az addikció befolyásolói gyógyszer szerkezet hozzáférhetőség kulturális közeg személyiség szerkezet

8 A kultúra és a drog találkozása 1. Szelekciós folyamat (se túl jó, se túl veszélyes nem lehet) Oka: a szorongás minden kultúrában jelen van, genetikailag determinált (a túléléshez szükséges) - „sün elmélet” –Hosszmetszetileg az adott kultúrában “életképtelen” drogok kiszelektálódnak

9 A kultúra és a drog találkozása 2. Keresztmetszetében: földrajzi és kultúrák közötti változások A fogyasztás biológiai szabályozása mellett erős szociális szabályozás : ld. Amerika felfedezése után az indiánok, vagy India alkoholfogyasztása, Európában a cannabis, vagy kokain, opiátok: munkaközpontú kultúrában a munkaképességet, illetve munka iránti késztetést romboló szer a kultúra alapjait támadja meg. Ezért: kávé, tea, csoki, nikotin egyértelműen addictiv, de nem vonja el a munkától

10 A kultúra és a drog találkozása 3. A nyugati típusú kultúra jelenkori életritmusának inkább a stimulánsok felelnek meg, mint a társasági, meditatív, aktivitást csökkentő kannabisz származékok. A szórakozási formákhoz kiszelektálónak a hozzájuk leginkább megfelelő drogfogyasztási szokások is (“diszkó-drogok”). Magyar specialitás: –rendszerváltás (gyors társadalmi változás) – Hozzáférhetőség és droghasználati szokások

11 Ha rövid az idő, ne arról beszéljünk, hogyan csináljuk, hanem hogyan szemléljük

12 A „jó közérzet” idegpályái agytörzs agykéreg Az agyi jutalmazó-rendszer

13 Hogyan szemléljük?  Hogyan csináljuk? Morális modell Tanulási modell Betegségmodell Önmedikalizációs modell Szociális modell Integratív modellek Kettős diagnózis Morális modell Tanulási modell Betegségmodell Önmedikalizációs modell Szociális modell Integratív modellek Kettős diagnózis

14 Hogyan szemléljük?  Hogyan csináljuk? 1 klienstherapeuta morális modell  erkölcsi bíró A kezelés hatékonyságát veszélyezteti klienstherapeuta morális modell  erkölcsi bíró A kezelés hatékonyságát veszélyezteti

15 Hogyan szemléljük?  Hogyan csináljuk? 2 klienscsalád tanulási modell  mintakövetés A kliens felelőssége: tanulás vagy a tanulás elmulasztása klienscsalád tanulási modell  mintakövetés A kliens felelőssége: tanulás vagy a tanulás elmulasztása

16 Hogyan szemléljük?  Hogyan csináljuk? 3 Betegség modell  csak tüneti kezelés A gyógyszeres kezelésben hisz de nem törődik az okokkal  vakfoltok  visszaesés-, öngyilkosság veszélye Betegség modell  csak tüneti kezelés A gyógyszeres kezelésben hisz de nem törődik az okokkal  vakfoltok  visszaesés-, öngyilkosság veszélye

17 Hogyan szemléljük?  Hogyan csináljuk? 4 önmedikalizációs modell  komplex kezelés közös hárítás  cinkosság A secunder addikció célzott kezelést igényel!! Kezelés közben modellt váltani! önmedikalizációs modell  komplex kezelés közös hárítás  cinkosság A secunder addikció célzott kezelést igényel!! Kezelés közben modellt váltani!

18 Hogyan szemléljük?  Hogyan csináljuk? 5 Szociális modell  környezet felel ő ssége „blaming victim”  visszaesés A környezet felelősségének túlhangsúlyozása Szociális modell  környezet felel ő ssége „blaming victim”  visszaesés A környezet felelősségének túlhangsúlyozása

19 Hogyan szemléljük?  Hogyan csináljuk? integrativ modell Kettős dg: az alapmodellek csapdái elkerülhetők Veszély: a kliens és orvos modellje nem illeszkedik  kooperáció helyett antagonizmus  közös vakfolt Kettős dg: az alapmodellek csapdái elkerülhetők Veszély: a kliens és orvos modellje nem illeszkedik  kooperáció helyett antagonizmus  közös vakfolt

20 Craving (sóvárgás) Craving: tudatosuló, de befolyásolhatatlan hajtóerő a szerfogyasztásra Spanyol tanulmány: 50% a relapsus, csak 6% képes szociális, kontrollált ivó maradni. A kismennyiségű alkohol “priming” effektusa a cravingre magyarázza a kontrollálatlan ivásba való átmenetet. A craving vagy képes a „coping skill” felélesztésére, vagy a visszaesés irányába hat.

21 Craving (sóvárgás) „Feltételes reflex”: a szer és a fogyasztására ösztönző körülmények összekapcsolása  A válasz : a szer okozta jó élmények felidézése külső Fogyasztásra ösztönző körülmények: belső

22 Fogyasztásra ösztönző körülmények Külső: a fogyasztással összekapcsolódó környezeti ingerek Belső: érzelmi és kognitív állapotok (stressz, hangulatzavar, unalom) Maga a szer indítójel (szín, illat, íz, körülmények) a folytatásra. Az első adag igen erős trigger a folytatáshoz. Egymást erősítve kombinálódhatnak.

23 A craving mai szemlélete Pozitív (jutalmazó) Negatív (könnyebbítő) Kényszerítő

24 Teendő 1. a kiváltó helyzetek minimalizálása  elkerülő manőverek DE helyette alternatívákat kidolgozni, hiszen az unalom ismét a sóvárgás előidézője. 2. A sóvárgásra serkentő ingereket „megküzdő stratégiákkal” összekapcsolni. önkontroll fejlesztő training, stressz-kezelő készség training...

25 Állandóság Változás Idegrendszer A rendszer jellemzői (1): Több tagból épül fel Feed-back (visszacsatolásos szabályozás) Cirkuláris okság elve A rendszer jellemzői (1): Több tagból épül fel Feed-back (visszacsatolásos szabályozás) Cirkuláris okság elve

26 Állandóság Változás Idegrendszer A rendszer jellemz ő i (2): A tagok között funkcionális kapcsolat van  Egy tag változása  a rendszer egésze változik Homeosztázis: dinamikus egyensúlyi állapot Feed-back elv: pozitív / negativ A rendszer jellemz ő i (2): A tagok között funkcionális kapcsolat van  Egy tag változása  a rendszer egésze változik Homeosztázis: dinamikus egyensúlyi állapot Feed-back elv: pozitív / negativ

27 Szemléletváltás A természeti törvények logikája nem tartalmaz értékítéletet. Az értékelés más dimenzióban történik: Orvosilag: egészséges/ beteg Erkölcsileg: jó/ rossz

28 A korszerű kezelés elvei A rendszer elv: a szer beépül, az egyensúlyi állapot (homeosztázis) a szer segítségével tartható fenn Az elvonás alatt: egyszerre vannak jelen (már) a megvonási tünetek + (még) a krónikus szer-jelenlét okozta tünetek Az új egyensúlyi állapot stabilizálása IDŐ-t igényel, A gyógyszer nem rövidíti, csak enyhíti !

29 A rehabilitáció paradoxona: - Az orvos egy olyan rendszerbe (beteg egyén) avatkozik be, amelyben működnek a szabályozás elvei - Emellett további nagyobb rendszereknek is része (család, munkahely) ott is érvényesül a szabályozás, (homeostasis, ellenreguláció), - Ráadásul az orvos maga és tagja a rendszernek (társadalom)...

30 Üzenetek I. Krónikus betegség Sokan lesznek Érthetetlenek A craving értelmezése

31 Üzenetek II. Csak a komplex terápia esélyes IDŐ Rendszer elv

32 Amit tehetünk 1. Fölismerni a szomatikus panasz, tünet mögött a függőséget (“gondolni rá”) -Értékítélet nélkül, semlegesen kérdezni -A hozzátartozók “edukációja”

33 Amit tehetünk 2. -A jelenlegi életstílus az “itt-és-most” felértékelését hozta -A feladat ezzel szemben a távolabbi jövő realitás-értékének növelése. Ez nem sikerül egyhamar... -Saját magunkat kíméljük a fölösleges frusztrációtól, azáltal, hogy jobban értjük, ami történik.


Letölteni ppt "A drog és az ember: avagy mivel állunk szemben a szakember szemével Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Debrecen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések