Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A sztrájkok szociológiai megközelítése Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. április 13.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A sztrájkok szociológiai megközelítése Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. április 13."— Előadás másolata:

1 A sztrájkok szociológiai megközelítése Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia április 13.

2 Konfliktusok I. Nulla összegű, osztatlan tétű – érdekellentétre épül – „kizárólagos győzelem” vs. „kizárólagos vereség” – a nyereség nem osztható – alapkonfliktus – a felek teljes polarizálódásával jár – nincs kölcsönösen kielégítő megoldás – a felek célja egymás megsemmisítése Nulla összegű, osztható tétű – érdekellentétre épül – nem jár teljes polarizációval – az erőforrások elosztására irányul – stratégiai kérdések

3 Konfliktusok II. Közös problémák: – Nehezen feloldhatók – Egyazon erőforrásért folynak – Megoldás: erőforrások bevonása Nem egymás, hanem egy harmadik fél kárára nyereség Lehetővé válik az együttműködés Veszteségek és nyereségek megosztása, kompenzálás Nem zéró összegű játszmák: „tárgyalási csomag”: Pl: a bérvitában elszenvedett munkavállalói részveszteségeket (engedményeket) kompenzálják a munkafeltételek más területein megszerzett előnyök Fő cél: – Nem a konfliktusok elkerülése, hanem a szükségszerűen felmerülő és újratermelődő konfliktusok megoldása

4 Harmónia és Konfliktus elmélet Harmónia elmélet: – Folyamatos harmóniára törekvés – Konfliktus = rossz, megszüntetendő DE!  konfliktusok eltusolása  struktúra megmerevedése, reagálási képesség elsorvadása, stb. Konfliktus elmélet: – A konfliktusok a fejlődés hajtóerői – Rendelkeznek értékteremtő funkcióval – Konstruktív konfliktus

5 Konfliktusok konstruktív funkciói Elkerülhetővé teszik a rendszer stagnálását Energiákat szabadítanak fel, cselekvésre ösztönöznek Integrál, és hozzájárul az identitásképzéshez Megkönnyíti a normák megújulását Növeli az áttekinthetőséget és a kohéziót Új felismerésekhez vezet Teszt funkció: a másik fél szándékainak és magatartásának felmérése

6 Munkahelyi konfliktus Egy adott munkaszervezetben: – a munkavállalók, csoportok egymás közötti, – a munkavállalók és a vezetés, a tulajdonos közötti viszonyokból, – a munkavégzés feltételeinek, követelményeinek, szabályainak, – a munkaszervezet szociotechnikai rendszerének eltérő megítéléséből fakad.

7 Munkaügyi konfliktus A munkaügyi konfliktus – A munkaügyi kapcsolatok különböző, ellentétes érdekű vagy az érdekközösség által egymásra utalt szereplői között – a munkaszervezetben, vagy a szervezeteik között felmerült, – a munkaviszonnyal közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban lévő – nyílt (manifesztálódott) vagy rejtett (látens) ellentét. – A munkaügyi kapcsolatok lényegi eleme: tükrözi a munkavállaló és a munkáltató érdekeinek különbözőségét. Nyílt: ha a felek elismerik a konfliktus létét, és annak nyílt akcióval hangot adna Rejtett: a munkavállalók magatartása nem nyílt ellenakcióként jelenik meg.

8 Munkaügyi viták Azok a munkaviszonnyal összefüggő intézményes konfliktusok, amelyek egyrészről a munkáltatók, illetve érdekképviseleteik, másrészről a munkavállalók illetve érdekképviseleti, képviseleti szervezetei között keletkeznek. Nem terjed ki a látens munkaügyi konfliktusokra. Vita esetén: – Konfliktus áll fenn – A konfliktus alanyai között létrejön a kapcsolatfelvétel, az álláspontok kinyilvánítása és azok összeütköztetése – A konfliktus megoldásának kísérlete a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek pozíciói által meghatározott módon, a hozzájuk kapcsolható eljárásokon keresztül, intézményesített formában.

9 Munkaügyi viták típusai Egyéni munkaügyi vita: – Tömeges létszámleépítés Kollektív munkaügyi vita – Érdekképviseleti szervek és munkavállalói csoportok között Egyéni jogvita – Egyéni, munkaviszonyból eredő jogviták Kollektív jogvita – Érdekképviseleti szervek jogvitái Kollektív érdekvita – Gazdasági vagy „alkuviták”

10 Adjudikálás – Bírói eljárás – Munkaügyi, szak bíróságok – Egyéni és kollektív jogviták Konsziliálás – Egyeztetés vagy békéltetés – Békéltető – A felek feladata a megoldás megtalálása Mediálás – Békéltetéshez hasonló – De itt a békéltető/közvetítő is felajánlja rendezési javaslatát Arbitrálás – Döntésbíráskodás – Független, harmadik fél – Jogerős döntésre képes Munkaügyi viták megoldása

11 Direkt akciók, nyomásgyakorló eszközök Szakszervezetek, munkavállaló csoportok, valamint a munkáltatók által alkalmazott, általában legitim nyomásgyakorló eszközöket, intézményeket értjük. Legalapvetőbb formái a sztrájk és a munkáskizárás. Még: bojkott; sztrájkőrség állítás; demonstráció; tüntetés; blokád

12 Sztrájk I. Eredete – Strike (üt, csap, odavág) – „to strike work” Több, munkaviszonyban álló munkavállaló által kezdeményezett kollektív munkabeszüntetést jelent, a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából, oly módon, hogy a munkavállalók távol maradnak munkahelyüktől. A nyomásgyakorlás a munkaáltatónak okozott gazdasági veszteségben (gazdasági hátrányban) fejeződik ki.

13 A sztrájk ILO fogalma Arányosság elve: a sztrájk által a munkáltatónak okozott gazdasági hátrány mértékének – nagyságrendben és értékben – illeszkednie kell a sztrájkfelhívásban megfogalmazott munkavállalói követelések súlyához.

14 A sztrájk típusai – irányadó cél szerint „harci” vagy „bér” sztrájk: alapsztrájk, amelynek jogszerűsége általánosan elismert Hatásköri sztrájk: szakszervezetek közötti hatalmi sztrájk Hatalmi sztrájk: munkavállalóval szembeni érdekérvényesítés Szolidaritási sztrájk Szocio-gazdasági sztrájk Figyelmeztető sztrájk: rövid, átmeneti, a harci sztrájk ígéretével Demonstrációs sztrájk: igazságtalan intézkedéssel szembeni munkavállalói tiltakozás „Fordított” sztrájk Politikai sztrájk

15 A sztrájk típusai – kontroll, irányítás szerint „Vad” sztrájk: – Spontán, nem áll mögötte szakszervezeti irányítás/sztrájkalap – A szakszervezet által nem támogatott/nem engedélyezett sztrájk Szakszervezeti, irányított (szervezett) vagy legális sztrájk: – Általában szakszervezeti sztrájkpolitika alapján jön létre, a szakszervezet jóváhagyásával folytatott sztrájk

16 A sztrájkok típusai – terjedelem szerint Általános sztrájk: a munka teljes beszüntetésére Általános (politikai) sztrájk, politikai tömegsztrájk Teljes sztrájk: lehatárolt területen teljes munkabeszüntetés Részleges sztrájk – Rész: csak a szervezet egy részében – Súlyponti: csak a főbb területeken – Csoportos: két vagy több szervezeti egység

17 A sztrájk természete, irányadó jellege szerint Védő sztrájk: a munkaadó valamely intézkedésével szembeni munkavállalói elégedetlenség miatt keletkező sztrájk. Támadó sztrájk: kezdeményező, követelő Szolidaritási, rokonszenv (szimpátia): más munkavállalók követeléseinek támogatására

18 A sztrájkok típusai – szervezési forma szerint Gördülő sztrájk: a technológiai folyamat kulcspontjaiban „tovagördülő” időpontokban leállás Változó sztrájk: egyik részlegben befejeződik, másikban kezdődik „Gombnyomásos” sztrájk: több helyen, azonos időpontban „Buzgósági” sztrájk: bürokratikus szabályok, előírások teljes körű, pontos betartására épülő „precíziós” sztrájk Munkalassító sztrájk: a munkafolyamat tudatos lassítása

19 A sztrájkok típusai – szervezeti forma szerint II. „Meglepetés” sztrájk: rövid idejű, váratlan Ülősztrájk: munkahelyen tartózkodnak Okkupációs sztrájk „Túlóratilalom”

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A sztrájkok szociológiai megközelítése Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. április 13."

Hasonló előadás


Google Hirdetések