Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TALAJVÉDELEM I. Talajvédelem alapelvei Európai talaj charta Talajvédelem tízparancsolata Talaj degradáció fizikai, kémiai típusai Talajvédelem jogszabályi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TALAJVÉDELEM I. Talajvédelem alapelvei Európai talaj charta Talajvédelem tízparancsolata Talaj degradáció fizikai, kémiai típusai Talajvédelem jogszabályi."— Előadás másolata:

1 TALAJVÉDELEM I. Talajvédelem alapelvei Európai talaj charta Talajvédelem tízparancsolata Talaj degradáció fizikai, kémiai típusai Talajvédelem jogszabályi háttere

2 A termőföld helye és szerepe A föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld. Az EU átlaga közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 60%. A hazai természeti kincsek /erőforrások/ minimum negyede, de egyes szakértők szerint közel harmada a termőföld.

3 Riói Környezet és Fejlődés Konferencia 1992 jun. Az emberi élet minőségét meghatározza:  Megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer,  Jó minőségű víz,  Kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik a talaj- és vízvédelemhez!

4

5

6 A TALAJVÉDELEM ALAPELVEI A talaj kialakulása hosszú talajképződési folyamat eredménye – pillanatnyi gazdasági érdekeknek ne rendeljük alá használatát – szakszerű, fenntartható mezőgazdasági hasznosítás – megújuló természeti erőforrás. Nagy értékű területek használata ipari, települési, úthálózati célokra. Hulladéktárolás, talajszennyezés, talajtisztítás…… Az állam feladata a megfelelő tájékoztatás, környezetvédelmi oktatás részévé váljanak a talajvédelmi alapismeretek.

7 Csongrád megye agrotopográfiai térképének kivágata, Mórahalom és Szeged közigazgatási határával és a termőföldkivonások helyével feltüntetve

8 A talajhasználat ellenőrzötté kell, hogy váljon. Intézkedni kell a szennyezett talajok tisztításáról, bírságolásról. Az EU aláíró államai elfogadták az EURÓPAI TALAJ CHARTA (1990) alapelveit, vállalták, hogy magas szintű talajvédelmi politikát valósítanak meg, ehhez a kormányok megfelelő pénzalapot biztosítanak.

9 Az Európai Talaj Charta 1. A talaj az emberiség legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, az állatok és az emberek számára. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre, s könnyen tönkre tehető. Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és regionális sajátságokon alapul. A mező- és erdőgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminőség védelmét. (porosodás, tömörödés, szervesanyag – tápanyag vesztés, helytelen öntözés, szennyvíziszap kihelyezés, megfelelő erdőgazdálkodás, precíziós mezőgazdaság ….) A talajt meg kell védeni az eróziótól. (Svájci példa)

10 Az Európai Talaj Charta 2. A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben. A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsőbbsége érvényesüljön. Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag. Elkerülhetetlen a talaj erőforrásainak leltárszerű felmérése. (Talajtérképezés, talajértékelés.) A talaj ésszerű használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplinális együttműködésre van szükség. (Talajtisztítási technológiák, toxikus növényvédőszerek helyettesítése….) A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba. Kormányok és helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét.

11 Talaj erőforrásaink leltárszerű felmérése Arany korona? 100 pontos? Demeter? TIM….

12 A talaj minősége – földértékelés Aranykorona – érték Alapja az 1875 (!) VII. törvénycikk alapján bevezetett első magyar hozadéki kataszter” Megállapításához az országot 12 kataszteri területre osztották, majd minden kat. területet becslőjárásra. Egy becslőjárás kb ha. A becslőjárásokon belül „járási mintatereket” tűztek ki. Az aranykorona érték számítás alapja különböző min. földek hozadéka, azaz tiszta jövedelme. Alapja az átlagtermés (bef. a terményár), ebből levon. a ráfordításokat (vetőmag, megművelés, szállítás, trágya stb….) Hibái: a talajtan eredményei nem alkalmazhatók, nem válnak szét a közgazd. és a term. elemek, nem ad lehetőséget országos összehasonlításra, nem alapozható rá országos döntés.

13 A talaj minősége – földértékelés „100 pontos” rendszer Fórizsné-Máté-Stefanovits Összetevői: talajértékszám + termőhelyi értékszám + közgazdasági tényezők Talajértékszám: a talaj típus és változatok alapján kapott alapérték, ami az adott talaj minőségét, degradáltságát foglalja össze. Termőhelyi értékszám: a természeti tényezőket fogalja össze: domb., égh., felszíni vizek. Közgazdasági tényezők: a talaj alaptermékenysége vetésforgós gazdálkodással, istállótrágyázással, középmély fogatos szántással (ez az állapot jellemezte a talajok term. két évszázadon át a 30-as évekig) - > kifejezhető gabonaegységben az adott helyre jell. termésátlagokat figyelembe véve. Talajfunkciók alapján Új szemléletű megközelítés a talaj értékelésére: az adott talaj mennyire tudja ellátni funkcióit?!

14 Talaj Információs- és Monitoring Rendszer (TIM) A nemzeti talajvédelmi program Célja a környezetünkben bekövetkező változások nyomon követése. Ez az 1991-ben alapított Környezetvédelmi Információs- és Monitoring Rendszer része. A TIM célja a talajkészletek térbeli helyzetének jellemzése és a talajállapot idõbeni változásainak nyomon követése, a megfelelõ szabályzás érdekében. A TIM az ország egész területére kiterjed, mûvelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül.

15 TIM A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer alapállapot felvételezésére1992-ben került sor. A mérõhálózat 1237 pontot foglal magába, amelyek kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein kerültek kijelölésre. Ezért reálisan és természethûen jellemzik az ország talajviszonyait.

16 TIM Az 1236 pontból 865 található mezõgazdasági területen(~70%), 182 erdõvel borított területen (~15%), 189 pedig speciális, problematikus területen („S” pontok) (~15%). „S” pontok például: degradálódott területen, ivóvízbázisok hidrogeológiai védõterületein, tavak, tározók vízgyûjtõjén, erõsen szennyezett ipari és agglomerációs körzetekben, hulladék és veszélyes hulladék lerakó helyek környékén, közlekedés által érintett területeken, katonai létesítmények környékén, környezeti szempontból érzékeny területeken.

17 TIM Adat Gyűjtés A mintákat szeptember 15-e és október 15-e között kell begyűjteni az összes helyről Vizsgált tulajdonságok: Bizonyos paramétereket a kezdésnél, és bizonyos tulajdonságokat 1, 3 vagy 6 éves intervallumban vizsgálnak A TIM használható adatbázist biztosít a talajtulajdonságokban és talajminőségben bekövetkező változások nyomon követésére.

18 A talajszennyezettség értékelése szempontjából végzett vizsgálatok 4 fő csoportba oszthatók: - az évente (pH, nitrit, nitrát tartalom) - a 3 évente (humusztartalom, P, K, Ca, Mg tartalom) - a 6 évente (biológiai aktivitás vizsgálatok, toxikus anyag tartalom) - valamint az esetenkénti, egyedileg (pl. szerves mikroszennyezők, erózió) elvégzett mérésekre.

19

20 Toxikus elemek vizsgálata a TIM program keretében  A minták 1-2%-ában magasabb a Ni érték a határértéknél  Messze 1% alatti a határértéket meghaladó Cu- tartalom  A határértéket közelíti az Pb és Cd tartalom a minták egy kis részénél, ami egyértelműen antropogén hatás  Egyetlen mintában sem éri el a határértéket a Cr és Co  Az ország bizonyos területein magasabb az As- tartalom, ami geokémiai feldúsulást jelent

21 DeMeter (2001-): egy korszerű, új földértékelési rendszer Számszerűsíti a talajféleségek termékenységét a különböző gazdasági növények relációjában, a termékenység változását az agrotechnika színvonalának függvényében, számszerűsíti a talaj tulajdonságait is.

22 Globális szintű kezdeményezések Világ Talaj Charta (FAO, 1982), mely a talajok ésszerű használata és a talajok védelme érdekében nemzetközi együttműködést sürget. Az általános talajvédelemre vonatkozó megállapítások mellett hangsúlyozza, hogy a talajok védelme szükséges a biztonságos élelmiszertermelés érdekében. Világ Talajvédelmi Politika (UNEP, 1982), a talajvédelmet a környezeti politika részeként kívánja megvalósítani. Ehhez kapcsolódó dokumentum az Irányelvek nemzeti talajvédelmi politika készítéshez (UNEP, 1983), mely a világ országainak ad támpontot és irányelveket saját talajvédelmi politikájuk kidolgozásához. Világ Természetvédelmi Charta (IUCN, 1982) elsősorban természetvédelemmel kapcsolatos elveket fogalmaz meg. A dokumentum az egyes fajokat természetes élőhelyükkel együtt védi. Ezért a talajvédelem fejezetben a fenntartható talajhasználatot, a talaj termékenységének megtartását és a degradáció elleni védelmét szorgalmazza. Rio-i Nyilatkozat, Agenda 21 (1992) nem tartalmaz közvetlenül talajvédelemre vonatkozó megállapításokat, azonban közvetve: fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés, terület- és erőforrás-használat tervezés integrált megközelítése, érzékeny ökoszisztémák, sivatagosodás témaköreiben megfogalmazott irányelvek a talajok védelmét is elősegítik.

23 Talaj degradáció Összetett folyamat, mely a talaj tulajdonságokban és a talajra jellemző folyamatokban visszafordítható vagy visszafordíthatatlan változásokat eredményez, csökken a talaj termőképessége, korlátozza a normál talaj funkciókat. A degradáció lehet fizikai, kémiai, biológiai. A degradációt okozhatja természetes hatás, vagy emberi aktivitás.

24 A termőtalaj-készlet lehetséges változásai a talajhasználat hatására Mennyiségi változás

25 A termőtalaj-készlet lehetséges változásai a talajhasználat hatására Minőségi változás

26 A legfontosabb talajdegradációs folyamatok az alábbiak Víz és szél általi talajerózió Talaj savanyodás Szikesedés Fizikai talaj degradáció: szerkezet romlás, tömörödés, porosodás. Extrém vízháztartási viszonyok: túlnedvesedés kockázata megnő, belvizek, elmocsarasodás, aszályérzékenység. Biológiai degradáció: szervesanyagtartalom csökkenése, talaj biota elszegényesedése, a természetes biológiai aktivitás visszafordíthatatlan változása. Kedvezőtlen változás az elemek biogeokémiai körforgásában, mint pl. a tápanyagháztartás megváltozása, a kilúgozási folyamatok erősödése, biotikus, abiotikus immobilizáció. A talaj pufferkapacitásának csökkenése, Talaj szennyezés, környezeti toxicitás.

27 A talajtermékenységet gátló tényezők területi kiterjedése Magyarországon

28

29 A talaj degradációk legfontosabb következményei: A táj változatosságának csökkenése Az ökológiai és technikai korlátok fellépése következtében a táj értékének csökkenése. („Talaj érték” ?! Aranykorona?! Mennyire képes megfelelni a funkcióinak?!) Csökkenő fitomassza produkció, romlanak a növények ökológiai feltételei, csökken a talaj termőképessége Növekednek a termelési, befektetési költségek, romlanak a földművelés feltételei Növekvő műtrágyázási igények (költségek) a magas tápanyag veszteségek (felszíni lefolyás, kilúgozás) következtében, Kedvezőtlen környezeti mellékhatások: felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyeződése, tájkép romlás, árvizek, tározók, csatornák feliszapolódása… Talaj tisztítási költségek szennyezés esetén (lásd dia később..)

30

31 A talajdegradáció következményei (foly.): talaj- és termőfelület-veszteség; zavarok a talaj normális funkcióiban; multifunkcionalitás csökken káros környezeti mellékhatások:  növekvő aszályérzékenység;  belvizes, pangó vizes területek növekedése, tározók és csatornák eliszapolódása;  felszíni lefolyás növekedése – fokozódó árvízveszély;  felszíni- és felszín alatti vízkészletek fokozódó szennyezése;  tájrombolás kockázatos anyagok felhalmozódása és azok megjelenése az élelmiszerekben (élelmiszerbiztonság); az élővizek és az ivóvízkészlet elszennyeződése.

32

33


Letölteni ppt "TALAJVÉDELEM I. Talajvédelem alapelvei Európai talaj charta Talajvédelem tízparancsolata Talaj degradáció fizikai, kémiai típusai Talajvédelem jogszabályi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések