Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vízügyi tervezés. Új tárgy (igaz voltak előzményei), még alakulgat Előadás, gyakorlat, terepbejárás (van-e más elfoglaltság szerdán? Esetleg csütörtök.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vízügyi tervezés. Új tárgy (igaz voltak előzményei), még alakulgat Előadás, gyakorlat, terepbejárás (van-e más elfoglaltság szerdán? Esetleg csütörtök."— Előadás másolata:

1 Vízügyi tervezés

2 Új tárgy (igaz voltak előzményei), még alakulgat Előadás, gyakorlat, terepbejárás (van-e más elfoglaltság szerdán? Esetleg csütörtök szabad-e? – Kisköre, + árvízi szükségtározó) RJ + BK + külsők Tanuláshoz: Órai anyagok, közreadott anyagok, új ÁTF-be leadott anyagok + új kötet néhány cikke

3 Vízkészletek és az emberi beavatkozások kapcsolatai EU Vízügyi keretirányelv és következményei Vízgyűjtő gazdálkodási tervek Mérnöki létesítmények és a vizek: Árvizek, árvízi szükségtározók – VTT (Vásárhelyi terv továbbfejlesztése) Települések és a folyók (példák: Szeged, Prága, stb.), „teret a folyóknak” és mások Vízlépcsők – kiemelten Bős-Nagymaros és a Csongrádi v. Duna–Tisza -csatorna Karsztvíz-, és rétegvíz-kitermelés közvetlen és utólagos következményei Belvíz – vannak-e más megközelítések

4 Vízi környezet rehabilitációja: - Holtágak, Száraz-ér, Természetközeli tájhasználat Tájátalakítás és a vízi környezet: Hollandia Vízi környezet védelme: - A vízi környezet védelméhez kapcsolódó törvényi és szabályozási háttér - Intézményrendszer (szakhatósági háttér, utalás szintjén az informatikai háttérre is) - Vízbázisok védelme, vízi kármentesítés - A vízi környezet használatának konfliktusai Terep: Kisköre és egyebek

5 Mi szabályozza a víz mozgását? Döntően: - a felszínen a gravitáció, - a felszín alatt a gravitáció és a nyomás viszonyok (Darcy-törvény) ///Egyéb tényezők: szél, Coriolis-erő, fajsúly (hőmérsékleti vagy sótartalmi különbségeknél áramlások), külső tömeg gravitációs hatása (ár-apály jelenség)///

6 Az emberi tevékenység és a vizek kapcsolatrendszere

7

8

9 Mélységi vizek

10 A mélyfúrású kutak találmánya Fro. Artois grófság (1126), de Mo. terjedt el legnagyobb gyorsasággal (19. sz. utolsó harmada) Néhány fogalom: felszín alatti víz (ebben benne van a talajvíz is - de Mo.n gyakran külön foglalkozunk vele), artézi víz, rétegvíz, mélységi víz, termál víz. Részben egymást átfedő fogalmak! (elég összevissza használjuk)

11 Mo-i elterjedés: Zsigmondi Vilmos: két kút a Margit-szigeten, és Városliget. (970 m, +13,5 m, 74 oC, 1,3 mill.l./nap tiszta, ivásra is alk. Eu. legmélyebb) Zsigmondi Béla: alföldi tevékenysége Püspökladány, Hódmezőv. (2), a Nagy A. J. kút mint „csoda” 252 m, 1 millió l/nap. Száz év alatt 2 Balaton. (és 30 km-es körzetben ma már több mint ezer kút) évi kút, 1891-től száz felett  alföldi népesség élettér növekedése ban: (ebből 43 e. az Alföldön), 17 e. mélyebb 100 m-nél, 9 e +

12 Vízadók elhelyezkedése Zömmel porózus üledékekben - alsó pannon homokkövek: kevesebb és sós - felső-pannon homokkő, jó minőségű - negyedidőszak: folyóvízi üledékek: legjobbak folyóvízi üledékképz. sajátosságai!! fontos az egykori folyóhálózat Vízföldtani tájegységek: geológia + üledéktan Sümeghy J., Rónai A., Erdélyi M., Urbancsek J. jelentősége a kutatásban

13

14 A a felszín alatti vizek mozgását meghatározza a Darcy- törvény. = (tg  ) Q  v ahol: Q - talajvízhozam h 1 és h 2 - a talajvízszint helyzete két mérési ponton l - a két mérési pont közötti vízszintes távolság p - a víztartó kőzet áteresztőkéoessége (egységnyi felületen) Horizontális és vertikális áramlások sebességei (a víz kora alapján)

15 grad h = h 1 –h 2, z 1 –z 2 A felszín alatti vizek mozgásában fontos elem a hidraulikus gradiens

16 A kutak hidrodinamikai tulajdonsága: + és - kút régebben: + és - nyomásállapot Ezek változásai

17 Tsz m Potenciometrikus szintek

18 Tsz - 0

19

20

21

22

23

24

25

26 A közműves vízellátás gyors elterjedése és a szennyvízcsatornázás kiépítésének lemaradása sok hazai településünkön a talajvízszintek esetében az előzőekben bemutatottakkal ellentétesen alakult, azaz az elszivárogtatásra került szennyvizek vízszintemelkedéseket okoztak. Ez a hatás főként kisvárosi jellegű településeken, illetve a nagyobb városok hagyományos beépítésű területein jelentkezett. A jelenséget jól illusztrálja Hajdúnánás példája. Itt az egyik figyelőkút szintje 1950 és 1965 között másfél métert emelkedett, majd 1992-ig lényeges változást nem mutatott, majd az 1999-es nedvesebb évben további jelentős emelkedés következett be. A vízszintemelkedés olyan időszakban következett be, amikor az érintett utolsó két évtizedben a időjárás szárazabb volt. Egy más jellegű vízszintemelkedés okoz gondot a fejlett országok számos nagyvárosában. Például London, Párizs, New York vagy Barcelona területén a korábbi száz-százötven év vízkitermelései több tízméteres vízszintsüllyedésekkel jártak. A modernebb városi infrastruktúra már ebben a környezetben épült meg. Az utóbbi évtizedek csökkenő vízkivételei (jórészt azok elszennyezései) miatt a vízszintek emelkedni kezdtek. Ennek nyomán a nem megfelelően szigetelt mélygarázsokat, metrókat veszélyezteti a beszivárgó víz. Barcelonában csak a földalatti vasút víztelenítésére évente millió m3 vizet kell kiszivattyúzni.

27 A mélységi vizek eredete, kora, utánpótlása Az eredet lehetőségei (feltevések és bizonytalanságok): 1. Az üledékekkel együtt kerül be (fosszilis). Talán az a- pannon erősen sós vizei 2. Kívülről utánpótlódik a/ karsztos, hasadékos területeken egyértelmű b/ talajvíznél többnyire nyilvánvaló c/ a nyomásviszonyoktól függő lehetőség probléma (?): nagyobb nyomásra hogyan jut le? /hidroszt. nyomásig oké./ Kapcsolatra lehet köv.: - a vizek kémiai jellegéből (pl. ua. mint fent/lent) - vízjárásából (vigyázat! csak nyomáshull.) - a vizek korából - C 14 (terület/mélység) (pl. az Alföld belseje vagy mélység felé idősebbek) - a kiterm. víz és a nyvsz. csökk. mértéke (kisebb) A tényleges vízmozgás mértéke  3-6 m/év

28

29 Vízjáték a mélységi víztartókban A megfigyelések alapja a MÁFI kúthálózat, OVH rendelet (1978-tól) alapján végzett VITUKI vizsg. (1981-ben 1850 kút alapján) Regionális változások //Vö. Rj. 1977//  20 m nyvsz. csökk. Debrecen szűkebb körny.  10 m nyvsz. csökk. Debrecen 20 km-es körny. és Visonta körül  5 m nyvsz. csökk. az Alf. középső tengelyében: pl. Szolnok, Kecsk., Szeged, /Bányavidékek aktív vízszintsülly. zónája, de az többnyire hasadékos tárolókat érint/ „Rendszeres” változások (Vigyázat! Egy változási sort kellett okok szerint bontani. És óvatosan kezelni!) (- ár-apály vált.: 6 óránként, mélyebb kutaknál m-en 2 cm-es vált, 200 m-ig nincs) - légnyomás vált.: mélység felé nő, dm-es nagyságrend, pl. ua. 200 m - 7 cm, , évszakos vált.: ua. mint a talajv-nél, max. 0,5-1 m. Eltérő + és - grad. esetén. /-nál csökk/ //Vizsgálatoknál számolni kell a változásokkal//

30 Rendszertelen vált.: - árvízi események - regionális hatás (pl. Szolnok 30 m mély kút ben 4, 1970-ben 2 m, Tószeg 73 m, Öcsöd 66 m 1,5 m-nél nagyobb vált) - földrengések hatása: eltérő jellegű, de akár 2 dm körüli vált is. Regionális változások és a vízkitermelés kapcsolata. Depressziós tölcsérek és a nyugalmi vízszint. + változások lehetősége Horizontális és vertik. kapcsolatrendszerek bonyolultsága (Debrecen: vízkiterm. - talajvíz - nagyerdő fái

31

32 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGI KÉRDÉSEI 1. Kémiai jelleg (kör-négyszög diagramm) Legfontosabb elemek: kationok: Na, Ca, Mg, NH 4, anionok: HCO 3, Cl, SO 4, NO 3 Mélységi és területi eloszlása a vízforgalmi kapcsolatoktól függ.

33

34 2. Sótartalom Honnan van ? (tengeri eredet, víztartókból) Miért van a talajvíznek magas sótartalma? Hasznos - káros (ivóvíz, gyógyvíz) Gond lehet a hűlés közben csövekben kiváló só. Nemzetközi tapasztalat: a sótart. és a vízhozam fordított kapcs. (Nálunk nem mindig jell.) 3. Keménység Ca és Mg sók okozzák Összes keménység (1 nk o  1 l vízben 10 mg CaO-nak megfelelő Ca és Mg só) - 8 nk o -ig lágy, 15 felett kemény Változó keménység (hő hatására kicsapódik)  oka HCO 3  vízkő képződés Az értéke az Alföldön általában 0, Lúgosság Értéke: 100 ml vizet hány ml 0,1 normál HCl közömbösít. Jellemző értéke 2-26

35 5. Gázosság Eredet: szerves anyagok elbomlása Gyakorlati jelentősége (-,+): rengeteg techn. probl., CH kutatás (?), gázterm. mini méretben Gyakorlati megközelítés: Milyen gáz? Gázelegy: CH 4, CO 2, O 2, SH 3, N 2 Oldhatósági viszonyok: kapcs. hőmérs-tel fordított, nyomással egyenes. Felszínre kerülve nem egyenletes a hatás Hol szabadul fel? (ahol szabad térfogat van): (réteg), kútkiképzés, szivattyú, tározó (víztorony)

36 2010. Fehérgyarmat

37 A veszélyesség fokozatai: (dm 3 /m 3 ) 0,8 -ig - gázmentes, 0,8-5 techn. bevatk. nélkül használható 5-10 gázmentes kutak vizével keverve kezelés nélk. használható közepes gázt, átlagos techn , , ill  100 fokozott technológia beavatkozás Eloszlása a mélységgel: -30 m-ig kisebb veszély m szembetűnően magas mélyebben területileg nagyon differenciált Területi eloszl.: Az Alföldön - területileg differenciáltan - nagy fontosságú, az ország többi részén kevésbé meghatározó Minőségi problémák a gázmentesítésnél

38

39

40

41 6. Arzénes vizek Az országnak csak kisebb részét érinti, de fontos. Lehordási terület függő 7. Ásványvizek fogalma: ha a víz valamelyik természetes "alkotója" az elemre meghatározott határértéket meghaladja; pl. (mg/l) összes szil. any.:1000, szabad CO 2 :250, Li, J, S, HPO 4 1, Ba, B:5, Fe, Mn, Sr: 10 Ez a minősítési elv nálunk az 1980-as évekig érvényes volt, sőt a fürdésre használt vizek esetében ma is használatos. Franciaországban és a mediterrán országokban egy sokkal megengedőbb besorolás volt használatban: a tiszta és természetes (emberi szennyeződéstől mentes) vizeket már ásványvíznek tekintették. Ez utóbbi fogalmat vette át az Európai Unió is az ivásra szolgáló vizek esetében, s Magyarország is ezt alkalmazza 2004 óta. Ezen új szabályozás szerint ásványvíznek minősül minden olyan ivóvíz, amelyik nem szorul (a külön meghatározottnál alaposabb) kezelésre, nem keveredik más vizekkel, és a kútnál palackozzák. Azaz jelenleg az ivóvíz és az ásványvíz fogalma szinte nem különül el – ami a korábbi értelmezésű ásványvizek degradálását jelenti.

42 A gyógyvíz már orvosi minősítést is igényel. (adminisztratív) Gyógyvíznek az a hagyományos értelmezésű ásványvíz minősül, aminek (meghatározott eljárás után bizonyíthatóan) gyógyhatása van, és ezt egy minősítési eljárás keretében igazolták, majd jogilag is hitelesítették. (Itt tehát megmaradt a korábbi szigorúbb értelmezés.) Így azután előfordulhat, hogy az ásványvíz és a gyógyvíz között nincs kémiai különbség (legfeljebb egy minősítési procedúra). A gyógyvizek főbb csoportjai: konyhasós vizek, alkálikus vizek (K+ és Na+- ionok, többnyire hidrokarbonátokkal), földes-meszes vizek (Ca++ és Mg++- ionok hidrokarbonátokkal), jódos vizek, szénsavas vizek, kénes vizek, vasas vizek, radioaktív vizek. 8. Geotermikus adottságok: egyszerű termális vizek o C, hévíz 35- től (60, 90 o C mint határ) (agresszivitás és kiválások kérdései a lehülés során)

43 A magyarországi termál kutak hőmérséklet, állapot és hasznosítás szerinti megoszlása 2007-ben (VITUKI Kht 2008)

44 Minőségi változások emberi hatásokra Az elmúlt időszakban valós problémává vált, hogy a felszínközeli vízadókból a szennyeződések a korábban vízzárónak tekintett rétegeken keresztül a rétegvizeket is veszélyeztetik. Ezt lehetővé teheti a pozitív hidrodinamikai gradiens (természetesen lefelé szivárgó vizek), vagy a mélyebb vízadók fokozott vízkivétele miatt előálló depresszió. Ez utóbbi helyzet alakult ki a Debreceni Nagyerdő környezetében, ahol a gyógyszergyár erősen szennyezett elszivárgó vizei már helyenként 60 méter mélységig lejutottak – vélhetően több száz évre emberi fogyasztásra alkalmatlanná téve az érintett készleteket. A vízkitermelés során összenyitott vízadók között az eltérő nyomásviszonyok hatására keveredés indulhat meg. Más esetben, ha például egy kutat termelésbe vonnak, annak környezetében felgyorsul a vizek mozgása. Ez jelentősen megváltoztathatja a vizek ásványi anyag tartalmát is. Ez együtt járhat azzal is, hogy egy ásványi anyagokban gazdag gyógyvíz „felhígul”, akár olyan mértékben is, hogy nem felel meg a minősítési kritériumoknak. (ellenpélda: bangladesi arzénes vizek)

45 9. Adatforrások: Urbancsek J.: Mo. mélyfúrású kutjainak katasztere Mo. hévíkútjai


Letölteni ppt "Vízügyi tervezés. Új tárgy (igaz voltak előzményei), még alakulgat Előadás, gyakorlat, terepbejárás (van-e más elfoglaltság szerdán? Esetleg csütörtök."

Hasonló előadás


Google Hirdetések