Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Temelésmenedzsment Production Management II. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Temelésmenedzsment Production Management II. előadás."— Előadás másolata:

1

2 Temelésmenedzsment Production Management II. előadás

3 Termékszerkezet – fazekas műhely vállalati rendszermátrix KöcsögTányér Agyag (kg/db)1,00,5 Korongidő (ó/db)0,51,0 Festék (kg/db)0,1 Kapacitás 50 kg/hét 100 Ft/kg 50 ó/hét 800 Ft/óra 10 kg/hét 100 Ft/kg Minimum (db/hét)10 Maximum (db/hét)100 Egységár (Ft/db) Fedezet (Ft/db)200 1*X1+0,5*X2 < 50 0,5*X1+1*X2 < 50 0,1*X2 < < X1 < < X2 < X1+200X2=MAX

4 Fazekas műhely vállalati rendszermátrix megoldása 1*X1+0,5*X2 < 50 0,5*X1+1*X2 < 50 0,1*X2 < < X1 < < X2 < X1+200X2=MAX X1 X2 33,3 Tehát hetente 33 köcsög és 33 tányér a megoldás Fedezet: 13,2 eFt/hét

5 Az E-P mátrix kapcsolatfajtái T1T1 T2T2 T3T3 T4T4 T5T5 T6T6 T7T7 E1E1 a 11 E2E2 a 22 E3E3 a 32 E4a 43 a 44 a 45 E5a 56 a 57 E6a 66 a 67

6 Vállalati rendszermátrix elemei 1.) Az erőforrás - produktum mátrix A vállalat erőforrásainak és produktumainak kapcsolatait line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az erőforrás-felhasználási koeficiensek segítségével - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs teret adja meg. 2.) Számszerűsíthető környezeti kapcsolatok (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetőséget és az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a piaci operációs teret adja meg.

7 Erőforrás-produktum mátrix

8 Környezeti mátrix

9 Erőforrás-produktum mátrix

10 A gyártási tervezés legfontosabb lépései - a naptári tervezést megalapozó számítások - a nagyléptékű és az operatív naptári tervek elkészítése - a gyártási programok és a munkaadagolási utasítások elkészítése

11 A termelési terv a gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzítik, meghatározza:  a kibocsátás végső határidejét,  az összes művelet elvégzését,  ezek csatlakozását,  a termelő-berendezések kihasználtságát.

12 A termelési tervet megalapozó számítások Meghatározásra kerül - a rendszer kapacitása és - átbocsátóképessége, - a kapacitásra épülő optimális termékválaszték, - a gazdaságos sorozatnagyság, - a sorozatok átfutási ideje, - a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa, - a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek, - valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

13 A gyártási kapacitás és az átbocsátóképesség KAPACITÁS = az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő- berendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható. ÁTBOCSÁTÓKÉPESSÉG = a vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény. A tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal).

14 Az átbocsátóképesség meghatározása - először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek időalapját, - majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével.

15 Az időalapok számítása Naptári időalap T n = N*m sz *m o *g sz (h/időszak )  T n = a naptári időalap (h/időszak)  N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év)  m sz = a napi maximális műszakszám (pl. 3)  mo= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h)  gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

16 Az időalapok számítása Hasznos időalap T h =T n - t TMK (h/időszak) T n = naptári időalap t TMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

17 Az időalapok számítása Munkarend szerinti időalap T ' n = N ' *m' sz *m' o *g' sz (h/év)  T ' n = a munkarend szerinti időalap (h/időszak)  N ' = a munkanapok száma az időszakban (250 nap/év)  m ' sz = a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3)  m ' o = egy műszak tényleges óraszáma  g ' sz = az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

18 Az időalapok számítása Munkarend szerinti hasznos időalap T ' h =T ' n - t TMK (h/időszak) T ' n = a munkarend szerinti időalap (h/időszak) t TMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

19 Erőforrás nagyság meghatározása E =  * T ' h E = erőforrás-nagyság T ' n = a munkarend szerinti időalap (h/időszak  = teljesítményszázalék

20 A gyártás átbocsátó képessége és egy sorozat átfutási ideje Á = E/ T (db/időszak) E = erőforrásnagyság (pl. óra/időszak) T = te/s+td (pl. óra/db) te – előkészítési idő s – darabszám Td – darabidő Tá= (Átf+te)/E (idő/sorozat) Á tf = technológiai átfutási idő (óra/sorozat)

21 A gyártási főfolyamat tervezésének néhány eleme A művelet fogalma = a folyamatnak azt a részét, amelynek tartama alatt a munka alanya, a munka eszköze és a munka tárgya ugyanaz marad azt egy műveletnek tekintik. Több egymást rendszeresen követő művelet a munkaszakasz. Több munkaszakasz alkotja a folyamatot

22 A folyamat teljes átfutási ideje Ái = Á tf + Tm + Tk Ái = teljes átfutási idő (óra/folyamat) Á tf = technológiai átfutási idő (óra/folyamat) Tm = a műveletek közötti (hasznos) idő, ami szállítással, ellenőrzéssel telik el Tk = kieső idő Vagy Ái = Á tf /   = teljesítményszázalék

23 Egymás utáni műveletkapcsolás (4 darados sorozat 3 művelet) t 1 I t 1 II t 1 III t 1 IV t 2 I t 2 II t 2 III t 2 IV t 3 I t 3 II t 3 III t 3 IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet Átfs =  ti+ (n - 1)  ti

24 Párhuzamos műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet) t 1 I t 1 II t 1 III t 1 IV t 2 I t 2 II t 2 III t 2 IV t 3 I t 3 II t 3 III t 3 IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet Átf p =  ti+ (n - 1)  tf ahol t2=tf

25 Átfedéses műveletkapcsolás (4 darabos sorozat 3 művelet t 1 I t 1 II t 1 III t 1 IV t 2 I t 2 II t 2 III t 2 IV t 3 I t 3 II t 3 III t 3 IV 1. művelet 2. művelet 3. művelet

26 A folyamat technológiai átfutási idejének meghatározása Egymásutáni műveletkapcsolás Átfs =  t i + (n - 1)  t i a várakozási idő: Cv =(n-1)  t i Párhuzamos műveletkapcsolás Átf p =  t i + (n - 1)  t f t f – fő művelet hossza a várakozási idő: Cv =(n-1)  t f

27 Termelő berendezések térbeli rendezése I. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés

28 Termelő berendezések térbeli rendezése II Termékelvű - vagy folyamat-rendszerű - berendezés

29 Termelő berendezések térbeli rendezése III Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés A helyhez kötött berendezés

30 ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

31 Egytermékes vállalat termelési függvénye Q=f(x) rövid távú termelési függvény x= a termeléshez felhasznált munkaerő mennyisége az adott időszak alatt, Q a megtermelt termék mennyisége. Q = f(x) = ax + bx2- cx3, ahol a,b,c >0

32 A termelési függvény elemzésének két alapfogalma - a határtermelékenység = azt fejezi ki, hogy mennyivel nő a termelés, ha egységnyivel növeljük a felhasznált változó input mennyiségét. Ha f(x) folytonos és sima, akkor a határtermelékenységi függvény jól közelíthető f(x) derivált függvényével. HT(x) = f'(x)=a+2bx-3cx2 - az átlagtermelékenység = az egységnyi változó inputra jutó átlagos termelési szintet fejezi ki. Esetünkben az átlagos munkás termelékenységét. ÁT(x) =f(x)/x=a+bx-cx2

33 A határtermelékenység ott maximális, ahol a termelési függvénynek inflexiós pontja van, és ott zérus, ahol a termelési szint maximális. Az átlagtermelékenység ott maximális, ahol a határtermelékenység és az átlagtermelékenység egyenlő.

34 Egytermékes vállalat költség függvénye (Kp) HA Q=f(x) –ből kifejezzük az x inputerőforrás igényt és azt megszorozzuk annak fajlagos költségével megkapjuk a termelés költségfüggvényét Az így kapott költségfüggvény a proporcionális költségeket mutatja be (Kp). A Q=f(x) függvényből úgy fejezhető ki x, hogy a függvény inverzét képezzük: Kp(Q)=vf -1 (Q).

35 Egytermékes vállalat költség függvénye (K) A változó költségekhez hozzá kell még adni a fixnek tekintett inputok költségeit (Kf), hogy megkapjuk a teljes költséget (K). K(Q)=K p (Q)+K f

36 Határ és átlagos költsége A határköltség (HK) a változó költség növekményét jelenti amikor a termelési szint egy egységgel növekszik, - azaz az utolsó termék előállítási költsége Átlagos változóköltség (AKp) = a változó költség és a volumen hányadosa Átlagos teljes költség (AK) = teljes költség és a volumen hányadosa

37 vállalat bevételi függvénye B(Q)=pQ; ahol p = egyensúlyi ár A vállalati profitfüggvény N(Q)=B(Q)-K(Q) A profitmaximum létezésének feltétele, hogy a fenti függvény deriváltja zérus legyen  N/  Q =  B/  Q -  K/  Q = 0 Azaz HB(Q) - HK(Q) = 0; ahol HB(Q) = a határbevételi görbe. Azaz a profitmaximum ott van ahol a határbevétel azonos a határköltséggel.

38 Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei

39 Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra

40 A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség- struktúra 1. Proporcionális költségek (Kp) a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag- felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek) b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része 2. Fix költségek (Kf) a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás- egyéb fix költségek b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része

41 A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség Vállalati összes költség Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező:  =K p/ K ö Rezsi tényező: R = Kp red/K p R20 % a gépiparban, R % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban

42 ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F - fedezet - Kf - fix költség Ny - nyereség

43 Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet Áb K Fix Áb K Prop Q K N Q x, Áb x

44 ÁKFN struktúra – példa 1 Egy vállalat adatai: Ab: 1000 mill Ft K ö : 900 mill Ft δ = 0,7 Mekkora a nyereség? Költség struktúra: K Ö = K P + K F δ = K P /K Ö Kp= 0,7*900 = 630 mill Ft Kf = = 270 mill Ft Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000 mill Ft mill Ft 370 mill Ft mill Ft 100 mill Ft

45 ÁKFN struktúra – példa 2 Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000 mill Ft mill Ft 370 mill Ft mill Ft 100 mill Ft A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil- lió forinttal növekednek Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ? Áb: - Kp: F: - KF: N: 1000, ,5 338, ,0 38,5100,0 mill Ft mill Ft 400,0 mill Ft - 661,5 mill Ft 1061,5 mill Ft Δa= 6 %

46 Mi is történt? Áb K Fix Áb K Prop Q K N Q x, Áb x ███ 300 ███ 38,5 ████ ███ 100

47 Mi is történt - mégegyszer? Áb Q K N Q x, Áb x

48 Másik megoldás – volumen növelés Áb Q K N Q x, Áb x ██ N Q x2

49 Mára ennyit


Letölteni ppt "Temelésmenedzsment Production Management II. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések