Vezetést támogató rendszerek

Az előadások a következő témára: "Vezetést támogató rendszerek"— Előadás másolata:

1 Vezetést támogató rendszerek
Csoportos Döntés Támogató Rendszerek CsDTR (GDSS)‏

2 Döntések sorozata Független döntéshozás,
független részdöntések sorozata, csoportmunkát követelő döntéshozás (Hackathorn és Keen)‏

3 Csoportos döntéshozatal
Azonos, vagy közel azonos státuszúak csoportja A döntés kimenetele a csoport tudása, véleménye és ítéletétől függ A döntés még függ a csoport összetételétől és a döntési folyamattól A vélemények különbözőségeit a résztvevők súlyozásával vagy tárgyalások során küszöbölik ki

4 A megbeszélések problémái
Túl sok a résztvevő Túl hosszú ideig tart Nem hatékony Nem oldja meg a problémát

5 A csoporthatás Bizonyos problémák megoldására jobbak a csoportok
Tágabb problémák Inkább kommunikáció mint analízis Bizonyos korlátokkal rendelkeznek a csoportok Csoportnyomás Kioltódhatnak az egyéni képességek

6 GDSS definíció A Csoportos döntéstámogató rendszer (GDSS=Group Decision Support System) egy olyan számítógép alapú információs rendszer, amely képes nemstrukturált problémák megoldásához segítséget nyújtani döntéshozók együtt dolgozó csoportjának. Egy GDSS-t hardver, szoftver és az alkalmazott módszerek és emberi résztvevők jellemeznek.

7 A GDSS kialakulása Eredetileg a DSS egyéni döntéshozatalra készült, de egyre gyakrabban használták csoportos döntéshozatalra is. A GDSS-eket relative kis csoportok számára tervezték, hogy a konszenzus elérése hatékonyabban történjen. A csoportos döntéshozatalhoz szükséges a kommunikáció és a véleménykülönbségek áthidalásának módszertana.

8 GDSS feladatok A csoporttagok szavazatainak, véleményének, modelleredményeinek numerikus és grafikus összegezése. (Nem feltétlenül összeadása - fontos lehet a megoszlás is)‏ A döntési alternatívák közös értékelése, az ötletek anonim gyűjtése, és szelektálása, csoportvezető választás és más konszenzust igénylő akciók lebonyolítása. Az információk összes formájának továbbítása a csoporttagok között ill. információcsere a GDSS rendszer adatbázisával. (Kommunikációs hálózat)‏

9 GDSS környezet és hatások
Aszinkron/szinkron információcsere Kevesebb elvesztegetett idő Kiegyensúlyozottabb közreműködés 14

10 Web-es megoldások WBDSS – Web-based DSS WBGDSS – Web-based GDSS
A web-es megoldás szinte mindig egyben csoportos döntéstámogatási rendszert is jelent.

11 WAN használat/ konferencia
Csoportméret és távolság Csoportméret Kisebb Nagyobb Szemtől-szemben Döntési terem Legislative Session Tagok távolsága LAN használat/ telekonferencia WAN használat/ konferencia Távol egymástól 15

12 Tagok távolsága és döntési gyakoriság
Kisebb Nagyobb Szemtől-szemben Döntési terem LAN használat Tagok távolsága Telekonferencia WAN használat Távol egymástól 15

13 Döntési terem A szemtől- szembeni verbális interakciók kombinálása a technológia által adott támogatással.

14 GDSS egy lehetséges felépítése

15 GDSS komponensek Adatbázis Modellbázis
Dialógus menedzser (Parancs és prezentációs rendszer)‏ Kommunikációs rendszer Speciális szoftverek, szoftverrendszerek

16 A GDSS igény és lehetőség
Szervezeti igények Technikai lehetőségek

17 Szervezeti okok Több döntéshozó részvételére van szükség
A döntési szituációk egyre bonyolultabbak A specialisták szerepe megnő Egyre kevesebb a ráfordítható idő Növekvő arány a részvétel menedzsmentben

18 GDSS hasznok Anonimitás Párhuzamos kommunikáció
Automatikus esemény gyűjtés Lehetőség virtuális megbeszélésekre Hordozhatóság Globalitás Kényelmes használat Döntéshozatali technikák használata

19 Anonimitás Könnyebben lehet jobb döntéseket hozni, kikerülve a hierarchiából származó veszélyeket

20 Párhuzamos kommunikáció
Kiküszöbölhető a kommunikációs csatornák monopolizálásából származó erőfölény Nagyobb arányú, több résztvevős kommunikáció => Jobb döntések

21 Automatikus esemény gyűjtés
Nincs szükség a megjegyzések, rész- eredmények gyűjtésére, ezt a rendszer automatikusan biztosítja.

22 Lehetőség virtuális megbeszélésekre
Hálózati hardware Hálózati software Résztvevők térben elosztva

23 Hordozhatóság Más hardware Más software Még notepad-en is…

24 Globalitás A résztvevők a világ bármely részéről bekapcsolódhatnak a döntési folyamatba.

25 Kényelmes használat Nem kell pilótavizsga,
Bár számítógépes gyakorlat nem hátrány.

26 Döntéshozatali technikák használata
Delphi módszer Brainstorming Csoport konszenzus kialakítása Egyéb csoportműveletek támogatása Pontozások Véleménycserék Stb. A Delphi módszert az USA-ban dolgozták ki az 1950-es években, hogy segítségével feltárják a tudomány fejlődésének jövőbeni fő irányvonalait, a várhatóan bekövetkező eseményeket és azok feltételezhető időpontját. A módszer lényege: az adott témában jártas szakemberek többfordulós megkérdezése, a szakértői csoport átlagvéleményének illetve az eltérő véleményeknek az elemzése. Az egyes fordulók során kapott eredmények visszacsatolásával a szakértők információt kapnak a szakmai közösség álláspontjáról, és ennek ismeretében lehetőségük van véleményük korrekciójára. A módszer jellemzője, hogy a szakértői vélemények összegyűjtése egy megfelelően megszerkesztett kérdőív segítségével, névtelenül történik.

27 GDSS hátrányok Költség Biztonság Technikai meghibásodások
Gyakorlat igény Tréning igény A kommunikáció félreértése

28 Költség Magasak lehetnek az infrastruktúra költségei Hardware Software
Hálózat GDSS terem

29 Biztonság GDSS eszközök bérlete esetén a szolgáltató emberei
Saját eszközrendszer használata esetén a kiszolgáló személyzet lehet potenciális veszélyforrás

30 Technikai meghibásodások
Áram kimaradás Hálózat szakadás Sávszélesség csökkenés Hardware hibák Software hibák Stb.

31 Gyakorlat igény A gyakorlat hiánya frusztrációt okoz
=> ritkább részvétel a csoportos döntésekben

32 Tréning igény A szituációktól függően különböző betanulási görbéken mennek végig a résztvevők

33 GDSS kategorizálás Tartalom – Alter féle hierarchia
Információfolyam – 1-4. szint

34 Alter féle DSS hierarchia
A probléma megoldás támogatásának foka Információ elemek kinyerése Egész file- ok analízise Riport készítése több file- ból A döntések következmény einek előrejelzése Döntés javaslatok Döntések meghozatala A problémamegoldó rendszer komplexitásának foka alacsony magas 8

35 Információfolyam I. 1. szint: Kapcsolat menedzsment – fizikai mechanizmus a résztvevők kommunikációjára a döntéshozatal során. 2. szint: Kommunikáció menedzsment – az információfolyam kiterjesztése az üzentek tárolása, válasz, továbbküldés, stb. lehetőségeivel.

36 Információfolyam II. 3. szint: Tartalom menedzsment – a dokumentumok intelligens továbbítása a résztvevők között. 4. szint: Folyamat menedzsment – a döntéshozatal aktív részeként pl. intelligenciával felruházva.

37 GDSS kapcsolatok CSCWS - Computer Supported Collaborative Work Systems
Tágabb, mint a GDSS Számos önálló és integrált rendszer tartozik ide

38 GDSS kapcsolatok I. Groupware Csoport software-ek brainstorming,
információgyűjtés, ötletek gyüjtése, szavazások, preferenciák aggregálása, konszenzus teremtés közös szerzőség

39 GDSS kapcsolatok II. Naptár szoftverek Elektronikus döntési termek
Delphi módszertan támogató rendszerek Workflow rendszerek Dokumentum menedzsment A Delphi módszert az USA-ban dolgozták ki az 1950-es években, hogy segítségével feltárják a tudomány fejlődésének jövőbeni fő irányvonalait, a várhatóan bekövetkező eseményeket és azok feltételezhető időpontját. A módszer lényege: az adott témában jártas szakemberek többfordulós megkérdezése, a szakértői csoport átlagvéleményének illetve az eltérő véleményeknek az elemzése. Az egyes fordulók során kapott eredmények visszacsatolásával a szakértők információt kapnak a szakmai közösség álláspontjáról, és ennek ismeretében lehetőségük van véleményük korrekciójára. A módszer jellemzője, hogy a szakértői vélemények összegyűjtése egy megfelelően megszerkesztett kérdőív segítségével, névtelenül történik. A Delphi-módszer (konszenzuson alapuló) becslés. A résztvevőknek bizonyos tapasztalatuknak kell lennie az adott területen, ahol a becslést el kell végezni. A folyamat fő lépései a következők: * Annak a meghatározása, pontosan mit kell megbecsülni; * A kiinduló feltételezések meghatározása; * a fentiek alapján a résztvevők tapaszatalataik alapján elvégzik a becslést; * Az egyes becsült értékek egymással való megosztása, megbeszélése után a csopot egyetértéssel közösen elfogadott értéket határoz meg, ami a becslés eredménye. A „WAVE” elnevezés az angol Weighted AVErage – súlyozott átlag – szavakból származik. A Delphi módszer továbbfejlesztett változata. A fentiekben leírt módon konszenzuson alapuló becslést végeznek a résztvevők, azzal a különbséggel, hogy nem egy értékre, hanem három értékre kell becslést adni: * a legjobb esetre BC (Best case)‏ * a legrosszabb esetre WC (Worst case)‏ * a legvalószínűbb esetre ML (Most likely)‏ A három értékből a \frac{( {BC} + {WC} + 4{ML})}{6} képlettel számítható a becslés eredménye.

40 Sokfaktoros döntéshozatal
Gyakori a sok fontos tulajdonság Multi-Factor Evaluation Process – ha mindegyik fontos tényezőnek megadható a súlya numerikusan Analytic Hierarchy Process (AHP) – ha nincs a döntéshozóknak kvantitatív preferenciájuk a tényezőkre vonatkozóan

41 Multi-Factor Evaluation Process
Súlyozott pontozás Minden tényezőnek súlyfaktora van Minden alternatíva tényezőihez pontok vannak rendelve A pontokat a faktorok súlyával szorozva összegezzük Kiválasztjuk a legnagyobb (súlyozott) pontszámot kapott alternatívát.

42 Analytic Hierarchy Process
Nehezen határozhatók meg a numerikus súlyok Páros összehasonlításon alapszik Egy adott hierarchia szinten páros összehasonlítást végzünk az alternatívák között Ebből létrejön egy pár-mátrix Generáljuk a súlyrendszert, kiszámítjuk a konzisztencia arányt (CR)‏ A hierarchiában felfelé haladva mindenütt végigcsináljuk A legfelső szinten kijön a végső pontrendszer

43 Condorcet paradoxon A: x >A y >A z B: y >B z >B x
C: z >C x >C y Arrow féle lehetetlenségi tétel Pontozásos módszerek Csoportos preferencia Többfordulós szavazás Egyik se működik! Moderátorok felelőssége

44 Condorcet módszer Az alternatívákat az összes lehetséges párosítás szerint megvizsgáljuk és azt az alternatívát tekintjük (Condorcet) győztesnek: amelyik minden párosítás szerint a döntéshozók többségének nyertese Ha ilyen nincs, akkor egyéb módszerek kerülhetnek szóba

45 Példa Condorcet módszerre I.
A (42 fő): m >A n >A c >A k B (26 fő): n >B c >B k >B m C (17 fő): k >C c >C n >C m D (15 fő): c >D k >D n >D m Egymás elleni eredmények táblázata ki lehet a Condorcet győztes?

46 Példa Condorcet módszerre II.
A (42 fő): m >A n >A c >A k B (26 fő): n >B c >B k >B m C (17 fő): k >C c >C n >C m D (15 fő): c >D k >D n >D m Egymás elleni eredmények táblázata ki lehet a Condorcet győztes?

47 Példa Condorcet módszerre III.
A (42 fő): m >A n >A c >A k B (26 fő): n >B c >B k >B m C (17 fő): k >C c >C n >C m D (15 fő): c >D k >D n >D m Egymás elleni eredmények táblázata alapján „n” a Condorcet győztes

48 Nincs mindig Condorcet győztes
A (36 fő): m >A n >A c B (33 fő): n >B c >B m C (31 fő): c >C m >C n Egymás elleni eredmények táblázata ki lehet a Condorcet győztes? Senki!

49 Borda-féle pontozásos módszer
A pontozásos szavazási módszerek megalapozója, amelyeknél az ordinális helyett kardinális (különbségeket, esetleg arányokat is figyelembevevő) skálán mérhetők a vélemények Pontozásos rangsorok + pontok aggregációja Pl.: 1. hely: 2 pont 1.hely: 1 pont 2. hely: 1 pont 2.hely: 1/2 pont 3. hely: 0 pont 3.hely: 1/3 pont

50 A Borda-féle módszer problémái
Előfordul, hogy a Condorcet győztes helyett mást hoz ki nyertesnek a Borda pontozás „x” pontszáma: 20 = (4×5 + 1•0), „y”-é 21 = (4×4 + 1×5), „z” pontszáma: 16 = (4×3 + 1×4), „u”-é 11 = (4×2 + 1×3), „v” pontszáma: 6 = (4×1 + 1×2), „w”-é 1 = (4×0 + 1×1). Tehát a pontozásos módszer szerint „y” nyert, pedig „x” a Condorcet győztes is, hiszen páronként összes vetélytársát legyőzi. (Éppen az ilyen anomáliák miatt tartotta Condorcet saját módszerét jobbnak mint Borda-ét.)‏

51 Arrow féle lehetetlenségi tétel
Bármik is legyenek egy csoport tagjainak preferenciái, a döntésaggregáló módszernek az összehasonlítandó opciókra vonatkozóan elő kell állítania a csoportos preferencia sorrendet. Ha egy csoport minden tagja az A opciót választja a B opcióval szemben, akkor a csoportnak szintén az A opciót kell preferálnia a B-vel szemben. A csoport preferenciája két opció között kizárólag a csoport tagjainak e két opció közötti választásától függhet. Nincs a csoportban diktátor, azaz olyan valaki, aki mindig érvényesíteni tudja a preferenciáit mások rovására is. Az előző négy feltétel egyszerre nem teljesülhet

52 Linkek DSS GDSS: http://www.banxia.com/demain.html
GDSS: p

53 Linkek 2 (Lullus)‏ Lullus http://en.wikipedia.org/wiki/Ramon_Llull