Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakmai iskolai megfigyelési gyakorlat II. Az egyes óra elemzési, megfigyelési szempontok tartalmi vonatkozásai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakmai iskolai megfigyelési gyakorlat II. Az egyes óra elemzési, megfigyelési szempontok tartalmi vonatkozásai."— Előadás másolata:

1 Szakmai iskolai megfigyelési gyakorlat II. Az egyes óra elemzési, megfigyelési szempontok tartalmi vonatkozásai

2 A tanítási egység helye és szerepe a tanítási folyamatban Tanítási egység helye a témakörben: kacsolódás a megelőző és a következő anyagrészekhez Melyek a tantervi követelmények, hogyan áll ez összhangban a tanítási egység tananyagával Támaszkodik-e a tanár a korábban elsajátított ismeretekre (belső-, külső koncentráció) mely tantárgyi koncentrációs lehetőségekkel élt? Kapcsolja-e a tanár az órán átadott ismereteket aktuális problémákhoz? Megjelenik-e az aktualizmusra törekvés az órán? Mely iskolán kívül szerzett ismeretek beépítésére nyílt lehetőség? Megvalósulnak-e az órát megelőzően kitűzött didaktikai, képzési és nevelési feladatok?

3 Nevelési feladatok megvalósítása Mely nevelési célokat választotta a tanár a tananyaggal összefüggésben? Hogyan valósította meg a tervezett nevelési feladatokat? Hogyan oldotta meg az órán adódó spontán nevelési helyzeteket?

4 A tanítási óra felépítése, szerkezete, időbeosztása A tanítási órát megelőző szervezési feladatok Óratípus megválasztása, annak indoklása A didaktikai mozzanatok megválasztásának, belső arányainak indoklása A tanítási óra tartalmi egységeinek tagolódása, annak indoklása Követi-e a tankönyv fejezeteinek felépítését? Ha van eltérés, mivel indokolható? Megfelelő-e a tananyag egyes részegységeinek súlyozása? A lényeg kiemelése, új ismeretek rendszerezése megtörténik-e? Jó-e az óra időbeosztás? Van-e eltérés az időbeosztásban a tervezetthez képest? Miből adódott?

5 A tervezett didaktikai feladatok megvalósítása Hogyan valósulnak meg az egyes didaktikai mozzanatok az órán? Van-e óra eleji és az óra menetébe illesztett motiváció? Milyen eszközökkel motivált, elérte-e célját? Új ismeretek feldolgozásának arányai: tényanyagszerzés, elemzés, általánosítás, rögzítés Ismeretek alkalmazása, gyakorlati tevékenység beépítése Ismeretek ellenőrzésének módjai, módszerei, indokoltsága, arányai, eredményessége stb.

6 A képességfejlesztési feladatok és megvalósításuk Mik voltak a képességfejlesztési célkitűzések? Hogyan valósultak meg az órán? Hogyan igazodtak a feladatok a tanulók képességi szintjéhez? Milyen szinten kapott helyet az órában a térbeli és időbeli tájékozódási képességek fejlesztése? Hogyan fejlesztette a tanár a tanulók gondolkodási képességeit? Milyen módszerekkel biztosította a tanár a különböző jellegű információhordozók használatával összefüggő képességek fejlesztését?

7 Oktatási módszerek Az alkalmazott módszerek megfelelnek-e a tantervi követelményeknek? Az egyes óra szakaszokban milyen módszereket alkalmaz a tanár? Módszertanilag helyesen alkalmazta-e őket? Módszertanilag változatos volt-e az óra? Hogyan igazodnak a módszerek a tanulók életkori sajátosságaihoz?

8 Az oktatás szervezeti formái, munkaformák Az óra egyes szakaszaiban milyen szervezeti formában történik az oktatás? Mennyire voltak változatos az óra a munkaformák megválasztásában: frontális, egyéni és csoportmunka aránya, differenciált foglalkoztatás. Kellően kihasználja-e a tanár az anyagban rejlő egyéni ill. önálló munkáltatásra nyíló lehetőségeket? Egyenletesen foglalkoztatja-e az osztályt?

9 Szemléltetés Milyen szemléltető eszközöket használt a tanár? Helyes-e a szemléltetés tervezése és kivitelezése? A bemutatáshoz megfelelő elemzés kapcsolódik- e? Jól irányítja-e a tanár a szemléltetés megfigyelését? Megfelelő-e az eszközök elhelyezése ill. alkalmazása? Indokolt volt-e az egyes esetekben a szemléltető eszközök alkalmazása?

10 A szakmai követelmények megvalósulása Érvényesülnek-e az órán a tantervben szereplő főbb tartalmi és szemléleti vonatkozások? Milyen volt az ok-okozati összefüggések bemutatása, elemzése? Alkalmazta-e a tanár a következtetés és az összehasonlító elemzés módszerét? Milyen átfogó képet szereztek a tanulók az óra végére a tananyaggal kapcsolatban?

11 Elsődleges rögzítés Megtörtént-e az óra egyes logikai egységeinek (rész)összefoglalása? Gondot fordít-e a tanár az új és a korábbi ismeretek logikai összekapcsolására? Az óraközi és az óravégi összefoglalás kérdéseiben, gyakorlatában felismerhetők-e különbségek?

12 A tanár munkája, Óravezetés A tanítási órára való felkészülés színvonala(tanítási tervezet, óra előkészítése stb.) A tanár egyénisége, megjelenése, fellépése, aktivizáló képessége Lendületes, megfelelően dinamikus-e az óravezetés? Milyen a tanár beszédmodora, beszédstílusa, hangneme, hanghordozása, szóbeli és írásbeli nyelvi kifejezőképessége? Vannak-e zavaró hatású visszatérő szavai? Milyen a tanár kérdéskultúrája, problémafelvető képessége? A tanár szakmai tudása? A tanár pedagógiai képességei: fegyelem biztosítása, nem várt helyzeteket megoldó képessége? Milyen a tanár és az osztály kapcsolata? Milyen az osztály fegyelme, aktivitása? Milyen a tanár egyénisége (autokratikus, demokratikus?) A tanár módszertani kultúráltsága? A tanár önértékelő képessége?

13 A tanulók megfigyelése A tanulók magatartása, munkafegyelme A tanulók aktivitása, részvétele az órai munkában? A tanulók önálló munkavégzési képességének szintje? A tanulók együttműködési képessége Az osztály teljesítményének összevetése a tudásszintjükkel Mennyire sikerült a tanárnak tudásuk, képességük, és meglevő ismereteik szintjének megfelelően foglalkoztani a tanulókat?

14 Interakció típusok az óra folyamán A tanár egyenletesen foglalkoztatja- e az osztályt? Hány ill. mely tanulókkal kerül a tanár oktatási kapcsolatba? Hány %-a ez az osztálynak? Milyen típusú interakciók figyelhetők meg az órán?

15 Interakció típusok az oktatási folyamatban 1. Frontális osztálymunka – tanári előadás T D D D D D D D 2. Frontális osztálymunka – tanári magyarázat, beszélgetés T DD D D D D

16 Interakció típusok az oktatási folyamatban foly. 3. Önálló munka T D D D D DD D 4. Vita T DD D D D D

17 Interakció típusok az oktatási folyamatban foly. 5. Csoportmunka T D D DD DD D 6. Nem egyenletes az osztályfoglalkoztatás, vannak izolált, elszigetelt tanulók T DD D D D D D D D

18 Információ sűrűség Az óra mely szakaszában és milyen mennyiségben jutnak a tanulók új ismeretekhez? Figyelembe veszi-e a tanár a tanulók életkori sajátosságaiból adódó koncentráció ingadozásokat? (10-13 évesek max. 4-5 perc, évesek 8-14 perces figyelem intenzív szakaszok)

19 Az óra eredményessége, hatékonysága Hogyan valósultak meg a tematikus tervben, óravázlatban megfogalmazott pedagógiai és szakmai elképzelések? Milyen mértékben sikerült elvégezni az órai anyagot? Miben és milyen mértékben tért el a tanár a tervezettől? Mivel indokolható?

20 Rögzítés, táblakép, füzetkép Alkalmazta-e és hogyan a földrajzoktatásban adódó sajátos rögzítési lehetőségeket: térkép, munkafüzet, vaktérkép, táblai applikáció stb. Milyen az óra folyamán készült táblakép? Formai szempontból: elfér-e egyszerre a táblán, befér-e a tanuló füzetébe, kiemelte-e a lényeget, olvasható, tartalmaz-e helyesírási hibákat? Tartalmi szempontból: rövid, logikus világosan tükrözi-e a tananyagot, ne legyen tankönyvkivonat!!! Módszertani szempontból: változatos, jól tagolt, áttekinthető. Hogyan és mikor rögzítik a füzetükbe a tanulók a táblai vázlatot: folyamatosan készül, nagyobb egységek után, óra végén?

21 Rend és fegyelem a tanórán Fegyelmezetlen viselkedés = normaszegő viselkedés. Az iskolák különböző normákat szabnak. A fegyelmezetlenség okai: Magas szorongásszint (pl. családban stressz éri, ami krízishelyzetet teremt számára, az osztályban háttérbe szorul társai között, a tanár értékelése gátolja a tanuló teljesítménykésztetését, a tanuló önértékelési zavarokkal küzd.) Unalom (pl. a szülők nem tartják fontosnak az iskolai teljesítményt, az oktatás nem veszi figyelembe a tanulók ismeret és készségszintjét, túlzottan nagy osztálylétszám…)

22 A fegyelmezetlen viselkedéssel négyféle fő célt igyekszik elérni a tanuló: A figyelem ráirányuljon Hatalom megszerzése (a tanuló alacsony önértékeléssel küzd, úgy érzi nem tud megfelelni az elvárásoknak) Bosszúállás Tehetetlenség (feladta a reményt, hogy valaki legyen a kortárscsoportban)

23 Fegyelmezetlenség formái A fegyelmezetlenség módja, mértéke tág határok között mozog: Otthon hagyja a felszerelését Csengetés után nem tartózkodik a teremben Esznek, rágóznak az órán Leveleznek, nevetgélnek, beszélgetnek Visszabeszél a tanárnak Nem figyel a tanárra, olvas Kérés nélkül feláll a helyéről…..

24 Fegyelmezési eszközök, módszerek Kompetens oktatás Változtatás a tanár vezetési stílusán (diktatórikus tanár a magatartásával is feszültséget kelthet) Megengedő viselkedés (a szabályokat pozitív módon fogalmazzuk meg Tolerancia (a gyerekek ismerete esetén eldönthető, hogy mi az oka a magatartás zavaroknak, egyes esetekben hatékonyabb módszer a büntetésnél a tolerancia Beavatkozás a viselkedésbe (pl. a tanuló szándékos mellőzése, jelzéssel, tekintettel, mozgással jelzem, hogy észrevettem és elítélem a tanulói magatartást, távolságcsökkentés, érintés.

25 A jó és a rosszul fegyelmező tanár…. Jól fegyelmez, ha Kellően előkészíti az óra menetét, feszített tempót diktál Rendszeresen pásztázza figyelmével az osztályt, így időben be tud avatkozni A tanulók érdeklődését ébren tartja Egyéni feladatok során figyelembe veszi az egyéni képesség szinteket. Rosszul fegyelmez, ha Rosszul időzíti a rendbontásra történő reagálását, a helyzet már súlyossá válik Célponti hibákat vét (nem vesz észre minden rendetlenkedőt, vagy olyat büntet, aki nem volt rossz) Túlreagál, kiabál, hisztérikussá válik, pedig a helyzet higgadtságot követelne.

26 Kérdezés technikája, tanári kérdések Megtervezte-e a tanár az óra főbb kérdéseit? Mennyire teszi lehetővé az óra tartalma a kérdés – felelet ill. a beszélgetés módszereinek alkalmazását (megvannak- e az ehhez szükséges előismeretek?) Megfelelő-e a kérdezés technikája? Gyűjtsük össze a hibás, terméketlen kérdéseket! Elhangzottak-e gondolkodtató kérdések az órán? Számoljuk össze a tanár hány kérdést tett fel a tanórán? Mely kategóriába sorolható a tanár: < 53 kérdés: minimális kérdést feltevő tanár mérsékelten kérdező tanár átlagosan kérdező tanár magas kérdésszámot alkalmazó tanár 111< több kérdés esetén extrémen kérdező tanár. Hányat tesz fel az egész osztálynak, ill. hányat egyes tanulókhoz? Mely ill. hány tanulót vont be a válaszadás lehetőségébe?

27 Tanulói kérdések Hány tanulói kérdés hangzott el az órán? Felhasználja-e, beépíti-e a tanár a tanulók kérdéseit az óra folyamatába? Mennyire követeli meg ill. fogadja el a tanár, hogy a tanulók tegyenek fel kérdéseket? Jól válaszolja-e meg a tanár a kérdéseket? A tanulók hány %-a kérdezett? Ha nem hangzott el tanulói kérdés, mi lehet az oka?

28


Letölteni ppt "Szakmai iskolai megfigyelési gyakorlat II. Az egyes óra elemzési, megfigyelési szempontok tartalmi vonatkozásai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések