Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10. Témakör: Kultúra és közösség Téma: A kultúra és a multikulturalizmus Fogalmak: kultúra, kulturális identitás, hagyomány, önismeret, önazonosság, érték,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10. Témakör: Kultúra és közösség Téma: A kultúra és a multikulturalizmus Fogalmak: kultúra, kulturális identitás, hagyomány, önismeret, önazonosság, érték,"— Előadás másolata:

1 10. Témakör: Kultúra és közösség Téma: A kultúra és a multikulturalizmus Fogalmak: kultúra, kulturális identitás, hagyomány, önismeret, önazonosság, érték, szertartás, szimbólumok, ízlés, társadalmi örökség, népi kultúra, anyagi kultúra, szellemi kultúra, civilizáció, magas kultúra, kulturális elit, kulturális tőke, kulturális antropológia, szocializáció, globalizáció, multikulturalizmus

2 Példa: Az ábrák és a mellékelt szövegek segítségével magyarázza meg melyek a kultúra leglényesebb elemei? Miként sajátítjuk el a kultúránkat? Igaz-e az az állítás, hogy a kultúra állandóan változik? Jellemezze Magyarország helyzetét Hofstede kulturális dimenziói mentén! Mit nevezünk multikulturalitásnak? Kívánatos-e a multikulturalitás?

3 Geert Hofstede-féle hagyma diagram a kultúráról (Hofstede, nagy hatású holland szociálpszichológus,)1928 Példa: Mutassa be Hofstede hagyma modellje alapján a kultúra szerkezetét!

4 Szimbólumok pl. az adott kultúra tagjai számára sajátos jelentéssel bíró tárgyak (pl. zászlók, státuszszimbólumok), gesztusok, hajviselet, - gyorsan változnak, más kultúrák által átvehetők. A második rétegbe a valóságos vagy képzelet szülte hősöket sorolja, követendő magatartásmodellek, tükrözik az adott kultúra értékrendjét. A modell következő rétegét a rítusok alkotják, olyan kollektív tevékenységek, viselkedési formák, amelyek társadalmi szempontból fontosak (pl. üdvözlési, udvarlási formák, esküvői szokások). A szimbólumok, hősök és rítusok közvetlenül érzékelhetők a külső szemlélő számára is. A kultúra lényegét, legbelső rétegét az értékek alkotják, melyek általános tendenciák arra vonatkozóan, hogy mit tartunk jónak, illetve rossznak. A külső megfigyelő számára az értékek közvetlenül nem érzékelhetők, egy részük még a kultúra hordozói számára sem tudatos.

5 ÉRTÉK: Az alapvető értékek irányítják az emberek viselkedését és cselekedeteit, bizonyos dolgoknak elsőbbséget adnak. Egy kultúra értékei például olyan jelenségekre vonatkoznak, hogy mi a jó és mi a rossz, mi elfogadható, mi természetes, mi szép és mi nem. KULTÚRA: Az anyagi és szellemi javak összessége. KULTURÁLIS RELATIVIZMUS (a modern antrop. Franz Boastól származó alapeszméje) szerint az egyes kultúrák megértése és megítélése csak sajátos kontextusukban lehetséges. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA : görög: “anthroposz” = ember; “logosz” = tan, vizsgálódás, főleg a fogalmakkal, a gondolkodással és tudással, illetve ennek nyelvi reprezentációjával foglalkoznak SZOCIALIZÁCIÓ:kulturális ismeretek és szabályok, ill. ezek alkalmazási módjának elsajátítása, ill. ennek folyamata. (túlnyomórészt gyermekkorban és az ifjúkorban). Szocializációnk persze nem fejeződik be sohasem (a nyugdíjas szerepre is “szocializálódunk” végsősoron). SZERTARTÁSOK: olyan ismétlődő viselkedési formák, amelyeknek nincsenek nyilvánvaló gyakorlati következményei (vagy nem azok dominálnak) és erősen szimbolikus jellegűek. (Loudon) MULTIKULTURALIiZMUS: a különböző kultúrával rendelkező csoportok, népek, országok egymás mellett élését és egymás elfogadását jelenti

