A drog és az ember: avagy mivel állunk szemben a szakember szemével

Az előadások a következő témára: "A drog és az ember: avagy mivel állunk szemben a szakember szemével"— Előadás másolata:

1 A drog és az ember: avagy mivel állunk szemben a szakember szemével
Glaub Teodóra DEOEC Pszichiátria Tanszék Debrecen

2 Motto Az ember addiktiv lény: bármit képes megszokni, ami jó neki.
“Drogprobléma az, amit az adott társadalom annak tekint” Az ópium 1868-ig szabad forgalmú, a kokaint a Coca-Cola 1%-ban tartalmazta 1906-ig. A kávé ugyanabban az időszakban “méreg”. A nikotin körül most kezdődött változás.

3 Miért vagyunk dühösebbek a szerfüggőre?
„Magának kereste”, (a dohányzó TBC-s?, diétát nem tartó diabeteses?) Csakhogy: az emberi viselkedés jutalom- büntetés vezérelt Nem látszik a szenvedés (a diétát nem tartó epebeteg közvetlenül megkapja a büntetetést: köves roham) … Az alkohol, vagy drog ezzel szemben közvetlen hatásását tekintve jutalmaz. (A diabeteses az édességgel, a hypertoniás a sózással, a vesebeteg a fűszerekkel, a TBC-s a dohányzással)

4 Szenvedélybetegségekben használt fogalmak
Intoxicatio (személyiségre + szerre jellemző) mértéke: %-ban adható meg Abusus (inadequat adag, -élethelyzet, -kultúrális forma) Veszélyes szerhasználat (életmóddal interferál) Ártalmas szerhasználat (testi/lelki károsodás) Függés (megvonásos testi tünetek + szer éhség) Tolerancia (azonos hatáshoz növekvő adag)

5 Tolerancia A lebontás gyorsul A receptor érzékenysége csökken
Kondicionált: környezet-függő hatás Kereszttolerancia: más szer iránti érzékenység is megváltozik Szenzitizáció (fordított tolerancia)

6 Az addikció okai Genetikai (opiát receptorok, transzmitter-, bontó enzimek mennyisége) családi értékrend (tanulás) baráti értékrend (modellkövetés) társadalmi értékrend (tiltás, vallási előírás) Bio-pszicho-szociális modell: A “túlélés” stratégiája: “optimális complexitás” elve. A szenvedélybetegség az egyén és környezete közötti komplexitás discrepantiájában gyökerezik.

7 Az addikció befolyásolói
gyógyszer szerkezet hozzáférhetőség kulturális közeg személyiség szerkezet

8 A kultúra és a drog találkozása 1.
Szelekciós folyamat (se túl jó, se túl veszélyes nem lehet) Oka: a szorongás minden kultúrában jelen van, genetikailag determinált (a túléléshez szükséges) - „sün elmélet” Hosszmetszetileg az adott kultúrában “életképtelen” drogok kiszelektálódnak

9 A kultúra és a drog találkozása 2.
Keresztmetszetében: földrajzi és kultúrák közötti változások A fogyasztás biológiai szabályozása mellett erős szociális szabályozás : ld. Amerika felfedezése után az indiánok, vagy India alkoholfogyasztása, Európában a cannabis, vagy kokain, opiátok: munkaközpontú kultúrában a munkaképességet, illetve munka iránti késztetést romboló szer a kultúra alapjait támadja meg. Ezért: kávé, tea, csoki, nikotin egyértelműen addictiv, de nem vonja el a munkától

10 A kultúra és a drog találkozása 3.
A nyugati típusú kultúra jelenkori életritmusának inkább a stimulánsok felelnek meg, mint a társasági, meditatív, aktivitást csökkentő kannabisz származékok. A szórakozási formákhoz kiszelektálónak a hozzájuk leginkább megfelelő drogfogyasztási szokások is (“diszkó-drogok”). Magyar specialitás: rendszerváltás (gyors társadalmi változás) Hozzáférhetőség és droghasználati szokások

11 Ha rövid az idő, ne arról beszéljünk, hogyan csináljuk, hanem
hogyan szemléljük

12 A „jó közérzet” idegpályái
agykéreg agytörzs Az agyi jutalmazó-rendszer

13 Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk?
Morális modell Tanulási modell Betegségmodell Önmedikalizációs modell Szociális modell Integratív modellek Kettős diagnózis

14 Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk? 1
kliens therapeuta morális modell  erkölcsi bíró A kezelés hatékonyságát veszélyezteti

15 Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk? 2
kliens család tanulási modell  mintakövetés A kliens felelőssége: tanulás vagy a tanulás elmulasztása

16 Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk? 3
Betegség modell  csak tüneti kezelés A gyógyszeres kezelésben hisz de nem törődik az okokkal  vakfoltok  visszaesés-, öngyilkosság veszélye

17 Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk? 4
önmedikalizációs modell  komplex kezelés közös hárítás  cinkosság A secunder addikció célzott kezelést igényel!! Kezelés közben modellt váltani!

18 Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk? 5
Szociális modell  környezet felelőssége „blaming victim”  visszaesés A környezet felelősségének túlhangsúlyozása

19 Hogyan szemléljük? Hogyan csináljuk? integrativ modell
Kettős dg: az alapmodellek csapdái elkerülhetők Veszély: a kliens és orvos modellje nem illeszkedik kooperáció helyett antagonizmus közös vakfolt

20 Craving (sóvárgás) Craving: tudatosuló, de befolyásolhatatlan hajtóerő a szerfogyasztásra Spanyol tanulmány: 50% a relapsus, csak 6% képes szociális, kontrollált ivó maradni. A kismennyiségű alkohol “priming” effektusa a cravingre magyarázza a kontrollálatlan ivásba való átmenetet. A craving vagy képes a „coping skill” felélesztésére, vagy a visszaesés irányába hat.

21 Craving (sóvárgás) „Feltételes reflex”: a szer és a fogyasztására ösztönző körülmények összekapcsolása  A válasz: a szer okozta jó élmények felidézése külső Fogyasztásra ösztönző körülmények: belső

22 Fogyasztásra ösztönző körülmények
Külső: a fogyasztással összekapcsolódó környezeti ingerek Belső: érzelmi és kognitív állapotok (stressz, hangulatzavar, unalom) Maga a szer indítójel (szín, illat, íz, körülmények) a folytatásra. Az első adag igen erős trigger a folytatáshoz. Egymást erősítve kombinálódhatnak.

23 A craving mai szemlélete
Pozitív (jutalmazó) Negatív (könnyebbítő) Kényszerítő

24 Teendő 1. a kiváltó helyzetek minimalizálása  elkerülő manőverek
DE helyette alternatívákat kidolgozni, hiszen az unalom ismét a sóvárgás előidézője. 2. A sóvárgásra serkentő ingereket „megküzdő stratégiákkal” összekapcsolni. önkontroll fejlesztő training, stressz-kezelő készség training ...

25 A rendszer jellemzői (1): Több tagból épül fel
Idegrendszer Állandóság Változás A rendszer jellemzői (1): Több tagból épül fel Feed-back (visszacsatolásos szabályozás) Cirkuláris okság elve

26 A rendszer jellemzői (2): A tagok között funkcionális kapcsolat van 
Idegrendszer Állandóság Változás A rendszer jellemzői (2): A tagok között funkcionális kapcsolat van  Egy tag változása  a rendszer egésze változik Homeosztázis: dinamikus egyensúlyi állapot Feed-back elv: pozitív / negativ

27 Szemléletváltás A természeti törvények logikája nem tartalmaz értékítéletet. Az értékelés más dimenzióban történik: Orvosilag: egészséges/ beteg Erkölcsileg: jó/ rossz

28 A korszerű kezelés elvei
A rendszer elv: a szer beépül, az egyensúlyi állapot (homeosztázis) a szer segítségével tartható fenn Az elvonás alatt: egyszerre vannak jelen (már) a megvonási tünetek + (még) a krónikus szer-jelenlét okozta tünetek Az új egyensúlyi állapot stabilizálása IDŐ-t igényel, A gyógyszer nem rövidíti, csak enyhíti !

29 A rehabilitáció paradoxona:
- Az orvos egy olyan rendszerbe (beteg egyén) avatkozik be, amelyben működnek a szabályozás elvei - Emellett további nagyobb rendszereknek is része (család, munkahely) ott is érvényesül a szabályozás, (homeostasis, ellenreguláció), - Ráadásul az orvos maga és tagja a rendszernek (társadalom) . . .

30 Üzenetek I. Krónikus betegség Sokan lesznek Érthetetlenek
A craving értelmezése

31 Üzenetek II. Csak a komplex terápia esélyes IDŐ Rendszer elv

32 Amit tehetünk 1. Fölismerni a szomatikus panasz, tünet mögött a függőséget (“gondolni rá”) Értékítélet nélkül, semlegesen kérdezni A hozzátartozók “edukációja”

33 Amit tehetünk 2. A jelenlegi életstílus az “itt-és-most” felértékelését hozta A feladat ezzel szemben a távolabbi jövő realitás-értékének növelése. Ez nem sikerül egyhamar ... Saját magunkat kíméljük a fölösleges frusztrációtól, azáltal, hogy jobban értjük, ami történik.