Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közlekedés mint szolgáltatás általános bemutatása Készítette: Rádi Eszter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közlekedés mint szolgáltatás általános bemutatása Készítette: Rádi Eszter."— Előadás másolata:

1 A közlekedés mint szolgáltatás általános bemutatása Készítette: Rádi Eszter

2 D EFINÍCIÓ „ A közlekedés személyek, dolgok és információk olyan tömeges, szervezett, rendszeres helyváltoztatása, amely speciális technikai eszközök igénybevételével valósul meg. „

3 K APCSOLATOK - KÖLCSÖNHATÁSOK Az ország gazdasági fejlődésének feltétele, mozgatórugója, generálója. A legtöbb gazdasági tevékenységre hatással van: Kereskedelem Logisztika Termelés

4 T EVÉKENYSÉGE Közlekedés (üres taxi) Szállítás (taxi utassal) Fuvarozás (szállítás + szolgáltatással)

5 C SOPORTOSÍTÁSOK Szállítás tárgya: személy v. áru Pálya szerint: szárazföldi, vízi, légi Alkalmazott technika: vasúti, a közúti-gépjármű, vízi, és légi Igénybevehetőség: közhasználatú, nem-közhasználatú

6 A „ TERMÉK ” Speciális – immateriális Mennyisége és szerkezete a gazdasái fejlettségtől függ Szolgáltatás-létrejött és felhasználás egy időben Magas tőkeigény

7 Az állam szerepe a közlekedésben Készítette: Erdei Mónika

8 A közlekedés intézményrendszere (tulajdonosi viszonyok) központosított állami tulajdon változások az 1980-as években : deregulációs és privatizációs hullám Önkormányzati – állami – magántulajdonú vállalatok hármassága public private partnership – közlekedésfejlesztés- és működtetés

9 Tulajdonosi viszonyok Önkormányzati tulajdonú közlekedési vállalat Budapest: BKV, MÁV, Volánbusz. Debrecen: DKV Zrt Kaposvár Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. (KTRT) Miskolc Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. (KTRT) Pécs: Pécsi Közlekedési Zrt. Állami tulajdonú közlekedési vállalat Baja: Orangeways Zrt Békéscsaba: Kőrös Volán Nyíregyháza: Szabolcs Volán Zrt. Szolnok: Jászkun Volán Vegyes tulajdonú közlekedési vállalat Szege: Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) és Tisza Volán

10 Szervezeti – intézményi rendszer Szakminisztérium : Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatósági funkciót tölt be Közlekedési Főfelügyelet és a megyei felügyeletek Polgári Légiközlekedési Hatóság alapvetően állami feladatokat látnak el Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat országos közúthálózat kezelése közhasznú társaságok Vállalkozások gazdasági társaságok egyéni vállalkozások

11 Közlekedési szolgáltatások állam befolyásoló szerepe koncessziós társaságot bíz meg koncesszióköteles tevékenységek elvégzésére Akkor avatkozik be szolgáltatásba, ha úgy ítéli, hogy indokolt lenne a tömegközlekedés fejlesztése Szolgáltatás hatósági árait megállapítja Vasúti közlekedés

12 Miért fontos a közlekedés szervezetének, szabályozása? a közlekedési rendszerek túlzsúfoltsága a közlekedés által okozott környezeti károk drámai növekedése a közlekedési balesetek növekvő száma a közlekedési ágak közötti szélsőséges aránytalanság a közlekedés által az állami költségvetésre gyakorolt nyomás növekedése.

13 Hogyan? a szolgáltatások díjainak egységes szabályozása az egyetemes szolgáltatások körülhatárolása és ezek finanszírozási elveinek kialakítása a hálózatos szolgáltatások esetén a különböző hálózatok, szolgáltatási rendszerek közötti összekapcsolás szabályozása. ösztönző szabályozás

14 Magyar közlekedéspolitika kitűzött célok a vasúti és vízi szállítás részarányának magasabb szinten tartása a Nyugat-európai szinthez képest. a tömegközlekedés részarány-csökkenési ütemének mérséklése a kombinált árufuvarozások részarányának növelése sikerességének feltétele A tagországok gazdaságpolitikája, város-és regionális tervezése, oktatás-és szociálpolitikája, költségvetési politikája és versenypolitikája is a fenntartható közlekedés fejlesztését támogatja. Hogyan?

15 A közlekedés ágazati rendszere (jelentőségük) a közúti (gépjármű) a vasúti a vízi (belvízi, tengeri) a légi közlekedés Kombinált árufuvarozás Személyi szállítás közszolgáltatás

16 K ÖZLEKEDÉS - A SZOLGÁLTATÁSCSOPORT MEGSZERZÉSÉNEK, FENNTARTÁSÁNAK FELTÉTELEI, ÁLLAMI ÉS EU- S DIREKTÍVÁK, JOGI ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZET Előadó: Tenke András

17 A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSI POLITIKA KIÉPÜLÉSE Már a Római Szerződésben próbálták megvalósítani – pontos célkitűzések meghatározása Alapvető fontosságú politika (áruk, személyek szabad mozgása) Közösség szerepe inkább a jogi és politikai keret meghatározása ‘60-as évek: harmonizáció jogalkotási terve, átfogó stratégia megvalósítása 1985: egységes piaci program – liberalizáció végrehajtása 1998: ekkorra sikerült a közlekedés minden ágát liberalizálni -> lehetővé vált a közlekedési vállalkozások más tagállamban történő működése

18 A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSI POLITIKA ÚJ CÉLKITŰZÉSEI Nagy előrelépés – Maastrichti Szerződés: -> 1992 Fehér könyv transzeurópai hálózatok fejlesztési koncepciója infrastrukturális fejlesztésekre kerül a hangsúly környezeti szempontok figyelembevételének szükségessége -> összetettebb közlekedéspolitika : közlekedési cselekvési program -> 3 területen jelölt meg végrehajtandó feladatokat: 1. minőség javítása integrált közlekedési rendszerek által 2. egységes piac működésének javítása 3. EU és a harmadik országok közti közlekedési kapcsolatok javítása : cselekvési program-> mottó „fenntartható mobilitás”-> célok: verseny torzításának csökkentése közlekedésbiztonság javítása levegőszennyezés csökkentése integrált közlekedési rendszerek létrehozásának folytatása szociális feltételek közelítése közlekedési kapcsolat javítása az EU partnereivel

19 A KÖZÖS KÖZLEKEDÉSI POLITIKA ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 2010-ig tartó időszak intézkedései -> Fehér könyv határozza meg - > Fő célok: vasúti közlekedés újjáélesztése (versenyképesebb, vonzóbb, biztonságosabb közlekedés) tengeri és folyami vízi közlekedés ösztönzése ( infrastruktúra fejlesztése, szabályozó keret egyszerűsítése, ágazat vonzóbbá tétele) légiközlekedés növekedésének ellenőrzés alatt tartása (légi irányítás hatékonyságának biztosítása, biztonsági előírások fenntartása, környezeti szempontok erősítése) közúti biztonság növelése -> nagyon fontos -> saját cselekvési program es időszakra

20 A TRANSZEURÓPAI HÁLÓZATOK PROGRAMJA ‘90es évek vége: legtöbb államban fejlett infrastrukturális rendszer de a különböző nemzeti hálózatok nem alkottak egységet -> Maastrichti Szerződés programja ezért: a közlekedés, a távközlés és az energiahálózat közös fejlesztését célozza közösségi hálózatok kiterjesztése Európára és a mediterrán térségre Elsődleges célok: közúti szállítási infrastruktúrák összekapcsolása transzeurópai vasúthálózat kiépítése légi szállítási és irányítási rendszerek egységesítése

21 A közlekedés statisztikai adatai Sós Bálint

22

23

24

25

26

27

28

29

30 Lehet-e és hogyan az adott szolgáltatáscsoport hatékonyságát mérni? Hol és mikor lehet beavatkozni? Ha nem lehet, miért nem? - Közlekedés Ballai Zoltán

31 Közlekedési Szövetségek Több autó – nagyobb kihívás Jelenlegi tendenciák Közlekedési szövetségi forma regionális közlekedési szövetségek első közlekedési szövetségek

32 Hazai helyzet Budapesti Közlekedési Szövetség Célok elérése – kedvezőbb feltételek Egyéb fejlesztések regionális társulások

33 A Nemzeti Közlekedési Hatóság a hatékonyabb működésért Nemzeti Közlekedési Hatóság Összevonás Új szervezet Létszám átcsoportosítása Jogorvoslati lehetőség elsőfok (területi szervezet) másodfok (központi szervezet)

34 EU pályázatok Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) A közlekedési fejlesztések céljai Az elérhetőség javítása specifikus célok

35 KÖZLEKEDÉS – MI A SZEREPE A TECHNOLÓGIÁNAK Előadó: Szepesvári Tamás

36 TECHNOLÓGIA SZEREPE” Közlekedés és távközlés a globalizáció korában légi közlekedés tengerhajózás csomópontok IT-rendszerek a közlekedésben Magyarországon ITS A közlekedés információs rendszerei járművekben alkalmazott információs rendszerek közlekedési infrastruktúra (úthálózat) információs rendszerei forgalomirányító központok

37 KÖZLEKEDÉS – KÖLTSÉGEK SZEREPE Előadó: Szepesvári Tamás

38 KÖLTSÉGEK SZEREPE Költségek fogalma Költségek Ráfordítások Kiadások Közlekedéssel kapcsolatos költségek Társadalmi költség alapú árképzés infrastrukturális költségek a közlekedési szolgáltatók költségei a használók költségei baleseti költségek környezeti költségek

39 KÖLTSÉGEK SZEREPE közlekedési tevékenységek hatása a Költségekre Környezetünkre külső költségek internalizálása

40 K ÖZLEKEDÉS – E GY KONKRÉT SZOLGÁLTATÁS BEMUTATÁSA Előadó: Cserjés Ádám

41 S ZOLGÁLTATÁS Alapszolgáltatás Utasok szállítása Kiegészítő szolgáltatások Szállás biztosítása Autóbérlés Utazási biztosítás Repülőtéri parkolás Reptéri transzfer

42 K ÖLTSÉGEK / S ZÁLLÍTÓK Repülőgép Repülőtéri díjak (21%) Műszaki személyzet (8%) Biztosítás és amortizáció (15%) Állandó kereskedelmi költségek (15%) Karbantartás (8%) Változó költségek (15%)

43 V ERSENY A verseny színtere Levegőben Földön Helyettesítő szolgáltatásoknak kiemelkedő szerepe van. Vonat Autó

44 DISZTRIBÚCIÓ Internet Számítógépes rendszerek Takarékosság


Letölteni ppt "A közlekedés mint szolgáltatás általános bemutatása Készítette: Rádi Eszter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések