Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

©Róth J. Valós érték 2004. Valós érték = Fair valueValós érték = Fair value Mi indokolta a bevezetését?Mi indokolta a bevezetését? EU jogharmonizációEU.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "©Róth J. Valós érték 2004. Valós érték = Fair valueValós érték = Fair value Mi indokolta a bevezetését?Mi indokolta a bevezetését? EU jogharmonizációEU."— Előadás másolata:

1 ©Róth J. Valós érték 2004

2 Valós érték = Fair valueValós érték = Fair value Mi indokolta a bevezetését?Mi indokolta a bevezetését? EU jogharmonizációEU jogharmonizáció –1606/2002 számú (EK)rendelet: 2005-től a tőzsdei cégeknél kötelező IAS (IFRS) alkalmazás. –Megbízható valós összkép biztosítása: a bekerülési értéken alapuló – a realizációs elvre épülő megbízható-valós összképet meghaladó – (többlet)információk alapján.a bekerülési értéken alapuló – a realizációs elvre épülő megbízható-valós összképet meghaladó – (többlet)információk alapján. Eddigi rendszerünk: bekerülési érték preferálás (és realizációs elv)Eddigi rendszerünk: bekerülési érték preferálás (és realizációs elv) Valós érték: ≈ napi érték preferálás (nem mindenre!) részben statikus - részben dinamikus mérlegelméletValós érték: ≈ napi érték preferálás (nem mindenre!) részben statikus - részben dinamikus mérlegelmélet

3 Valós érték alkalmazása és fogalma Alkalmazása: nem kötelező (tehát választható) pénzügyi instrumentumokra (kivételekkel)Alkalmazása: nem kötelező (tehát választható) pénzügyi instrumentumokra (kivételekkel) Már a évi beszámolóra is alkalmazható.Már a évi beszámolóra is alkalmazható. Fogalma „Valós érték: az az összeg,„Valós érték: az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható),amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható), vagy egy kötelezettség rendezhetővagy egy kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között,megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében.”a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében.”

4 VALÓS ÉRTÉK fajtái b)Általános értékelési eljárásokkal meghatározott érték ( amely elfogadhatóan közelíti a piaci árat) a) Piaci érték Számított Számított piaci érték piaci érték Tőzsdén Tőzsdén jegyzett jegyzett árfolyam árfolyam Szabad Szabad megállapodás megállapodás szerinti ár szerinti ár A valós értékeléshez (is) kapcsolódó fogalmakA valós értékeléshez (is) kapcsolódó fogalmak

5 Kapcsolódó fogalmak „3. pénzügyi instrumentum: olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletkezik. Így különösen: a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség,a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz,a pénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés),az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés), a származékos ügylet.” (Szt. 3. § (8) bek. 3. pont)a származékos ügylet.” (Szt. 3. § (8) bek. 3. pont) „3. tőkeinstrumentum: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kibocsátójánál a saját tőke (saját tőkeelem);” (Szt. 3. § (9) bek. 3. pont)

6 Kapcsolódó fogalmak „1. pénzügyi eszköz: a) a pénzeszköz, b) a szerződéses megállapodáson alapuló követelés…, (ideértve a mérlegben szereplő követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket is), c) a szerződéses megállapodás alapján biztosított jog pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog vevőjénél az opciós jog értékét), d) a más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum (más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés);” (Szt. 3. § (9) bek. 1. pont)

7 Kapcsolódó fogalmak „5. kereskedési célú pénzügyi eszköz: a rövid távú ár- és árfolyam-ingadozásokból származó nyereség elérése céljából szerzett pénzügyi eszköz. [Így különösen: a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír …” (Szt. 3. § (9) bek. 5. pont) „7. értékesíthető pénzügyi eszköz: olyan pénzügyi eszköz, amelyet nem soroltak be a kereskedési célú pénzügyi eszközök, a lejáratig tartott pénzügyi eszközök és a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések közé. (Így különösen a befektetési céllal tartott tulajdoni részesedést jelentő befektetés, …)” (Szt. 3. § (9) bek. 7. pont)

8 Kapcsolódó fogalmak „8. lejáratig tartott pénzügyi eszköz: olyan pénzügyi eszköz [ideértve a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, továbbá az áru leszállításával záruló határidős, opciós ügyletekből eredő mérlegen kívüli követelést], amelyet a vállalkozó annak lejáratáig szándékozik és képes megtartani, valamint a bankbetét, illetve a pénzeszköz. Nem tartoznak ide a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések;” (Szt. 3. § (9) bek. 8. pont)

9 Kapcsolódó fogalmak „9. a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelés: a gazdálkodó által pénzügyi eszközök, áruk vagy szolgáltatások – közvetlenül az adósnak teljesített – rendelkezésre bocsátásával létrehozott, rögzített vagy meghatározható fizetéssel járó pénzügyi eszköz (ide nem értve azt, amelyet a gazdálkodó kereskedési célúvá minősített, illetve a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelést);” (Szt. 3. § (9) bek. 9. pont)

10 Kapcsolódó fogalmak „2. pénzügyi kötelezettség: a)a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek részére történő átadására (ideértve a mérlegben szereplő kötelezettségeket, valamint a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeket is), b) a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog kiírójának egyoldalú kötelezettségvállalását is pénzügyi elszámolással teljesülő ügyleteknél a záráskori piaci ár és a határidős kötési ár különbözetében, illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő ügyletnél a határidős kötési ár összegében);” (Szt. 3. § (9) bek. 2. pont)

11 Kapcsolódó fogalmak „6. kereskedési célú pénzügyi kötelezettség: a nem fedezeti célú származékos ügyletből eredő mérlegen kívüli kötelezettség, valamint az értékpapír kölcsönbevétele miatt fennálló kötelezettség;”(Szt. 3. § (9) bek. 6. pont) „10. egyéb pénzügyi kötelezettség: minden olyan – mérlegben szereplő, illetve mérlegen kívüli – pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik a kereskedési célú kötelezettségek közé” (Szt. 3. § (9) bek. 10. pont)

12 Valós érték a mérlegben A VALÓS ÉRTÉK (kapcsolódó) mérlegtételei A.III. Befektetett pü. eszközök 8. Befektetett pénzügyi eszközök ÉK 8. Befektetett pénzügyi eszközök ÉK B.II. Követelések 6. Követelések ÉK 6. Követelések ÉK 7. Származékos ügyletek pozitív ÉK 7. Származékos ügyletek pozitív ÉK B.III. Értékpapírok 5. Értékpapírok ÉK 5. Értékpapírok ÉK F.III. Rövid lejáratú kötelez. 9. Kötelezettségek ÉK 9. Kötelezettségek ÉK 10. Származékos ügyletek 10. Származékos ügyletek negatív ÉK negatív ÉK D.VI. Értékelési tartalék 2. Valós értékelés értékelési 2. Valós értékelés értékelési tartaléka tartaléka

13 ÉK meghatározása Állományba vétel (aktiválás és passziválás) Állományba vétel a valós értéken, ha az megbízhatóan meghatározható. Ez azt jelenti, hogy bekerüléskor a bekerülési (beszerzési) értéket – év végi értékelésnél a könyv szerinti értéket – a valós értékre kell helyesbíteni az értékelési különbözet elszámolásával. Értékelési különbözet (ÉK)* = Valós érték – Bekerülési (beszerzési) érték *A későbbiekben az ÉK változását kell értelemszerűen meghatározni és elszámolni. Az ÉK pozitív és negatív is lehet. (Kivéve az értékesíthető pü.-i eszközöknél, mert ekkor a negatív ÉK helyett értékvesztést kell értelmezni. Lásd később!)

14 Csoportosítás a valós értékeléshez VÉ nem lehet lehet is pénzügyi instrumentumok. AAAA származékos ügyletek VÉ kell VÉ lehet Pü. eszközö k d) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések. kölcsön- és más követelések. c) lejáratig tartott pénzügyi eszközök, b) értékesíthető pénzügyi eszközök, a) kereskedési célú pénzügyi eszközök, b) egyéb pénzügyi kötelezettségek. a) kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek, Pü. kötelezetts.

15 NEM ALKALMAZHATÓ A VALÓS ÉRTÉKELÉS 59/A. § (7) a) a lejáratig tartott pénzügyi eszközre, b) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésre, c) befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, kapcsolt tulajdoni részesedésekre, d) a visszavásárolt saját kibocsátású részesedésekre és a hitelviszonyt kifejező értékpapírokra, e) az egyedi jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumra, f) az árura vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre (nem származékos ügylet, a valós értékelés szempontjából), (nem származékos ügylet, a valós értékelés szempontjából), g) a klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikai változókhoz kapcsolódó határidős és opciós ügyletre, h) az egyéb pénzügyi kötelezettségre, i) az olyan pénzügyi instrumentumra, amelynek valós értéke megbízhatóan nem határozható meg.

16 Lejáratigtartottpü. eszköz eszköz MINŐSÍTÉSI, ÁTSOROLÁSI SZABÁLYOK 59/A. § (9)-(16) Értékesít-hetőpü.eszköz Gazd. által keletkezt. keletkezt.pü. eszköz eszközKereskedésicélúpü.eszköz Értelmetlen Nem lehet ??? Életszerűtlen

17 1) Nem minősíthető kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé:  a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésekből a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés,  a biztosítási szerződésekből eredő követelés, valamint  a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni követelés. 2) A besorolást (minősítést) és értékelést következetesen kell alkalmazni, azaz ha a lejáratig tartott pénzügyi eszközt a vállalkozó  kereskedési célúvá sorolja át, akkor azt a valós értékre is át kell értékelni,  értékesíthetővé sorolja át, akkor azt a valós értékre is át lehet értékelni. MINŐSÍTÉSI, ÁTSOROLÁSI SZABÁLYOK 3)Ha a lejáratig tartott pénzügyi eszközből jelentős mértékű értékesítésre vagy átsorolásra került sor – és ez jelentős mértékben befolyásolta az eszköz piaci értékét, valamint a vállalkozás fizetőképességét –, akkor  az átsorolt eszközzel azonos jogokat megtestesítő, állományban maradó eszközöket kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé kell átsorolni (kivéve a rendkívüli körülmények miatti értékesítést vagy átsorolást) és  alkalmazni kell (értékesíthető pü. eszközöknél lehet) a valós értékkel kapcsolatos (át)értékelést. A megmaradt állományt és az ugyanilyen pénzügyi eszköz későbbi beszerzését két évig nem lehet a lejáratig tartott eszközök közé sorolni.

18 4)Már meglévő pénzügyi eszközt csak akkor lehet kereskedési célú kategóriába átsorolni, ha a rövid távú nyereség elérése érdekében folytatott tevékenység (kereskedési tevékenység) azt indokolja. 5)Kereskedési célú pénzügyi eszközt nem lehet átsorolni más kategóriába. MINŐSÍTÉSI, ÁTSOROLÁSI SZABÁLYOK 6) Pénzügyi eszköz átsorolásakor (ha az Szt. másként nem rendelkezik)  először a bekerülés állapotára kell az értékelést (elszámolást) igazítani, azaz vissza kell rendezni az értékelési különbözetet, az értékvesztést, az időbeli elhatárolást, az eredményt, a valós értékelés értékelési tartalékát,  ezzel egyidejűleg el kell számolni az átsorolás utáni besorolásnak megfelelő pénzügyi eszközre vonatkozó indokolt értékelési különbözetet, értékvesztést, időbeli elhatárolást. 7) Ha az előbbi 6) pont szerinti átsorolás  nem a bekerülés évében történt, akkor az eredményt érintő értékelési különbözetek, értékvesztések, időbeli elhatárolások megszüntetését a jellegétől függő bevétel vagy ráfordítás növekedéseként kell elszámolni,  a bekerülés évében történt, akkor az előbbi tételek megszüntetését a jellegétől függő bevétel vagy ráfordítás csökkenéseként (stornó tételként) kell elszámolni az átsorolás időpontjában.

19  CF fedezeti ügyletek (7d)  Nettó befektet. … fedezeti ügylet (7e) (7e) Értékelési különbözetek általános elszámolása 59/B. § (3)-(5) MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK (Származékos ügyletek) MÉRLEGEN BELÜLI TÉTELEK Kereskedési célú  pénzügyi eszközök (1)  pénzügyi kötelezettségek(5)  Kereskedési célú származékos ügyletek (7a)  Piaci (valós) érték fedezeti ügyletek (7b)  Kamatfedezeti célú piaci (valós) érték fedezeti ügylet (7c) Eredményt érintő elszámolás Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai ± (Kamatfedezeti ügyletnél: kapott/fizetett kamatok ±) Eredményt érintő elszámolás Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai ± (Kamatfedezeti ügyletnél: kapott/fizetett kamatok ±) A)= kell VÉ

20 ÉK általános elszámolása További jellemzők A) = általában rövid távon realizálás ÉK ± is lehet ÉK ± is lehet Értékvesztés nem lehet Értékvesztés nem lehet Fordulónapi értékviszonyok alapján Fordulónapi értékviszonyok alapján B) = általában hosszabb távon realizálás ÉK csak + lehet ÉK csak + lehet Értékvesztés is lehet Értékvesztés is lehet Mérlegkészítéskori értékviszonyok alapján Mérlegkészítéskori értékviszonyok alapján Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (3) eszközök (3) Gazdálkodó által keletkeztetett Kölcsön- és más követelések (4) Egyéb pénzügyi kötelezettségek (6) C) = nem lehet VÉ Saját tőkét érintő elszámolás (Valós értékelés értékelési tartaléka ±) Saját tőkét érintő elszámolás (Valós értékelés értékelési tartaléka ±) Értékesíthető pénzügyi eszközök(2) B) = lehet VÉ  CF fedezeti ügyletek (7d)  Nettó befektetés… fedezeti ügylet (7e) A) = kell VÉ A) = kell VÉ

21 Eredményt érintő értékelési különbözetek elszámolása 3.Kereskedési célú pénzügyi eszközök ÉK 8.Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 9.Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 4.Kereskedési célú pü. kötelezettségek ÉK 2a. 2c. 2b. 1. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete. 1a. Az értékelési különbözet állományba vétele, és növekedése (később). 1b. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel évében. évében. 1c. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel utáni években. utáni években. Az ÉK negatív (–) is lehet, és ez nem számolható el értékvesztésként! Ha az ÉK (–), akkor értelemszerűen kell a pü. bevétel helyett a pü. ráford.-ra, és fordítva könyvelni. 1a.55 1b.55 1c. 33 Példa: Bekerülési érték 100 Példa: Bekerülési érték 100 Bekerüléskor a valós érték 105 Bekerüléskor a valós érték 105 Év végi értékeléskor a valós érték 97 Év végi értékeléskor a valós érték 97

22 Saját tőkét érintő értékelési különbözet elszámolása 4.Valós értékelés értékelési tartaléka (ÉT) 1.(3.)Értékesíthető pénzügyi eszközök ÉK 4.Származékos ügyletek negatív ÉK 3.Származékos ügyletek pozitív ÉK 1b. 2b. 3b. 3a. 1a. 2a. 1. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözete. 1a. Az értékelési különbözet állományba vétele, és növekedése (később). 1b. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása (a későbbiekben). Az ÉK csak (+) előjelű lehet, és nem része a könyv szerinti értéknek. Értékvesztés is lehet (kell).

23 Az eredménykimutatás kapcsolat különleges előírásai 1)Kamatozó és diszkont értékpapírok valós értékelésekor a valós értéket (és az értékelési különbözetet is) a felhalmozott kamattal csökkentett értéken kell számítani. Diszkont értékpapírok esetén felhalmozott kamatnak minősül a névérték és a vételár különbözetének időarányos összege. 2) A kereskedési célú pénzügyi eszközök ÉK elszámolásakor: - azonos éven belül nettósítani kell (a korábban elszámolt bevételt a - azonos éven belül nettósítani kell (a korábban elszámolt bevételt a későbbi ráfordításokkal csökkenteni kell, és értelemszerűen fordítva), későbbi ráfordításokkal csökkenteni kell, és értelemszerűen fordítva), - a következő év(ek)ben az előző évek adataival nincs nettósítás, de a - a következő év(ek)ben az előző évek adataival nincs nettósítás, de a tárgyévi bevételeket, illetve ráfordításokat adott éven belül ugyancsak tárgyévi bevételeket, illetve ráfordításokat adott éven belül ugyancsak nettósítani kell. nettósítani kell. 3) Származékos leszállítási ügyletek zárását az azonnali adásvétel általános szabályai szerint kell rendezni. Az ily módon bekerült pénzügyi eszközöket egyidejűleg valós értékre kell értékelni, mindig a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, ill. ráfordításaival szemben. 4) Valós értékelés alkalmazásakor a forintért vásárolt valuta- és devizakészletet a vásárláskor azonnal át kell értékelni a választott devizaárfolyamra a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, ill. ráfordításaival szemben.

24 VÉ csökkenések elszámolása A valós értéken értékelt (mérlegben kimutatott) A valós értéken értékelt (mérlegben kimutatott) pénzügyi eszközök és kötelezettségek CSÖKKENÉSEI Mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetése: könyv szerinti értéken. Mérlegben szereplő értékesíthető pénzügyi eszközök kivezetése: könyv szerinti értéken + kivezetendő a valós értékelés értékelési különbözete a valós értékelés értékelési különbözete a „4.Valós értékelés ÉT”-val szemben. Ahol a könyv szerinti érték: aktualizált bekerülési érték, módosítva a valós értékelés értékelési különbözetével. Ahol a könyv szerinti érték: aktualizált bekerülési érték, (a valós értékelés értékelési különbözete nélkül).

25 Valós érték csökkenései 1.(3.)Értékesíthető pü. eszközök ÉK 8.Ráfordítások 1 9.Bevételek3.Pénz/3.Követelés 1.(3.)Értékesíthető pénzügyi eszközök E.3a. 4.Valós értékelés értékelési tartaléka E. E.3b.E. 3.(Pénz)eszközök (9.Bevételek) (8.Ráfordítások) 4.Kereskedési célú pü. kötelezettségek E.2b.2a.. 4.Kereskedési célú pü. kötelezettségek ÉK pü. kötelezettségek ÉK 3.Kereskedési célú pénzügyi eszközök 1a.E.1b.E. 3.Kereskedési célú pü. eszközök ÉK 8.Ráfordítások 1 9.Bevételek3.Pénz/3.Követelés 1. Kereskedési célú pü. eszközök csökkenése. 1a.Aktualizált bekerülési érték kivezetése. 1a.Aktualizált bekerülési érték kivezetése. 1b.Kereskedési célú pü. eszk. ÉK kivezetése. 1b.Kereskedési célú pü. eszk. ÉK kivezetése. 2. Kereskedési célú pü. kötelezettségek csökkenése. 2a. Aktualizált bekerülési érték kivezetése. 2a. Aktualizált bekerülési érték kivezetése. 2b. Kereskedési célú pü. köt. ÉK kivezetése. 2b. Kereskedési célú pü. köt. ÉK kivezetése. 3. Értékesíthető pü. eszközök csökkenése. 3a. Aktualizált bekerülési érték kivezetése. 3a. Aktualizált bekerülési érték kivezetése. 3b. Értékesíthető pü. eszk. ÉK kivezetése. 3b. Értékesíthető pü. eszk. ÉK kivezetése.

26 ©Róth J. Valós érték 2004

27 2000. évi C. törvény módosításai Fogalmak változásai a)Vállalkozó [3. § (1) bek.] nonprofit társaság, szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet. b)Többségi befolyás, minősített befolyás [3. § (5) bek.] Többségi befolyás: … több mint 50%, (és a meghatározó befolyás is) Minősített többségi befolyás: … legalább 75%. Módosul GW is ! Módosul Kieg melléklet is! c)Saját részvény, saját üzletrész [30. § (6) bek.] Visszavásárlás helyett megszerzés. Szöv-i részjegy (befektetői részjegy) is bekerült a törvény szövegébe. d)Értékesítés nettó árbevétele [72. § (4) bek.] Tartós eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési joga. e)Számviteli bizonylat [166. § (1) bek.] Kikerült: …amelyet számviteli nyilvántartás céljára készítettek... Maradt : … ami a gazdasági esemény elszámolását támasztja alá. f)Egyéb fogalmak márkanév [25. § (6) bek.]: kikerült; tenyészállatok [26. § (6) bek.] : bekerült „…során megtérülnek”; saját tőke [35. § (1) bek.], : bekerült a Valós értékelés értékel. tartaléka. ©Róth J.

28 2000. évi C. törvény módosításai Értékelések változásai a)Térítés nélküli átvétel [50. § (4) bek.] Régi,… helyett az új szabály: a piaci értéken Változik a Tao. alap is: adóalap csökkentő az átadó könyv szerinti értéke, még az átvétel évében! b)Terv szerinti értékcsökkenés [52. § (5), (6) bek.] Nem számolható el: = sohasem szabad elszámolni; Ide került a képzőművészeti alkotás és régészeti lelet. Nem szabad elszámolni: = nem szabad akkor, ha nem csökken az értéke. c)Üzleti vagy cégérték terv szerinti écs [52. § (4) bek.] Törölve: legalább 5 év, azaz általános szabály érvényesül. ©Róth J.

29 2000. évi C. törvény módosításai Jogszabályi környezethez kapcsolódó változások a)Lekötött tartalék [38. § (9) bek.] Kiegészítés: külön jogszabály alapján is. Pl. Gt.; Szövetkezeti törvény. Feloldása: ha tv. másként nem rendelkezik, az eredménytart-kal szemben. b)Könyvvizsgálói záradék [158. § (5) bek.] Konszolidált beszámoló esetén az IFRS-ekre (régen IAS-ekre) is utalni kell, ha ezek alapján történt a beszámoló összeállítása. c)Uniós jogharmonizációhoz kapcsolódó változások [175. § ] Aktualizálás d)Magyar számviteli standardok [176. § ] Régi szöveg: Szt- t kiegészítő szabályok. Új szöveg: Szt-hez kapcsolódó szabályok. e)Átalakulások szabályozása [176. § ] Gt. változás miatt egyszerűbb a vagyonmérleg- és a vagyonleltár tervezet. De ez nem tananyag. f)Kormányzati szerkezetátalakításhoz kapcsolódó változás [151. § (9)] Pl. Pénzügyminiszter helyett számvitel szabályozásáért felelős miniszter ©Róth J.

30 2000. évi C. törvény módosításai Gyakorlati alkalmazáshoz kapcsolódó változások a)Pénzkezelési szabályzat [14. § (8) bek.] Részletes és pontos szabályozás, pl kp. napi záró állománya. b)Mérlegfordulónap [11. § (3) bek.] Pontosítás: törlésre került az „újabb” szó. c)Vevőktől kapott előlegek [68. § (3) bek.] A Vevőktől kapott előlegek … régi szöveg: …, illetve egyéb bevételkénti elszámolásig. új szöveg: …, illetve más módon történő elszámolásig. d)Mentesíthető anyavállalatnak közzé kell tenni [116. § (5) bek.] a fölérendelt külföldi anya Konszolidált beszámolóját és Üzleti jelentését a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, hiteles magyar fordításban. e) A–C témakör [33. § és 41. §] „Visszajött”. DE ez nem tananyag. ©Róth J.


Letölteni ppt "©Róth J. Valós érték 2004. Valós érték = Fair valueValós érték = Fair value Mi indokolta a bevezetését?Mi indokolta a bevezetését? EU jogharmonizációEU."

Hasonló előadás


Google Hirdetések