6 Példa: Mi a multikulturalitás? Miért alakult ki? Drezdai tartózkodásom alatt megismerkedtem egy magyar lánnyal, aki már két éve kint él. Kultúrájában lengyel barátja révén keveredik a magyar, lengyel és a német szokásvilág. De tisztában van vele, mikor melyiket alkalmazza. Ha egymással találkoztunk, magyarul beszélgettünk, meséltem neki a magyar felsőoktatási rendszerről, magyar módra üdvözöltük egymást (puszival, és nem, mint a németek, átkarolással), magyar módra ebédeztünk, levessel és másodikkal, no meg desszerttel és magyar zenét hallgattunk. Amikor barátja otthon volt, németül beszélgettünk, de lengyelül köszöntünk egymásnak, lengyel szokás szerint ittunk némi étvágyhozót vacsora előtt, és vendégül láttuk a váratlanul betoppanó lengyel barátokat. Amikor meglátogattam a munkahelyén, németül beszélgettünk, hogy német kollégái mindent értsenek, bemutatott mindenkinek amolyan német szokás szerint, de szolidan mindenkinek csak a nevét árulta el, és semmi többet nem mondott róluk, hiszen ez nem szokás a németeknél. Magyar módra már biztosan elmesélte volna életük történetét. Röviden kávéval és üdítővel kínált, majd pedig megkért, jöjjek vissza munka után, mert neki most még néhány dolgot el kell intéznie. Noha a munkaidőből már csak félóra volt hátra, nem hagyta ott munkahelyét, nem csevegett velem, hanem a német precizitás jegyében pontban munkaidő lejártakor lépett ki a kapun.

7 Hofstede dimenziói: Hatalmi távolságdimenziói Bizonytalanságkerülés Individualizmus - kollektivizmus Férfiasság - nőiesség Hosszú távú orientáció Hofstede szerint a kultúrák közti eltérések különböző módon kerülhetnek felszínre (kulturális dimenziók) tas_Hofstede.html

8 MagasAlacsony Magas dependencia igényAlacsony dependencia igény Elfogadott egyenlőtlenség Minimalizálják az egyenlőtlenséget A főnökök elérhetetlenekA főnökök elérhetőek Akinek hatalma van privilégiumai is Mindenkinek egyenlő jogai vannak Hofstede 1. Power Distance Index (PDI) hatalmi távolság 1. Hatalmi távolság "a hierarchia eltérő szintjein elhelyezkedő egyének közötti távolság, és annak mértéke, hogy a társadalom kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, mennyire fogadják el a hatalom egyenlőtlen elosztását”

9 .2. Bizonytalanság kerülés “annak mértéke, hogy az egyének mennyire érzik magukra nézve fenyegetőnek a bizonytalan, ellentmondásos helyzeteket, és mennyire próbálják azokat aktívan elkerülni”

10 Példa Magyarázza meg, mi az oka a szövegben említett emberek eltérő viselkedésének? Egy gyakorlati példa a dimenzió következményeire: Egy Németországba utazó külföldinek elsőként valószínűleg a pontosság ottani kiemelkedő fontossága tűnik fel, függetlenül attól, hogy éppen betartják, vagy sem. Minden távolsági vonat kabinjának kötelező tartozéka az ún. “vonatkísérő” (Zugbegleiter) lap, amely a vonat percre lebontott menetrendjét és az érintett állomásokon elérhető csatlakozásokat tartalmazza. A németek már szinte nemzeti sportot űznek az állomásokra való megérkezéskor a vonat pontosságának ellenőrzéséből, ezért “ha a járat valamiért mégis késésben van – ami időnként ténylegesen megtörténik – úgy arra a hangosbemondón keresztül, sztoikus-tragikus hangnemben hívják fel az utasok figyelmét.” (Hofstede [2], 130. old.) Ezzel szemben a Bahamákon, ahol minden busz sofőrjének tulajdonát képezi, a járatoknak egyáltalán nincs előre meghatározott menetrendjük. A sofőrök mindenkor azt teszik, amihez éppen kedvük van, ezért a buszok érkezése és indulása teljesen az ő hangulatuktól függ. (Adler, 31. old.)

11 IndividualizmusKollektivizmus „Én” tudatos„Mi” tudatos Magánvélemény Kapcsolat fontosabb a feladatnál Önmaga felé vannak kötelezettségei A csoport felé vannak kötelezettségei Önbecsülés elvesztése, bűntudat Becsület elvesztése, szégyen 3. Az Individualizmus - kollektivizmus Index néhány gyakorlati jellemzője: “az egyén és a csoport, illetve a csoport és tagjai közötti kapcsolatot jellemzi, az összetartás, felelősség, döntéshozatal és lojalitás egymáshoz való viszonyát” Az Individualizmus Index (IDV) alapján elsősorban arra következtethetünk, hogy milyen a viszony egy csoport és egy hozzá tartozó egyén, valamint egy másik csoport között. Az individualista kultúrák az egyéni jogokat és eredményeket hangsúlyozzák, az egyének közötti verseny teljesen elfogadott és elvárt

12 4. Férfiasság kontra nőiesség “az értékek és szerepek megoszlása a társadalomban” A férfias kultúrákban a nemek szerepe nagyon élesen elkülönül: a férfiaktól az erős cél- és eredményorientáltságot, hatalomgyakorlást és a versenyben keménységet várnak el. Mindezek külső megjelenési formája a társadalmi elismerés, a vállalati hierarchia és az összegyűjtött vagyon. A nőies kultúrákban a nemek szerepe kevésbé élesen határolódik el, és megközelítőleg ugyanazon munka- és karrierlehetőségek nyitottak mindkét nem képviselői számára. A társadalom domináns értékrendszere sokkal inkább a nőies, gyengédebb, érzelmesebb értékekhez kötődik, így a sikeresség mértéke is inkább az emberi kapcsolatok száma és minősége, nem pedig a hatalom és vagyon nagysága. Ilyen kultúrákban a verseny kevésbé jellemző

13 Férfiasság kontra nőiesség Egy gyakorlati példa a dimenzió következményeire: A külföldre kiküldött svéd menedzserek gyakran lepik meg vendéglátó partnereiket azzal a bejelentéssel, hogy péntek délután öt óra után az első géppel haza kívánnak repülni családjaikhoz. A svédek arra panaszkodnak, hogy sok külföldi, különösen az amerikaiak, gyakran átdolgozzák az éjszakát, sőt akár a hétvégét is, hogy befejezzenek egy fontos projektet, és sokszor minősítik a svédek hozzáállását rossznak, vádolják őket a munkához való elkötelezettség hiányával. Pedig a valóságban a svédek cselekedeteikkel saját életminőségükhöz való erős kötődésüket jelzik (erős nőiesség), míg az amerikaiak és más külföldiek erős feladatorientáltságukat bizonyítják (erős férfiasság). (Adler, 55. old.)

14 5. Hosszú távú orientáció A dinamikus jövőorientáltságot állítja szembe a statikus múlt, jelen orientációval. A Hosszú távú Orientáció, más néven Konfuciánus Gondolkodás Indexe arra ad útmutatót, hogy egy kultúra tagjainak jellemzően milyen képe van a világról, saját életéről és sorsáról. Az index alacsony értéke arra utal, hogy az adott kultúra időorientációja jellemzően rövid távú, a jelenre – vagy maximum a közeli jövőre – koncentráló. MagasAlacsony PragmatikusHagyománytisztelő Hosszú távú orientációRövid távú orientáció A változás elfogadásaStabilitáskereső ÁllhatatosságGyors eredményeket vár Takarékos, hogy beruházzon Éljünk a mának

15 Példa: Merkel: megbukott a multikulturalitás modellje „A multikulti hitvallása – hogy »Immár egymás mellett élünk, és ez mennyire jó nekünk« – ez a felfogás megbukott, teljességgel megbukott” – hangoztatta a kereszténydemokrata kancellár a CDU és a CSU ifjúsági szervezetének kongresszusán. A CDU elnökeként mondott beszédében Merkel felhívta a figyelmet a bevándorlókra háruló kötelességekre. Mint fogalmazott, az országba érkező és itt letelepedő embereket nemcsak segíteni kell, hanem elvárásokat is támasztani velük szemben. „Ez utóbbi azonban a múltban háttérbe szorult” – hangsúlyozta a pártelnök. Beszédében „abszolút kudarcnak” minősítette a multikulturális társadalom gondolatát, amely a Schröder-kormány ( ) alatt junior partnerként kormányzó Zöldek kedvenc eszméje volt. Mint kifejtette, a bevándorlóknak nem csupán a helyi törvényeket kell tiszteletben tartaniuk, de németül is meg kell tanulniuk. „Erre abszolút súlyt kell fektetni” – hangoztatta. Németország a képzett munkaerő hiányával küzd és nem lehet meg a bevándorlók nélkül, de azoknak be kell illeszkedniük, magukévá kell tenniük a német kultúrát és annak értékeit – hangsúlyozta a kancellár.

16 Az utóbbi időben profiltalan politizálása miatt bírált Merkel kemény hangú beszédében emlékeztetett arra a statisztikai tényre, hogy a jövőben tovább fog emelkedni a „migrációs hátterű” lakosok aránya Németországban. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a német hagyományok nagy részét a zsidó-keresztény örökség határozza meg. A német államfőnek ugyanakkor igaza van – tette hozzá –, amikor azt állítja, hogy ma már az iszlám is Németországhoz tartozik. „Aki nem veszi tudomásul, hogy 2500 imám prédikál a (németországi) mecsetekben, az szembe hazudja saját magát” – fogalmazott a CDU elnöke. Egyúttal megerősítette azt a nézetet, miszerint Németország a világra nyitott ország, amelynek igenis szüksége van szakképzett munkaerőre. Ezért az uniópártok nem kelthetnek olyan benyomást, mintha Németország csak azokat látná szívesen, akik jól beszélnek németül. Ebben az esetben ugyanis fennállna a veszélye annak, hogy egyes vállalatok a fenyegető munkaerőhiány miatt külföldre telepítik a termelést. Márpedig évente 200 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint amennyi új munkavállaló jelenik meg a piacon – figyelmeztetett Merkel. (Krónika, október 17. ) Milyen prblémákat vetett fel Angela Merkel, a német kancellár? Milyen jövő vár Németországra és Európára?

17

18 Néhány nappal ezelőtt Svájc lakossága érvényes népszavazáson utasította el a minaretek építését az országban, s akaratukat hamarosan alkotmányba foglalják. Az alpesi országban a meglévő négy mellé mindössze két minaret építését tervezték a közeljövőben – ez is azt mutatja, hogy a voksolás szimbolikus értelmű: a svájci polgárok az iszlám agresszívnek tartott terjedésére nemet. nagy-minarethaboru

19 A héten a kormány elé kerülő friss berlini tanulmány szerint a 21. század elején, az Európai Unió legnépesebb államában élő török vendégmunkások és leszármazottaik 30 százalékának nincs középiskolai szintű iskolai végzettsége. Maria Böhmer (CDU) a német kormány integrációs ügyekkel megbízott szakembere drámai képet festett a több mint 7 milliós idegenajkú lakosság egyes csoportjainak beilleszkedési helyzetéről. A kereszténydemokrata politikusnő a Németország népességének 8,2 százalékát alkotó külföldiek táborából különösen a török származású első- és második generációs bevándorlókkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet. Más bevándorló csoportok, például a görögök, az olaszok és a hajdani Szovjetunió területéről érkezettek gyorsan integrálódnak. Maria Böhmer a tévében annak a reményének adott hangot hétfőn, hogy a berlini szövetségi kormány nemzeti integrációs tervének keretében, 2012-ig a német fiatalság tanulmányi szintjére felzárkóztathatók lehetnek a külföldiek gyerekei. Híradó online, január 26.


Letölteni ppt "10. Témakör: Kultúra és közösség Téma: A kultúra és a multikulturalizmus Fogalmak: kultúra, kulturális identitás, hagyomány, önismeret, önazonosság, érték,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések