Mi a teendő? Az informatikai szakképzés hozzájárulása a versenyképesség és foglalkoztatás növekedéséhez DAT Konferencia 2008. 12. 02dr. Hajdú László HÁPB.

Az előadások a következő témára: "Mi a teendő? Az informatikai szakképzés hozzájárulása a versenyképesség és foglalkoztatás növekedéséhez DAT Konferencia 2008. 12. 02dr. Hajdú László HÁPB."— Előadás másolata:

1 Mi a teendő? Az informatikai szakképzés hozzájárulása a versenyképesség és foglalkoztatás növekedéséhez DAT Konferencia 2008. 12. 02dr. Hajdú László HÁPB

2 Felvezető gondolatok Az ICT szektor foglalkoztatási trendjei, Az eFelkészültség és a rugalmas foglalkoztathatóság Az ágazati szociális partnerek társadalmi párbeszéde a szakképzés reformjáért A szakképzési szükségletek és feltárásuk Az ICT szektor a szakképzettség új tartalmáért

3 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Amit a HÁPB tenni kíván Piacorientált képzés megvalósításával a foglalkoztatási lehetőségek jobb kihasználásához való hozzásegítés   országos szakmai és szociális partneri hálózatos működés kialakítása, az Informatikai szakképzés szakirányítása, a résztvevők működése támogatása   az RFKB szakmaképviselet ágazati támogatása, hatékony információcsere az érdekeltek között;   a munkaerőpiac harmonikus fejlődését szolgáló képzésmegújítás, a gyakorlat-közeliség, szélesspektrumú felnőttképzés;   az EU tagországokban tapasztalt „jó gyakorlat” itthoni követése, az EU fejlesztési kezdeményezésekben való részvétel szolgálata (eFelkészültség).

4 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB A munka világa a technológiai szférában versenypiac Az EU szintjén (400 Mfő) n n a tagállami foglalkoztatási és szakképzési válságkezelések eredménye beérett (ír, finn, angol, dán, stb.) n n a munkaerő áramlik A többi kontinensen (cca. 3x 400 Mfő) (Indiai szubkontinens, Távol –Kelet, Észak Amerika) n n együttműködő szereplőként kapcsolódnak be n n jobb a piaci beágyazottságuk Itthon n n 2000-re elfogyott a szabad munkaerő ( Ádler Judit GFK Hungária ) n n A befektetők tudomásul vették, nem jönnek (KSH)

5 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Tágabb értelemben eMunka minden olyan munka, amit infokommunikációs technológiák és eszközök segítségével, közvetítésével végeznek, függetlenül a munkavégzés egyéb ismérveitől (szakma, hely, időszak, cél, stb.) Tulajdonságok:   Újfajta foglalkoztatás, munkaszervezési megoldások bevezetését veti fel, (kihelyezés illetve munkaerő import)   Újfajta munkavállalói helyzetek kialakítását vonzza (distance work, önfoglalkoztatás, készenléti jelleg),   Újfajta képességeket, alkalmazkodó képességet kíván meg, (kompetencia, magánélet) Készségszintű IKT gyakorlottságot igényel (Honnan veszik?) Új foglalkoztatást kínál a munka világa => eMunka

6 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Jobb felkészültség eFelkészültség A rugalmas foglalkoztatás un. „dán modell”-jének ismérvei nemcsak az EU átlag feletti foglalkoztatási szint, hanem az ezt alátámasztó vezető internethasználat és a distance work is. SzintekFelelősségek   ITK alkalmazóivásárlói ügy megoldásáért   ITK specialista-- ”—   állampolgárisaját ügy megoldásáért   ITK üzleti-- ”— A „digital literacy” tartalma mára már nem a számítógép kezelés, hanem az ICT-user (IKT alkalmazó) szint. ( EU Bizottság 2007 szeptember )

7 ITK specialista ITK alkalmazó arány

8 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Fenntartható egyensúly és fejlődés => eFelkészültség Az EU szintjén n n Bangemann jelentés n n tagállami válságkezelések (1988 – 2003) n n Lisszaboni célok és program (2000) n n eEurope 2005, i2010 Itthon n n Foglalkoztathatóság, alkalmazkodó képesség, n n Közösségi (és piaci) szolgáltatások hatékonysága, n n Versenyképesség, foglalkoztatás, n n Magas hozzáadott értékű munka vonzása.

9 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Közösségi eFelkészültség (eSkills, eCompetence) EU kialakított keretei (2007 szeptemberi bizottsági közlemény) n n EU Bizottság, EU Parlament (EGSZB, ERB, stb.) n n Multi Stakeholder Partnership (EILIB, EASE) n n Lisszaboni Program, eCompetence és EQF n n eSkills munkabizottságok, Eurostat, eSkills 2008 konferencia Itthon kialakítandó keretek n n az OGY albizottsága háttere (INFÓRUM, MEH, NFGM, OKM, SZMM, stb.) n n eBefogadás programok (MEFIT, IVSZ, NJSZT, MATISZ, és más szakmai, valamint civil szervezetek.) n n HÁPB közmegállapodás, (eFelkészültség + eBefogadás képzés oldala, benne TITAN, ECDL, IT Mentor, stb.) n n Rendszerszerű részvétel az EU együttműködésekben.

10 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Hírközlési ágazati partnerek a szakképzésért Az ágazati szociális partnerek társadalmi párbeszéde már négy éve küzd (többek között) a szakképzés reformjáért. Tartalom Az IKT szektor szociális partnerei továbbá a szektorális munka világa, valamint a társadalom többi szférája közötti kooperáció és koordináció fejlesztése. (szakképzési partnerekkel) Eljárások  A szociális partnerek közös munkájával segíteni a tájékozottságot;  Konzultatív véleménycserével fejleszteni az érdekkifejezést aktuális témakörökben;  Közös fellépés harmadik felek irányában, egyeztetett érdekkörökben.

11 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Képzés célú kezdeményezések Szakmunkaanyagok az OKJ szerinti elektronikai és IKT képzésekhez; Az eLearning, a távmunka-végzés, fejlődésének támogatása, Média és tartalomipari konferenciákon a szak és felnőttképzési területek rendszeres áttekintése Kezdeményezés a IKT szakképzés gyakorlat-közeli, korszerű tartalmú átformálására,   Kezdeményezés az eFelkészültség növelésére irányuló közmegállapodás létrehozatalára.   2008 évi MKIK-OÉT felmérés a hazai elektronikai és az infokommunikációs iparról, a foglalkoztatás alakulásáról

12 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Szektor ajánlás az RFKB-k számára

13 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Iskolarendszerű szakképzési szükségletek és feltárásuk A felmérés a ma tükre: n Eddig nem tárult fel új szakfoglalkoztatási mező (A munkaerőpiac beállt, a bővülés csak új szereplők színrelépésétől várható) n Eddig nem tárult fel új szakember erőforrás ( A kínálat hiánya lefogja a piacbővítő kereslet jelentkezését) Ki kell lépni az eddigi (központosító) körből! A szubszidiaritás a továbblépés kulcseleme! n A lokális/regionális társadalmi csoportok, a hagyományosan együttműködő szociális partnerek, stb. feloldhatják a politikai szintek késedelmességét.

14 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB A szakképzési szükségletek és kiszolgálásuk Tőke és piaci keretek fejleszthetők n n növelhető a beáramlás, megfordulhat a magyar kihelyezés, n n közszolgáltatásaink minősége is versenyképes lehet. Foglalkoztatási keretek tágíthatók n n hatókört bővíthet (a fejlesztés és a foglalkoztatás térségi terveit is integrálja) n n elérést tágíthat (ágazati szociális partnerek, térségi képviselők, koordinátorok rendszeres együttműködése indul) n n fizikai (személyes) jelenlétet válthat ki (a mentorálás kiterjesztése mellett)

15 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Az ICT szakképzettség új terei A szakképzés a holnapra és a holnaputánra kell tekintsen Az EU foglalkoztatási stratégia n 68% a megcélzott átlag, viszont már ma 78% azoknál, ahol jó a szakképzés, és a munkaerőpiac (15-20 éve fejlesztik), n EU ICT-practicioner hiány van, itthon is nő az IKT felhasználók kereslete (a szektorból szívják el) Globális kilátások n a következő évtizedben még két-három újabb (400 Mfő) kontingens áll versenybe (Dél-Amerika, stb.), n elektronikai ipar telekommunikáció átfedve foglalkoztat n új szerelőipar, tartalomipar, IKT a szolgáltatásokban is.

16 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Az ICT szakképzettség új tartalmáért Alaptézisek Az eInclusion nem elsősorban az IKT ügye, hanem a felhasználóké, az ő hagyományos közösségi/politikai és a helyi, személyi szintű kapcsolataikat kell mobilizálni; Az állampolgárok számára nem eléggé nyilvánvaló az összefüggés a szakmai készségek hiánya a foglalkoztathatóság és a versenyképesség között; A szervezetek számára a Lisszaboni Célkitűzések, azaz az eLearning és az eKözszolgáltatások (eEducation, eHealthcare) elmaradása és az ICT ismeretek elsajátításának itthoni késedelmessége, a színvonal minőségi elmaradása között.

17 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Az ICT szakképzettség új eszköz A képzés célú szociális partnerség elhagyhatatlan része az „eFelkészültség – Mindenkinek”. n Az aktív korú népesség 30-40%-ának ezen múlhat a foglalkoztathatósága, és a „job satisfaction”; n A magyar foglalkoztatottsági szint csak 58%, ha öt-tíz év alatt elérnénk az EU célkitűzés szintjét, ez még az öregedési szindróma hatását is kitolná több mint egy generáció idejével; n Az ICT szektor és a társadalom között sokkal intenzívebb párbeszéd szükséges. Fokozza az eredményességet,ha az ICT és hatása megjelenik a társadalmi nyilvánosság, a felhasználói csoportok előtt; n Az ICT fejlődésben van, az e-Skills vele kell fejlődjön. (Mit ér ma a korábban kiképzetek -a 35 évesek- középiskolában kapott számítógép ismerete?)

18 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Miért kulcs az eFelkészültség Új eszköz a megelégedettség eléréséhez MASLOW kritériumai alapján n létfenntartó munka n elfogadottság (eredményesség) n kíváncsiság kielégítése n önkifejezés Megerősíti a munkavégzésben a hatásosságot n hatókört bővít (hálózati taggá avat) n elérést tágít (informáltság, távkapcsolat, stb.) n fizikai jelenlétet vált ki (distance work) n fokozza az expressziót (prezentabilitás, DPR)

19 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB az eFelkészültség helye A bepótlandó lemaradás a tartalom és a lakosságszám tükrében

20 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Az utánpótlás bővítése  Az inaktívak és a szenior korú (45-50 év feletti) munkakeresők alapvetően számítógép tudatlanok, legtöbbjük egyben szakképzetlen – egyszerre is képzendő.  A népesség közel fele - akiket a „digital illiteracy” jellemez - nem tartozik nagy összefogó csoportokhoz, nem tudnak részt venni hatásos felnőttképzésben - eLearning és népfőiskola.  Az ICT-user szinten lévők száma több mint 20-szorosa az ICT- practicioner munkavállalóknak, az eBevonásban ők tehetik a legtöbbet - IT és foglalkoztatási mentorok.  Szakmunkástanulóként évente várhatóan alig néhány ezren fognak végezni – a képzésekben moduláris és szintenkénti csomagokkal EQF és eCompetence szinteket kell mindenkinek, minden életkorban adni.

21 DAT Konferencia2008.12.02dr. Hajdú László HÁPB Az utak és módok bővítése Be kell vonni az informális és nonformális képzettségeket, és valorizálni is kell azokat. A mobil telefon penetrációja ma szinte teljes körű, a sávszélesség is közel van a felhasználók 2/3-át kitevők internet igényeihez, itt esély van a gyors áttörésre. A mobilinternet alkalmas formáival megduplázható lenne - rövid idő alatt - az elérés. Polgár-közeli szinten kevés a vonzó tartalom a köz és magánügyekben, holott maguk az emberek hozhatnák – éppen akár kedvtelésből – létre. A minden polgárt érintő területeken (eEducation, eHealthcare, local eGovernment) különösen a vidéki, helyi szinteken hasznos tartalmú szolgáltatások: nyújthatók kisközösségi alapokon.  orvosi távfelügyelet, receptmegújítás, nővérnaplóba felíratkozás,  Internet lapokon helyi ismeretek, blogok, hírek,  tudnivalók, helytörténet, népiskolai ismeretterjesztés (pl. e-Skills)

22 Mi a teendő a bel és külföldi informatikai közreműködés kibővítését megalapozó szakképzés iránti igények kielégítése érdekében? HÁPB javaslatok: Informatikai szakképzés szakirányításának felélesztése Középszintű képzések támogatottsága az RFKB-kban Felnőttképzési fókusz a kulcs (IKT) kompetenciák fejlesztésére „eSkills Magyarország - eFelkészültség mindenkinek” programról közmegállapodás és/avagy? Köszönöm figyelmüket! hajdu.laszlo.dr@gmail.com