Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bős – Nagymaros (GNV) és a vízügyi tervezés Tények, környezeti hatások, stb.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bős – Nagymaros (GNV) és a vízügyi tervezés Tények, környezeti hatások, stb."— Előadás másolata:

1 Bős – Nagymaros (GNV) és a vízügyi tervezés Tények, környezeti hatások, stb.

2 Mi indokolta a megvalósítást? A Duna hajózhatósága (min. 250 cm-es vízállás, de ajánlott a 350 cm) Energetika (növekvő energiahordozó árak) Árvízi biztonság (??)

3 Mi okozta a szerződés felmondását? Környezeti károk veszélye Politikai szembefordulás a szocializmussal Miért ragaszkodnak a szlovákok a megvalósításhoz? Energia nyerés (?) Politika szembefordulás Mo-gal!

4 Egy kis történelem 1. A RÉGMÚLT április 30. A Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa (KGST, a kommunista országok egyik legfőbb, szövetségi hatalmi szerve) határozatot hozott a Pozsonytól Fekete- tengerig tartó Duna-szakasz ún. komplex hasznosításáról. A határozatban szerepelnek - energetikai célú - vízlépcsők is. Annak ellenére, hogy a KGST határozatai a tagállamokra vonatkozóan kötelező érvényűek voltak, a dunai vízlépcsőrendszer építéséről csak huszonegy évvel később, 1977-ben kötöttek szerződést a felek április 20. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánybizottságai megállapodtak, hogy közös beruházási programot dolgoznak ki a Bős- Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítésére. A kitűzött célok: áramtermelés, a hajózóút mélységének növelése és az árvízvédelem fejlesztése. Az építkezés terve: Pozsony alatt, Dunakilitinél gát épül, ami egy 60 négyzetkilométer nagyságú tározótavat duzzaszt vissza. Ebből ágazik ki csehszlovák területre egy 30 kilométer hosszú mesterséges csatorna, ezen Bősnél csúcserőmű épül. Az erőművön naponta kétszer engedik át a vizet, ami egyrészt áramot termel, másrészt 4-5 méteres árhullámot okoz a Duna magyar-szlovák határszakaszán. 120 kilométerrel lejjebb, Nagymaroson épül a másik duzzasztó, aminek fő feladata az árhullám mérséklése, és kis mennyiségű áram termelése folyamatos üzemben. A vízmegosztás Dunakilitinél a Duna és a mesterséges csatorna között: 2% a Dunába, 98 % a mesterséges csatornába. A vízlépcsőrendszer a két ország energiaigényének 2-3 % elégítette volna ki február 14. A magyar és a csehszlovák kormány jóváhagyta az építkezés módosított tervét. A felek a megvalósítás érdekében ún. Közös Egyezményes Terv kidolgozásához kezdtek május 6. A Közös Egyezményes Tervet kormányközi egyezmény rangjára emelték.

5 Egy kis történelem 2. SZERZŐDÉS A VÍZLÉPCSŐRENDSZERRŐL szeptember 16. Magyarország és Csehszlovákia államközi szerződést kötött a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről. A szerződést az évi 17. számú törvényerejű rendelet cikkelyezte be. A szerződéssel együtt a felek Megállapodást kötöttek az építkezés során történő kölcsönös segítségnyújtásról. Ez a Megállapodás részletezi a megvalósítás ütemtervét, az egymástól átvállalt munkákat és a termelt villamos energiából történő részesedést 1989-ig. A szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az energiatermelő berendezéseket között helyezik üzembe. Az építkezés nem kezdődött el szeptember 21. A mindkét országban jelentkező gazdasági nehézségek hatására a két fél között kormányközi tárgyalások kezdődtek a közös beruházás jelentős időbeli elhalasztásáról, esetleges elhagyásáról. Magyarországon felmerült a környezeti hatások tudományos igényű vizsgálatának szükségessége is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia alkalmi bizottságot hozott létre a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tudományosan vitatott kérdések vizsgálatára. A szerződő felek végül - a Prágában év október hó 10. napján aláírt Jegyzőkönyvvel - módosították az évi államközi szerződést; a segítségnyújtásról szóló Megállapodás módosításában az energiatermelő berendezések üzembe helyezésének öt évvel történő elhalasztásáról döntöttek december 20. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége állásfoglalásában (a várható környezeti és gazdasági károk miatt) az építkezés jelentős időbeli elhalasztását, de leginkább leállítását javasolta.

6 Egy kis történelem 3. AZ ÉPÍTÉS KORSZAKA február 7. Az Elnöki Tanács évi 6. számú törvényerejű rendeletével kihirdette a szerződés módosításáról október 10-én aláírt szerződésmódosítást, mely az építkezés befejezésének határidejét öt évvel későbbre halasztja. A Felső-Dunán megkezdődik az építkezés, mely Magyarországon állami nagyberuházásként folyt. A költségeket közvetlenül a központi költségvetés, illetve a központi költségvetést terhelő hitelek biztosították. A hitelfelvételek miatt az építkezés időszakában a nagyberuházás nem jelentett közvetlen költségvetési terhet augusztus 1. Megalakul a Duna Kör, a vízlépcsőrendszer építése ellen küzdő civil szervezet. Célja az emberek felvilágosítása a vízlépcsőrendszer igazi arcáról, a fenyegető környezeti károkról. A Duna Kör szamizdat hírlevelet ad ki, nyilvános vitákat és tiltakozó akciókat szervez decemberében alternatív Nobel díjjal ismerik el a Duna Kör és vezetője, Vargha János tevékenységét május 28. A magyar beruházó vállalat (az OVIBER) 5,7 milliárd schilling értékű szerződést köt a Donuakraftwerke AG osztrák gátépítőcéggel a nagymarosi erőmű teljes megvalósítására. A pénzügyi feltételeket a Magyar Nemzeti Bank és - a Creditanstalt vezetésével létrehozott - osztrák bankkonzorcium hitelszerződése biztosítja december 31. A pénzügyminiszter 197/1987(XII.31.) számú rendelete létrehozza a GNV Építési Alapot, melynek keretében a Magyar Nemzeti Bank 37 milliárd összegű refinanszírozási hitelt nyújt a költségvetésnek a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer állami nagyberuházás megvalósítására április 24. Környezetvédők tiltakozó felvonulása a Duna-parton Visegrádtól Esztergomig az építkezés ellen szeptember 12. Tüntetés az Országház előtt: több tízezer ember követeli, hogy állítsák le a természetpusztító építkezést Nagymaroson október 6. A nagymarosi építkezést ellenző civil tiltakozások és tüntetések ellenére az Országgyűlés az építkezés folytatásáról dönt február 6. A kölcsönös segítségnyújtásról szóló Megállapodás módosítása Budapesten. Eszerint az építési munkák befejezésének éve (1995 helyett) (MP szerepe)

7 Egy kis történelem 4. A MAGYAR OLDALI ÉPÍTKEZÉS FELFÜGGESZTÉSE május 13. Újabb civil tiltakozások, köztük az építkezést ellenzők népszavazási kezdeményezését követően, a kormány felfüggeszti a nagymarosi építkezést május 24. Németh Miklós magyar miniszterelnök személyes találkozón jelenti be Ladislav Adamec cseh-szlovák miniszterelnöknek a nagymarosi építkezés felfüggesztését, közös felülvizsgálatot javasol június 2. A Magyar Országgyűlés határozatot hoz: tudomásul veszi a kormány intézkedéseit, szorgalmazza az újabb vizsgálatokat, és tárgyalásokra hatalmazza fel kormányt az évi államközi szerződés módosítása érdekében július A miniszterelnökök megállapodásának megfelelően magyar-csehszlovák szakértői találkozó Budapesten. A magyar delegáció átadja a vízlépcsőrendszer működtetésének kockázatairól készült dokumentációt július 20. Miniszterelnöki találkozó Budapesten a bős-nagymarosi ügyben, melyen a magyar miniszterelnök bejelenti, hogy a magyar-csehszlovák közös szakértői tárgyalás eredményeire is tekintettel, a dunakiliti építkezést is felfüggeszti augusztus 31. A csehszlovák miniszterelnök levélben rögzíti álláspontját: szorgalmazza a magyar építési munkák azonnali folytatását; az ellenkező esetre kilátásba helyezi a bősi erőmű üzembe helyezéséhez szükséges munkák csak csehszlovák területen történő megvalósítását október 26. A magyar fél miniszterelnöki találkozón szorgalmazza a közös felülvizsgálatot. A csehszlovák fél álláspontja változatlan, bejelenti, hogy megkezdték az egyoldalú üzembe helyezés (későbbi nevén: "C" változat) terveinek készítését.

8 Egy kis történelem 5a. A MAGYAR OLDALI ÉPÍTKEZÉS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA, TÁRGYALÁSOK AZ ORSZÁGOK KÖZÖTT október 31. Az Országgyűlés határozatot hoz a nagymarosi erőmű végleges elhagyásáról; a dunakiliti létesítmények építésének folytatása előtt államközi szerződés kötését tartja szükségesnek egy ökológiai garanciarendszerről november 30. Az Országgyűlés határozatának megfelelő szerződésmódosító javaslat átadása a csehszlovák félnek. A javaslatra a csehszlovák kormány nem válaszolt, ugyanakkor a Duna egyoldalú, csak csehszlovák területen megvalósított egyoldalú elterelését helyezte kilátásba a bősi erőmű üzembehelyezése érdekében január 6. A magyar miniszterelnök levélben összegzi álláspontját: közös felülvizsgálatot szorgalmaz, melynek eredményei alapján a választások utáni új kormányok szerződésmódosításban állapodhatnának meg. Egyben üdvözli, hogy Csehszlovákiában is megváltozott a kérdés megítélése, a bársonyos forradalom után megalakult új szlovák kormány ugyanis 1989 decemberében azonnal leállította az egyoldalú üzembehelyezés munkálatait február 3. Magyar, szlovák és osztrák környezetvédők tiltakozó élőláncot alkotnak Pozsony és Bős között október 15. A nagymarosi erőmű osztrák kivitelezőjével folytatott tárgyalás-sorozat lezárása: a magyar kormány meghatalmazottja 2,881 milliárd schilling értékű tartozást ismer el április 16. Az Országgyűlés határozatot hoz a vízlépcsőrendszer ügyéről (26/1991.(IV.23.) OGY határozat): tárgyalásokra hatalmazza fel a kormányt az évi államközi szerződés közös megszüntetéséről és a következmények rendezésére, új államközi szerződés kötéséről. Az új szerződést a környezeti-ökológiai értékek közös védelmének elsődlegessége jegyében kell megkötni.

9 Egy kis történelem 5b április 22. Kormányközi tárgyalás Budapesten, melyen a vízlépcsőrendszer kedvezőtlen környezeti hatásait már a csehszlovák fél sem vitatja, azonban műszaki pótintézkedésekkel elháríthatónak ítéli őket. A csehszlovák delegáció vezetője (Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök) utolsó hivatali napját tölti, ezért érdemi választ már nem ad a - közös felülvizsgálatot szorgalmazó - magyar javaslatra december 2. Kormányközi tárgyalás Budapesten, melyen a csehszlovák fél még 10 nap haladékot kér a közös - EU közreműködést is feltételező - felülvizsgálat ügyében adandó válaszra december 12. A csehszlovák kormány határozatot hoz, melyben jóváhagyja a bősi erőmű ún. 'C' változat szerinti, őszi üzembe helyezését. A 'C' változat a Duna egyoldalú, csak csehszlovák területen megvalósuló elterelését jelenti március 24. Az Országgyűlés határozatban (12/1992.(IV.4.) OGY határozat) hatalmazza fel a kormányt az évi államközi szerződés egyoldalú megszüntetésére, tekintettel arra, hogy a csehszlovák fél nagy erőkkel folytatja a 'C' variáns munkálatait május 19. Magyar diplomáciai jegyzék átadása a csehszlovák félnek, amely szerint Magyarország május 25-i hatállyal megszünteti a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról kötött évi szerződést. Egyúttal, a következmények rendezésére, új államközi szerződés kötésére hívja fel a csehszlovák felet június 9. Az Országgyűlés törvénybe foglalja a vízlépcsőrendszer elhagyását: az évi XL. törvény hatályon kívül helyezi az évi államközi szerződést becikkelyező törvényerejű rendeleteket október 23. A magyar kormány keresetlevelet nyújt be a hágai Nemzetközi Bírósághoz a Duna várható egyoldalú elterelése miatt.

10 Egy kis történelem 6a. A DUNA ELTERELÉSE, PER A HÁGAI NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGON október 25. A csehszlovák építők Dunacsúnynál, a Duna 1851,75 folyamkilométerénél, mintegy 40 kilométer hosszúságban csehszlovák területre terelték a határfolyót október 27. Az EU Bizottsága képviselőjével bevonásával folytatott tárgyaláson aláírták az ún. londoni jegyzőkönyvet, amely három lépcsős rendezési eljárást rögzít. A felek vállalták, hogy az országok közti jogvitát közösen a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztik, és a bíróság ítéletéig tartó időszakra átmeneti vízmegosztást alkalmaznak. A csehszlovák fél ígéretet tett, hogy a mederelzárástól függetlenül, még a határszelvény előtt, a Duna vizének legalább 95 százalékát az eredeti mederbe engedik. Ezen utóbbi vállalását a csehszlovák fél nem teljesítette január 1. Csehszlovákia szétválik, megalakul a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Szlovákia a bősi vízlépcső örökösének és az évi államközi szerződés jogutódjának nyilvánítja magát április 7. A kormányok képviselői aláírták a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő, ún. Külön Megállapodást. A Külön Megállapodást mindkét ország parlamentje megerősítette (29/1993(V.4.) OGY határozat) december 22. Az EU Bizottságának képviselője - az ún. három oldalú szakmai bizottság munkái alapján - javaslatot tett a magyar és a szlovák kormánynak a Duna ideiglenes vízmegosztásáról. Az ajánlat szerint a teljes vízmennyiség 40 százalékát kellene a közös mederbe juttatni. Az ajánlatot a magyar fél elfogadta; a szlovák fél elhalasztotta a választ, a teljesítés lehetőségét műszaki feltételek megvalósításában jelölve meg.

11 Egy kis történelem 6b. A DUNA ELTERELÉSE, PER A HÁGAI NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGON április 19. A magyar és a szlovák kormány meghatalmazottai Budapesten aláírták a Szigetköz ideiglenes vízpótlása érdekében végzendő műszaki beavatkozásokról szóló szerződést. A szerződés szerint a hágai ítéletig tartó időszakban a szlovák fél éves átlagban 400 köbméter vizet biztosít másodpercenként a közös mederszakaszba, és a magyar fél fenékküszöböt létesít Dunakilitinél a szigetközi ágak vízpótlása érdekében. A szerződés kötésével egy időben fejezte be a szlovák fél különféle műszaki problémák elhárítását, és maximális szintre emelte a dunacsúnyi tározóban a duzzasztást december 5. A hágai Nemzetközi Bíróság közleményben tudatta, hogy befejezte a beterjesztett írásbeli anyagok tanulmányozását, és a három hetes szóbeli meghallgatás első napjául március 3- át jelölte meg április 1. A hágai bírák megkezdik négy napos helyszíni tájékozódásukat, megtekintik a bősi vízlépcsőt, bejárják csallóközi és szigetközi hatásterületét, valamint tájékozódnak a nagymarosi építkezéssel érintett vízbázisokról szeptember 25. A hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdet a bős-nagymarosi ügyben folyó peres eljárásban: mindkét felet elmarasztalta különféle jogsértésekért. Az ítélet szerint Magyarország jogtalanul szüntette meg az évi vízlépcsőszerződést, Szlovákia jogtalanul helyezte üzembe a bősi erőművet. Az ítélet a végrehajtást illetően részletes iránymutatással szolgált, melyek között a környezetvédelmi szempontokra és az elszámolás (kártérítés) módozataira is kitért.

12 Egy kis történelem 7a. TÁRGYALÁSOK A HÁGAI ÍTÉLET UTÁN szeptember 30. A kormány 163/1997.(IX.30.) számú rendeletében határozza meg a hágai Nemzetközi Bíróság Dunával kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatok koordinációját. Kormánybiztost nevez ki a hágai ítélettel összefüggő teendők ellátására, a szlovák féllel folytatott tárgyalások vezetésére december 15. A magyar-szlovák tárgyalások negyedik, budapesti találkozóján - magyar kérésre - a felek meghosszabbítják az április 19-i vízpótlási egyezmény hatályát február 27. Tíz tárgyalási fordulót követően a delegációk egy keret-megállapodás tervezetét parafálják Pozsonyban a hágai ítélet végrehajtását jelentő teendőkről. A tervezet szerint a magyar fél vállalja egy dunakanyari gát építését, valamint elfogadja a szlovák vízmegosztási javaslatot, amely a Duna-mederbe átlagosan 7,5 százalék vizet irányoz elő február 29. Tüntetés a parlament előtt a dunakanyari gát terve ellen. A tüntetők Göncz Árpád köztársasági elnököt kérik, segítse tiltakozásukat a Dunaszaurusz ellen március 11. A kormány határozatot hoz (1026/1998.(III.11.) számú határozat), melyben a keret- megállapodás aláírását elhalasztja, illetve újabb szakértői vizsgálatok végzése után készülő hatástanulmány eredményeitől teszi függővé.

13 Egy kis történelem 7b. TÁRGYALÁSOK A HÁGAI ÍTÉLET UTÁN július 25. A kormány 139/1998.(VII.25.) számú rendeletével módosítja a kormánybiztosi hatáskörről szóló 163/1997.(IX.30.) kormányrendeletet, és új kormánybiztost nevez ki. A kormánybiztos mandátumának része a magyar-szlovák tárgyalások folytatása új tartalommal: a keretmegállapodás- tervezet és a dunakanyari gát tervének visszavonása, a Dunába juttatott vízmennyiség növelésének szorgalmazása szeptember 3. A szlovák kormány új beadvánnyal fordul a hágai Nemzetközi Bírósághoz, melyben az szeptemberi ítélet értelmezését kéri, valamint azt, hogy róják meg a magyar felet a keret-megállapodás aláírásának késlekedése miatt október 7. A hágai Nemzetközi Bíróság elnöke konzultációt folytat az országok képviselőivel az új szlovák beadvány miatti teendőkről. A magyar képviselőtől írásbeli álláspontot kér november 27. Az új kormánybiztos első tárgyalása Pozsonyban. Ezt követően, 1999-ben január 28-án, március 10-én és május 14-én volt tárgyalás december 7. A magyar fél átadta a hágai Nemzetközi Bíróságnak a szeptember 3-i szlovák beadvánnyal kapcsolatos álláspontját: Nem javasolta, hogy a szlovák beadvány alapján eljárás kezdődjék január 29. A kormány határozatot hozott a hágai Nemzetközi Bíróság döntésének végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő magyar álláspontról és az ezzel összefüggő egyes teendőkről (1009/1999.(I.29.) kormányhatározat).

14 Egy kis történelem 7c. TÁRGYALÁSOK A HÁGAI ÍTÉLET UTÁN május 14. Tárgyalás Budapesten. A magyar fél vállalta, hogy minden kérdésre kiterjedően részletes tervet dolgoz ki a bősi erőmű működtetésével kapcsolatos műszaki, környezetvédelmi teendőkről, a dunai vízmegosztás módozatairól december 9. A kormánybiztos átadta a szlovák félnek a májusi tárgyalás vállalása alapján a terveket, melyeknek azonban számos elemét - így például a tervezett szigetközi gátakat, illetve a vízmegosztási javaslatot - több szakmai testület is bírálta. A szlovák fél - a szükséges fordítások után - a következő év közepére ígérte álláspontja kialakítását december 19. Megérkezett Budapestre a szlovák vélemény a magyar javaslatokról. A csaknem 1400 oldalas tételes válasz alapján - a magyar fordítást követően - folytatódhatnak a tárgyalások április 2. A magyar fél diplomáciai úton tárgyalási javaslatot juttatott el a szlovák tárgyalódelegációhoz. A "Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a hágai Nemzetközi Bíróság szeptember 25-i ítéletének érvényre juttatásáról" című dokumentum egy keretszerződés tervezete, melynek alapján megszülethetne a hágai ítélet szerinti államközi szerződés június 5. Tárgyalás Pozsonyban. A tárgyaláson sem a dunakanyari vízlépcső, sem a dunai vízmegosztás vitatott kérdéseiről nem született megállapodás június 29. Tárgyalás Budapesten. A szlovák delegáció átadja az április 2-i magyar javaslathoz fűzött írásbeli észrevételeit. A magyar delegáció elfogadja a szlovák javaslatot, hogy közös jogi, illetve műszaki-környezetvédelmi munkacsoportok alakuljanak, melyek szakmai kérdésekben dolgoznak ki közös megoldásokat, a kormányközi tárgyalások csak a közös szakmai csoportok munkájának befejezése folytatódnak.

15 Egy kis történelem 7d. TÁRGYALÁSOK A HÁGAI ÍTÉLET UTÁN szeptember 13. Kormányközi tárgyalás Pozsonyban, melyen a szakmai csoportok feladatait határozták meg december 11. A magyar kormány határozatot hoz a hágai ítélet végrehajtásáról folytatott kormányközi tárgyalások folytatásáról december 16. A kormány novemberi határozatának megfelelően december 16-án megtartotta alakuló ülését a Hágai Nemzetközi Bíróság bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatokat koordináló tárcaközi bizottság április 13. Pozsonyban ültek tárgyalóasztalhoz a felek, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében született hágai nemzetközi bírósági döntés végrehajtásáról tárgyaljanak. Erdey György megbízatása óta először találkozott szlovák partnerével. Dr. Persányi Miklós és Miklós László, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere jelenlétükkel jelképesen kívántak nyomatékot adni kormányaik megállapodást célzó törekvéseinek december 11. A magyar kormány határozatot hoz a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról március 3. Magyar-szlovák tárgyalások Győrben a bősi erőmű kérdéseiről. A tárgyaláson a szakértői csoportok által összeállított megtárgyalandó kérdések elfogadása és a további találkozók menetrendjének megállapítása szerepelt. Dominik Kocinger közölte: feltétel nélkül elfogadták a szakértők által összeállított anyagot az egyeztetésekről a hajózhatóság, az árammegosztás, és az árvízvédelem kérdésköreiről.

16 Egy kis történelem 7e. TÁRGYALÁSOK A HÁGAI ÍTÉLET UTÁN október 5. Magyar-szlovák kormányközi tárgyalás Pozsonyban, melyen elismerőleg jóváhagyták és lezárták a 2001-ben alakult munkacsoportok jelentéseit. A kormányküldöttségek megállapodtak abban, hogy soron következő találkozójukra 2006 decemberében, Budapesten kerül sor december 19. Tárgyalás Budapesten. A szlovák küldöttség egy megállapodás-tervezetet adott át a magyar partnereknek, amely egyebek között rendelkezne az erőműrendszerre vonatkozó, a két ország közötti alapszerződés egyes kötelezettségeinek ideiglenes felfüggesztéséről, energiatermelési, hajózási, pénzügyi, elszámolási kérdésekről március 7. Tárgyalás Pozsonyban. A Felek kölcsönösen röviden ismertették a december 19- i tárgyalások alkalmával átadott anyagokra készített és február 22-én kicserélt válaszaik tartalmát. A tárgyalások során a felek az alábbiakban állapodtak meg: -- a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében hozott Ítélet végrehajtásával összefüggésben a lehető legrövidebb időn belül megkezdik a stratégiai hatásvizsgálatot; -- közös munkacsoportot hoznak létre, a munkacsoport 2007 április végéig elkészíti a stratégiai hatásvizsgálatra vonatkozó javaslatot. Azokban a kérdésekben, amelyekben addig nem jutnak egyetértésre, a munkacsoport szlovák és magyar tagozata megfogalmazza saját álláspontját, és azt a plenáris ülés elé terjesztik; -- a munkacsoport szlovák tagozata március végéig átadja a munkacsoport magyar tagozata részére a SEA tárgyára, tartalmára és metodikájára vonatkozó javaslatát, amely tekintetbe veszi a releváns irányelveket, beleértve a Víz Keretirányelvet is; -- a szlovák fél javaslatot készít a Pozsony és Budapest közötti Duna szakaszon elvégzendő azon közös környezeti monitoring metodikájára, amely monitoring a felek egyetértése esetén a stratégiai hatásvizsgálat háttéranyagául fog szolgálni;

17 Egy kis történelem 7f. TÁRGYALÁSOK A HÁGAI ÍTÉLET UTÁN május 3. Magyar-szlovák kormányközi tárgyalás Budapesten. A felek megkezdték a vitát a szlovák fél decemberi megállapodás-tervezetéről és az arra válaszul készített magyar tervezetről. A felek rögzítették, hogy a március 7-i tárgyalás jegyzőkönyvének 6. pontja értelmében a magyar fél március 21-én átadta a szlovák fél részére a szlovák fél által az Európai Unió releváns jogi normáira vonatkozó összeállításra adott válaszával összefüggő álláspontját, amelyet a jelen jegyzőkönyv 4. sz. melléklete tartalmaz angol és magyar nyelven. A szlovák fél a tárgyaláson átadta a magyar félnek a SEA tárgyára, tartalmára és metodikájára vonatkozó angol nyelvű javaslatát, amelyet a tárgyalás jegyzőkönyvének 5. sz. melléklete tartalmaz november 6. Tárgyalás Pozsonyban. A Felek jóváhagyták a közös szlovák-magyar stratégiai hatásvizsgálat előkészítésével foglalkozó szakértői munkacsoport tárgyalásain elért eredményeket. A szlovák fél a május 3-i jegyzőkönyv értelmében május 24-én átadta "A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében szeptember 25-én született ítélete végrehajtásának módozataira vonatkozó szlovák és magyar megállapodás tervezet elemzésre, figyelembe véve a kormányküldöttség május 3-án Budapesten megvalósult tárgyalásait" című anyagot. A magyar fél szeptember 18-án átadta a szlovák félnek "A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tárgyalásai a Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében szeptember 25-én meghozott ítélete végrehajtásának módozatairól. Észrevételek a szlovák fél által május 24-én átadott "elemzés"-re és az ahhoz csatolt (második) szlovák megállapodás-tervezetre" című dokumentumot augusztus 12. Tárgyalás Komáromban. A Felek megállapodtak, hogy közös magyar-szlovák stratégiai környezeti vizsgálat indul a Bős-Nagymaros ügyben.

18 Egy kis történelem 7g. TÁRGYALÁSOK A HÁGAI ÍTÉLET UTÁN március 19. Tárgyalás Pozsonyban. Folytatódik a helyben járás a dunai vízlépcső ügyében. A kormányküldöttségek és kormánybiztosok megállapodtak, hogy április végéig újra találkoznak, hogy tető alá hozzanak egy közös nyilatkozatot a dunai vízlépcső ügyében a hágai nemzetközi bíróságnak, amely januárban szólította fel a két országot: szülessen végre már valamilyen megállapodás az 1997-es bírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatban. Ezúttal abban állapodtak meg, hogy a 2006 októberében kidolgozott szlovák javaslatról nincs értelme tárgyalni, mert mind Pozsony, mind Budapest más-más észrevételeket fűzött hozzá, így lényegében mára már két változata létezik, pedig a lényege az volt, hogy átmenetileg felfüggesztik az 1977-es szerződés hatályát, s közben új megállapodást kötnek a bősi erőmű üzemeltetéséről, illetve vele kapcsolatosan a Dunára vonatkozóan is. Arra jutott a két küldöttség, hogy a Duna-hasznosítás környezeti hatásainak elbírálása vezethet el az új szlovák-magyar megállapodáshoz, ehhez viszont független külföldi szakértők bevonására és munkájára is szükség lesz. Az ő javaslataik hozhatják közelebb a monstre vita lezárását. Áprilisban erről kellene megszületnie a közös nyilatkozatnak Hága számára. Akkor a kormánybiztosokon kívül a hágai bíróság ügynökei és nemzetközi jogi szakértők ülnek majd tárgyalóasztalhoz, Szlovákiában, hogy túllépjenek azon az állapoton, amely szerint Magyarország jogsértő módon állt el a nagymarosi vízlépcső megépítésétől, Szlovákia (pontosabban akkor még Csehszlovákia) pedig törvénysértő módon helyezte üzembe a bősi vízerőművet április 30. Tárgyalás Pozsonyban. A Felek megbeszélést folytattak a hágai Nemzetközi Bíróság részére benyújtandó közös nyilatkozat tartalmáról. A magyar fél április 28-án megküldte a "Joint statement of the Agent of the Republic of Hungary and the Agent of the Slovak Republic on the state of affairs in the Case Concerning the Gabcíkovo-Nagymaros Project" megnevezésű javaslatát. Megegyeztek abban, hogy a szlovák fél kiegészítő szövegjavaslatát megküldi a magyar félnek május 15-ig. A Felek arra törekszenek, hogy a közös nyilatkozatot június 30-ig a hágai Nemzetközi Bíróság részére megküldjék.

19 Azaz hol tartunk ma? Szakértők egybehangzó állítása szerint az ügyet csak egy olyan kompromisszumos megoldással lehet végleg lezárni, amely egyszerre kezeli az ökológia, az erőmű és a hajózás szempontjait. Magyarország és Csehszlovákia 1977 szeptemberében kötötte meg az államközi szerződést a bős-nagymarosi vízlépcső megvalósításáról, megállapodás szerint a létesítmények 38 százalékban Magyarországon, 62 százalékban Csehszlovákiában helyezkednek el, az elkészült beruházás százalékban közös tulajdon lett volna. A szerződés felbontása után néhány évvel a felek a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak a vitás kérdések miatt, az ítélet mind a folyó elterelését, mind a vízlépcső-szerződés felbontását jogtalan cselekménynek minősítette. Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik.

20 Droppa György (Duna Kör), az MTI-nek 2009-ben nyilatkozva elmondta: jelenleg a "betonosok és a zöldek" állnak szemben egymással az erőmű körüli vitában, amely Szlovákiában a korábbi sikertelenség, illetve a Magyarországgal és Csehországgal szemben megfogalmazott nemzeti törekvés egyik jelképe is lett a rendszerváltás után. Hangsúlyozta: Magyarországon a politikai nyomás volt a legmeghatározóbb abban, hogy Németh Miklós miniszterelnök május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait. Az 1985-ben alternatív Nobel-díjjal jutalmazott szervezet képviselője szerint a rezsim új arcát lehetett látni szeptember 12-én, amikor a hatóságok nem kívántak erőszakosan fellépni a "szocialista táborban soha nem látott", 70 ezres - vízlépcsőt ellenző - békés tüntetőkkel szemben.

21 Droppa György kiemelte: a bős-nagymarosi vízlépcső - politikai kontextustól függetlenül is - "az állatorvosi egyetem lova, amely minden szakmai hibát magában foglal". A vízlépcsőt ellenzők legfontosabb érve az volt, hogy az építkezés tönkreteszi Budapest és környéke ivóvízbázisát - emelte ki a Duna-kör ügyvivője. Kifejtette: a vízáramlás sebességének csökkenésével "hihetetlen mértékben" leromlott volna a folyó öntisztuló képessége, vagyis az ivóvíz bázisban nagyobb arányban jelent volna meg a lebegtetett hulladék és a kiülepedő nehézfémek. A beruházás ráadásul tönkretette volna a Duna legértékesebb, a Nagymaros és Visegrád közötti látványát, illetve elárasztotta volna az ártéri erdőket, és öntözővíz nélkül hagyta volna a mezőgazdaságot - fűzte hozzá. A szakember hozzátette, hogy a síkvidékre tervezett vízierőműveken egy "hajánál előrángatott mérnöki megoldást" alkalmaznak, vagyis hegyek és völgyzárógát hiányában mesterséges medret, töltéseket, és tározó tavat építenek ki a folyóval párhuzamosan, ami rendkívül nagy területen alakítja át a folyót, úgy, hogy ezzel egy időben nagyon kevés elektromos energiát állítanak elő.

22 A beruházás nagyságát szemléltetve Droppa György aláhúzta: a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer mintegy 190 kilométeren alakította volna át a Dunát. Ebből a magyar területre tervezett nagymarosi vízlépcső 180 megawatt (MW) energiát termelt volna, míg például a jelenleg építés alatt álló, megközelítőleg futball-pálya nagyságú, gönyűi gázturbinás erőmű 420 MW villamos energiát állít elő. A magyar szakaszon végül százalékos készültségig jutott a beruházás, míg Szlovákiában beüzemeltek egy, a korábbi tervek teljes kapacitását el nem érő erőművet - emlékeztetett a szakember. Megjegyezte: a csúcsra járatás lehetőségének elmaradásával elkerültük a legnagyobb ökológiai kárt, a Duna vízhozama ennek ellenére az eredeti köbméter/másodpercről, köbméterre csökkent, aminek köszönhetően az úgynevezett Öreg-Duna ártéri ökoszisztémája állandó vízhiánnyal küszködött, a mellékágrendszer pedig nagymértékben kiszáradt.

23 A Duna kör ügyvivője megjegyezte: a szervezet támogatja a környezetbarát hajózást, de a Dunának ezen a szakaszán csak vízlépcsők nélkül. Hozzátette, hogy általában nem vízlépcsőellenesek, hiszen kizárólag a síkvidéki vízlépcsőket ellenzik, míg a vízi energiát alternatív energiának tartják, de magyarországi felhasználására kevés esélyt látnak. Hozzátette: Magyarországon még mindig sokan érdekeltek a vízlépcső megépítésében, ugyanakkor a világgazdasági válsággal különösen sújtott térségben, nem valószínű, hogy egy drága, de kevés energiát termelő létesítmény kormányzati támogatást kapjon. Kiegészítés: Agambegjan véleménye az Ob folyó duzzasztásáról (1985-ben)

24 Green-info: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügye valóban politikai, sőt, nem csekély mértékben pszichiátriai kérdés; mert hát mi szükség volna egy ilyen ökológiailag iszonyatosan romboló, viszont rendkívül költséges és energetikailag csekély hasznot hajtó Műre? Semmi. Nem kell ahhoz a húsosfazekak közelében ülni, hogy észrevegye az ember a gyanús jelek szaporodását, a startpisztoly dörrenése azonban, a Dunaszauruszt megálmodó Mosonyi Emil halálhírét követően B.L. cikke szintén leküzdendő tabukról beszélt, és arról, hogy "Mosonyi Emil vízmérnök sem lehetett próféta a saját hazájában". …

25 Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy Mosonyi nemzetközi mércével is jelentős munkásságát sok elismeréssel méltatták. Ám kivételes képességeit az ország szempontjából katasztrofális módon használta fel, elsősorban a bős-nagymarosi erőmű tervezésével, és annak több évtizeden keresztül tartó szorgalmazásával, miközben a globális környezeti változások évtizedeiben a világ rég túlszaladt az általa képviselt szemléleten. Az ökológia nem egy ízben írta már át a tudományos eredmények jelentőségét és ezzel az alkotó megítélését is: a legelgondolkodtatóbb példa P. H. Müller esete, aki az 1970-es években betiltott DDT-vel kapcsolatos kutatásaiért 1948-ban Nobel díjat kapott.

26 De miről is szól a GNV?

27 Már finomított változat

28 Egy kis propaganda

29

30 A táj Nagymarosnál (Visegrád felől)

31 A dunai vízlépcső nem újdonság

32 A Majna felőli oldalon még sűrűbben vannak

33 És az osztrákok büszkék is rá, fontos szerepe van a turizmusban

34 A Szigetköz átalakítása

35 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 1.

36 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 2.

37 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 3.

38 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 4.

39 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 5.

40 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 6.

41 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 7.

42 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 8.

43 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 9.

44 Vegyük sorra a felmerült környezeti problémákat 10.

45 A változás a vízhozamban

46 És a vízállásokban

47 A talajvízben

48

49 Az eljátszott milliárdok

50 Erre gondolt-e József Attila? Valószínű nem.


Letölteni ppt "Bős – Nagymaros (GNV) és a vízügyi tervezés Tények, környezeti hatások, stb."

Hasonló előadás


Google Hirdetések