Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK (VÁZLATALBUM) 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK (VÁZLATALBUM) 2006."— Előadás másolata:

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK (VÁZLATALBUM) 2006

2 2 A vázlatalbumot készítette: Kiss Zoltán László Kolossa Sándor Pix Gábor Szternák György Tóthné Szternák Nóra Lektorálta: Padányi József Felelős kiadó: Prof. dr. Szabó Miklós akadémikus, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora Megjelent a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Kiadó gondozásában Igazgató: Veverka László Felelős szerkesztő: dr. Hajdú István ezredes Készült a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nyomdájában, 200 példányban Felelős vezető: Kardos István

3 3 A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése Európa helyzete VÁLSÁG

4 4 A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése Magyarország helyzete a NATO és az Európai Unió kibővítése után

5 5 A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése Európa helyzete a NATO kibővítése után

6 6 A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése Európa helyzete az Európai Unió kibővítése után

7 7 NEMZETKÖZI HADTUDOMÁNYI KIHÍVÁSOK a háborús és nem háborús katonai műveletek elmélete és gyakorlata, kockázatok, katasztrófák, veszélyek és válságok, terrorizmus és a terrorizmus elleni harc kérdései, a modern haderő kialakítása, fejlesztése és működtetése, a korszerű haderő fenntarthatósága, a védelmi szektor működtetése, környezetvédelem.

8 8 A HAZAI HADTUDOMÁNY ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK nemzetközi folyamatok, kihívások, kockázatok, veszélyek, hazánk geopolitikai, geostratégiai helyzetének elemzése, a szakmai hitelesség igazolása, a korszerűsítés szükségességének bizonyítása, a nemzetközi megjelenés lehetőségei, a fejlesztés lehetséges irányai.

9 9 BIZTONSÁG-ÉRTELMEZÉSEK LEHETSÉGES SZINTJEI Egyén biztonsága Társadalmi biztonság Nemzeti/ állami biztonság Európa biztonsága Globális ökológiai rendszer biztonsága

10 10 JELLEMZŐ BIZTONSÁG-VÁLTOZATOK gazdasági BIZTONSÁG politikai jogi katonai környezeti személyi technológiai nemzetközi integrációs közbiztonság pénzügyi

11 11 Az állami szintű biztonság feltételei a védelemre felkészült és működőképes államigazgatás, a védelem anyagi igényeit biztosító gazdaság, a jól működő polgári védelem, a közreműködő és áldozatokat vállaló társadalom, a biztonsági- és rendvédelmi szervezetek, szolgálatok. a fegyveres erő,

12 12 A biztonságérzetre ható elemek (az Európai Unió tagállamaiban, %-ban) munkanélküliség 50 gazdasági helyzet 27 bűnözés 23 egészségügyi rendszer 17 infláció 16 bevándorlás 14 nyugdíjak 11 terrorizmus 10 adórendszer 7 oktatási rendszer 7 lakáshelyzet 5 környezetvédelem 4 kül- és védelempolitika 2

13 13 Lehetséges konfliktusok a szokásjogok, vallási- és más hagyományok megsértése, a polgári jog vétkes megsértése, bűncselekmény elkövetése, a szervezett bűnözés, felkelés, lázadás, zendülés, terrorcselekmények (terrorizmus), gerillaháború, polgárháború, hagyományos háború, nukleáris háború,

14 14 A konfliktusok valószínűsége Pusztító hatás Nukleáris háború Hagyományos háború Alacsony intenzitású konfliktusok Bekövetkezés valószínűsége %-ban 50 0

15 15 Nem háborús katonai műveletek Az ENSZ felosztása alapján Békefenntartás Békekikényszerítés Béketeremtés Békeépítés Humanitárius segítségnyújtás

16 16 A NATO katonai műveletei 5. cikkely szerinti kollektív védelmi műveletek a tagállamok területén. Nem 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek, elsősorban a tagállamok területén kívül.

17 17 Nem háborús katonai műveletek A NATO felosztása alapján Humanitárius műveletek Katasztrófák következményeinek felszámolása Kutatás-mentés Nem harci jellegű kiürítés Terrorizmus elleni harc Légtérellenőrzés Felderítő műveletek Információs műveletek Pszichológiai műveletek Katonai segítség és támogatás a polgári hatóságoknak Szankciók érvényesítésének támogatása

18 18 A kollektív védelemhez kapcsolódó válságreagáló műveletek a) Válságreagáló művelet végrehajtása, amikor a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen a hírszerzés és a felderítés jelzi a támadás valószínűségét. (A hírszerzés és a felderítés ekkor feladatot kap a teljes körű információszerzés- re.) b) Válságreagáló művelet végrehajtása, amikor a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen fennáll a támadás veszélye. (A felderítési adatok további pon- tosítása szükséges.) c) Válságreagáló művelet végrehajtása a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen várható támadás esetén. (A felderítési adatok megerősítették a támadás lehetőségét.) d) Válságreagáló művelet végrehajtása a Szövetséget vagy valamelyik tag- államát ért támadás, terrorcselekmény esetén. e) Válságreagáló művelet végrehajtása a támadás-, a terrorcselekmény- és a katasztrófa következményeinek felszámolására.

19 19 A NATO célkitűzései A válságreagáló műveletek végrehajtásával hozzájárulni a feszültségek csökkentéséhez, megakadályozni a válságok és konfliktusok kialakulását, amelyek a tagországok biztonságát fenyegetik. Hatékonyan kezelni a kialakult válságokat a partnerországok bevonásával. A válsághelyzettel összhangban folyamatosan biztosítani a polgári és a katonai készenlétet. Fegyveres konfliktus esetén a tagországok megvédése, az agresszor minden körülmények közötti megfékezése és visszavonulásra kényszerítése.

20 20 Nem háborús katonai műveletek Összhaderőnemi doktrína (tervezet) alapján A szövetségben egyeztetett feladatok Békeműveletek Humanitárius műveletek Kutató-mentő műveletek Többnemzeti szinten egyeztetett feladatok Válságreagáló műveletek Kábítószer ellenes műveletek Kitelepítés Polgári hatóságok támogatása Humanitárius műveletek Fegyverzetellenőrzés Terrorizmus elleni harc Szankciók érvényesítésének katonai támogatása

21 21 Nem háborús katonai műveletek Béketámogató műveletek: konfliktus megelőzés, béketeremtés, békekikényszerítés, békefenntartás, békeépítés és humanitárius műveletek. Humanitárius műveletek: nem béketámogató művelet keretében végrehajtott feladatok. Kutató-mentő műveletek: (MC 327/2 NATO Military Policy for non-Article 5 Crisis Response Operations)

22 22 Válságreagáló műveletek Egy integrált katonai műveleti rendszer, amely magába foglalja a megelőzést, a gyors intézkedést, az ellentevé- kenységeket és a szükséges biztonsági lépések megtételét. Az egész tevékenység a politikai ellenőrzés mellett kerül végrehajtásra. Ezt a jogkört a Szövetségben az Észak- atlanti Tanács gyakorolja. A kijelölt erők kiképzése során fontos mozzanat a civil- katonai kapcsolatok legfontosabb szabályainak a megis- mertetése, a katonák pszichológiai felkészítése.

23 23 Válságreagáló műveletek Olyan tevékenységek, melyek során a katonai képességeket a harci műveletektől eltérő céllal alkalmazzák olyan helyzetben, amikor a békés körülményeket egy lehetséges összecsapás, vagy konfliktus veszélye fenyegeti. Ilyen helyzetekben a béke helyreállítására vagy a helyzet stabilizálására – ha lehetséges, akkor a fegyveres beavatkozást kerülve – katonai erőt alkalmaznak.

24 24 Válságreagáló műveletek A válságreagáló műveletek szinte valamennyi formájában egyre több polgári- és humanitárius szervezet vesz részt. A béketámogató hadműveleteket elfogadó államok, kormányok többsége rendelkezik olyan humanitárius szervezetekkel, amelyek várhatóan segítségére lesznek a kontingenseknek. Ezt a helyzetet “polgári-katonai együttműködésnek” (Civil-Military Cooperation) nevezzük, és a válságreagáló művelet fontos feltételének tekintjük.

25 25 Válságreagáló műveletek A válságreagáló műveletek legjobban úgy jellemezhetők, mint egy többfunkciós hadművelet, amely felöleli mind- azokat a politikai, katonai és civil tevékenységeket – össz- hangban a nemzetközi joggal – amelyek a kinyilvánított szövetséges célkitűzések értelmében hozzájárulnak a konfliktus megelőzéshez és a válságkezeléshez.

26 26 Válságreagáló műveletek A válságreagáló műveletek olyan többnemzeti, összhade- rőnemi műveletek, melyekben összhangban a nemzetközi joggal, a Szövetség a tagjai politikai, gazdasági és katonai erőforrások együttes alkalmazásával erőfeszítéseket tesz- nek a konfliktusok megelőzésére, az ellentétek feloldására és a válságok kezelésére.

27 27 Válságreagáló műveletek A nem az 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek felölelik a Szövetség által, és részvételével végrehajtott hadműveletek teljes spektrumát, beleértve a békeműve- leteket, amelyek az elhatározottságot követelő béke kikényszerítéstől leginkább a katonai megelőzés és egyéb tevékenységekig terjednek, amint azt az Észak-atlanti Tanács meghatározza.

28 28 A felsorolt fogalmak vizsgálatából követ- keztetésként levonható, hogy a korábban alkalmazott válságkezelő, konfliktus meg- előző rendszer belső tartalmát bővítette ki a NATO, amikor a válságreagáló műveletek- kel kapcsolatos kérdésekben állást foglalt.

29 29 Alapdokumentumok MC 327/2, NATO Military Policy for NON Article 5 Crisis Response Operations, 29 Aug. 2001, MC 411/1, NATO`s Crisis Response System (NCRS) Policy Guidelines, C-M 2001/63, NATO Military Policy on Civil-Military Cooperation (CIMIC), 6 July 2002, MC 343/1, NATO Military Assistance to International Disaster Relief Operations (IDRO), 14 Marc 2002.)

30 30 A válságreagáló műveletek alapelvei célkitűzés (tárgyilagosság), állhatatosság, egységes parancsnoki rendszer, egységes erőkifejtés, hitelesség, a műveletek átláthatósága, az erők megóvása (biztonság), rugalmasság,

31 31 A válságreagáló műveletek alapelvei az együttműködés elősegítése és elfogadása, pártatlanság, az erő alkalmazása, kölcsönös tisztelet, a művelet szabadsága, törvényesség, jogi felhatalmazás a művelet végrehajtásához, a művelet politikai ellenőrzése, Forrás: Non-Article 5 Crisis Response Operations, AJP – 3.4.

32 32 A válságreagáló műveletek összetevői készenlét, vezetés és irányítás, helyzetelemzés, tömegpusztító fegyverek elleni védelem, felderítés, információs műveletek, pszichológiai műveletek, rádióelektronikai harc,

33 33 A válságreagáló műveletek összetevői tömegtájékoztatás, civil – katonai együttműködés, az erő alkalmazása, a fegyveres erőszak kezelésének szabályai, fogadó nemzeti támogatás, logisztikai műveletek, összekötő csoportok, siker.

34 34 A válságreagáló műveletek jellemzői A digitális jelátvitel és a számítástechnika fejlődése megteremtette a nagy pontosságú fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének lehetőségét. Napjainkban ezek az eszközök a korszerű fegyveres erők valamennyi haderőnemében és a meghatározó fegyvernemeinél megtalálhatók. Ez a körülmény alapjaiban megváltoztatta a fegyveres küzdelem valamennyi formája megvívásának módját, körülményeit és időtartamát. A cél felderítése, értékelése; a cél kiválasztása, pusztítása; a csapás eredményének ellenőrzése egységes rendszerben történik. Ennek a rendszernek két alapvető eleme (alrendszere) van: a hálózat alapú hadviselés (Network Centric Warfare) és a hatásalapú katonai műveletek (Effective Based Operations).

35 35 A válságreagáló műveletekhez kapcsolódó nemzetközi szervezetek Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Európai Unió, Észak-atlanti Partnerségi Tanács és, más, nem kormányzati nemzetközi szervezetek.

36 36 A NATO átalakítása A cél, hogy a Szövetség a megváltozott biztonsági környezetben képes legyen az új típusú kihívásoknak megfelelni: képesség, küldetés, szervezet; védelmi tervezés, haderőfejlesztés, közös kiadások; új szerep vállalása; valódi transzatlanti stratégia.

37 37 A NATO átalakítása Az átalakítás meghatározó eleme: A NATO Reagáló Erő (NATO Response Force) Feltétele: technológiai változtatás (korszerűsítés), humán erőforrások megújítása, szervezeti változtatások, határokon kívüli telepíthetőség.

38 38 A NATO parancsnoki rendszere

39 39 NATO Válságreagáló Rendszer NATO's Crisis Response System (NCRS) A NATO válságreagáló rendszere: biztosítja a válságreagáló erők magas készenlétben tartását, a művelet folyamatos támogatását, bárhol is kerüljön arra sor. A műveletek végrehajtásában nem NATO tagállamok is részt vehetnek, ha a válságreagáló műveletek végrehajtásának elveit elfogadják.

40 40 NATO Válságreagáló Rendszer NATO's Crisis Response System (NCRS) A NATO válságreagáló rendszerének elemei: megelőző rendszabályok, válságreagáló lépések, ellen meglepés és ellen agresszió, valamint az erők készenlétének fokozása. Az elemek együttes vagy külön-külön történő alkalmazása biztosítja a tagállamok számára a hírszerzés, a felderítés teljes rendszerének alkalmazását, az információ megszer- zését a válságövezet politikai, gazdasági és más jellemzői- ről, ennek alapján az erők készenlétének meghatározott ideig történő fenntartását. Továbbá rendszabályokat célszerű kidolgozni a meglepés és az agresszió megelőzésé- re a tagállamok vagy a műveleti erők ellen a válságkörzet- ben, valamint a válságreagáló erők meglepetésszerű alkal- mazására.

41 41 NATO Válságreagáló Rendszer (kézikönyv) Az Észak-atlanti Tanács ajánlja a kézikönyv alkalmazását a tagállamok védelmi- és más minisztériumainak is felhasználásra, a nemzeti rendszabályok kiegészítésére.

42 42 NATO Válságreagáló Rendszer (kézikönyv) A kézikönyv nyolc fejezetből áll: 1) Általános információk válságreagáló rendszerről, annak politikai hátteréről, valamint a kézikönyv használatáról. 2) A diplomáciai, gazdasági, katonai megelőző lehetőségek, lépések felsorolása, azok tartalmi jellemzői. 3) A válságreagáló rendszer teljes katalógusa, az egyes lépések, intézkedések teljes kifejtése, azok egymáshoz kapcsolódása. 4) A meglepés elleni védelem tartalma, a védelmi és támadó jellegű intézkedések felsorolása. 5) Az agresszió elleni védelem intézkedéseinek felsorolása, szervezése, azok tartalma. 6) Az összefüggések bemutatása a válságreagáló rendszer és a készültségi fokozatok tartalma között. 7) Gyakorlati tudnivalók a válságreagáló kézikönyv használatához a kézikönyvet alkalmazó parancsnokságok és törzsek számára. 8) Általános információk hat megszervezett, begyakorolt, szimulált feladat alkalmazásához a válságreagáló rendszer sikere érdekében (gyakorló feladatok).

43 43 NATO Válságreagáló Rendszer (kézikönyv) A kézikönyv az általános használat megkönnyítése érdekében hét mellékletet tartalmaz, amelyek hasznos tudnivalókkal látják el az alkalmazókat: a) Tudnivalók az elrettentés és a kollektív védelem elméletéről és gyakorlatáról. b) A nem 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek felsorolása: béketámogató műveletek, a NATO vezette kivonási műveletek. c) A nem harci kivonási műveletek. d) Tengeri szankciók és kikényszerítések elősegítése érdekében végrehajtott műveletek. e) A terrorizmus elleni védelem és harc. f) A tömegpusztító fegyverek elleni védelem. g) A válságreagáló műveletek végrehajtásának következményei.

44 44

45 45 A válságreagáló központ működése (elvi vázlat) Elemzés Értékelés D Ö N T É S Feladatszabás Visszacsatolás VÁLSÁG Válságreagáló erők TÁJÉKOZTATÁS Felderítés Hírszerzés Információk

46 46 Helyzetelemző központ (NATO SITUATION CENTER) Észak-atlanti Tanács Védelmi Tervező BizottságKatonai Bizottság Helyzetelemző Központ Szolgálati csoportok Támogató csoportok Híradó csoportok Információvédelem Információ Felderítés Hírszerzés Információ Felderítés Hírszerzés A központ szükség esetén csoportokkal és személyekkel bővíthető.

47 47 Helyzetelemző központ (NATO SITUATION CENTER) Gyűjti és értékeli a felderítési adatokat. Biztosítja az adatok zárt rendszerben történő áramlását. Felügyeli és működteti a híradóközpontot. Információkat szolgáltat a „jogosultak” részére. Támogatást nyújt a döntés-előkészítéshez.

48 48 Felderítés A felderítéssel szemben a következő követelményeket kell támasztani: a) Segítse a döntéshozókat a direktívák kialakításában. Határozza meg a válságreagáló művelet végrehajtásának politikai, katonai kockázatait. b) Az összes lehetséges adatot, információt adja meg a műveletekben részt vevő erők felkészítéséhez, az erők és eszközök megóvásának legteljesebb lehetőségéhez. c) A szembenálló felekről adjon információkat a sikeres szétválasztáshoz és a tűzszüneti feltételek megteremtéséhez. d) Különösen fontos, a saját csapatok védelme érdekében, hogy az összes lehetséges információt szerezze be, azokat folyamatosan értékelje és továbbítsa a felhasználókhoz és a döntéshozókhoz.

49 49 A válságreagáló műveletek A válságkezelés folyamata a következő mozzanatokra osztható: 1) A válság előrejelzése a vizsgálatok eredményei, következtetések alapján. 2) A válsághelyzet vizsgálata, a válság lehetséges és valós hatása az ország és a Szövetség biztonságára. 3) Az Észak-atlanti Tanács, a Védelmi Tervező Tanács tevékenysége, a lehetséges válaszok vizsgálata és az ajánlások megfogalmazása a fegyveres erők számára. 4) A direktívák tervezése az Észak-atlanti Tanács és a Védelmi Tervező Tanács ülésein, azok végrehajtása a kijelölt erők által (válságreagáló műveletek). 5) A béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése, helyreállítása.

50 50 Az előzetes direktíva tartalma (változat) a válságreagáló művelet mandátuma (felhatalmazás), a válságreagáló művelet fajtája, formája, célkitűzés, politikai, katonai véghelyzet, feladat, a válságreagáló művelet jellemzői, korlátozások, a fegyveres erő alkalmazásának szabályai, a végrehajtás várható időtartama, a válságreagáló művelet logisztikai támogatása, civil – katonai együttműködés.

51 51

52 52 A válságreagáló műveletek folyamata 0. fázis: Ebben az elő-fázisban kialakul az a környezet, amely konfliktusra hajlamos, és amelyben megtalálható lehet többek között a társadalmi-gazdasági, etnikai és/vagy vallási ellentét és erőszak. Ennek a környezetnek az alapos elemzése hozzájárulhat a válság kiváltó okainak pontosabb megértéséhez.

53 53 A válságreagáló műveletek folyamata 1. fázis: Egy viszonylag stabil időszakból egy kiváltó esemény, például egy államcsíny, politikai gyilkosság és/vagy megkülönböztető politikák hatására, amelyek emberi szenvedést idézhetnek elő, súrlódások alakulhatnak ki, amelyek nemzetközi szintű aggodalmat váltanak ki. A helyzetet esetleg külsőleg vagy emberi jogi megfigyelők kiküldésével vagy a már helyszínen tartózkodó hosszú távú nemzetközi fejlesztési ügynökségek által figyelemmel lehet kísérni, és a kormányok, segélynyújtó ügynökségek mozgósíthatják erőforrásaikat a szenvedés enyhítésére és a fejlődés előmozdítására. Ha a helyzet tovább romlik, akkor a veszélyhelyzeti segítségnyújtó ügynökségek megjelenhetnek a helyszínen, remélve, hogy leküzdhetik az emberi szenvedést kiváltó küszöbön álló válságot, és lehetővé tehetik, hogy a hosszú távú segély és fejlesztés éreztesse hatását. Ezek a tevékenységek magukra irányíthatják a média fokozott figyelmét, és arra kényszeríthetik a nemzetközi közösséget, hogy nagyobb figyelmet szenteljen a kialakuló válságnak.

54 54 Megelőző intézkedések Felkészültség fokozása Diplomáciai kezdeményezések Közbenjárás, közvetítés és békéltetés A média felhasználása Megfigyelés Hírszerzés Kémelhárítás Figyelmeztetések és más kezdeményezések Gazdasági kezdeményezések Kulturális, tudományos és sportkapcsolatok Katonai kapcsolatok Utazási korlátozások Bizalom és biztonságépítő intézkedések és szerződések

55 55 Megelőző intézkedések Gyakorlatok és kiképzés végzése A szárazföldi, tengeri és légi haderők korai telepítése Készültség fokozása Polgári tervezés Katonai tervezés Felderítés, helyszín felmérése Humanitárius segítségnyújtás Humanitárius segítségnyújtás katonai segítése, védelme Jelentős intézkedések a fenyegetett államok támogatására Jelentős gazdasági lehetőségek biztosítása Külföldi társaságok elleni szankciók Állampolgárok visszatelepítése és külföldi érdekeltségek kiürítése

56 56 A válságreagáló műveletek folyamata 2. fázis: Ha a nemzetközi közösség úgy dönt, hogy a válság többé már nem fékezhető meg katonai beavatkozás nélkül, akkor a NATO felhatalmazást kaphat a cselekvésre és egy NATO katonai erő vonultatható fel PSO művelet végrehajtásához, amelynek lehet békefenntartó (az átmeneti folyamatot támogató) vagy békekikényszerítő (a konfliktus terjedését megakadályozó) formája. A gyors felvonulással a Szövetség elégséges méretű haderőt sorakoztathat fel ahhoz, hogy stabilizálja a biztonsági helyzetet. Habár a katonai küldetés elsőbbséget élvezhet ebben a szakaszban, a tervezést és a hadművelet lefolytatását szorosan összehangolnák más ügynökségek tevékenységeivel. Szükség szerint Többnemzeti Specializált Egységek (MSU-k) és polgári rendőrségi (CIVPOL) egységek szintén felvonulhatnak ebben a szakaszban. Ahogy a biztonsági helyzet stabilizálódik a fegyveres erő megkezdheti a visszavonulást, miután megteremtette más ügynökségek számára a feltételeket, hogy a műveletet egy önmagát fenntartó békével jellemzett végállapot felé fejlesszék tovább.

57 57 Válságreagáló műveletek folyamata 3. fázis: Miután a biztonsági helyzet kellő mértékben stabilizálódik egy erőszakmentes átalakulási folyamat révén és a CIVPOL képes megbirkózni a jogállamiság fenntartásával, a fő Béketámogató Erő (PSF) visszavonulhat, de az MSU egységeknek esetleg a helyszínen kell maradniuk ennek a fázisnak a végéig. Elképzelhető, hogy a veszélyhelyzeti segítségnyújtó ügynökségeknek tovább kell folytatniuk tevékenységüket az emberi szenvedés csökkentése érdekében.

58 58 Válságreagáló műveletek folyamata 4. fázis: Amint a veszélyhelyzeti segítségnyújtásra többé már nincs szükség, hosszabb távú segélynyújtó és fejlesztési ügynökségek folytatják a munkát, hogy a befogadó nemzet képességeit felfejlesszék az önfenntartáshoz. A békefenntartás végállapota az önfenntartó béke, amely nem igényel különleges nemzetközi erőfeszítést a szokásos fejlesztési segélyen és segítségnyújtáson túl.

59 59 Katonai szerepkör Polarizáció csökkentése; monitoring ill. béke- egyezmény létrehozása, betartásának ellenőrzése a felek beleegyezésével Erőszak megszüntetése a béke helyreállítása, fenntartása ill. a mandátumban rögzített feltételek teljesítésének kikényszerítése végett – akár katonai erővel ill. elrettentéssel Szegregáció minimalizálása; diplomáciai erőfeszítések tűzszünet ill. békés megállapodás létrehozása végett (jószolgálati hivatalok, mediáció, megbékélési folyamat, diplomáciai nyomás, izoláció, szankciók) A konfliktus-kezelés skálája válságreagáló műveletek során Civil szerepkör Újraépítés, (politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi) struktúrák építése politikai megállapodások megszilárdítása; konfliktus okainak felszámolása érdekében békekikényszerítés béketeremtés békefenntartás békeépítés

60 60

61 61 A válságreagálás tervezésének folyamata

62 62 A válságreagálás tervezésének folyamata

63 63 A válságreagálás tervezésének folyamata Szükség esetén a párhuzamos tervezési módszer kerül alkalmazásra.

64 64 A válságreagálás tervezésének folyamata A válságreagáló, művelet tervezése során pontosan meg kell határozni a feladatot, a politikai végállapot alapján a katonai végállapotot. Másképpen, a válságreagáló művelet befejezésekor milyen katonai célokat kell teljesíteni? A válságreagáló művelet tervezésekor kiemelt jelentősége van — a politikai és a katonai végállapot szempontjából – a súlypontnak, a döntő pontoknak és a hadműveleti vonalaknak.

65 65 A válságreagálás tervezésének folyamata Súlypont: a művelet valamennyi szintjén — hadászat, hadművelet, harc — létezik, amelyet a műveletek középpontjaként is megfogalmazhatunk. Más megközelítésben, a súlypont lehet ismertetőjegy, képesség, helyszín, amely a katonai erőből származtatható. A súlypont tartalmának tisztázása egyik legfontosabb feladata a tervezőknek a válságreagáló műveletek előkészítése során. Gyakorlati tapasztalatok alapján a súlypont magában foglalhatja: az erők tömegét, a vezetés rendszerét, az erőkhöz tartozó közvéleményt, a nemzeti (politikai) akaratot. A válságreagáló műveletek tervezésének, a műveletet irányító (vezető) parancsnok elgondolásának lényege felismerni a súlypontot, meghatározni a sebezhetőség kritikus pontjainak a gyengítését (pusztítását) a leggazdaságosabb módon. Ezt a feladatot úgy lehet eredményesen végrehajtani, hogy közben védelmezzük a saját súlypontunkat és döntő pontjainkat.

66 66 A válságreagálás tervezésének folyamata Döntő pontok: a súlypont legfontosabb elemei, létezhetnek térben, időben és az információs környezetben. A döntő pontok jellemzőinek ismerete fontos információ a műveletet vezető parancsnok számára az ellenséges erőkről, és ez hatással van a művelet sikerére. A művelet tervezése során valamennyi döntő pont elemzése (értékelése) szükséges, mert ezek lesznek a teljesítendő közbeeső célok. Ezeknek megfelelően célszerű elosztani az erőket és az erőforrásokat.

67 67 A válságreagálás tervezésének folyamata Hadműveleti vonalak: a művelet végrehajtásának irányát és idejét határozzák meg térben és időben, figyelemmel a szemben álló ellenségre. A hadműveleti vonalak ismerete alapján lehet a kezdeti fölényünket megsokszorozni: tűzerő, lélektani művelet, megtévesztés, speciális művelet, manőver stb. Ezek megléte esetén könnyebb az ellenség súlypontjának kikapcsolása, gyengítése, pusztítása. Forrás: Siposs Ernő: The NATO Response Force, Outline Concept. Előadás a vezérkari tanfolyam hallgatói részére. Solbiate Olona 2005.

68 68

69 69 Lehetséges válságreagáló műveletek (tervezés)

70 70 NATO Fokozatos Készenlétű Erői Béke időszaki stabilitás Válság és Konfliktus Expedíciós 5-30 nap Telepíthető 0-90 nap Konfliktus kezelő (követő) erők NRF Magas Készenlétű Erők Magas Készenlétű Erők Alacsonyabb Készenlétű Erők Alacsonyabb Készenlétű Erők Elrettentési zóna Nagyon magas készenlétű összetevők Egyesített Feladatorientált Erők Készenléti DJTF Pk-ság Főbb NRF erők Meglévő nukleáris erők Haderőnemi erők & HRF PK-ságok NRF Modulok és váltó erők Rendelkezésre álló erők 6 HRF (L) PK-ság. Ellenőrzött. 3 HRF (M) PK-ság 2 Telepíthető CAOCs. Hiány a CS/CSS és telepíthetőség Fejlesztés alatt 3 FLR hdt. PK-ság.

71 71 NATO haderő „Pool” Szárazföld Tengerészet Légierő ISAF SFOR KFOR NRF ???

72 72 Nemzeti felkészítési fázis (6-24 hónap) NATO Reagáló Erő modell Készenlét jelentés Állandó követelmények Speciális követelmények Felkészítés és készenlét elérése, A vezető parancsnokság követelményei szerint. NRF Szolgálat A követelmények szerinti haderő generálási konferencia, Felkészítés tervezés, Nemzeti felkészítés, Készenléti helyzet NRF Felkészítési fázis (6 hónap)

73 73 Tervezési áttekintés NATO felderítési adatok & Nyílt információk TERVEZÉSI SZITUÁCIÓ Közös védelem Válságkezelés BIZTONSÁGI KÖRNYEZET JELENTÉS TELJESÍTÉS Igényelt erők - Szint, & képességek: - Képesség - Készenlét PARANCSNOKI CÉLOK/FELTÉTELEZÉS Hadműveleti tervezés & Tapasztalatok KÖVETELMÉNYEK & TELJESÍTÉS ELEMZÉS Védelmi követelmények Mozgósítási követelmények Erő, Log, C2, Források, Felszerelés Típus szervezetek által meghatározott képesség követelmények Nemzeti kötelékek követelményei & képesség javaslatok Nemzeti katonai hozzájárulások (DPQ) Kihívásokra és képességekre alapozott megközelítés

74 74 1. lépés NAC alap intézkedés kiadása 2.lépés CONOPS jóváhagy (NAC) ACTWAR kiadás (SACEUR) 4.lépés Inform. felajánl. vétele 8.lépés OPLAN jóváhagy ACTORD TOA NATO közös finansz. 5.lép. Force Gen Konf. Min. 14 nap CONOPS kidolgozás eljuttatása a nemzeteknek Vezető nemzet kiválasztása Feladat becsült ideje Váltási program meghat. 6.lépés Erők Felkészí tése. Min. 10 nap 3.lépés SHAPE kiadja a SOR-t. Egy nap 7.lépés Felülv. SOR továbbít. 5-7 nap 30 nap SACEUR jelentés a Főtitkár részére. Javaslatok: Folyamatosság Változtatások Befejezés Haderőgenerálás folyamata

75 75 ERŐSTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSI FOLYAMAT KÖTELÉK összegyűjtés KÖTELÉKBE rendezés KÖTELÉK KIJELÖLT KÖTELÉK hozzákapcsolás KÖTELÉK hozzáigazítás (1)MC 299/7 MC Guidance for the 2004 NATO Force Goal CSSCS XX CSSCS X X CSSCS X FORCE PACKAGE: HADOSZTÁLY KÉPESSÉG FORCE PACKAGE: CSS KÉPESSÉG KÖTELÉK SZERVES RÉSZ GRF HQs +CS (+) ADOTT KRÍZIS VAGY HADMŰVELET A A A BC C B A A A A A A C B A PÉLDA ORSZÁG FORCE POOLING FORCE PACKAGING FORCES INTEGRAL PART FORCE TAILORING AFFILIATED DEDICATED

76 76 Erők ERŐ HOZZÁIGAZÍTÁS Erő generálás a CJSOR-nak megfelelően JFC megfontolások a C2 lehetőségekről Az elérendő mérvadó készenléti szintek meghatározása Felkészítési és kiképzési feladatok a haderőnemi és az egyesített erők részére hónappal a készültség előtt 6 hónappal a Készültség ellőtt Kiképzett és felkészített Egyesített Erők and C2 lehetőségek Az elért készenléti szint igazolása Készenléti időszak 6 hónap JFC feladat vétel és elemzés NAC Jóváhagyás értelmében Erő és C2 hozzáigazítás FELADAT VÉGREHAJTÁS Kiképzett/kész hozzáigazított Egyesített Erők és C2 Koordinált C2 lehetőségek

77 77 Többnemzeti Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék Többnemzeti Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék: a NATO-n belül (a partnerországokkal együttműködve) létrehozott, többnemzeti, több haderőnemet magában foglaló, alkalmilag kialakított fegyveres erő, amely a feladat által meghatározott nagyságú (zászlóalj, hadtest) lehet. Ez az erő alkalmas a válságkezelésre, szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt, a Szövetség határain belül és kívül meghatározott ideig a konfliktusok megelőzésére és békeműveletek végrehajtására a NATO parancsnokság irányításával.

78 78 Többnemzeti Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék Alapelvek: a NATO tagországok területi egységének és sérthetetlensé- gének a biztosítása, a béke és a biztonság garantálása a kontinensen; a kötelékek alkalmazása az ENSZ, az EBESZ és az EU felkérésére, az ENSZ mandátum megküldése az Észak-atlanti Tanács részére; a válságreagáló műveletek mindvégig politikai ellenőrzés alatt marad- nak; a tagországok és a partnerországok kormányainak a felkérése a részvételre; a hadműveletek közös végrehajtása.

79 79 Többnemzeti Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék Célkitűzés: A harci kötelék legyen képes eredményesen tevékenykedni a Szövetségi rendszer területén kívül, legyen alkalmas a nem az 5. cikkely szerinti válságkezelő, konfliktus-megelőző feladatok végrehajtására, beleértve a humanitárius segítségnyújtást is.

80 80 Többnemzeti Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék Feladatok: a NATO-tagországok érdekeinek védelme a Washingtoni Szerződés vonatkozó pontjai alapján; a helyi válságok kialakulásá- nak, kiterjedésének megakadályozása a Szövetség határain kívül; a béketeremtő, békekikényszerítő hadműveletek végrehajtása, kedvező feltételek megteremtése a békés rendezéshez; a békefenntartás és megfigyelés feladatainak végrehajtása; a szembenálló felek kényszerí- tése a nemzetközi szerződések és határozatok betartására; a béke- fenntartásban való részvétel, terület- és fegyverzet-ellenőrzés, a hajózás és a légi közlekedés biztosítása; humanitárius segítségnyújtás, kutatás és mentés, a lakosság elszállítása; segítségnyújtás a polgári hatóságoknak feladataik ellátásához.

81 81 A válságreagáló erők vezetése Észak-atlanti Tanács Szövetséges Hadműveleti Parancsnokság (ACO) Egyesített Erők Parancsnoksága (JFC) Telepíthető Egyesített Erők Parancsnoksága (DJFC) Légierő Haditengerészet Szárazföldi erő Különleges erő Pszichológiai erő

82 82 NATO Gyorstelepítésű Hadtest (NATO Rapid Deployable Corps) PARANCSNOKSÁG (SOLBIATE OLONA - OLASZORSZÁG) Légierő Haditengerészet Szárazföldi erő Különleges erő

83 83 NATO Gyorstelepítésű Hadtest (NATO Rapid Deployable Corps) PARANCSNOKSÁG (SOLBIATE OLONA - OLASZORSZÁG) Szárazföldi erők (dandár, fő) Manőverező erők: 2-4 zászlóalj (könnyű, gépesített, harckocsi, légiszállítású). Támogató és kiszolgáló erők: tüzér, műszaki, légvédelmi, felderítő, harci helikopter, szállító, vegyvédelmi, egészségügyi, CIMIC, logisztikai, speciális.

84 84 Egyesített Hadműveleti Parancsnokság - Mons Szolgálat (készenléti) rend: Északi Egyesített Erők Parancsnoksága – Nyugati Egyesített Erők Parancsnoksága – Déli Egyesített Erők Parancsnoksága – Nápoly – – Teljes hadműveleti készenlét Dandár – szinten legyen képes 5-30 nap között a feladatot megkezdeni. NATO Gyorstelepítésű Hadtest (NATO Rapid Deployable Corps)

85 85 NATO Gyorstelepítésű Hadtestparancsnokság A parancsnokság állományának 70 százalékát Olaszország adja, a többi rész létszámán további tíz tagállam osztozik, hazánk e létszám 4 százalékát biztosítja. Az említett dandár és a parancsnokság a NATO Reagáló Erő állományának része, amely a Déli Összhaderőnemi Parancsnokság szárazföldi komponense. A parancsnokság és a dandár feladatát a Szövetséges Hadműveleti Parancsnokság (Allied Command Operation) határozza meg.

86 86 Az erők alkalmazása (Parancsnokság) Erők Nap Felderítők, híradók, előkészítők (48 órán belül). Előkészítők, kiszolgálók, összekötők. A teljes parancsnokság.

87 87 Az erők alkalmazása (A dandár állománya) Év Az erő nagysága Idő NRF HRF FLR NRF NATO Response Forces, NATO Válságreagáló Erők (5-30) HRF High Readiness Forces, Magas Készenlétű Erők (0-90) FLR Forces of Lower Readiness, Alacsonyabb Készenlétű Erők (90-180)

88 88 Civil – katonai együttműködés (Civil – Military Cooperation CIMIC) Az együttműködés általános célja: Szövetségi válságreagáló műveletek során, a hadműveleti területen lévő polgári lakossággal és intézményekkel (kormányzati, és nem- kormányzati, nemzetközi és regionális szervekkel, szervezetekkel) együttműködés kiépítése, fenntartása, fejlesztése, valamint informálásuk, meggyőzésük a jelenlévő haderők jóindulatáról, annak érdekében, hogy a jelenlévő parancsnok végre tudja hajtani küldetését, illetve kialakítsa és fenntartsa a válság megoldásához szükséges feltételeket.

89 89 Civil – katonai együttműködés (Civil – Military Cooperation CIMIC) A szakemberek egyik, a művelet sikere érdekében végzett fontos feladata az adatok összegyűjtése, elemzése, információvá történő feldolgozása és rendelkezésre bocsátása az elöljáró parancsnok részére. A rendelkezésre álló CIMIC információk azonban olyan széleskörűek lehetnek, hogy azok rendszerezett, átlátható formába öntése elengedhetetlen.

90 90 Civil – katonai együttműködés feladatai (változat) A műveleti terület földrajzi adatai Mérete Elhelyezkedése Domborzata Vizei Talajviszonyai Ezek katonaföldrajzi jelentősége, hatásaik az erőkre és a műveletekre Politikai, geopolitikai, geostratégiai helyzet Ország-, területhatárok Földrajzi határok (vizek, hegyek, hágók, tengerek) Ezek esetleges hatása az erőkre

91 91 Civil – katonai együttműködés feladatai (változat) Éghajlati jellemzők Időjárási viszonyok Évszakok típusai (szélső hőmérséklet-értékek) Csapadékfajták, és azok mennyisége Ezek mindennapi életre gyakorolt hatása Biológiai jellemzők Veszélyes növény- és állatfajták Védett növény- és állatfajták

92 92 Civil – katonai együttműködés feladatai (változat) Ország lakosságával kapcsolatos ismeretek Népesség Nemzetiségek Lakosságkoncentráció (sűrűn lakott – lakatlan területek) Városok-falvak aránya, szerepük Társadalmi viszonyok Külföldiek jelenléte, szerepe, viszonyuk az őslakossághoz Ezekből levont következtetések Vallás Jelen lévő vallások alapvető különbségei, eltéréseik saját vallásunktól Vallások-nemzetiségek viszonya, ezek esetleges megosztottságai Ellentétek, azok mértéke, jelentőségük Hatásuk az erőkre és a műveletekre

93 93 Civil – katonai együttműködés feladatai (változat) Kultúra Hagyományok megismerése, különös figyelmet fordítva az európaitól eltérőekre Feltétlen fontos tilalmak ismerete Alapvető viselkedési szabályok Ezek lehetséges következményei erőinkre nézve Oktatás Iskolák száma, mérete, egyéb célokra történő felhasználási lehetőségük Írni-olvasni tudás mértéke, iskolázottság Idegen nyelvek ismerete, elterjedtségük Ezek hatása az erőkre (pl. tolmács szükségessége) Műemlékek, védett objektumok, művelődési intézmények

94 94 Civil – katonai együttműködés feladatai (változat) A terület történelme Politikai berendezkedés Parlament Kormány Pártok, egyesületek, szerveződések Hivatalos helyi vezetési szervek Azok elismertsége, „ereje”, együttműködési képességük egymással, a jelenlevő erőkkel Jogrendszer, Igazságszolgáltatás Helyi jogrendszer megismerése, lehetséges kihatásai az erőkre Belbiztonsági helyzet Közbiztonság, esetleges lázongások Fegyveres erők szervezetei, feladatai, létszáma, elfogadottságuk, a nemzetközi haderőhöz való viszonyuk A katonai tevékenység közvetlen politikai előzményei (belügyi és nemzetközi) Esetleges korábbi katonai tevékenységek következményei

95 95 Civil – katonai együttműködés feladatai (változat) Menekültek és evakuált (evakuálandó) lakosság Létszámuk, útvonalak Az evakuálással felmerülő problémák A nemzetközi erő részvételének lehetőségei ilyen irányú feladatokban Külpolitika Külpolitikai irányultság Kapcsolatrendszer kiterjedtsége, minősége Nemzetközi szervezetekben való részvétel Ezek lehetséges hatása az erőkre Egészségügyi ellátó rendszer Szervezete, működése, minősége Az erők általi esetleges igénybevétel lehetőségei Jelenlévő nemzetközi szervezetek Számuk, működési elveik Tevékenységi körük A haderővel való együttműködési akaratuk, képességük

96 96 Civil – katonai együttműködés feladatai (változat) Gazdaság Rendszere, működése Gazdasági létesítmények Ipar-iparterületek Mezőgazdaság Közüzemi szolgáltatások Kereskedelem Ezek helyzete, minősége, esetleges hatása a jelenlévő erőkre Infrastruktúra Épületek Közlekedés (közutak, vasutak, vízi és légi utak), tömegközlekedés Szállítás (közutak, vasutak, vízi és légi utak, csővezetékek) Ezek kiépítettsége, állapota, használhatósága, igénybevétel lehetőségei a haderő számára

97 97 Civil – katonai együttműködés feladatai (változat) Média-kommunikáció Fajtái (sajtó, rádió, televízió, Internet) irányultságuk, elterjedtségük, nyelvük Kommunikációs lehetőségek (postarendszer, telefonhálózat, mobil szolgáltatások) Igénybevételi lehetőségek a haderő számára Alapvető gyakorlati információk Műveleti terület közigazgatási nyelve, az idegennyelv-használata Tolmácshasználat, alapvető szöveges információk megértése (pl. útjelző tábla) Pénznem, pénz szerepe, váltási árfolyam, bankkártya-használat lehetőségei Ivóvíz elérhetősége, vezetékes vízhálózat használhatósága Élelmiszerek fogyaszthatósága, élelmiszerellátás Tulajdonviszonyok Energiaellátás biztonsága Saját egészségügyi ellátási rendszer, a területre jellemző betegségek, járványok, betartandó előírások Különleges magatartási szabályok

98 98 Civil – katonai együttműködés A Magyar Honvédségen belül a NATO védelmi tervezési folyamat és a védelmi felülvizsgálat döntéseinek eredményeképpen július 1-jén alakították meg a CIMIC magyarországi szervezetét: az MH Civil-katonai Együttműködési Központot, melynek feladatköre július 1.-től a lélektani műveletekkel bővült, és így a neve is megváltozott: MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) lett.

99 99 Civil – katonai együttműködés A MH CKELMK CIMIC feladatköre: saját és a missziókba tervezett állomány, valamint a szükség esetén alkalmazandó funkcionális szakértők felkészítése. Kapcsolattartás az illetékes polgári és katonai szervekkel, kormányzati, nem-kormányzati, és nemzetközi szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel. A jelenlegi és várható válságok, válságkörzetek CIMIC szempontú elemzése, értékelése. CIMIC feladatok végrehajtása.

100 100 Pszichológiai műveletek Fogalma: olyan, tervezett katonai és polgári lélektani tevékenységek sorozata, amelyek a béke, a válság és a háború időszakában az ellenséges, semleges, baráti és saját csapatokra irányulnak.

101 101 Pszichológiai műveletek Célja: a válságreagáló műveletek politikai és katonai célkitűzéseinek megfelelően hatást gyakorolni az érintett célcsoportok pszichikumára, végső soron cselekvésükre, magatartásukra. Más megközelítésben, a kiválasztott célcsoportok akaratának fenntartása, erősítése, támogatásuk elnyerése; az ellenség akaratának gyengítése.

102 102 Pszichológiai műveletek Feladatok: a pszichológiai műveletek célja meghatározása, célcsoportok kiválasztása, információgyűjtés, a művelet megtervezése, termékfejlesztés (információs anyagok összeállítása), tesztelés, a művelet végrehajtása (termékterjesztés), értékelés, a szükséges módosítások végrehajtása. Forrás: Pix Gábor: A lélektani műveletek jellemzőinek vizsgálata. Doktori értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtára, Budapest.

103 103 A válságreagáló műveletek jogi alapja A válságreagáló műveletek, mint a fegyve- res erő alkalmazásával járó válságkezelési módok jogi kereteinek tekintetében vizs- gálni kell: a műveletek nemzetközi jogi alapját, azaz a művelet általános értelem- ben vett jogszerűségét; a műveletekben alkalmazandó jogot, ezen belül a művele- tekben részt vevő fegyveres erők jogállását; a fegyverhasználat jogát.

104 104 A válságreagáló műveletek jogi alapja ENSZ által vezetett műveletek; NATO által vezetett műveletek (mandátum delegálásával); EU által vezetett műveletek (mandátum delegálásával); EBESZ által vezetett műveletek (mandátum delegálásával).

105 105 A válságreagáló műveletek jogi alapja Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése, amely rendelkezik vállalt kötelezettségeink teljesítéséről. Az Alkotmány 19. § (j) pontja: (az Országgyűlés) „az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról”.

106 106 A válságreagáló műveletek jogi alapja A NATO műveletekhez történő hozzájárulás a 2004-ben elfogadott parlamenti döntéssel összhangban a kormány feladata. Az Alkotmány 40/C. §: (1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve külföldi fegyveres erők 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti, a) az Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazását, illetőleg b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló más csapatmozgásait. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntéséről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a Köztársasági Elnök egyidejű tájékoztatása mellett.

107 107 A válságreagáló műveletek jogi alapja A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. Törvény 70. § (1) A Honvédség feladatai: b) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése, c) közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,

108 108 A válságreagáló műveletek jogi alapja A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája A Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiája

109 109 A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája A nemzeti biztonsági stratégia rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, a biztonsági környezet elemzése, a fenyegetések, a kockázati tényezők és kihívások azonosítása alapján meghatározza azokat a célokat, feladatokat és eszközöket, amelyekkel Magyarország a XXI. század elejének nemzetközi politikai, biztonsági rendszerében érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

110 110 A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája A Magyar Köztársaság alapvető érdekként kezeli az olyan hagyományos, szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen feltételező értékeket, mint a béke, biztonság, stabilitás szuverenitás, demokrácia, jogállamiság, a vállalkozás szabadsága, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

111 111 A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekének tekinti: A nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a regionális, államok közötti és országokon belüli konfliktusoknak – az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi jogi normákkal összhangban álló – megelőzését, illetve megoldását. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

112 112 A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekének tekinti: A NATO euro-atlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepének tartós fennmaradását, a NATO tevékenységének a XXI. század megváltozott biztonságpolitikai körülményeihez igazítását, hatékonyságának növelését, a transzatlanti kapcsolatrendszer szilárdságát, beleértve az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét és aktív szerepvállalását, a NATO közös értékekre épülő, a kollektív biztonság erősítését szolgáló további bővítését, valamint Magyarország szövetségesi szerepének erősítését. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

113 113 A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekének tekinti: Az euro-atlanti térség tartós stabilitását, a térség konfliktusainak átfogó rendezését, a térség biztonságát érintő fenyegetések, elsősorban a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének visszaszorítását. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

114 114 A Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiája A nemzeti katonai stratégia olyan dokumentum, amelyben a Kormány, a kormányzati szervek, a politikai pártok, az állampolgárok, a NATO- és EU tagállamok és egyéb szomszédos országok, nemzetközi partnereink, valamint a Magyar Honvédség és a vele együttműködő szervezetek számára megfogalmazza a NATO- ba és az Európai Unióba tagozódó Magyar Köztársaság haderejének rendeltetését, feladatait, alkalmazási elveit, továbbá, fejlesztésének fő irányait és prioritásait, illetve az ezek elérését biztosító erőforrásokat.

115 115 A Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiája A nemzetközi béketeremtő és békefenntartó műveletek végrehajtása során a jövőben nagy szerepet tulajdonítunk a NATO Reagáló Erejének és az Európai Unió kialakítás alatt álló gyorsreagáló képességének, amelyek megteremtésében Magyarország is tevékenyen részt vesz. Az ország területén kívüli katonai műveletekben résztvevő katonáink feladatuk eredményes végrehajtása érdekében megfelelően kiképzettek, és korszerű haditechnikai eszközökkel felszereltek.

116 116 A Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiája A közeljövőben egyre inkább jellemző lesz, hogy a fegyveres erők alkalmazásának célja nem az ellenség teljes fizikai megsemmisítése, hanem annak bénítása a katonai műveletek során. A műveletekben résztvevő katonai erők szervezeti kereteit túlnyomó részt a többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelékek adják.

117 117 A Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiája A kezdetben többnyire intenzív hadművelet több hónapos vagy éves alacsony intenzitású fegyveres tevékenységgel folytatódhat, amely már békefenntartó vagy stabilizációs tevékenység, amit katonai, rendőri és civil szervezetek egymással együttműködve folytatnak.

118 118 A válságreagáló műveletek jogi alapja A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitiká- jának alapelveit meghatározó 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 8. pontja kimondja: a Magyar Köztársaság továbbra is aktív szerepet vállal az ENSZ, EBESZ, az Európa Tanács, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tevékenységében. A nemzetközi szervezetek által irányított válságreagáló és béketámogató műveletekben történő részvétellel kapcsolatos feladatokról szóló 51/2005. (HK 11.) HM utasítás.

119 119 A válságreagáló műveletek jogi alapja 44/2005. (HK 10.) HM utasítása Magyar Honvédség külföldi feladat-végrehajtásra tervezett ideiglenes katonai szervezetei megalakításával kapcsolatos egyes kérdésekről. Továbbá, Országgyűlési és Kormány határozatok a különböző nemzetközi missziókban, válságreagáló műveletekben való részvételre.

120 120 A fegyveres erők feladatai a) Az ország önállóságának, területi sérthetetlenségének, érdekeinek és értékeinek védelme önállóan és a Szövetség keretén belül. b) Az Észak-atlanti Szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése. c) Az ország területére érkező Szövetséges erők részére a befogadó támogatás katonai feladatainak a teljesítése. d) Válságkezelő műveletekben történő részvétel, beleértve a válságreagáló műveleteket is. e) Terrorizmus elleni harc katonai feladatainak a végrehajtása. f) Részvétel humanitárius segítségnyújtásban és a katasztrófák következményeinek felszámolásában. g) Kétoldalú szerződések teljesítése.

121 121 A válságreagáló erők feladatai 1) Rövid időn belül (5 nap) legyen képes a válságreagálás feladatai megkezdésére, sikeresen folytassa azt legalább 30 napig, a további erők beérkezéséig. 2) Legyen képes a válságreagálás valamennyi fajtájának és formájának végrehajtására a Szövetség határán túl. 3) A terrorizmus elleni harc eredményes végrehajtása a Szövetség területén és bárhol a világon. 4) A tömegpusztító fegyverek alkalmazása okozta következmények felszámolásában való részvétel. 5) Gazdasági és más embargók sikeres végrehajtásának katonai eszközökkel történő támogatása és ellenőrzése. 6) Humanitárius segítségnyújtásban való részvétel, valamint a polgári lakosság kitelepítésének a segítése.

122 122 Képességek és követelmények a) Az alegység rendelkezik naprakész harckészültségi tervvel, az alkalmazáshoz szükséges parancsokkal és utasításokkal. Az alegység vezető beosztású személyei ismerik az alkalmazás elméletét és gyakorlatát, rendelkeznek a vezetéshez szükséges képességekkel. b) Az alegység végrehajtotta a képességek megszerzéséhez az előírt kiképzési és felkészítési feladatokat, az éleslövészeteket, a háborús alkalmazáshoz megfelelő tervekkel rendelkezik. c) Az alegység rendelkezik a személyi és anyagi kiegészítésre vonatkozó tervekkel, amely tartalmazza a beérkező személyek felkészítésének rendjét, a beosztásuk ellátásához szükséges ismeretek gyors elsajátítása feltételeit.

123 123 Képességek és követelmények d) A riasztási tervek végrehajtása biztosítja, hogy az alegység a meghatározott időre, képességeinek birtokában elérje a készenlétet a tervekben rögzített helyen. e) Az alegység rendelkezik előrevonási-, be és kirakodási- és szállítási tervekkel. Az állomány ismeri és begyakorolta a tervekben rögzített feladatokat. f) Az alegység rendelkezik a válságövezetre, a szemben álló felekre, a lakosságra, a szociális és kulturális körülményekre vonatkozó adatokkal, az adatok megszerzéséhez szükséges felderítő, CIMIC képességekkel. g) Az alegység rendelkezik az együttműködéshez és a hazai bázissal történő kommunikációhoz szükséges eszközökkel, az állomány ismeri az eszközök kezelésére vonatkozó szabályokat és előírásokat.

124 124 Kiképzettség a) Az állomány a kiképzés során begyakorolta a készenlét emelése-, a menet-, a szállítás- és a körlet elfoglalás különböző feladatainak végrehajtását. b) Rendelkeznek a harcképesség megőrzését biztosító valamennyi rendszabályt magában foglaló tervvel, és ennek végrehajtását begyakorolták. Kiemelten fontos a közvetlen támadások elhárítására való készenlét, az állomány és a technikai eszközök megóvása szempontjából. c) Képesek a felderítés hatékonyságát a minimálisra csökkenteni az álcázási módszerek és eszközök alkalmazásával, a kommunikációs rendszabályok betartásával. d) Ismerik az állomány megóvását elősegítő műszaki berendezések, létesítmények alkalmazásának, elkészítésének módját és gyakorlati fogásait.

125 125 Kiképzettség e) A parancsnoki állomány ismeri a vezetési eszközök alkalmazását, képes a vezetési pontokon folyó munka irányítására és az okmányok vezetésére, begyakorolta a feladatok végrehajtásának rendjét. f) Az állomány rendelkezik a tömegpusztító fegyverek elleni védelemhez szükséges védőeszközökkel, azok használatát ismerik, a legfontosabb fogásokat begyakorolták. g) Az állomány felkészült a tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén a következmények szakszerű felszámolására, más alegység megsegítésére. h) Az állomány – a feladatok ismeretében – kész azok maradéktalan végrehajtására, ismeri az alegységre vonatkozó harc-, tűzvezetés-, együttműködés elméletét és gyakorlatát. Ismerik és begyakorolták a harctámogatással összefüggő feladatok végrehajtását.

126 126 Kiképzettség Az elmúlt években végrehajtott béketámogató hadműveletek tapasztalatai bizonyítják, hogy a katonáknak nem csupán a harc megvívására kell felkészülniük, hanem egy sor olyan tevékenység végrehajtására is, amelyek nem tartoznak szorosan a fegyveres küzdelem kérdéskörébe. Ezek lehetnek a diplomáciai, a rendőri, a közigazgatási és az elsősegélynyújtási feladatok. A válságreagáló műveletekben a feladatok végrehajtása olyan stresszhelyzetbe hozhatja a katonákat, amelyekre a kiképzés során kell felkészülniük.

127 127 Feltételek A válságreagáló műveletek eredményes végrehajtása feltételezi a katonai felszerelések, eszközök, a vezetési- és információs képességek korszerűsítését, továbbá a logisztikai, a szállítási kapacitások meglétét. Ez csak a polgári vállalatokkal együttműködve, nemzetközi keretek között valósítható meg. Az utóbbi évek tapasztalatai azt igazolják, hogy az úgynevezett „harcoló” állomány megóvása és kiszolgálása érdekében legalább háromszor akkora támogató erőre van szükség.

128 128 Feltételek Ezekben a műveletekben résztvevő erők sokkal költségesebbek lesznek, mint a katonai szembenállás fegyveres erői voltak. A költségeket nemzetközi összefogással lehet csökkenteni, amely azt jelenti, hogy bizonyos logisztikai „szolgáltatásokat” nem kell annyiszor megszervezni, ahány nemzet vesz részt a válságreagáló műveletben.

129 129 Feltételek A válságreagáló műveleteket el kell választani a feladat végrehajtása szempontjából a békefenntartástól és a békeépítéstől, és ha megoldható, akkor a végrehajtó állományt is cserélni kell a feladat előtt. Másképpen, a katonai erő alkalmazásával végrehajtott válságreagáló művelet jellemzői nem azonosak a béketámogató műveletekkel. A két feladatot el kell választani egymástól a katonák felkészítése szempontjából is. A tapasztalatok alapján a válságreagáló műveletek sikeres végrehajtásához szükség van a jól értelmezhető felhatalmazásra, a világos politikai és katonai célkitűzésekre, képességekkel rendelkező, megfelelően felkészült polgári, rendvédelmi, közigazgatási és katonai erőkre.

130 130 Feltételek A válságreagáló műveletek sikeres végrehajtása feltételezi továbbá, az összetett politikai, gazdasági, pénzügyi, felderítő, hírszerzési, katonai, segélyezési rendszerek mindegyikének meglétét.

131 131 Feltételek A válságreagáló műveletek sikerének három fontos feltétele fogalmazható meg napjainkban: Először, a gyors és a körülményekhez képest pontos terv a végrehajtáshoz a felhatalmazással egy időben. Másodszor, a tervnek tartalmaznia kell, hogy milyen politikai, gazdasági berendezkedés lesz a válságkörzetben a műveletek végrehajtása után. Harmadszor, az államok többsége és a biztonsági szervezetek támogatásának megléte a válságreagáló műveletek végrehajtásához.

132 132 Válságreagáló erők tevékenységét veszélyeztető körülmények Nacionalizmus, szeparatizmus. Az etnikumok, vallási csoportok elszenvedett sérelmei. Jelen vannak a térség titkosszolgálatai, erős a speciális szolgálatok tevékenysége. Erős a szervezett bűnözés a szegénység miatt.

133 133 Válságreagáló erők tevékenységét veszélyeztető körülmények Kapcsolatba kerülés ellenőrizetlen „állami alkalmazottakkal”. Azonosítási nehézségek. Táborban munkát vállaló helyi munkaerő. Az iszlám terjedésével a terrorista sejtek beszervező hálózata szaporodik.

134 134 Jellemző stressz-források a válságreagáló műveletekben részt vevő személyi állomány körében 1. Tényező-csoport: - unalom; aktivitás hiánya, - szexuális partner hiánya, - támogató családi háttér hiánya, 2. Tényező-csoport: - a műveleti területen végrehajtandó misszióból az illető személyre háruló feladatok nem lettek egyértelműen megfogalmazva, - bizonytalanság, - misszió tényleges értelmébe, illetve hatékonyságába vetett hit hiánya, 3. Tényező-csoport: - média kezdeti érdeklődésének túlzottan gyors lanyhulása, - az egyes nemzeti kontingensek tagjainak a megfizetettsége; anyagi- és (harci)technikai ellátottsága és a kiküldő országok hivatalos döntéshozói részéről irányukban megnyilvánuló figyelem mértéke közötti különbség érzékelése nyomán előálló relatív depriváció érzete, 4. Tényező-csoport: - adaptációs nehézségek, - életveszély, - a mozgás és utazás szabadságának korlátozása miatt érzett frusztráció,

135 135 Az önkéntes haderő kialakításához kapcsolódó feladatok biztonsági környezet kihívásainak vizsgálata (kockázatok, veszélyek, fenyegetések), nemzeti biztonsági érdekek egyértelmű megfogalmazása, biztonság- és védelempolitika alapelveinek kialakítása, nemzeti biztonsági és katonai stratégiák megfogalmazása (NATO Stratégiai Koncepciójával és Európai Unió formálódó Biztonsági Stratégiájával összhangban), polgári-katonai kapcsolatok normalizálása, polgári demokratikus civil ellenőrzés és irányítás rendszerének („civil kontroll”) kiépítése, hatékony működtetése, társadalmi támogatás elnyerése, alaprendeltetés és járulékos feladatok hatékony ellátása (honvédelem, hozzájárulás a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, euró-atlanti integráció intézményeihez történő mielőbbi csatlakozás és eredményes részvétel), biztonsági szektor átalakítása, illetve reformja, 1-2. generációs reformok véghezvitele, szeptember 11. után: 3. generációs szükségessége, jogi harmonizáció, doktrína-fejlesztés, „képességkatalógus” összeállítása, fenntartása, és képesség- illetve készség-függő bővítése, humán erőforrás-gazdálkodás, felkészítés (oktatás, kiképzés), szervezeti változtatások, technikai fejlesztés, alkalmazás,

136 136 Az önkéntes haderő jellemzői katonai professzionalizmus, speciális katonai gondolkodásmód, szervezeti önkép, identitástudat; csoportszolidaritás és –kohézió érzete, testületi szellem; authoriter gondolkodásmód, konzervativizmus, professzionális normák, értékek, attitűdök, etika, kódrendszer, kiképzés, oktatás, szervezeti szocializáció, életstílus, Hivatásrendek általános jellemző vonásai: szakértelem, felelősség, kontrollált bejutási lehetőségek, speciális szelekciós mechanizmusok, fegyelem és szabályozás relatív autonómiája, szervezeti tagság érzete.

137 137 Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés (javasolt témakörök) A válságkörzet geopolitikai, geostratégiai jellemzői, a válság ok-okozati összefüggései. Döntési folyamatok az ENSZ, EBESZ, NATO, EU különböző testületeiben. A válságreagáló műveletek elvei, fajtái és formái; a legfontosabb jellemzők. Tárgyalási, kérdezési, közvetítői technikák és eljárások. A válságreagáló műveletekre történő felkészítés elmélete és gyakorlata. A fegyveres küzdelem kezelésének (a fegyveres erő alkalmazásának) szabályai.

138 138 Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés (javasolt témakörök) A válságreagáló műveletek végrehajtásának elvei, jellemzői, jogi háttere. Tömegtájékoztatási technikák és eljárások. Alapvető nyelvismeret, kulcsfontosságú kifejezések, a multikulturális kapcsolat szabályai. Civil – katonai együttműködés szabályai. Hadijog. Speciális katonai felkészítés, kiképzés.

139 139 Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés Az általános megállapításokból megvonható az a következtetés, hogy az előző időszakban kialakult szemléletmód váltásával egyidőben a katonák felkészítésében, kiképzésében korábban alkalmazott módszerekkel is szakítani kell. A várható feladatokra jobban felkészítő, új és hatékonyabb eljárásokra van szükség, hiszen ezeket a feladatokat a fegyveres erő más szervezetekkel együtt, azokkal szorosan együttműködve fogja megoldani.

140 140 Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés A fegyveres erő a megváltozott követelményeknek csak úgy tud megfelelni, ha teljesen új kiképzési rendszerek kerülnek bevezetésre, amelyek teljes mértékben illeszkednek a Szövetség rendszerébe, és a feladat végrehajtásához szükséges képességek kialakítása a legfontosabb cél a képzés és a kiképzés során. A Magyar Honvédség kiképzési rendszerének átalakításával, a célkitűzések megfogalmazásával és a követelmények meghatározásával részletesen foglalkozik a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése. (A Honvéd Vezérkar főnökének 65/2004. (HK 20.) HVKF intézkedése a Magyar Honvédség kiképzési rendszerének átalakításáról, valamint a Magyar Honvédségnél folytatott kiképzés középtávú célkitűzéseiről és követelményeiről.)

141 141 Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés A tagállamok korábbi gyakorlatát elemezve megállapítható, hogy a szerződéses és hivatásos állományt magába foglaló fegyveres erő követelményeiben, tartalmában, időtartamában megújuló, egységes, egymásra épülő kiképzési, képzési rendszert igényel. A kutatási eredményeket és a korábbi tapasztalatokat felhasználva, a jövő fegyveres erőit célszerű modul szervezetekből kialakítani, amelyek korszerű fegyverzettel vannak felszerelve és viszonylag könnyen szállíthatók. Más szóval, olyan fegyveres erő kialakítására van szükség a jövőben, amely képes végrehajtani a harci-, a válságreagáló- és a humanitárius műveleteket.

142 142 Feladatok a) A parlament döntése (Országgyűlési Határozat 14/2004. (III. 24.) OGY: A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányai.) alapján ki kell alakítani a fegyveres erő szervezetét. b) Az önkéntességen alapuló haderőre való áttérés végrehajtása. c) A felkészítés, kiképzés és a katonai felsőoktatás tematikájának, módszerének megváltoztatása. d) A szerződéses munkavállalási rendszer és a hazai munkaerőpiac kereslete közötti kedvező kapcsolat megteremtése. e) Az ENSZ, NATO, EBESZ vezette válságreagáló műveletek feladatai végrehajtására történő felkészítés.

143 143 Feladatok f) A felkészülés kiképzés ellenőrzése módszerének egységesítése a NATO-ban elfogadott elvek alapján. g) A fegyveres erőknél rendszeresített technikai eszközök korszerűsítése, az elavult haditechnika cseréjének végrehajtása. h) A Magyar Honvédség belső és külső információs rendszerének korszerűsítése. i) A feladatok végrehajtásához szükséges személyügyi munka színvonalának javítása.

144 144 Feladatok A Magyar Honvédség számára a viszonylag alacsonyabb intenzitású aszimmetrikus hadviselés és a magasabb intenzitású manőverező hadviselés körülményeihez való egyidejű alkalmazkodás igénye újszerű alkalmazást jelent. Mindkét hadviselési forma követelményei előtérbe kerülhetnek számunkra, amikor szövetségeseinkkel együtt feladatot vállalunk a válságreagáló műveletek és a terrorizmus elleni harc során. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

145 145 Feladatok Mivel a NATO és az Európai Unió katonai erőinek alkalmazásában a hangsúlyok a terület védelméről az érdekek és értékek védelmére helyeződtek át, a Magyar Honvédség számára különösen fontos a földrajzi határoktól távol folytatott műveletek képességi követelményeinek teljesítése. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

146 146 Feladatok Egy hosszú távú átalakítási folyamat eredményeként tervezzük elérni, hogy a haderő az ország területe és légtere, valamint az állampolgárok biztonsága érdekében nyújtott kollektív védelmi képesség mellett, legyen alkalmas egy lövészdandár hat hónap időtartamú bevetésére. A dandár bevetését a földrajzi határainktól távol, intenzív harctevékenység körülményei között, fogadó nemzeti támogatás hiányában értelmezzük. Ezzel egyidőben, egy másik műveleti színtéren még egy zászlóalj méretű kötelék tartós idejű bevetését megengedő képesség kialakítását is megirányozzuk, de már nem intenzív harctevékenység körülményei között. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

147 147 Feladatok A tervek szerint 2014 végére a Magyar Honvédség képes lesz telepíteni egy dandárnyi összfegyvernemi harci kontingenst a hozzátartozó támogató elemekkel együtt, beleértve a légierő kijelölt telepíthető kötelékeit is. A teljes készenlét 2015 után várható. A telepíthető képességek kialakítása során kiemelt hangsúllyal kezeljük azokat, a Szövetség számára is hiányt pótló speciális képességeket, melyeket a Prágai Képességi Elkötelezettség kapcsán felvállaltunk. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a hídépítő, víztisztító műszaki-, az AVB és egészségügyi-, illetve a katonai rendész képességek. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

148 148 Feladatok A követelmények szempontjából közepes kategóriába sorolt lövészzászlóalj a Magyar Honvédség alapvető harcászati alegysége, ennek megfelelően kívánjuk fejleszteni is. Szervezete, a támogató képességek jelentős megerősítésével, illetve a tervezett fejlesztések eredményeként, minőségében a legkorszerűbb lesz. A zászlóalj szervezetében a harcászati hírszerző, a lélektani hadviselési és a civil-katonai együttműködési csoportok működése is várható. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

149 149 Feladatok A csapatok egy részét ellátjuk a magas intenzitású harctevékenységek megvívásához szükséges felszereléssel. A NATO és az Európai Unió reagáló erőihez felajánlott kötelékeinket felszereljük az expedíciós feladatok végrehajtásához szükséges eszközökkel és anyagokkal. Kialakítjuk a szélsőséges időjárási körülményekhez való alkalmazkodás feltételeit. A kijelölt alegységek, illetve vezetési pontjaik és egészségügyi központjaik ABV körülmények közötti működési feltételeinek megteremtése érdekében megkezdjük a könnyű, gyorsan telepíthető kollektív ABV védelmi berendezések beszerzését. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

150 150 Feladatok A beszerzett felszerelést csak akkor lehet hatékonyan alkalmazni, ha rendelkezünk a felszerelést használni tudó, kellőképpen kiképzett, megfelelő minőséget biztosító személyi állománnyal, illetve a belőlük összekovácsolt kötelékekkel. Ezért a kiképzés megkezdett szerkezeti átalakítását olyan irányba folytatjuk, hogy a kötelékek alkalmasak legyenek az eddigiekben felvállaltaknál nagyobb szakmai kihívást jelentő katonai feladatok végrehajtására is. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

151 151 Feladatok A nemzetközi műveletekben való részvétel során a Magyar Honvédség honi területen kívül biztosított egyidejű alkalmazási képessége év végéig mintegy 1000 fő. Ezt a képességet a haderő-átalakítás folyamatában, a rendelkezésre álló erőforrások növekedésével összhangban növelni kívánjuk: 2011-től 1200 fő; 2014-től 1600 fő. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

152 152 A dandár, zászlóalj tevékenysége 6 hónap felkészítés, kiképzés továbbképzés, szabadság Alkalmazás,készenlét, készültség

153 153 A zászlóalj lehetséges feladata az ország fegyveres védelme, más tagállam megsegítése, NATO Válságreagáló Erő, békeműveletek, humanitárius műveletek, a lakosság és a polgári hatóságok megsegítése, az Európai Unió által szervezett feladatok végrehajtása. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

154 154 Hadműveleti követelmények legyen begyakorlott a harc megvívásában a harc minden fajtájában és formájában; legyen képes normál és szélsőséges időjárási viszonyok között, átszegdelt és erdős terepen, bármely napszakban feladatok végrehajtására; legyen képes önállóan és más fegyvernemi valamint szakalegységekkel együttműködve feladatok végrehajtásá- ra többnemzeti környezetben is; Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

155 155 Hadműveleti követelmények továbbá legyen képes: a NATO vezetési rendszeréhez történő integrálódásra; kettő állandó és egy ideiglenes vezetési pont, a felderítő és tűztámogató rendszer folyamatos, működtetésére; más fegyveres szervekkel, polgári hatóságokkal való együttműködésre; körletek és bázisok berendezésére, különböző akadályok elhárítására, manőverszabadságának fenntartására; Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

156 156 Hadműveleti követelmények irányok lezárására, területek ellenőrzésére; a menekültügyi helyzet kezelésében való részvételre, az állampolgárok és javaik kimenekítésére, megvédésére; összpontosítási körletből, vagy bázisobjektumból történő előrevonás után veszélyeztetett terepszakaszok lezárására; felszerelésével, kiképzettségével legyen képes közepes „doktrinális” elvek szerinti eljárások folytatására; a katonai rendészeti szolgálat ellátására a nemzetközi hadijognak megfelelően; angol nyelvű írásos parancsok, intézkedések vételére (felterjesztésére). Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

157 157 Hadműveleti követelmények rendelkezzen NATO kompatibilis híradó és informatikai rendszerrel; rendelkezzen a szükséges támogató és kiszolgáló képességekkel; felderítő rendszere biztosítsa a zászlóaljparancsnok számára a szükséges felderítési adatokat. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

158 158 A zászlóalj támogatása (elvek) A rendelkezésre álló erők és eszközök tevékenységének térben és időben történő összehangolása, hatékony alkalmazása a parancsnok elgondolásának megvalósítása érdekében. A parancsnok részére olyan erőt biztosítani mely lehetővé teszi számára a harcba való azonnali beavatkozást, valamint befolyásolni az adott kötelék előtt álló feladatok végrehajtását. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

159 159 A zászlóalj támogatása (tűztámogatás) A tüzérségi támogatás a zászlóalj elsődleges tűztámogatási eszköze. Szervezetébe mind zászlóalj, mind század szinten tüzér alegységek vannak szervezve, jelentősen megnövelve az alegységek tűzerejét. A zászlóalj megerősíthető egy ágyútarackos tüzér üteggel. Szélsőséges viszonyok között nem zárható ki, hogy a teljes ágyútarackos tüzér osztály a zászlóaljat támogatja közvetlen támogató tüzér osztályként, ekkor a támogatás képessége megegyezik az ágyútarackos tüzér osztály tűzképességével. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

160 160 A zászlóalj támogatása (tűztámogatás) A zászlóalj tüzér megerősítése nemzetközi alkalmazási viszonyok között: A zászlóalj megerősítése függ az elöljáró kötelék feladatától, a parancsnok szándékától, valamint a rendelkezésre álló tűztámogató erőforrások mennyiségi és minőségi összetevőitől. A zászlóaljnak ezért képesnek kell lennie fogadni a megerősítésül kapott tűztámogató erőforrás parancsnokát, összekötő csoportját, és a megváltozott képességekkel, korlátokkal kell a küldetést megtervezni valamint végrehajtani. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

161 161 A zászlóalj támogatása (tűztámogatás) A zászlóalj tűztámogatásáért a zászlóalj parancsnok felelős. A parancsnokok munkájának segítése, támogatása érdekében a századok állományába század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoport, a zászlóalj állományába zászlóalj tűztámogató részleg van szervezve. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

162 162 A zászlóalj támogatása (légitámogatás) A zászlóalj légi támogatást a légierő parancsnokság állományába tartozó vegyes helikopter ezredtől, nemzetközi kötelékben a magasabb parancsnokság állományából kaphat. A zászlóaljat maximum harci helikopter raj erősíti meg. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

163 163 A zászlóalj támogatása (légitámogatás) Harci repülők A harci repülők bár a zászlóalj előtt, és közvetve annak érdekében tevékenykednek, harcukat az elöljáró tervezi és irányítja. Az együttműködést zászlóalj és a repülők között a zászlóalj harcálláspontjára kiküldött előretolt légi irányító (ERIP) biztosítja. Helikopterek A zászlóalj közvetlen támogatására, a harc különböző időszakaiban harci helikopterek, vagy felfegyverzett szállító helikopterek adhatók. A helikopterek a zászlóalj legfontosabb páncéltörő eszközei, a gyors és hatékony reagálás eszközei. A sebesség és tűzerő a teljes felelősségi terület lefedését biztosítják. Harcukat közvetlenül irányíthatja a zászlóaljparancsnok a kiküldött ERIP-n keresztül. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

164 164 A zászlóalj támogatása (haditengerészeti támogatás) Abban az esetben, amikor a zászlóalj harcát valamely haditengerészeti egység közvetlenül támogatja akkor a támogató egység összekötő tisztet és haditengerészeti megfigyelőt (megfigyelőket) küld a zászlóaljhoz. Az ilyen feladatokat a haditengerészeti összekötő csoport és a zászlóalj tűztámogató csoport tervezi, koordinálja a zászlóaljparancsnok feladatszabása alapján. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

165 165 A zászlóalj támogatása (műszaki támogatás) Műszaki feltételek megteremtése a csapatok időben történő, rejtett előrevonásához, a szétbontakozáshoz, a manőverek, a harcfeladatok sikeres megoldásához. Fokozni a csapatok és objektumok valamennyi fegyverrel szembeni védettségét. Növelni a zászlóalj erőinek harci hatékonyságát. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

166 166 A zászlóalj támogatása (műszaki támogatás) Műszaki harcanyagok alkalmazásával veszteséget okozni az ellenségnek, akadályozni tevékenységét. Saját csapataink mozgásának, manőverező képességének biztosítása. Saját csapataink túlélőképességének fokozása. Az ellenség mozgásának akadályozása. Általános műszaki támogatás. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

167 167 A zászlóalj támogatása (ABV támogatás) Az ABV védelem az ABV fegyverek és más forrásból származó szennyezések hatásai ellen alkalmazott védelmi rendszabályok, intézkedések létrehozásának és végrehaj- tásának módszerei, tervei, eljárásai és kiképzési követel- ményei összessége. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

168 168 A zászlóalj támogatása (egészségügyi támogatás) Járó beteg ellátás. A kikülönített alegységek biztosítása. A zászlóalj egészségügyi állapotának nyilvántartása. Súlyos, életveszélyes sérültek legközelebbi kijelölt kórházba, illetve magasabb ellátási szintre (ROLE-II) történő kiürítésének megszervezése, sérültek szállításra történő előkészítése. Közegészségügyi-járványügyi szakellenőrzések végrehajtása. Nem szervezetszerű egészségügyi katonák felkészítése, kiképzése. A beosztott állomány harcászati feladatok egészségügyi biztosítására történő szakfelkészítése. Egészségügyi anyagutánpótlás megszervezése. A szaktechnikai eszközök üzemképes állapotban tartása. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

169 169 A zászlóalj támogatása (egészségügyi támogatás) Sérültek, betegek kiürítése a zászlóalj és a felelősségi körzetében települő alegységektől. A beszállított sérültek fogadása, osztályozása, regisztrálása, szaksegély, első orvosi segély megadása, „elsősegély-lap” kitöltése, a sérültek magasabb ellátási szintre történő hátraszállításának előkészítése. Könnyűsérültek definitív ellátása, szolgálatba visszatérítése. Fertőző betegségre gyanús állomány ideiglenes elkülönítése. Biológiai harcanyaggal történő szennyeződés esetén extrém profilaxis végzése. Sérültek, betegek sugár vagy vegyi szennyezettsége esetén történő részleges mentesítése. Egészségügyi anyagokkal történő ellátás. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

170 170 Törzs századRole-1 Eü. központ Zászlóalj parancsnokság Logisztikai század Lövész század A zászlóalj szervezete (változat) HUMINT csoport PSYPOS csoport Légi Irányító Pont (TACP) Felderítő szakasz ABV szakasz Műszaki szakasz Légvédelmi rak. szakasz Aknavető szakasz Zászlóalj tűztámogató részleg CIMIC csoport Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

171 171 Század törzs Lövész szakasz Támogató szakasz A századok szervezete (változat) Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

172 172 Század törzs Törzs szakasz A törzs század szervezete (változat) Híradó és informatikai szakasz Szakasz törzs Biztosító rajVezetés támogató raj Forgalom szabályzó raj Törzs kiszolgáló raj Szakasz törzs Páncélozott mobil harcvezetési elem Mögöttes vezetési pont Fő vezetési pont Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

173 173 Század törzs A logisztikai század szervezete (változat) Szállító szakasz Törzs Vegyes anyag szállító raj Üzemanyag szállító raj Lőszer szállító raj Ellátó szakasz Törzs Élelmezés ellátó raj Élelmezés ellátó raj Ellátó pont részleg Karbantartó szakasz Törzs Harcjármű karbantartó raj Gépjármű karbantartó raj Vegyes javító raj Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

174 174

175 175

176 176

177 177 Kormányzati válságreagáló rendszer működése (terrorveszély esetén) Szerkesztette:Szternák György Kormány Nemzetbiztonsági kabinet Terrorizmus-ellenes Tárcaközi Munkacsoport (elméleti munka) Terror-ellenes Koordinációs Bizottság (gyakorlati végrehajtás)

178 178 Nemzetbiztonsági kabinet 1107/2002. (VI. 18.) Kormányhatározat Szakállamtitkár Külügyminiszter Igazságügyminiszter Miniszterelnöki Hivatal Pénzügyminisztérium Elnök (Honvédelmi miniszter) Nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő szakállamtitkár

179 179 Terrorizmus - ellenes Tárcaközi Munkacsoport 2112/2004. (V. 7.) Kormányhatározat Elnök: a szakállamtitkár. Az Európai Unió és hazánk közötti feladatok összehangolása, a vállalt feladatok végrehajtásának ellenőrzése. Az elkészített ütemterv szerint ülésezik. Állandó- és meghívott tagok, összetétel mindig a feladatok alapján.

180 180 Terror – ellenes Koordinációs Bizottság Nemzetbiztonsági Hivatal Információs Hivatal Katonai Biztonsági Hivatal Katonai Felderítő Hivatal Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ Országos Rendőr-főkapitányság Határőrség Bevándorlási Hivatal Külügyminisztérium Nemzetbiztonsági Kabinet képviselője Szakminiszter képviselője Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

181 181 KKB Kormányzati Koordinációs Bizottság DJTF Deployeble Joint Task Force Command Telepíthető Egyesített Erők Parancsnoksága

182 182 Megelőző intézkedések 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat A „NATO Elővigyázatossági Rendszer” alkalmazásának rendjéről szóló 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat 8. pontja alapján - „A Kormány felhívja a honvédelmi minisztert, hogy, az érintett miniszterek bevonásával a „NATO Válságreagálási Rendszer” (NCRS) bevezetését készítse elő és a rendszer működési rendjére vonatkozó javaslatát, terjessze a Kormány elé.

183 183 Megelőző intézkedések (változat) Készenlét Diplomáciai kezdeményezések Tömegtájékoztatás Felderítés Hírszerzés és kémelhárítás Figyelmeztetések Egyéb diplomáciai kezdeményezések Gazdasági kezdeményezések Kulturális, tudományos és sport kapcsolatok Katonai kapcsolatok

184 184 Megelőző intézkedések (változat) Hazai állampolgárok figyelmeztetése Fegyverzetellenőrzési, bizalom- és biztonságépítési intézkedések Gyakorlatok és kiképzések levezetés A készültség-, készenlét szintjének emelése Megbízható híradás-, távközlés fokozott készenléte Védelmi (oltalmazási) műveletek Az erők mozgósítása és széttelepítése Korlátozó gazdasági kezdeményezések Külföldi tulajdonban lévő vállalatok elleni kezdeményezések Saját állampolgárok kimenekítése és hazatelepítése Fenyegetett országokat támogató műveletek Forrás: 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat

185 185 Válságreagáló intézkedések (változat) Humán erőforrás Hírszerzés Kémelhárítás A tagállamok területén folytatott hírszerzés elhárítása Nemzetközi vizeken folytatott hírszerzés elhárítása Felelősségi körzeten kívüli hírszerző műveletek Az erők védelme Általános műveletek megkezdése Szárazföldi műveletek Légi műveletek

186 186 Válságreagáló intézkedések (változat) Haditengerészeti műveletek Pszichológiai műveletek Elektronikai hadviselés Meteorológia, Oceanográfia, Hidrográfia Tömegpusztító fegyverek elleni (ABV) védelem Logisztika Nukleáris műveletek Az erők készültségi szintje Híradó- és informatikai rendszerek működtetése Polgári rendszerek átvétele

187 187 Válságreagáló intézkedések (változat) Számítógépes rendszerek készenléte Postai szolgáltatások Kritikus infrastruktúra és szolgáltatások A polgári lakosság és az állami közigazgatás védelme Lakosság kivonásával kapcsolatos műveletek Nemzeti polgárvédelmi szervezetek működése Pénzügyi műveletek Tömegtájékoztatás Sajtóösszekötők Hazai és nemzetközi sajtókapcsolatok Forrás: 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat

188 188 Biztonsági rendszabályok „Alpha” biztonsági rendszabály: Terrorista csoport lehetséges tevékenysége esetén kerül kiadásra, mint általános biztonsági rendszabály.

189 189 Biztonsági rendszabályok „Bravo” biztonsági rendszabály: Meghatározhatatlan célpontú terrorista támadás vagy szabotázs tevékenység esetén vezetik be. Az összes Alfa rendszabály érvényben van.

190 190 Biztonsági rendszabályok „Charlei” biztonsági rendszabály: A biztonsági rendszabály bevezetésre kerül, ha esemény történt, vagy a hírszerzésnek információja van egy esetleges terror, vagy szabotázscselekményre.

191 191 Biztonsági rendszabályok „Delta” biztonsági rendszabály: A biztonsági rendszabály bevezetésre kerül terror-, illetve szabotázstámadás után, vagy ha a hírszerzésnek megbízható, pontos információi vannak egy várható terror- támadás célpontjáról. Az intézkedéseket rendszerint csak egy adott létesítményben vagy körzetben vezetik be.

192 192 Összefoglalás A válságreagáló műveletekben a fegyveres erő nem a hagyományos hadviselés szabályai szerint kerül bevetésre. Az alkalmazás módja, a felszerelés, a harc megvívásának szabályai, az együttműködés rendje eltér a fegyveres küzdelemben meghatározottaktól. Ha ezt a megállapítást elfogadjuk, valamint egyetértünk a védelmi felülvizsgálatot követő célkitűzésekkel, akkor a fegyveres erőt alkalmassá kell tenni a válságreagáló műveletek feladatainak végrehajtására. A személyi állománynak ismernie kell az erő és az eszközök alkalmazásának elveit ezekben a műveletekben. Ennek megfelelően célszerű végrehajtani a felkészítést, a kiképzést, kialakítani a felszerelést, megszerezni a szükséges képességeket.

193 193 Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 33. cikke: Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni. A Biztonsági Tanács, ha szükségesnek tartja, felhívja a feleket arra, hogy a köztük fennálló viszályt ilyen eszközökkel rendezzék.

194 194 Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 39. cikke: A Biztonsági Tanács megállapítja a béke bárminő veszélyeztetésének vagy megszegésének, vagy bárminő támadó cselekménynek fennforgását, és vagy megfelelő ajánlásokat tesz, vagy határoz afelett, hogy milyen rendszabályokat kell a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében a 41. és a 42. cikk alapján foganatosítani.

195 195 Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 41. cikke: A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak érvényt szerezzen, és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy ilyen rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.

196 196 Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 42. cikke: Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a 41. cikkben említett rendszabályok elégtelenek vagy elégteleneknek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához vagy helyreállításához szükségesnek ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi hadereje által foganatosított tüntető felvonulásból, zárlatból (blokád) vagy egyéb műveletekből is állhatnak.

197 197 Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 51. cikke: A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetén az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette. A tagok az önvédelem e jogának gyakorlása során foganatosított rendszabályaikat azonnal a Biztonsági Tanács tudomására tartoznak hozni, és ezek a rendszabályok semmiképpen sem érintik a Biztonsági Tanácsnak a jelen Alapokmány értelmében fennálló hatáskörét és kötelességét abban a tekintetben, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása végett az általa szükségesnek tartott intézkedéseket bármikor megtegye.

198 198 Fogalmak A béketámogató műveletek alapelvei: 1) A törvényesség: A békefenntartó tevékenységek legfontosabb alapelve, amely igazolja az alkalmazás jogosságát; demonstrálja az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozottságát a megoldás érdekében, melyet a mandátum (felhatalmazás, megbízás) követ. 2) A békefenntartás folyamatos és aktív támogatása: Ez egyfajta garancia a megbízás sikeres végrehajtásához. Különös jelen-tősége van nem várt események bekövetkezésekor. Az egységes és határozott fellépés lehet az eredményesség kulcsa. 3) A megbízásban résztvevő országok kötelezettsége: Az aktív részvétel különösen akkor fontos, ha a végrehajtás körülményei bizonytalanok, a kockázat jelentős. Mindent meg kell tenni a személyi veszteségek megelőzése érdekében. A sikertelen végrehajtás, vagy a veszteséggel járó kivonás az ENSZ további munkáját is befolyásolhatja.

199 199 Fogalmak 4) A közérthető és sikeresen végrehajtható megbízás: A megbízás mindig eseti békefenntartó műveletre szól. Nagyon fontos, hogy a célok közérthetőek legyenek, tisztázottak a politikai, anyagi támogatással kapcsolatos kérdések. Ha a megbízásban ellent- mondások vannak, akkor a kontingensek részei között alacsony az együttműködés színvonala, a tevékenységek keresztezhetik egymást. 5) Az egyeztetés és az együttműködés: a kényszerítő cselekvések elkerülése érdekében folyamatosan szükség van rá valamennyi érintett fél bevonásával. 6) A pártatlanság és az objektivitás: Különösen fontos ez az alapelv, mert – a tapasztalatok alapján – a békefenntartó műveletek során gyakoriak a provokációk. A semlegesség, a pártatlanság nem vezethet tétlenséghez. Meg kell akadályozni a jogtalan előnyökhöz való jutást.

200 200 Fogalmak 7) Az erőszakról való lemondás: ez az alapelv az egyeztetés és az együttműködés teljes körű betartásával valósítható meg. Ugyanakkor ez nem jelenti az önvédelem jogáról történő lemondást. Az önvédelem kiterjed a bajtársakra, a megbízott személyek védelmére is. 8) Az egységesség: tartalmában azt jelenti, hogy a teljes kontingens vonatkozásában egységes a vezetés, nincsenek ellentmondó intézkedések. A nemzetközi jelleg megőrzése a legfontosabb a parancsnok részéről. (Forrás AJP-01(B) – Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína (Allied Joint Operations Doctrine)

201 201 Fogalmak alliance The result of formal agreement (e.g., a treaty) between two or more nations for broad, long-term objectives that further the common interests of its members. In NATO documents, when the word “alliance” is capitalized, it refers specifically to NATO. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) Allied joint operation An operation carried out by forces of two or more NATO nations, in which elements of more than one Service participate. (AAP-6 (2003) Allied joint publication A publication of joint interest containing doctrine applicable to NATO-led multinational forces, conducting operations involving more than one Service. It is used by commanders of Allied joint forces, their subordinate commanders and staffs. (AAP-3/JSBP-01)

202 202 Fogalmak area of operations An operational area defined by a joint commander for land or maritime forces to conduct military activities. Normally, an area of operations does not encompass the entire joint operations area of the joint commander, but is sufficient in size for the joint force component commander to accomplish assigned missions and protect forces. (AAP-6 (2003) campaign A set of military operations planned and conducted to achieve a strategic objective within a given time and geographical area, which normally involve maritime, land, and air forces. (AAP-6 (2003) civil-military cooperation The coordination and cooperation, in support of the mission, between the NATO Commander and civil actors, including the national population and local authorities, as well as international, national and non-governmental organizations and agencies. (AAP-6 (2003) coalition A temporary alliance. (Concise Oxford Dictionary, Tenth Edition)

203 203 Fogalmak collective defence Provisions of the Washington Treaty, particularly to the reciprocal undertaking made in Article 5  namely to consider an attack against one or more Allied nations as an attack upon them all. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) combined / multinational Adjective used to describe activities, operations and organizations, in which elements of more than one nation participate. Also called "multinational.” (AAP-6 (2003) combined joint operation An operation carried out by forces of two or more nations, in which elements of at least two Services participate. (AAP-6 (2003)

204 204 Fogalmak combined joint task force A multinational (combined) and joint task force, task-organised and formed for the full range of the Alliance’s military missions, which the commander of the combined joint task force commands from a multinational and joint headquarters. The joint task force may include elements from non-NATO troop contributing nations. Also called a CJTF. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) conflict prevention A peace support operation employing complementary diplomatic, civil, and - when necessary - military means, to monitor and identify the causes of conflict, and take timely action to prevent the occurrence, escalation, or resumption of hostilities. See also peace building; peacekeeping; peacemaking; peace support operation. (AAP-6 (2003) disaster A sudden accident or a natural catastrophe that causes great damage or loss of life. (Concise Oxford Dictionary, Tenth Edition)

205 205 Fogalmak displaced person A civilian who is involuntarily outside the national boundaries of his or her country. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) doctrine Fundamental principles by which the military forces guide their actions in support of objectives. It is authoritative but requires judgement in application. (AAP-6 (2003) embargo An official ban, especially on trade or other commercial activity, with a particular country. (Concise Oxford Dictionary, Tenth Edition)

206 206 Fogalmak evacuee A person who has been ordered or authorized to move from a place of danger by competent authorities, and whose movements and accommodation are planned, organized, and controlled by such authorities. (AAP-6 (2003) extraction operations Operations where a NATO-led force covers or assists in the withdrawal of a UN or other military missions from a crisis region. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) host nation A nation which, by agreement: a. receives forces and materiel of NATO or other nations operating on/from or transiting through its territory; b. allows materiel and/or NATO organizations to be located on its territory; and/or c. provides support for these purposes. See also host-nation support. (AAP-6 (2003)

207 207 Fogalmak host-nation support Civil and military assistance rendered in peace, crisis or war by a host-nation to NATO and/or other forces and NATO organisations that are located on, operating on/from, or in transit through the host-nation’s territory. (AAP-6 (2003) humanitarian operation An operation specifically mounted to alleviate human suffering where responsible civil actors in an area are unable or unwilling to adequately support a population. It may precede, parallel, or complement the activity of specialised civil humanitarian agencies. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) internally displaced person A person who, as part of a mass movement, has been forced to flee his or her home or place of habitual residence suddenly or unexpectedly as a result of armed conflict, internal strife, systematic violation of human rights, fear of such violation, or natural or man-made disasters, and who has not crossed an internationally recognized State border. See also evacuee; refugee. (AAP-6 (2003)

208 208 Fogalmak international organisation Institutions with global influence, such as the United Nations and the International Committee of the Red Cross/Crescent. Also called IO. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) joint force commander A general term applied to a commander authorised to exercise command authority or operational control over a joint force. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) joint operations area A temporary area defined by a NATO strategic or regional commander, in which a designated joint commander plans and executes a specific mission at the operational level of war. Note: it is defined in coordination with nations and approved by the North Atlantic Council or the Military Committee as appropriate, in accordance with NATO’s Operational Planning Architecture. A joint operations area and its defining parameters, such as time, scope of the mission and geographical area, are contingency - or mission - specific and may overlap areas of responsibility. (AAP-6 (2003)

209 209 Fogalmak maritime interdiction operations Seaborne enforcement measures to intercept the movement of certain types of designated items into or out of a nation or specific area. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) national command A command that is organised by, and functions under, the authority of, a specific nation. It may or may not be placed under a NATO commander. (AAP-6 (2003) national component/contingent Any national forces of one or more Services under the command of a single national commander, assigned to any NATO commander. (AAP-6 (2003)

210 210 Fogalmak no-fly zone An air exclusion zone established by a sanctioning body to prohibit specified activities in a specific geographic area. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) Non-Article 5 Crisis Response Operations Multifunctional operations, falling outside the scope of Article 5, that encompass those political, military, and civil activities, initiated and executed in accordance with international law, including international humanitarian law, contributing to conflict prevention and resolution, and crisis management in the pursuit of declared Alliance objectives. They range from support operations that are primarily associated with civil agencies through operations in support of peace to Alliance combat operations. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) non-combatant evacuation operation An operation conducted to relocate designated non-combatants threatened in a foreign country to a place of safety. (AAP-6 (2003)

211 211 Fogalmak non-governmental organisation A Transnational organisation of private citizens that maintains a consultative status with the Economic and Social Council of the United Nations. Non- governmental organisations may be professional associations, foundations, multinational businesses, or simply groups with a common interest in humanitarian assistance activities (development and relief). Also called NGO. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) operation A military action or the carrying out of a strategic, tactical, service, training, or administrative military mission; the process of carrying on combat, including movement, supply, attack, defence and manoeuvres needed to gain the objectives of any battle or campaign. (AAP-6 (2003) operational area An overarching term for geographic areas in which military operations are conducted. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)

212 212 Fogalmak operational control The authority delegated to a commander to direct forces assigned so that the commander may accomplish specific missions or tasks which are usually limited by function, time, or location; to deploy units concerned, and to retain or assign tactical control of those units. It does not include authority to assign separate employment of components of the units concerned. Neither does it, of itself, include administrative or logistic control. (AAP-6 (2003) operational level of war The level of war at which campaigns and major operations are planned, conducted and sustained to accomplish strategic objectives within theatres or areas of operations. (AAP-6 (2003) peace building A peace support operation employing complementary diplomatic, civil and - when necessary - military means, to address the underlying causes of conflict and the longer-term needs of the people. It requires a commitment to a long-term process and may run concurrently with other types of peace support operations. See also conflict prevention; peacekeeping; peacemaking; peace support operation. (AAP-6 (2003)

213 213 Fogalmak peace enforcement A peace support operation conducted to maintain a cease-fire or peace agreement where the level of consent and compliance is uncertain and the threat of disruption is high. The peace support force must be capable of applying credible coercive force and must apply the provisions of the cease-fire or peace agreement impartially. See also conflict prevention; peace building; peacekeeping; peacemaking; peace support operation. (AJP-3.4 Custodial Meeting, August This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication.) peacekeeping A peace support operation following an agreement or ceasefire that has established a permissive environment where the level of consent and compliance is high, and the threat of disruption is low. The use of force by peacekeepers is normally limited to self-defence. See also conflict prevention; peace building; peacemaking; peace support operation. (AAP-6 (2003)) peacemaking A peace support operation, conducted after the initiation of a conflict to secure a ceasefire or peaceful settlement, that involves primarily diplomatic action supported, when necessary, by direct or indirect use of military assets. See also conflict prevention; peace building; peacekeeping; peace support operation. (AAP-6 (2003)

214 214 Fogalmak peace support operation An operation that impartially makes use of diplomatic, civil and military means, normally in pursuit of United Nations Charter purposes and principles, to restore or maintain peace. Such operations may include conflict prevention, peacemaking, peace enforcement, peacekeeping, peace building and/or humanitarian operations. See also conflict prevention; peace building; peacekeeping; peacemaking. (AAP-6 (2003) public information Information which is released or published for the primary purpose of keeping the public fully informed, thereby gaining their understanding and support. (AAP-6 (2003) refugee Any person who, owing to a well-founded fear of being persecuted for reasons of race, religion, nationality, membership of a particular social group or political opinion, is outside the country of his nationality and is unable, or owing to such fear, is unwilling to avail himself of the protection of that country; or who, not having a nationality and being outside the country of his former habitual residence as a result of such events, is unable or, owing to such fear, is unwilling to return to it. (UN) See also evacuee; internally displaced person. (AAP-6 (2003)

215 215 Fogalmak rules of engagement Directives issued by competent military authority which specify the circumstances and limitations under which forces will initiate and/or continue combat engagement with other forces encountered. (AAP-6 (2003) search and rescue The use of aircraft, surface craft, submarines, specialised rescue teams, and equipment to search for and rescue personnel in distress on land or at sea. (AAP-6 (2003) strategic level of war The level of war at which a nation or group of nations determines national or multinational security objectives and deploys national, including military, resources to achieve them. (AAP-6 (2003)

216 216 Fogalmak tactical level of war The level of war at which battles and engagements are planned and executed to accomplish military objectives assigned to tactical formations and units. (AAP-6 (2003) transfer of authority Within NATO, an action by which a member nation or NATO Command gives operational command or control of designated forces to a NATO Command. (AAP-6 (2003) (Forrás: Non-article 5 Crisis response Operations AJP-3.4)

217 217 Felhasznált irodalom MC 133/3 NATO’s Operational Planning System MC 317/1 The NATO Force Structure MC 319 NATO Principles and Policies for Logistics MC 324/1 The NATO Military Command Structure MC 326/1 Medical Support Principals and Policies MC 327/2 NATO Military Policy for Non-Article 5 Crisis Response Operations MC 336/2 NATO Principles and Policies for Movement and Transportation MC 343 NATO Military Assistance to International Disaster Relief Operations MC 348 NATO Command and Control Warfare Policy MC 362/1 NATO Rules of Engagement MC 389/1 Military Committee Policy on NATO’s Combined Joint Task Force Capability

218 218 Felhasznált irodalom MC 402 NATO Psychological Operations Policy MC 411/1 NATO Civil-Military Co-operation Policy MC 422/1 NATO Military Policy on Information Operations MC 458 NATO Training, Exercises, and Evaluation Policy MC 477 Military Concept for the NATO Response Force AAP-6 NATO Glossary of Terms and Definitions AAP-15 NATO Glossary of Abbreviations AJP-01(B) Allied Joint Doctrine AJP-3 Allied Joint Operations

219 219 Felhasznált irodalom AJP Peace Support Operations AJP Non-Combatant Evacuation Operations (under development) AJP-3.7 NATO Psychological Operations Doctrine AJP-3.8 Allied Joint Doctrine for NBC Defence AJP-4 Allied Joint Logistic Doctrine AJP-4.6 Multinational Joint Logistic Centre Doctrine AJP-4.10 Allied Joint Medical Support Doctrine AJP-9 NATO Civil-Military Co-Operation (CIMIC) Doctrine


Letölteni ppt "ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK (VÁZLATALBUM) 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések