Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adatok a stratégia kialakításához Szternák György egyetemi tanár 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adatok a stratégia kialakításához Szternák György egyetemi tanár 2006."— Előadás másolata:

1 Adatok a stratégia kialakításához Szternák György egyetemi tanár 2006

2 BEVEZETŐ Az ezredforduló-váltás kínálta lehetőségek. A NATO-csatlakozás megvalósulása és az Európai Uniós csatlakozás adta lehetőségek. A korábbi előrejelzések ma már nem állják meg a helyüket. A hazai katonai- és más stratégiák hiánya már nehezen magyarázható. Az eddig megszerzett ismeretek felhasználása a várható adatok megadásához.

3 KÉRDÉSEK F Milyen lesz a világ 15 - 25 év múlva (globalizáció, univerzalizáció, homogenizáció stb.)? F Vannak-e általános emberi értékek, van-e minden ember számára boldogság? F Milyen lesz Európa 15 - 25 év múlva (Európai Unió, NATO vagy új szervezetek megjelenése)? F A jelenlegi politikai, gazdasági, védelmi szervezetek biztosította lehetőségek elegendők-e még? F Magyarország helye, szerepe a világ-, de elsősorban az európai folyamatokban?

4 KÉRDÉSEK F Mi van most? (helyzetkép, a diagnosztika tudománya) F Mi várható? (a prognosztika tudománya) F Mit szeretnénk? (választható lehetőségek, politikai, gazdasági stb.) F Mi legyen? (DÖNTÉS)

5 A kutatás módszere A geopolitika, a geostratégia elmélete és gyakorlata.

6 TÉRKÉP

7 A kutatás, kidolgozás módszere F A hazai és a nemzetközi (Szövetségi) tudományos eredmények felhasználása. F A politikai-, katonai felsővezetők, tudományos kutatók, szakemberek bevonása a kutató munkába. F Széles körű társadalmi vélemény- nyilvánítás. F Az anyagok megvitatása a parlamentben, majd törvényalkotás. F A kiadványok széles körű megismertetése.

8 A KUTATÁS TERÜLETEI F Európa F Amerikai Egyesült Államok F Észak-Amerika és Európa F Az Egyesült Államok, Európa és Japán F Oroszország F Kína F Kelet-Közép és Kelet-Európa F A világ más térségei

9 MEGJEGYZÉS v A vizsgált területektől és módszerektől eltérőek is lehetnek, ezek azonban még nem elég markáns hatásúak, esetleg nem tudományos értékűek. v Az elkövetkezendő 15 - 25 évben lehetnek olyan események is, amelyek alapján más következtetések vonhatók meg. v A vizsgálati módszerünk szigorúan a geopolitika és a geostratégia fogalom rendszerére épül, nem állami- és kormányszervezetek szempontjai érvényesülnek.

10 Hol lesz az Európai Unió határa? Hol húzódik a választóvonal a gazdagok és szegé- nyek, a rend és a szervezetlenség között? Hol lesz a kontinensen az új „Bársony Függöny”? Mi lesz Oroszországgal a kontinensen? A NATO-tag Törökország az Európai Unión kívül? Az európai védelem és a NATO? Az európai védelem és az Egyesült Államok? Az európai védelem és a NATO-tagállamok fegyver- zete, felszerelése, védelmi költségvetése? Az Európai Unió és a biztonság

11 A világ más térségei F további leértékelődése várható gazdasági és kereskedelmi szem- pontból; F az el nem kötelezettek mozgalma nem lesz jelentős; F a nagy országok (India, Brazília stb.) nem válnak nagyhatalommá; F bekapcsolódásuk a nemzetközi munkamegosztásba csekély lehető- ségű; F migrációs veszélyek, helyi háborúk, ellenőrizetlen fegyverkereske- delem, kábítószer-termelés és forgalmazás; F nukleáris fegyverek és hatalmi törekvések; F ellentétek a fejlett világgal (politikai, gazdasági, népesedési, szociális és vallási stb.)

12 Szomszéd országok F Azonos vizsgálati szempontok megfogalmazása mind a hét ország esetében. F A NATO- és az Európai Unió tagság teljesen új helyze- tet teremtett a korábbiakhoz képest. F A politikai, diplomáciai, gazdasági, kereskedelmi. környezetvédelmi és más kapcsolatok lehetősége (azonos érdekek és kölcsönös előnyök stb.). F A válságkezelés, konfliktus-megelőzés közös forgató- könyveinek jelentősége.

13 ENERGIATARTALÉK (év) F SZÉN 250 - 300 F KŐOLAJ 50 F FÖLDGÁZ 60 - 70 F URÁN 5000 F NAPENERGIA F SZÉLENERGIA Gyakorlatilag nem meghatározható F VÍZI ENERGIA Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit 2000. február 5.

14 ENERGIAFELHASZNÁLÁS (%-ban 2020 - 2030 között) F SZÉN 20 F KŐOLAJ 21 F FÖLDGÁZ 15 F ATOMENERGIA 20 F VÍZI ENERGIA 8 F NAPENERGIA 8 F BIOENERGIA 6 F EGYÉB 2 Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit 2000. február 5.

15 Szén, kőolaj, földgáz felhasználás ( év, %-ban) F 1970 80 F 2030 56 F 2050 50 F 2100 20 (napenergia: 40, atomenergia: 20, bioenergia: 15, vízi energia és egyéb 5) Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit 2000. február 5.

16 Szén, kőolaj, földgáz felhasználás (Szerkesztette: Szternák György) % 100 80 60 40 20 Év 190019502000 X X 2050 X X

17 A világ kőolajkészlete (milliárd tonna) SZAUD-ARÁBIA 36,2 EGYESÜLT ÁLLAMOK 3,5 OROSZORSZÁG 6,7 IRÁN 12,3 MEXIKÓ 4,1 VENEZUELA 10,5 IRAK 15,1 E. ARAB EMÍRSÉGEK 12,6 KUVAIT 13,3 Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat 2001.

18 A világ földgázkészlete (trillió köbméter) OROSZORSZÁG 48,14 EGYESÜLT ÁLLAMOK 4,74 KANADA 1,81 ALGÉRIA 3,69 INDONÉZIA 2,05 IRÁN 23.05 ÜZBEGISZTÁN 1,87 SZAUD-ARÁBIA 5,79 MALAJZIA 2,31 E. ARAB EMIRSÉGEK 6,10 Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat 2001.

19 Magyarország villamos energia termelése (megawatt) Ajka 132,0 Inota 232,0 Borsod 137,0 Tiszapalkonya 250,0 Tisza II. 860,0 Kelenföld 197,0 Kőbánya 21,9 Újpest 9,6 Angyalföld 9,7 Kispest 24,0 Összesen: 7.508,9 MW Duna 2206 Paks 1840 Mátra 824 Pécs 190 Sajószöged 120 Litér 120 Bánhida 100 Oroszlány 235 Tatabánya 33,7 (Forrás: Mayer György: Átalakulás előtt az energiaszektor, MTA Budapest)

20 Az ivóvíz (II. Víz Világfórum Hága, 2000. március) F 2025-ben a világ felén súlyos édesvízhiány, F 400 millió ember nem jut ivóvízhez, F a vízkészlet 2,5 %-a édesvíz a többi tengervíz, F az ivóvíz stratégiai nyersanyaggá válik (Közel-Kelet), F Törökország - Szíria - Irak - Irán ellentéte, F Kína - Tibet ellentéte, F Egyesült Államok - Mexikó ellentéte, F Kazahsztán, Üzbegisztán - az Aral-tó vidéke,

21 F kevesebb mint 500 köbméter /fő/ év teljes vízhiány, F 500 - 1000 köbméter /fő/év krónikus vízhiány, F 1000 - 1700 köbméter /fő/év vízhiány, F 1700 köbméter /fő/év elegendő víz, - a határfolyók vízmegosztása, - a gátak építése sem jelent végleges megoldást, - a tengervíz sótalanítása, Az ivóvíz (II. Víz Világfórum Hága, 2000. március)

22 A Föld felmelegedése F a Föld további 1,5 - 5,5 fokos felmelegedése, F az óceánok szintje 60 - 80 cm-rel megemelkedik, F Golf-áramlat megszűnése, F Európa hőmérséklete jelentősen lehűl, F hazai csapadékmennyiség 60 - 70 mm-rel csökken, F napfényes órák száma növekszik - aszályos évek,

23 Az élet minősége (szociális biztonság) 1) az életminőséggel kapcsolatos kutatások megnövekedett szerepe, 2) egyensúlytalanság a népességszaporulat és a népesség- fogyás között, 3) az egészségügyi ellátásra 300-400 USD/fő összeget költünk évente, 4) az életminőség folyamatos romlása: környezeti ártal- mak, egyéni életmód zavarai, az összetartozás hiánya, kilá- tástalanság, céltalanság, 5) az átlag életkor 70,6 év 6) az egészségügyi ellátásban tovább romlik a „gyógyu- lási esélyegyenlőség”,

24 Kábítószer kereskedelem (Forrás: World Drug Report 2000. kilogramm) 1995 510,6 1996 1137,2 1997 2136,4 1998 748,9 1999 176,8 2000 790,6

25 Menekültek a világban (ezer fő) Mexikó 100 Kolumbia 900 Sierra Leone 1600 Libéria 900 Guinea 420 Elefántcsontpart 300 Algéria 165 Ciprus 265 Törökország 2000 Azerbajdzsán 500 Palesztina 3000 Forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság 2000. december.

26 Menekültek a világban (ezer fő) Irak 1000 Irán 2000 Afganisztán 1200 Nepál 115 Myanmar (Burma) 1000 Thaiföld 150 Sri Lanka 1000 India-Pakisztán 1200 Szudán-Etiópia 800 Angola 1200 Bosznia-Hercegovina 2000 Koszovó 1200 Forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság 2000. december.

27 Keresztény - muzulmán fegyveres ellentét F Pakisztán 146,5 (m 90 %, k 2,5 %, e 7,5 %) F Szudán 28,9 (m 69 %, k 13 %, e 18 %) F Nigéria 113,8 (m 45 %, k 45 %, e 10 %) F Fülöp-szigetek 74,7 (m 5 %, k 85 %, e 10 %) F Indonézia 211,8 (m 85 %, k 8 %, e 7 %) Forrás: Le Monde 2000. december. Magyarázat: 146,5 lakosság millió fő m=muzulmán k=keresztény e=egyéb

28 A legsúlyosabb keresztényüldözés (Forrás: Le Monde 2001. február 17.) F Nigéria 45 %, 55 millió fő F Irán 2 %, 100000 fő F Kína 3,2 %, 40 millió fő F Szudán 13 %, 4 millió fő F Pakisztán 1,6 %, 2 millió fő F India 2,3 %, 19 millió fő F Vietnam 8 %, 6 millió fő (Keresztények aránya a lakossághoz viszonyítva %-ban)

29 Fegyveres konfliktusok a világban 2000-ben (The Economist 2000. December) F Mexikó F Kolumbia F Jugoszlávia F Törökország F Bissau-Guinea F Sierra Leone F Elefántcsontpart F Ciprus F Izrael F Irak F Eritrea F Etiópia F Szomália F Csecsenföld F Afganisztán F Pakisztán F Indonézia F Mianmar (Burma) F Sri Lanka F Comore-szigetek F Ruanda F Kongó

30 Csatlakozásunk Nyugat-Európához (vasút) V. V/B. V/C. X/B. IV. V. IV.

31 Csatlakozásunk Nyugat-Európához (közút) V/B. V/C. IV. X/B. IV. V.

32 Autópályák és autóutak (A kormány terve szerint 2030-ban) V/B. V/C. IV. X/B. IV. V.

33 Egyesült Államok 65 Svédország 63 Svájc 51 Norvégia 51 Dánia 48 Hollandia 42 Finnország 38 Nagy-Britannia 36 Németország 34 Japán 32 Franciaország 29 Belgium 27 Spanyolország 16 Olaszország 16 Magyarország 16 Az információs és tudásalapú társadalom (100 főre jutó számítógépek száma 2000-ben, db) Forrás: Glóbus MTI Rt. Sajtóbank

34 A családok számítógép- és internetellátottsága Magyarországon régiónként 2000-ben (% - ban, számítógép/internet) Közép-Magyarország 17,6 / 3.5 Közép-Dunántúl 15,5 / 1,4 Nyugat-Dunántúl 15,0 / 2,4 Dél-Dunántúl 12,8 / 0,9 Észak-Magyarország 11,1 / 1,0 Észak-Alföld 11,3 / 1,5 Dél-Alföld 10,8 / 2,0 Átlag: 13,4 / 1,8 Forrás: MTI Rt. Sajtóbank 2001. március

35 A regisztrált munkanélküliek száma (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2001-ben) Közép-Magyarország 41.182 Észak-Magyarország 83.871 Észak-Alföld 90.751 Dél-Alföld 55.352 271.156 fő Közép-Dunántúl 33.539 Nyugat-Dunántúl 23.018 Dél-Dunántúl 44.696 101.253 fő 372.409 fő

36 A megyei jogú városok rangsora (Forrás: Rechnitzer János tanulmánya 2001. MTA Budapest) NYERTESEK Székesfehérvár Győr Szombathely Dunaújváros Veszprém Eger FELZÁRKÓZÓK Debrecen Sopron Pécs Nyíregyháza LESZAKADÓK Zalaegerszeg Szolnok Szeged Szekszárd VESZTESEK Tatabánya Nagykanizsa Salgótarján Kecskemét Miskolc Kaposvár Békéscsaba Hódmezővásárhely

37 A nagyobb városokban lakók száma (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal) Budapest 1.800.000 Debrecen 203.000 Győr 127.000 Kecskemét 106.000 2.940.000 fő Miskolc 172.000 Nyíregyháza 112.000 Pécs 157.000 Szeged 158. 000

38 Békéscsaba 63.430 Eger 57.290 Kaposvár 66.410 Salgótarján 43.950 617.010 fő Szekszárd 35.090 3.557.010 fő Szolnok 75.960 Szombathely 81.230 35,4 % Tatabánya 71.700 Veszprém 61.530 Zalaegerszeg 60.420 A nagyobb városokban lakók száma (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

39 Megjegyzések F a társadalom tagjainak hite az értékrendszerekben, eltökéltsége azok megvalósításában; F a „demográfiai bomba” hatása a világ gazdasági, kereskedelmi, szo- ciális, migrációs és más folyamataira; F fejlett és fejletlen országok közötti ellentmondás további növeke- dése; F a demokratikus intézmények nemzeti keretek közötti működésének hátránya; F a környezetrombolás tovább növekedésének veszélye (daganatos megbetegedések). F az összességében nem ellenőrizhető tömegpusztító fegyverek használatának veszélye.

40 Felhasznált irodalom Balogh András: A világ 2000 után (Európa Ház Budapest 1999.) Kissinger, Henry: Korszakváltás az amerikai külpolitikában (PANEM - GRAFO)


Letölteni ppt "Adatok a stratégia kialakításához Szternák György egyetemi tanár 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések