Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZÖSSÉGI TEREK -KÖZÉPÜLETEK BEVEZETŐ ELŐADÁS KÖZÉPÜLETTERVEZÉSI ELŐADÁSOK 2013/14. II. FÉLÉVKOVÁCS PÉTER DLA Készült prof. Puhl Antal Dla 2011-ben tartott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZÖSSÉGI TEREK -KÖZÉPÜLETEK BEVEZETŐ ELŐADÁS KÖZÉPÜLETTERVEZÉSI ELŐADÁSOK 2013/14. II. FÉLÉVKOVÁCS PÉTER DLA Készült prof. Puhl Antal Dla 2011-ben tartott."— Előadás másolata:

1 KÖZÖSSÉGI TEREK -KÖZÉPÜLETEK BEVEZETŐ ELŐADÁS KÖZÉPÜLETTERVEZÉSI ELŐADÁSOK 2013/14. II. FÉLÉVKOVÁCS PÉTER DLA Készült prof. Puhl Antal Dla 2011-ben tartott „Közösségi terek és középületek”, illetve „Külső, az átmeneti és a belső hodologikus tér” c. előadásának részleges felhasználásával..

2 1. A középület fogalma, a közösség fogalma, történeti értelmezés 2. A tér értelmezése 3. A tér és a hely 4. A hely és az idő 5. Amit a tér érzékelése során még értelmezünk 6. Privát és közösségi tér 7. A középület, mint a társadalmi lét lenyomata 8. A középületek lehetséges csoportosítása

3 1.- A középület fogalma angol : public building német : öffentliche Gebaude magyar: középület -közösségi épület szóból tagkieséssel képzett szó, de mi a közösség? Meggyesi Tamás szerint saját történelmünk megismerése azért fontos, mert „….az építészetet sohasem a ’tudományos kutatás’, hanem maga az alkotó építészet, és annak kritikai önreflexiója vitte előre.” Cságoly Ferenc : „A lényegi dolgok megismerésének egyik alappillére, a történelem, és az építészettörténet ismerete. „ „ A múlt, a fejlődéstörténet ismerete nem csak a jelent teszi érthetőbbé, hanem éppen ez segíthet a jövő megalapozott építésében is. Az egymásra épülés szimbolikája az építészetben különösen könnyen érthető. A múlt a jelen és a jövő egymásra épülése, egymásból következése olyan, mint az egymásra épülő téglasorok. Ha nincs közöttük kötőanyag, elvész közöttük a kapcsolat az egész építmény ingataggá válik.” Közösség: -mi a közösség, hogy változott a közösség és az egyén egyensúlya ősi kultúrák, végesség-végtelenség, reneszánsz, egzisztencializmus, tömegtársadalmak, felbomló közösségek… -mi szervezi a közösséget -mi az épület és a közösség viszonya Mit érdemes a középületekről megtanulni és tudni?

4 2. A tér értelmezése A tér önmagában nem definiálható, a tér az idővel együtt értelmezhető. Mi az idő? Mindennapi életben események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelése. Aurelius Augustinus: Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom, ha azonban a kérdezőnek el kell magyarázzam, akkor nem tudom. Mi a tér? A tér az ember külső környezete? Markus Schroer (2006) két ellentétes megközelítést lát: a,/ A tárgyi világ tárolási minősége. b,/ Az összes testtel rendelkező objektum konténere. Dünne, S. Günzel: a tér és az idő érzékelése annyira magától érzékelhetőnek tűnik, hogy a rá vonatkozó elméleti reflexiókat egyfajta kettősség jellemzi: fogalmilag megragadható és nem megragadható kettősség. Az európai nyelvekben megjelenő ezzel kapcsolatos szavak sem fedik le egymást: space-place, Raum-Ort,

5 A tér megfogalmazása több tudományos terület kényszere, A tér esetén nagyon nehéz elkülöníteni, hogy milyen térre gondolunk – a szociológusok a városi tér tartalmában a téren megjelenő szociológiai szempontokat is értelmezik. A tér filozófiai, fizikai, szociológiai, gazdasági, építészeti, városépítészeti stb. értelmezések szerint is mást jelent. A térszociológia megkülönböztet pl. térfogalmat, térképzetet és tér-képet. (a tér tudományos, a tér köznapi használati értelmezése valamint a dolgok, jelentések, életmódok térbeli elrendeződése) Az absztrakt térrel a filozófia, a matematika és a fizika foglalkozik, míg a megélt térrel többek között a pszichológia, a szociológia, az antropológia és az építészet is foglalkozik, tehát inkább az alkalmazott humán tudományok. Ezért beszélünk a megélt térrel kapcsolatban például társadalmi térről, szociális térről, vagy éppen kulturális térről, illetve építészeti térről.

6 - Az absztrakt tér homogén. Tagolatlan és minden irányban végtelen. Nincsenek kitüntetett pontjai és kitüntetett irányai. Egyik pontja vagy iránya sem jelent viszonyítási irányt vagy pontot a másikhoz képest, tehát nincsenek természetes koordinátái. - A megélt (konkrét) térnek van egy kitüntetett középpontja, ez maga a térben lévő ember. Van egy tengelyrendszere, amit az ember testhelyzete jelöl ki. Ehhez képest vannak irányok (elöl, hátul, stb.) „ A megélt tér elsőre zárt, véges térként jelenik, és csak későbbi tapasztalásokkal tágul ki végtelen távolságba.” Baccio d Agnolo -Florence-S Giuseppe – modell elképzelt tér Santa Maria Del Fiore –Florence –megélt tér – a kitüntetett pont kérdése

7 A tér hétköznapi értelmezése Elias (1995) szerint még így is absztrakció, mely lehetővé teszi a hétköznapi életben való tájékozódást és biztonságérzetet ad. A térbeli gondolkodás kialakulásánál felismerhető az a kognitív (tanulásos)folyamat, melyben a gyermek térérzékelése és térképzetei egységesülnek és rögzülnek az euklideszi geometria szabályai szerint. (Piaget és Inhelder) Gráf Dürkheim a mindennapi, általunk használt konkrét tér fogalmát tovább finomítja, és beszél „megélt térről” és „átélt térről”. Azaz a tér fizikai megismerését szétválasztja a pszichikai megismeréstől, ahol az utóbbi alapvetően érzelmi tapasztalatokra épül. A tér aktuális érzékelése, érzéki megismerése nem egy passzív folyamat, a tér és a mindenkori befogadó között intenzív kölcsönhatás van. Peter Zumthor-Serpentine gallery -London Rembrandt- Dr. Tulp anatómiája

8 Bourgeois – Zumthor - witch trial memorial Peter Zumthor - Bruder Klaus kápolna Heinz Tesar – Bodemuseum - Berlin

9 Berlin – Zsidómúzeum - Daniel Libeskind Peter Zumthor- Therme Vals

10 Percepció: az érzékelési információk értelmezése, jelentésük megkeresése, az érzékelés és az észlelés összefoglaló neve. A tér tudományos értelmezése terén az emberi érzékelés közül a geometrikus látás beilleszthető, a színérzékelés, a szaglás, a hallás, a tapintás, az atmoszféra érzékelése nem beilleszthető egy matematikai –fizikai ellentmondásmentes térbe.

11 A művészettörténet előtti korszakban is létezett művészet anélkül, hogy tudtak volna róla. Az ösztönös és tudatos elemek egyensúlyban voltak. Focault: A középkorban a tér a helyek egy hierarchikus mennyiségeként, mint szent és profán helyek, oltalmazott és nyitott, vagy védtelen helyek, városi és vidéki helyek összessége jelentkezett. Athén, agóra

12 A művészettörténet korszaka után: Einstein relativitáselmélete (nincs abszolút tér és nincs abszolút idő) szétrobbantotta az addig egységes euklideszi világképet, az addig párhuzamosan fejlődő tér és idő értelmezések után megjelent a téridő fogalma. Ezzel az építészek már a filozófia, fizika, segítségével sem tudtak igazán mit kezdeni, így a téridő fogalmának építészeti értelmezéséről bár kiváló tanulmányok születtek ( Mo. pl. Cságoly Ferenc, Puhl Antal), a megépített általános építészeti valóság már nem tükrözte kimutathatóan ezen értelmezések szellemi töltetét. Bauhaus épülete – Dessau -Walter Gropius A 19. századtól sorozatban keletkező elméletek és magyarázatok születtek a tér, illetve az építészeti tér megfogalmazására. Az építészethez szintén társultak ezek a teóriák, és egyes építészeti irányzatok mögött programok, filozófiák jelentek meg alapkőként. ( Pl. Bauhaus)

13 Filozófus építészek, illetve filozófusok az építészetről: Martin Heidegger Lét és idő c. műve 1927-ben született. A lét a nyugati gondolkodásban mindig a jelenlétet jelenti. A jelenlétből, a jelenlévőségből a jelen szó. Az elképzelés szerint a jelen a múlttal és a jövővel együtt képezi az idő karakterisztikáját. A lét mint jelenlét az idő által nyer meghatározást. A Dasein – a világban benne lét – értelmezése után valóságos építészeti teóriákat vonultatott fel Heidegger Bauen, Wohnen, Denken című 1951-es előadása, ahol térbe foglalt térről beszélt a korábban végtelenként értelmezett térrel szemben, mivel szerinte ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a lakozást és a létet össze tudjuk kapcsolni. “A tér valami térbe foglalt (Eingeraeumte), olyasmi, amit szabaddá tettek, mégpedig adott határok között. A határ, a görög peras nem az, ahol valami véget ér, hanem ahogy a görögök felismerték, ahonnan valaminek a létezése elkezdődik. Innen a horismos, vagyis a határ fogalma. A tér lényegét tekintve tehát a térbe foglalt, aminek a határain belül megnyitották a létezés lehetőségét. Valaminek a térbe foglalása mindenkor egy hely révén való alakítást és rendezést, vagyis összegyűjtést jelent, mondjuk egy híd jellegű dolog révén. Ennélfogva a terek létezésüket a helyeknek és nem a ‘tér’-nek köszönhetik. Martin Heidegger Jacques Derrida Ludwig Wittgenstein

14 Seyyed Hossein Nasr értelmezi –, a buddhista építészetben az indeterminizmus, az előre-nem-láthatóság, azaz a folyó idő fogalma is társul hozzá. Ebből fejlődött ki a japán áramló tér, Az építészet szerepe így épp ennek az ellentéte: nem hordoz jelentéseket, hanem segít „becsukni a szemünket, hogy láthassunk”. Másképpen megfogalmazva: az építészet a meditáció kiváltójává lép elő. A zazen képviselte eggyéválást, az egységes bontatlan, külső-belső teret célozza a modern építészet A zsidó–keresztény idő-fogalmak determináltak: az emberiség a Messiás eljövetelére vár. Nem tudni, mikor következik ez be, de a koncepció magában foglalja az idők végezete gondolatát, amely könnyen megfeleltethető az építészetben egy pontnak, egy helynek, amely felé a templomok via sacrája mutat, és amelyet az oltár jelez. A buddhista idő nem tart semmiféle vég vagy meghatározható pont felé: csak megszakítás nélkül, végtelenül áramlik, túl az idők végezetén.

15 Jacques Derrida részvétele a La Vilette pályázatban. Bernard Tschumi-val Medgyessi Tamás: A térnek építészeti értelmezés is többféle van, de a leglényegesebb a tér és a hely megkülönböztetése. Jacques Derrida ( ) posztmodern francia filozófus. Nevezetes módszere a dekonstrukció, melyet mind a filozófiában, mind az irodalomelméletben alkalmaznak. Lényege a fogalmak, illetve irodalmi alkotások lebontása, visszabontása és sokszor a szabad asszociáción alapuló újraépítése, melyet újabb visszabontás követ, anélkül, hogy valaha is végső értelemmel bíró interpretációhoz jutnánk.

16 3. A tér és a hely: A szellem nem a dolgok sorába tartozik, hanem abba a sorba, amit szembe állítunk a dolgokkal. Megfejthetetlen titok. Heidegger kezdetben akkor használta a szellem szót, amikor arról írt, hogy ezt a szót nem szabad alkalmazni. Később idézőjelben használta, mintha mástól idézne. Végül egyetemi katedrán is kimondódik a betűje és szelleme szerint való szellem. Mi az a szellem? - kérdezi Heidegger. A választ Georg Trakl költői megfogalmazásából átírva válaszolja meg: szellem ami lángra gyújt, vagy a szellem a láng. - Láng mely lángra gyújtja önmagát. A költő Trakl és a filozófus Heidegger között sajátos párbeszéd (Gespräch) folyt a szellem kérdéséről, melynek során az első válaszok megszülettek. Így nem meglepő, hogy a szellem első megközelítése Heideggernél irodalmi jellegű. A tértől a hely szelleméig A hely szelleme több filozófiai és irodalmi műnek témája. Hamvas Béla 1959-ben „Az öt géniusz” című művében ezt írja: " A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, hacsak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható. A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint az az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van. Mert nemcsak természet és környezet, föld, talaj, növényzet, vizek, hegyek és mindez együttesen. A hely nemcsak az, ahol a dolgok vannak. A hely barátságos, vagy ellenszenves, félelmetes vagy szelíd, nyugodt. Két egyforma hely éppúgy nincs, mint megismétlődő pillanat.” Sanaa – Rolex Learning Center – Wim Wenders filmes interpretációban „megszólaltatja” a hely szellemét A hely géniusza (genius loci)

17 A tér és a hely határai A finn költő, Paavo Haavikko Kalevala feldolgozásként született Vaskor című forgatókönyvében találhatók azok a kulcsmondatok, amik a hely és a tér határait – vagy mondhatjuk így is: a hely és a világ viszonyát építészeti értelemben is más megvilágításban tüntetik fel: Väinö: „A hely mindig a te méretedre szabott. Úgy van megszabva a világ, hogy az ajtó meg az ágy meg a sír mindig befogadnak téged. Mikor kilépsz az ajtón, előtted a világ. Sok van belőle, úgy hogy mikor megtérsz, nincs is mit mesélned. Ugyanilyen világ az is. Nem találsz ott semmit. Az ágyban magadra lelsz, és megtalálod magadnak az éjjel élő nőt. Ez az a másik világ. S reggel az ágy alján kopogsz ujjaddal, hogy felébredj, és elindulsz úgymond, a világba. Menned kell valahová, tenned kell valamit. Így, így készül a sír, a méretedre szabott. Ott van mindenki és senki sincs ott. És nem érdemes erről azoknak beszélni, akik nem tudják ezt. Te már tudod. (Vaskor VI./49) A hely mindig a te méretedre szabott, legyen az ház, ágy, csónak, sír. Az idézett megközelítésben a hely az a minimális tér, ami ebben az értelemben a test része. Ezek a terek nem köztes terek, hanem énünk részei, - ez maga a hely. Egyszerűek, mint mi vagyunk – a nagy egészhez képest. Ez az a másik világ. A mi világunk. Otaniemi, Egyetemi Kápolna Alvar Aalto: Jyväskylä, egyetemi előcsarnok Egy másfajta megközelítésben az egyetemi kápolna és a Jyväskylä egyetemi előcsarnok esetében nem két tér kapcsolatáról van szó – a transzparencia itt nem az általánosan használható fogalom, - mert a két tér egyet jelent. Ha ott vagyunk, benne vagyunk a világban.

18 Lemminki: „Mire megyünk az ajtóval, mikor nem templomban élünk. A világban élünk.” (Vaskor VI./59 Részlet a Vaskor c. filmből A hely mindig a te méretedre szabott.” Bár ez irodalmi megközelítés, de a finn építészet nem mond ellent ennek a kijelentésnek. A vaskor című filmben az a jelenet, amikor Lemminki újraéled – túlvilági lelassult életformájából e világra tér vissza – képileg felülmúlhatatlanul ábrázolja ezt a helyet. A ház, a minimális lakhely nem annak méreteivel, hanem ablakával van leginkább érzékeltetve. Ilyen hely a csónak is, amit bordái száma szerint értékeltek. A csónakkal az ember magányos vizeken összenőtt, a csónak a testének részévé vált. A Kalevalában és a Vaskorban a csónak, a csónaképítés nagyon erős jelentőséggel bír. A bordázott csónak teste a hal és az ember teste is. Väinö: - A hatalmas Vipunen testében jártam, magasan volt a mennyezet, mint a hatalmas hal hasában, felettem a koldus felett. Pokoli nagy Vipunen volt. Halban voltam, szorongtam. (Vaskor: VI./2)

19 De a csónak templom, a templom csónak is. A vaskor című film csónakkészítés előtti Vipunenhez kapcsolódó jelenete egy csónak testéből átlényegült barlangban játszódik Előtte Väinö egy felfordított csónak alatt fekszik, esik az eső, -Väinöt a csónak védi. A bordázott hal vagy csónak - test belső itt képi és irodalmi értelemben is összefonódik. Ez a többolvasatú kép a finn kortárs építészetben is megjelenik. Turku: St Henry’s ökomenikus kápolna

20 A személyre szabott tér (hely) és a világ között Tarr Béla Torinói ló című filmjében is az ablak kap közvetítő szerepet

21 A hely – mint rétegződések hordozója a Heinz Tesar-i gondolatkörben: A hely megértésének fontosságát Heinz Tesar osztrák építész egy 1982-ben a Schichten, azaz RÉTEGEK című téziseiben bizonyítja Az írás Christian Norberg-Schulz 1980-ban közzé tett Genius Loci-ja és a Kenneth Frampton 1983-ban a Kritikai regionalizmusról írt műve között született. Mik is ezek a rétegek? Tesar a gondolatkört a „Rétegek” -„Schichten” német nyelvű jelentéstartalmával, etimológiai kifejtésével vezeti fel. „A Schicht jelenti a földrajzi réteget, lerakódást az anyag rétegét az idő rétegét a gondolkodás rétegét az érzékelés rétegét a bevonatot, úgymint bőr, ruha, parfüm, divat die Geschichte = történelem das Geschichte= rétegzettség die Einschicht= egyrétegűség, magány a titkot die Stadtgeschichte=várostörténet das Stadtgeschichte=városrétegzettség a Schichten – mint ige építést, fektetést, rendszerezést, egymásra helyezést jelent a város a közösség titka, a titok szinonim jelentése a lerakódás és a titkos közlés az építészet, mint látható és láthatatlan természetű szellemi és érzéki rétegződés” Tesar a szóhoz, és társult összefüggéseihez fűzött magyarázata a következő: „nem a nulladik óra, melyben az építész munkája elkezdődik, hanem előrehaladott idő, melyben javításokat, korrekciókat és új kezdeteket építünk be. Egy új réteget formálunk.” Eközben nem arról van szó, hogy különösen éles, harsány szavakat és képeket keresünk, hanem arról, hogy a hely specifikumát, a topográfiát és a történelmet az építészet eszközével megragadjuk.

22 Ez azonban megint csak nem jelenti azt, hogy minden megfogalmazandó úgymond helyben, kéznél van, hanem nekünk a folyamat egy újabb rétegét is hozzá kell tennünk, amiben az építészet kiindulópontját az individualitás és a típus kölcsönhatása jelenti. Itt közel járok az építészet azon definíciójához, mely szerint az építészet az individuum és a hely közötti párbeszéd eredménye. Tesar - Keltenmuseum – Hallein, rétegelt fal

23 Ez a hely hangsúlyozását, karakterizálását és nem utolsó sorban újjáteremtését kell jelentse, -tisztázva a viszonyát a hely különböző történeti rétegeivel és az azt létrehozó sajátos individuum történetével. Legyen itt megjegyezve, hogy a város (hely) története és az egyén története az építészet létrejöttének feltétele. Ez egy olyan dualitás, melynek optimális esetben egyensúlyban kell lennie. Stabilitások (pragmatizmusok) és labilitások (túlértékelések) nem használnak az építészetnek. A cél egy olyan építészet, mely lassú, nyugodt, kifejező nyelv, mely egyszerűségében érthető és sokrétűségében időtlenül érvényes. Egy kijelentés időn átnyúló érvényessége az ő legmagasabb minősége. Ha nekem egy tudatosan leegyszerűsítő, majdnem iskolás definíciót kellene adnom az építészetre, nyelvtani értelemben azt mondanám: az építészet magában a hely, az idő, a mód, és az ok viszony-meghatározása. Vagy Gauguin-i értelmezés alapján: honnan jöttünk, hol vagyunk, hová megyünk – koncentráltabb kihívás alig van.”

24 „nem a nulladik óra, melyben az építész munkája elkezdődik, hanem előrehaladott idő, melyben javításokat, korrekciókat és új kezdeteket építünk be. Egy új réteget formálunk.” Ezt a kijelentést erősíti a korábbi, Cságoly Ferenctől származó gondolat: A múlt a jelen és a jövő egymásra épülése, egymásból következése olyan, mint az egymásra épülő téglasorok. Heinz Tesar – Gugging - Hörsaal IST

25 4. A hely és az idő: „A hely nyújtotta kulturális kötődés a kultúra korokon átívelő, általános tartalmát jelenti, a folyamatosan változó történetnek egy adott ponton, adott időben való értelmezését.” – írja Frampton. Az elmélet akkor sánta, ha az adott időpontban adandó válaszoknál saját korunkat az egyetlen abszolút érvényes időnek tekintjük. Frampton is figyelmeztet arra, hogy ne feltétlen a saját korunk által látni engedett felső rétegeket tekintsük értékhordozónak. Az építészeti vitákat folyamatosan generáló kétfajta megközelítés: -Nem ragadhatunk bele a mába, a jövőt kell megcélozzuk. Mindegy, hogy nagy vagy óvatos kis ugrásokkal, de a rétegekre építkezve, azok továbbadandó üzenettartalmát új rétegekbe integrálva adhatunk választ a sejtéseinkben létező jövő kérdéseire. -„Ahhoz azonban, hogy egy épülettel, mint saját intelligenciánk jövőbe vetett tanúsítványával azonosulni tudjunk, az épületnek meg kell haladnia közvetlen vízióinkat, ám mégsem lehet annyira távol a jövőben, hogy elidegenedjék generációnk képzelőerejének stílusától. Ha egy épület túl messzire nyúlik a jövőbe – ahogy talán az Eiffel torony tette a maga idején -, az embereknek visszás érzésük támad: a jövő elárasztotta a jelent, és megveti a jelen érzéseit.” -írja Bollas.

26 5. Amit a tér érzékelése során még értelmezünk Transzparencia: -A transzparencia legelemibb eszköze a tér üveggel való lehatárolása, s ez által a külsővel történő legszorosabbkapcsolat felvétele, a külső tér bevonása a belsőbe. A fizikai lehatárolás megtörténik, de vizuális határ a szem számára nincs. -A transzparencia másik eszközére a kubista festészet irányította rá a figyelmet. Térmélységet nem csak perspektivikus ábrázolással lehet elérni, hanem síkok egymás mögé helyezésével is. Agyunk ugyanis a takart felületeket kiegészíti, s ezzel a mögöttes felületet térbe helyezi. Ezt ismerte föl a Németországból kiindult, a pszichoanalízissel majdnem egyidős, de ma is aktív irányzat, az alaklélektan („Gestaltpsychologie”). Alaphipotézise, hogy az ember élete során a "jó egészre" törekszik. Ha ez megbomlik, elveszítjük az egyensúlyt, -majd arra törekszünk, hogy azt helyreállítsuk. Jó egésznek nevezik pl. a kört, vagy a négyzetet. A „Gestalt” kísérletekkel igazolta, hogy a rész ábrákat erre igyekszünk kiegészíteni. -A transzparencia egyik változata a virtuális térhatás. Már a barokkban megjelenik a mennyezet illuzionisztikus áttörése, s ezen keresztül a hívő egyfajta virtuális térbe való helyezése. Ez egyfajta kapcsolatteremtés a földön túli édenkerttel. Glass Pavilion at the Toledo Museum of Art -SANAA

27 Primer és szekunder rétegek: Az építészet alapkérdései, a viszonyok megértése, az ellentmondások feloldása, a problémák megoldása mellett Tesar építészetének sajátossága egy rejtőzködő poézis. „Nem kell mindent azonnal kiordítani” – mondja Tesar Janáky István a feladat „lényegi” megoldása mögötti mondandóról, a rejtőzködésről írja (Janáky István: A hely ): A gondolat szándékolt rejtettsége miatt direkt módon nem manifesztálódik, befogadása vagy tudatalattiként történik, vagy csak szűk körben tudatosan. A rejtőzködés azonban mást is jelent: jelenti az alázatot, ami nem más, mint annak elismerése, hogy a meglévő rétegek és az új építészeti alkotás viszonyában az utóbbinak nem feltétlen szánunk uralkodó szerepet. Jelenti azt a különbséget, amit az irodalmi és az egyszerű közlés között már felismertek. Gadamer úgy látja, hogy a műveknek az aktuális vonatkozások elhalása után lesz láthatóvá igazi alakjuk, s válik lehetővé a bennük mondottak megértése. Ez egyfajta többhéjúságot, mondhatnám azt is; többrétegűséget feltételez. Heinz Tesar - Wien-Kirche in der DonauCity

28 6. Privát és közösségi tér

29 A privát tér fogalma azon felül, hogy a tér használatát személyre szabottan korlátozza, utal a tér biztonságot, teljes befogadhatóságot jelentő tartalmára. A tér értelmezésénél utalnék a korábban bemutatott kisház, (de lehet ez kunyhó, menedék) példájára, ahol a személyes aurához kapcsolható helyről van szó. A privát tér nagysága a különböző történelmi korszakokban és a kultúrák függvényében folyamatosan változott. Az átmeneti tér elválaszthat, illetve kapcsolatot teremthet különböző magánszférák között, de kapcsolatot teremthet a magánszféra és a közszféra között is. Külső terek esetében átmeneti tér jöhet létre két közszféra területe között is. Tágabb értelemben az átmeneti teret is küszöbként lehet fölfogni. „Az átmeneti tér, mint küszöb a be- és kimenet, a megérkezés és eltávozás, az elzárkózás és megnyílás napi liturgiájának kerete.” Bizonyos értelemben az átmeneti tér az egyik legfontosabb kulturálisan változó része. Sokat mond egy adott társadalom életmódjáról, társadalmi berendezkedéséről, a természethez, a (külsőhöz) való viszonyáról, a kozmikus rendhez való viszonyáról A közösségi tér az a tér, amit a közösség minden tagja használhat. A közösségi tér fogalma gyakran keveredik a nyilvános tér fogalmával. (public space). A középületeknél elsősorban a közösségi belső terek értelmezése kerül előtérbe. Átmeneti tér – Berlin - Kapelle der Versöhnung

30 7. A középület, mint a társadalmi lét lenyomata: Az egyén, a közösségek, a hatalom épületei a civilizáció és a kultúra fejlődésével (átalakulásával) folyamatosan változnak, más-más jelentéssel bírnak. Tisztázzuk itt rögtön, hogy az építészet e két fogalom határán áll, legalábbis megszületésének pillanatában. Mert mit is jelent a civilizáció és mit a kultúra. Itt is látjuk, mint a középületek fogalmánál, hogy más-más nyelvterületeken mást-mást értenek ezen fogalmakon. Az angol és francia nyelvterületen a civilizáció az anyagi és szellemi értékek összességét jelenti. (művészet, technika, anyagi fejlődés, stb.) A magyar és német nyelvterületen a kultúra a szellemi értékeket jelenti (művészet, filozófia, erkölcs, vallás, stb.) míg a civilizáció gazdasági, technikai, politikai, társadalmi vonatkozásokat tartalmaz. Stílus: amit a művészettörténészek leírnak, tulajdonképpen fölfogható úgy, mint az építészeti archetípusok koronkénti (civilizációk szerinti) interpretálása. A közösségi épületeknél ha végigkövetjük fejlődésük történetét, képet kaphatunk a közösségekről, azok önmeghatározásáról.

31 „Igen, mondjuk úgy, a csoda. Az üveg lesz a csoda, a varázslat. Bemegy az ember, és az lesz az érzése, mintha kimenne. Bent lenne, védve valamiben, ami nem akadályozza meg, hogy messzire ellásson… Egyszer van kívül is, meg belül is,biztonságban, s mégis szabadon.” Alessandro Baricco : Harag-várak Christal Palace -Joseph Paxton 1851 A technika és az építészet viszonya Párizsi Világkiállítás 1900

32 A vallás és az építészet viszonya Kärsämäki-churc San Pietro Basilica Michelangelo-bemutatás

33 Hatalom és az építészet viszonya Scotland Parliament – EMBT (Barcelona) 1999 Szovjetek Palotája – terv Iofan, Schtschuko, Gelfereich

34 8. A középületek lehetséges csoportosítása: -Szent, profán, és „démoni” középületek Mircea Eliade: a szent első meghatározása a következő: a profán ellentéte. Mindig ugyanazzal a titokzatos folyamattal állunk szemben; az egészen más, nem a mi világunkhoz tartozó valóság olyan tárgyakban mutatkozik meg, amelyek természetes, profán világunk szerves alkotórészei. Profán nézőpontból a szent kő továbbra is egy kő, nem különbözik a többi kőtől. „A vallásos ember számára a tér nem homogén. Létezik egyfajta szent, vagyis erővel feltöltött, jelentőségteli tér, és léteznek más nem szent terek, következésképpen nincs struktúra és szilárdság nélküli, egyszóval formátlan tértartomány”- írja Eliade.

35 Az achilpák – egy arunta törzs hagyománya szerint a mitikus korban Numbakula isteni lény”tette kozmikussá” területüket, teremtette meg ősatyjukat, és alapította meg intézményeiket. Numbakula egy gumifa törzséből készítette el a szent karót, felmászott rajta, és eltünt az égben. Ez az oszlop világtengely (axis mundi), mert a föld körülötte válik lakhatóvá, változik tehát világgá. A szent karó vándorlás közben mozog, de általa ahol leszúrják, a saját világukban maradnak. Az axis mundi által megjelölt világ mindig a középpontban van. A szent város, vagy templom az axis mundi révén a menny, a föld és a pokol találkozási pontja. Aztec ( észak amerikai törzs) világképben az axis mundi és az omphalos (föld köldöke) Szent helyeknek a templomokat, kolostorokat, zarándokhelyeket, temetőket tartjuk, de lehet egy kereszt, vagy válhat egy kitüntetett helyen álló fa (életfa) szent hellyé. Jeruzsálem- három világvallás szent helye

36 Az épületek nagy általánosságban profán, köznapi jelentőségűek. Léteznek azonban a két előző kategórián túl, az erővel feltöltött és a semleges helyeken kívül negatív transzcendenciák is. Ezeket Hankiss Elemér Foucault –hoz kapcsolhatóan „démoni helyeknek” tartja. (pl. bevásárlóközpontok) Foucolt az „egészséges szövetet” szerkezeti helynek, a „beteg szövetet” heterotópiának nevezi. Szerkezeti hely mindazon hely (épület), mely az idő folyamán a maga belső törvényszerűsége szerint fejlődött ki, és heterotópia az a hely (épület), mely minden „előzmény” nélkül, külső akarttal került a város szövetébe. A heterotópiák is kétfélék; az első kategóriába azok a nem-helyek tartoznak, melyek a „szabadság” életérzését sugallják (pl. plaza), a második kategória az, mellyel a társadalom azokat az embereket „adományozza meg”, akik ebbe az ideális, „harmonikus képbe” bele tudnak zavarni (pl. börtön). Plaza Prison

37 -A hatalom középületei A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. De nem csak politikai, hanem pénzügyi-gazdasági, kulturális hatalom is létezik. A hatalom épületei üzeneteket hordoznak, a külső megjelenés vagy a térszervezés pszichés hatással bír. Albert Speer – Volkshalle 1936-modell Albert Speer Berlin- Kancellária,dolgozószoba A hatalom gyakorlásának épületei várak, paloták, városházák, parlamentek, igazgatási épületek, bíróságok, pénzintézetek, stb.. Emil Hácha-t Csehszlovákia elnökét március én éjszaka Adolf Hitler magához hívatta, és Prága lebombázásával fenyegette meg, így a parlament tudta és jóváhagyása nélkül kénytelen volt beleegyezni Szlovákia elszakadásába és a Cseh-Morva Protektorátus létrejöttébe.

38 Palast der Republik – Berlin, DDR Palast der Republik bontása

39 Reichstag kupola és ülésterem

40 -A közösségek épületei Azok az épületek, melyek közakaratból jönnek létre, és a közösség egészét szolgálják. Ilyenek az egészségügyi, oktatási, kulturális létesítmények, illetve egyes kereskedelmi létesítmények is, pl. a piacok Barcelona,Santa Caterina piac Espoo Hospital (Orkidea) By K2S Architects Aires Mateus – Auditorium - LisszabonRem Koolhaas – Casa Da Musica - Porto

41 -Funkciók szerinti csoportosítás Ez estben az a tevékenység nevesíti az épületet, mely az épületben legjellemzőbben folyik. Megkülönböztethetünk tehát szakrális, oktatási, kulturális, igazgatási, egészségügyi, sport és egyéb épületeket Cathedral -Strasbourg, France –Axis Mundi Turku könyvtár- JKMM Építész Iroda

42 Kiss Csepregi Anna: (A szellem helye c. írásban) Nem. Azért vagyunk itt, mert éppen itt élünk. Ennyi. És az élethez ki kell cserélni a törött ablaküveget.. London-2012-olympics stadion Opera- Oslo


Letölteni ppt "KÖZÖSSÉGI TEREK -KÖZÉPÜLETEK BEVEZETŐ ELŐADÁS KÖZÉPÜLETTERVEZÉSI ELŐADÁSOK 2013/14. II. FÉLÉVKOVÁCS PÉTER DLA Készült prof. Puhl Antal Dla 2011-ben tartott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések