Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI 2009. április 29. A sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának új törvényi szabályozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI 2009. április 29. A sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának új törvényi szabályozása."— Előadás másolata:

1 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. A sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának új törvényi szabályozása

2 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása  Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló évi XXXI. törvény részeként módosult, amely módosította: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényt (Gyvt.) is évi XXXI. törvényt (Gyvt.) is  Megjelent: Magyar Közlöny 89. számában, június 18-án  Hatályba lépés: július 3.

3 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április évi LXXIX. törvény a közoktatásról  243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

4 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. A gyermekek, tanulók jogai  Kt. 10. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a)képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, … f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, …

5 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. A pedagógus feladata 19. § (7) b) „A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,”

6 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. SNI szempont megjelenése a közoktatási törvényben 30. § (9) „A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.” 50. § A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók b)” iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.”

7 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. Sajátos nevelési igény  121.§ 29. „ a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, ( SNI „A”) b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.” (SNI „B”)

8 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. SNI „A”  Szakértői Bizottság állapítja meg  Organikus okra visszavezethető  Habilitáció, rehabilitáció  52. § (6) bekezdés b)  Gyógypedagógus kompetenciája a fejlesztés irányítása  Egyéni fejlesztési terv alapján történik  A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a megvalósításért.  Ellenőrzési jog: hivatalok

9 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. SNI „B”  Szakértői Bizottság állapítja meg  A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége organikus okra nem vezethető vissza  szeptember 1-jétől fejlesztő foglalkoztatásra jogosult Kt. 30.§ (7) bekezdés értelmében  A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a Kt. 52. § (6) bek. b) pontban meghatározott időkeretben a megvalósításért (Kt. 35. § (4) bekezdés)  Ellenőriz: nevelési tanácsadó + hivatalok

10 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. SNI „B”  Az SNI „B” tanulók iskolai fejlesztő foglalkozásait, azok tervezését, szervezését, dokumentálását a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 26/B. §-a szabályozza  Az iskolai fejlesztő foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik, dokumentációja a központilag kiadott egyéni fejlődési lap a külív nyomtatványszáma:Tü r.sz. a belív nyomtatványszáma: Tü r.sz.

11 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. Kompetenciák  SNI „A” gyógypedagógus  SNI „A” és SNI „B” közös csoport szervezése esetén a fejlesztést csak gyógypedagógus láthatja el, tekintettel arra, hogy a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megtartására a Kt. 30. § (11) bekezdése alapján gyógypedagógus jogosult.  Az SNI-”B” tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett pszichológus, fejlesztő pedagógus, is megbízható.

12 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. Kt. 52. § (3) és (6) bekezdés alapján-meghatározott heti tanórai foglalkozásokon túl habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni- 8 fős csoportokra kell meghatározni évfolyam heti óraszá m értelmi fogyatékosok, többi fel nem soroltgyengénlátó mozgf., vak, nagyotthalló, besz.f.siket, autista 15%35%40%50% 1-3. évf. 20 óra3 óra7 óra8 óra10 óra 4-6. évf. 22,5 óra3, 375 óra7,875 óra9 óra11,25 óra 7-8. évf. 25 óra3,75 óra8,75 óra10 óra12,5 óra évf. 27,5 óra4,125 óra9,62511 óra13,75 óra 11. től 30 óra4,510,512 óra15 óra Heti tanórai időkeret

13 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. Szakértői vizsgálat, elhelyezés 14/ (VI.24.)MKM rendelet 12. § (3) bekezdés  Szakértői és rehabilitációs bizottság által történő vizsgálatra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára a nevelési tanácsadás keretében már sor került  A szakértői és rehabilitációs bizottság nem jelölhet ki olyan nevelési-oktatási intézményt, amellyel a vizsgálatában részt vevő szakemberek közül bármelyik foglalkoztatási jogviszonyban áll.

14 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását (BTM) Szakvéleményt Pedagógiai Szakszolgálat adja Jellemzői  kóreredete nehezen tisztázható,  a korai fejlődés során nincs feltűnő fejlődési eltérés, vagy súlyos környezeti ártalom  Részterületeken iskolai eredménytelenség, enyhe maradványtünetek  Szociokultúrális környezeti hatásokra vezethető vissza

15 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. Záradék a Szakértői Bizottság szakvéleményén Nem organikus ………. sajátos nevelési igényű, a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bek. 29. b pontja alapján ill. a 2007.évi LXXXVII. Módosító törvény 20.§ (3) bek. alapján. E törvény alkalmazásában a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A módosító törvény 3.§ (7) bek. alapján a gyermek fejlesztő foglalkozásra jogosult. Az e körbe tartozó tanulók részére az 52.§. (6) bek. b ) pontjában meghatározott idő keret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani.

16 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. Nem organikus A nevelési –oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozás szakvéleményben meghatározottak szerinti megszervezéséért szeptember 1-jétől a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni, s így kell őt nyilvántartani. A gyermeket, a tanulót az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő gyermekként, tanulóként kell számításba venni.

17 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. Organikus ok ….sajátos nevelési igényű, a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 121.§ (1)bek. 29. a pontja alapján ill. a 2007.évi LXXXVII. Módosító törvény 20.§ (3) bek. alapján. E törvény alkalmazásában a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A gyermek/tanuló sajátos nevelési igényű, különleges gondozásra jogosult. A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható. A Ktv. 52.§ (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamra meghatározott heti 15%-ban egészségügyi és pedagógiai célú re/habilitációs órán kell megkapnia a gyermeknek a sérülésspecifikus ellátást. A Ktv. 66.§ (7) bekezdéséhez tartozó 3.sz.melléklet II/3. pontja alapján a gyermek az osztály/csoport kialakítása (átlaglétszám számítása) során kettőtanulóként/gyermekként vehető számításba.

18 Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI április 29. További szép napot kívánok! „Egyedül vagyunk! Vegyetek körül, nyújtsatok kezet, ti épek, többiek! Embernek születtünk: lehessünk emberek” (Pozderka János)


Letölteni ppt "Dr. Magas Lászlóné, GYMS MPI 2009. április 29. A sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának új törvényi szabályozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések