Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi."— Előadás másolata:

1 5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142- Fogalmak: állam, államformák, politikai rendszerek, a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia

2 Az állam fogalma Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Erőszak-szervezet amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert, hatalmát intézményeken keresztül gyakorolja (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok)

3 Az állam feladatai Klasszikus állami funkciók Belső: rend védelme Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása Modern állam funkciók Szervező - pl. tömegközlekedés Gazdasági befolyásoló (ösztönző) – a szabad piaci verseny gazdasági hátrányait mérsékli Szociális : szegénység elleni küzdelem) Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása környezetvédelem

4 Az állam típusai I. a) Ókori keleti (ún. ázsiai) típusú (egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai) – despotikus (a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett despota=uralkodó) b) Antik típusú (athéni demokrácia, római arisztokratikus köztársaság) Athén: közvetlen demokrácia,Róma: választott hivatalnokok II. Feudális állam A földtulajdon a gazdasági és politikai hatalom alapja a) Patrimoniális állam „Az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik a hatalom egyik alapja a kereszténység, a másik a földbirtok -a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja, Hűbéri állam b) Rendi monarchia -az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat -rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja -az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

5 c) Abszolút monarchia -az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) -nincs rendi gyűlés -zsoldos hadsereg -királytól függő hivatalnoki réteg III. Polgári állam Tudati előkészítője a felvilágosodás volt: az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti jog, Grotius, Locke) társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu) népszuverenitás, népfelség elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau) angol alkotmányos monarchia (1689) az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789) francia forradalom (1789)

6 IV. A modern tömegdemokráciák (XX.sz.) A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre. 1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok érvényesülése 3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5. kisebbségi jogok védelme

7 A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása → jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika

8 V. Diktatúra - önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek 1. autoritárius cél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása - a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó) - nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja, - a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekében pl. Horthy-rendszer, mai arab államok 2. Totális diktatúrák A kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amely nem ismer különbséget állam és társadalom között. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. A totális államokban az uralkodó párt monopol szerepe, azaz lényegében egypártrendszer érvényesül.)

9 Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus. - ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, faji uralom) - egypártrendszer – a hatalom alapja a pártban viselt pozíció - a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik, - nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek - mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig - kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat - titkosrendőrség hegemóniája (Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, 1948-63-ig az 1956-os forradalom megszakításával)

10 I. feladat A forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre! „A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára a rendszerváltások, forradalmak idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak) Mi a közvetlen demokrácia lényege? Mi a közvetlen demokrácia klasszikus példája? A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára? Mi ennek az oka? Hol és mikor volt erre példa a történelemben? Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon? Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokrácia intézményének helyi vagy regionális szinten? Melyek a közvetlen demokrácia korlátai?

11 A közvetlen és a képviseleti demokrácia napjainkban Közvetlen vagy részvételi demokrácia - Ez a hatalomgyakorlási mód a politikai jogok közé tartozik pl. a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog, petíciós jog (egy demonstráción megfogalmazott és valamely közjogi méltóságnak átadott felhívás) -modern formája : népszavazás = referendum Közvetett, képviseleti demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat -választás célja: a hatalom átruházása

12 …a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3) bekezdés). …a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel. Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást…Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező. Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad …. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés). Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G1OVcpPhttp://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G1OVcpP Milyen fajtái vannak a népszavazásnak? Mikor érvényes a népszavazás eredménye? II. példa

13 A fakultatív referendumot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100,000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján rendeli el. Így lesz az Országgyűlésnek három döntési lehetősége: nem rendeli el a népszavazását, vagy elrendeli, s ekkor ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazás tartásáról rendelkezik (az elrendelt megerősítő népszavazás mindig ügydöntő). A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést. Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixz z14G2qj5f6http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixz z14G2qj5f6

14 Az ALKOTMÁNYBÓL (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről, d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről, e) az Országgyűlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, j) a közkegyelem gyakorlásáról. Milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni? Miért?

15 témaIgen %Nem %Részvétel 1990. jún. A köztársasági elnök közvetlen megválasztása 85,914,113,9 1997. nov. NATO csatlakozás85,3314,6749,24 2003. ápr. EU csatlakozás83,716,2445,62 2004. Dec. Kettős állampolgárság51,5748,4337,49 Kórházi napidíj eltörlése84,4815,9250,51 2008. márc. Államilag támogatott felsőfokú ta. tandíja 82,2217,78 http://www.valasztas.hu Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért?


Letölteni ppt "5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések