Termelésmenedzsment Production Management

Termelésmenedzsment Production Management
V. előadás Logisztika

Logisztika fogalma Logisztika menedzserszemlélet
áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-, késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának - tervezése - szabályozása - megvalósítása célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése

A logisztika története
A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel történő ellátásáról gondoskodtak, munkájuk során készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását. VI. (Bölcs) Leó bizánci császár ( ) írta a logisztikáról: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.„ A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri Jomini ( ), Napóleon tábornoka fektette le. A logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya." A XX. század elejének katonai szakírói a logisztikát a hadviselés fő pillérének tekintik, s a logisztika szó az utánpótlásért, a szállításért, az építkezésért, az orvosi ellátásért felelős egységeket illetve ezzel összefüggő tevékenységeket jelöl

A gazdasági logisztika
A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX. század ötvenes-hatvanas éveiben az USA-ban. A "business logistics„-nak az a feladata, hogy megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermék-helyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz történő eljuttatásának optimális koordinációját. Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan egyik területe jelenik meg a hatvanas évek végén. A logisztika fejlődésének több lépcsőfokát szokták megkülönböztetni: I. fázis: a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a disztribúció optimalizálása, II. fázis: a termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése érdekében, III. fázis: készletoptimalizálás (JIT= "Just in time", CÍM= ="Computer Integrated Manufacturing) IV. fázis: kooperáción alapuló vezetési koncepció, CIL (Computer Integrated Logistics)-rendszerű logisztikai menedzsment

A logisztikai szemlélet jellemzői

A logisztika területei - Makrologisztika
Általában földrajzi, területi alapon határolhatók el makrologisztikai rendszerek. Makrologisztikai rendszerként értelmezhető pl. egy nemzetgazdaság, egy kontinens, vagy az Európai Unió is. A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira, ágazataira vonatkoztatva megkülönböztethetjük: - az ipari-, - a mezőgazdasági-, - a szállítási-, - a kereskedelmi-, - a katonai logisztikát Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg szoktak különböztetni "városi (city) logisztikát". "kikötői logisztika", export-" ill. "import-logisztika" stb

A logisztika területei - Mikrologisztika
A vállalatok, intézmények belső logisztikai rendszereit nevezik mikrologisztikai rendszereknek. A vállalatok esetében a mikrologisztika általában három fő területét szokták megkülönböztetni: - a beszerzési logisztikát, - a termelési logisztikát, - az értékesítési (vagy disztribúciós) logisztikát. Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai területeket is, mint a marketinglogisztikát, vagy a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a hulladékok és göngyölegek újrahasznosításával, ill. megsemmisítésével foglalkozik.) Más megközelítésben a logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni: - beszerzés, - anyaggazdálkodás, - disztribúció.

Kearney-féle logisztikai mátrix

A vállalati logisztika területei

A beszerzési logisztika feladatai, folyamatai

Hagyományos és "just in time" beszállítás

Értékesítési logisztika

Logisztikai költségek
Logisztikai költségek aránya az iparban Európában (%)

A logisztikai költségek alakulása Németországban (1990-2000) az összköltség százalékában

Logisztikai költségek elkülönítési lehetősége

A logisztikai szolgáltatások
a.) Fő funkciók A (szállítási) szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkciók - Szállítási funkció b.) Mellékfunkciók Átrakási funkciók Raktározási funkció Csomagolási funkció Manipulációs funkció Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók c.) Kiegészítő funkciók Az eladást elősegítő funkciók Vevőszolgálat Szállítmánybiztosítás Vámkezelés

Logisztikai területek
Szállítmányozás - a szállítmányozók (speditőrök) a szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket. Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árút meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb.)

Kombinált szállítási rendszerek
A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig. A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit. A kombinált forgalom növelésének célkitűzései a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése a közutak zsúfoltságának csökkentése a közlekedésbiztonság növelése a közutak elhasználódásának késleltetése kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban. A kombinált szállítás típusai konténeres szállítás közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA) közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO) folyami-tengeri kombinált szállítás

Árueljuttatási rendszerek
a.) közvetlen vagy direkt forgalom b.) vonali forgalom c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere e.) "hub and spoke" rendszer

Árueljuttatási rendszerek 1

Raktározás, disztribúciós központok
Raktározás, disztribúciós központok - A disztribúciós központ a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árút az egyedi megrendeléseknek megfelelően, s ki is szállítják azt. Emellett egységrakomány-képzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. Kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak. Megkülönböztethető termékorientált disztribúciós központ - ez olyan helyen fekszik, hogy a termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni, piacorientált disztribúciós központ - ezt egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket.

Közraktár A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket áruforgalmi és közlekedési csomópontokban létesítenek - ezek raktárteret és logisztikai szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás, vámügyintézés, disztribúció stb.) biztosítanak. Ez egyben a külföldi eladó számára is lehetővé teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást. A közraktárak a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki. A közraktárjegy két részből áll: zálog és árujegyből, mindkét jegy külön-külön is átruházható, de csak együtt biztosítja a tulajdonjog gyakorlását. A közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a bankoktól, - ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, a hitel fedezeteként, - (s az adós csak akkor juthat hozzá árújához, ha kifizette adósságát és visszakapta zálogjegyét).

Egységrakomány Az egységrakomány-képző eszközök kisebb árudarabok egybefogása céljából speciálisan kialakított, szabványméretű segédeszközök, amelyek - biztosítják a küldemények külső, egységes méretét (ISO standard), - lehetőséget adnak a megbontás nélküli szállításra és tárolásra, - segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó kihasználását, - halmozhatók, stabilak, - többször felhasználhatók. Fajtái: raklapok, konténerek, logisztoboxok, egyéb egységrakomány-képző eszközök sling=lapos tálca pántokkal átfogva, big-bag=zárható, szabványos táska, bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)

Logisztikai központ Típusai:
Az áruforgalmi központok speciális, csomópont-orientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje. Az áruforgalmi központok rendkívül széleskörű szolgáltatási palettával rendelkeznek. A logisztikai szolgáltató központok minőségileg mást jelentenek, mint az áruforgalmi központok. Ezeknél nem az átrakási funkció dominál, mint az áruforgalmi központoknál, hanem az, hogy a logisztikai szolgáltató központ egy régió gazdaságának integráns része.

Tesztkérdések logisztikából

A gazdasági logisztika
a.) szállításszervezést, szállítást és szállítmányozást jelent b.) áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-, késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezése, szabályozása, megvalósítása c.) a készletezés és a szállítás hatékony megszervezését jelenti A vállalatokon belül a mikrologisztikának általában három fő területét szokták megkülönböztetni (melyik nem illik ide): beszerzési metalogisztika termelési értékesítési (disztribúciós) A logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni (melyik hamis): beszerzés, szervezés anyaggazdálkodás, disztribúció. A szállítmányozók a.) az árut meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják b.) megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket c.) irányítják az árúk átvételét, minőségellenőrzését és beraktározását.

A fuvarozók a.) az árut meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják b.) megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket c.) irányítják az árúk feladását, továbbítását és minőségbiztosítását. Melyik nem tartozik a vasúti áruszállítás előnyei közé a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi háztól-házig tud szállítania közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása előre jól kalkulálható a tarifarendszer Melyik nem tartozik a vasúti áruszállítás hátrányai közé viszonylag hosszú az áruk szállítási ideje Környezetszennyezés viszonylag kicsi a hálózatsűrűsége, ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkeznek iparvágány-kapcsolattal viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz.

A fuvarozók a.) az árut meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják b.) megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket c.) irányítják az árúk feladását, továbbítását és minőségbiztosítását. Melyik nem tartozik a vasúti áruszállítás előnyei közé a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi háztól-házig tud szállítani a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása előre jól kalkulálható a tarifarendszer Melyik nem tartozik a vasúti áruszállítás hátrányai közé viszonylag hosszú az áruk szállítási ideje Környezetszennyezés viszonylag kicsi a hálózatsűrűsége, ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkeznek iparvágány-kapcsolattal viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz.

A fuvarozók a.) az árut meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják b.) megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket c.) irányítják az árúk feladását, továbbítását és minőségbiztosítását. Melyik nem tartozik a vasúti áruszállítás előnyei közé a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi háztól-házig tud szállítani a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása előre jól kalkulálható a tarifarendszer Melyik nem tartozik a vasúti áruszállítás hátrányai közé viszonylag hosszú az áruk szállítási ideje környezetszennyezés viszonylag kicsi a hálózatsűrűsége, ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkeznek iparvágány-kapcsolattal viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz.

Melyik nem tartozik a közúti áruszállítás előnyei közé
a legsűrűbb vonalhálózata viszonylag rövid az áruk szállítási ideje a legolcsóbb szállítás szinte minden árufajta szállítása lehetséges nagyméretű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez viszonylag kis mértékűek a szállítás közbeni károk Melyik nem tartozik a közúti áruszállítás hátrányai közé nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező hatása rugalmatlan a szállítási célokat illetően egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas leginkább élőmunka-igényes és balesetveszélyes útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják a nemzetközi forgalom az egyes kölcsönös megállapodásán alapuló engedély-kontingensekhez kötött Sorolja fel a kombinált szállítás típusait (melyik nem tartozik ide) konténeres szállítás közúti-vasúti szállítás (RO-LA) légi szállítás közúti-vízi szállítás (RO-RO) folyami-tengeri kombinált szállítás Sorolja fel az egységrakományképző eszközök fajtáit (melyik nem tartozik ide): raklapok, konténerek, Tartálykocsik ogisztoboxok, sling=lapos tálca pántokkal átfogva, big-bag=zárható, szabványos táska, bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)

Melyik nem tartozik a közúti áruszállítás előnyei közé
a legsűrűbb vonalhálózata viszonylag rövid az áruk szállítási ideje a legolcsóbb szállítás szinte minden árufajta szállítása lehetséges nagyméretű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez viszonylag kis mértékűek a szállítás közbeni károk Melyik nem tartozik a közúti áruszállítás hátrányai közé nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező hatása rugalmatlan a szállítási célokat illetően egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas leginkább élőmunka-igényes és balesetveszélyes útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják a nemzetközi forgalom az egyes kölcsönös megállapodásán alapuló engedély-kontingensekhez kötött Sorolja fel a kombinált szállítás típusait (melyik nem tartozik ide) konténeres szállítás közúti-vasúti szállítás (RO-LA) légi szállítás közúti-vízi szállítás (RO-RO) folyami-tengeri kombinált szállítás Sorolja fel az egységrakományképző eszközök fajtáit (melyik nem tartozik ide): raklapok, konténerek, tartálykocsik ogisztoboxok, sling=lapos tálca pántokkal átfogva, big-bag=zárható, szabványos táska, bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)

A "hub and spoke" rendszer
a.) a vízi és közúti szállítás kombinációja b.) a légi és közúti fuvarozás összekapcsolása, valamint a légi forgalom lebonyolításában az ún. "kerékagy küllő rendszer c.) a vasúti, közúti és a vízi szállítás kombinációja, amikor a fő szállító a vízi közlekedés, s a befejező fázisban lép csak be a közút A termékorientált disztribúciós központ a.) olyan helyen fekszik a központ, hogy a termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni, b.) olyan központ, amelyet egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesíti, ahol termékeit forgalmazzák c.) célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket. A disztribúciós központ a.) a disztribúciós központok a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. b.) szétválogatják az árut az egyedi megrendeléseknek megfelelően, és ki is szállítják azt. c.) a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki, amelyre hitelt lehet felvenni a bankoktól d.) egységrakományképzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. e.) kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak.

A "hub and spoke" rendszer
a.) a vízi és közúti szállítás kombinációja b.) a légi és közúti fuvarozás összekapcsolása, valamint a légi forgalom lebonyolításában az ún. "kerékagy küllő rendszer c.) a vasúti, közúti és a vízi szállítás kombinációja, amikor a fő szállító a vízi közlekedés, s a befejező fázisban lép csak be a közút A termékorientált disztribúciós központ a.) olyan helyen fekszik a központ, hogy a termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni, b.) olyan központ, amelyet egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesíti, ahol termékeit forgalmazzák c.) célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket. A disztribúciós központ (melyik hamis) a.) a disztribúciós központok a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. b.) szétválogatják az árut az egyedi megrendeléseknek megfelelően, és ki is szállítják azt. c.) a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki, amelyre hitelt lehet felvenni a bankoktól d.) egységrakományképzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. e.) kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak.

Mára ennyit

Termelésmenedzsment Production Management

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Termelésmenedzsment Production Management"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Termelésmenedzsment Production Management

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Termelésmenedzsment Production Management"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés