Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szolgáltatás- és non-profit marketing A nonprofit kérdéskör értelmezése dr. Pavluska Valéria egyetemi docens

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szolgáltatás- és non-profit marketing A nonprofit kérdéskör értelmezése dr. Pavluska Valéria egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Szolgáltatás- és non-profit marketing A nonprofit kérdéskör értelmezése dr. Pavluska Valéria egyetemi docens

2 Főbb témakörök 1.Klasszikus és új paradigmák a 20. század végi társadalmak leírásában és gyakorlatában 2.A civil társadalom fogalma és sajátosságai

3 A 20. század végi társadalom jellemzői a társadalomtudományok tükrében Hagyományos paradigma Közgazdaságtan: kétszektorú gazdaság (piac + állam) Szociológia: mikro- és makrotársadalmi struktúrák Politológia: formális demokrácia Jog, államtudomány: klasszikus jóléti állam Új paradigma Közgazdaságtan: háromszektorú gazdaság (piac + állam + nonprofit szektor) Szociológia: hálózat- társadalom, társadalmi önszerveződések Politológia: civil társadalom, társadalmi demokrácia, részvételi demokrácia Jog, államtudomány: a jóléti állam decentralizálása, posztmodern jogállam 1. téma: Klasszikus és új paradigmák A társadalomtudományok a 20. század utolsó harmadában kezdték differenciáltabban leírni és magyarázni a modern demokratikus társadalmakat

4 A paradigmaváltás magyarázata 1.A társadalmi gyakorlat változásainak felismerése: - A gazdaságban az uralkodó intézményi formák mellett egyre több alternatív és hiánypótló nonprofit szolgáltató tevékenykedik és kiterjedt az önkéntes redisztribúciós tevékenység is; - A közéletben, a politikában különböző civil mozgalmak, szervezetek küzdenek a legkülönfélébb célokért (pl. a környezet biztonsága, kisebbségek védelme, közdöntések befolyásolása, egyenlőtlenségek csökkentése, társadalmi kapcsolatok, stb.) Az elmélet és a gyakorlat alapvetően nem térhet el egymástól! 2.A modern demokrácia és a jóléti társadalom kihívásai: - alapvető és új keletű kihívások - globális, nemzeti, regionális, helyi szintű kihívások - régi és új demokráciák kihívásai - demokratikus deficitek 1. téma: Klasszikus és új paradigmák

5 A demokratikus társadalmak régi és újabb keletű kihívásai - Hogyan egyeztethetők össze a demokratikus alapértékek: a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás? - Hogyan értelmezhetők a demokratikus alapértékek a globalizáció korában, az információs-, illetve tudástársadalomban és az individualizálódás erősödő trendje mellett? - Elégséges-e a társadalmi jóléthez, az életminőséghez a piac és az állam működése? - Hogyan lehet csökkenteni ezek túlzott hatalmát? - Mi lehet a forgatókönyve a jóléti államnak, amely elkötelezett az alapértékek mellett, de válságokkal küzd? - A demokrácia csak a formális hatalomgyakorlást jelenti-e vagy a hatalommegosztás elvét, a társadalmi részvételt is? - A demokrácia hatalmi kérdés vagy társadalmi magatartásforma is? - Mi lehet a forgatókönyve az individuális értékek trendje és az ember mint közösségi lény predesztinációja közötti ellentmondásnak; - Hogyan védjük ki a globális kockázatokat és a normák hiányának (anómia) következményeit?, stb.. 1. téma: Klasszikus és új paradigmák

6 A kihívásokra adott elméleti válaszok fő irányai Az állami beavatkozás erősítése és javítása, a jóléti állam feladatainak bővítése; A polgári társadalommal szembeni szkepticizmus és elutasítás, radikális változások a társadalmi struktúrában; A polgári társadalom és a civil szféra megújítása, a társadalom önszervező mechanizmusainak újjáélesztése és az állampolgári aktivitás fokozása; 1. téma: Klasszikus és új paradigmák

7 A civil társadalom lehetőségei Társadalmi kihívások: - individualizálódás kortünetei: önzés, társadalmi széttöredezettség, „szingliség” - általános bizalomvesztés - anómia (értékvesztés) - társadalmi passzivitás - hétköznapi demokrácia hiánya - média-uralom, stb. Civil társadalmi válaszok: - hálózat társadalom, közös identitás, valahová tartozás - társadalmi finomszövet - köztes mező az egyén és a társadalom között - polgári életvitel - cselekvő polgár Gazdasági kihívások: - a vegyesgazdaság kudarca - a jóléti rendszer válsága - gazdasági egyenlőtlenség - piaci kudarcok - a gazdasági tőke túl hatalma - szupranacionális vállalatok hegemóniája, stb. Civil társadalmi válaszok: - hiánypótló, alternatív nonprofit szolgáltatások - nonprofit szolgáltatások a közjavak biztosításában - önkéntes redisztribúció - közösségi, szociális gazdaság - társadalmi tőke a gazdaságban 1. téma: Klasszikus és új paradigmák

8 A civil társadalom lehetőségei (folyt.) Közjogi kihívások: - az állami funkciók etatista ellátása - alacsony hatékonyság, stb. Civil társadalmi válaszok: - az állami feladatok végrehajtása a magánszféra közreműködésével - közjogi szerződések: közhatalmi, közigazgatási, hatósági funkció - háromszereplős jóléti modell: közszolgáltatási feladatok Politikai kihívások: - államközpontú politika - demokratikus deficitek, stb. Civil társadalmi válaszok: - mezo-politika: társadalmi kezdeményezések, társadalmi részvétel, társadalmi kontroll - kormányzat helyett kormányzás - pluralizmus - nyilvánosság 1. téma: Klasszikus és új paradigmák

9 A civil társadalom reneszánsza A modern demokráciákban a társadalom önfejlesztő (szabad, civil kezdeményezésű) mechanizmusai és intézményei tölt(het)ik ki a társadalmi-gazdasági létszférák alapintézményei közötti teret  teljesebb lesz a szükségletek kielégítése és fejlődnek az alapstruktúrák A civil társadalom a demokrácia fenntartásának és fejlődésének egyik tartománya DE! szükség van a demokrácia formális mechanizmusaira (jogállam), és sokszor a személyes érdek szabad érvényesülése (a piac) teremti meg az optimális eredményt A demokratikus társadalmi struktúra az egyéni érdekek és a felülről szabályozott, illetve alulról kezdeményezett közös cselekvések elvén kialakult rendszer: piac + állam + nonprofit szektor/civil társadalom 1. téma: Klasszikus és új paradigmák

10 Egy rövid kitérő: a fogalomhasználat A vizsgált jelenséghalmazra nincs általánosan elfogadott, hivatalos elnevezés és meghatározás. Az egyes tudományterületek képviselői a céljaikhoz jobban illő jelöléseket és konkrétabb tartalmi értelmezéseket használják. Gyűjtőfogalom a civil társadalom lehet, mert ez tükrözi leginkább az általánosítható tartalmat: az autonóm egyének önszerveződéseinek, szabad akaratból történő közösségvállalásainak, független társadalmi cselekvéseinek együttesét (makro szint) Nyelvünkben és a nemzetközi nyelvben meghonosodott, gyakran használt elnevezés a nonprofit szektor is, amely alapvetően a civil társadalom szervezeti infrastruktúráját, formalizált megoldásainak együttesét jelenti (mezo szint) Szorosan kapcsolódik a kérdéskörhöz a társadalmi tőke fogalma is, amely az emberek közötti sajátos viszonyokban megjelenő erőforrás (mikro szint) 1. téma: Klasszikus és új paradigmák

11 2. téma: A civil társadalom A modern társadalom szerveződése A modern társadalmak sajátossága, hogy az állam minden korábbinál nagyobb hatalommal bír az állampolgárok élete fölött, befolyásolja szokásaikat és életmódjukat: - a társadalmat érintő döntések legfőbb letéteményese az állam - a társadalmi ügyek kérdését elsősorban az állam színterén kezelik - a szükségletek egy részének kielégítéséről az állam gondoskodik A modern állam egyik legfontosabb jellemzője, hogy fejlődése összekapcsolódik a demokráciával - A politikai rendszer demokratikus: közhatalom (démosz=nép, krátosz=hatalom), melynek fő tartalma az állam alakításában való részvétel, lényegi mechanizmusa a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos szabad véleménynyilvánítás és választás - Az államforma demokratikus: jogilag szabályozott az intézményrendszer és annak működése - jogállam

12 Állam és társadalom Kérdések, problémák: A természeténél fogva plurális társadalomban egy minden korábbinál intenzívebb, egységesebb és szabályozottabb állam keretei között hogyan harmonizálható a sokféle egyéni érdek az elvont, általános társadalmi érdekkel? Veszély lehet a többség zsarnoksága, az egyén társadalom általi elnyomása (Tocqueville, John Stuart Mill) Válasz: az egyéni és az absztrakt társadalmi érdek szférái közötti térben az embernek szüksége van köztes társadalmi kapcsolatokra, emberléptékű közösségekre, amelyet a személyes ismeretség, a tevékeny részvétel viszonyai teremtenek meg - az egyén nemcsak választópolgárként vesz részt a társadalomban, egyéni érdekét, értékeit köztes csoportokon keresztül artikulálja - a jó(léti) társadalom nemcsak az anyagi jólétet és a jogi eszközökkel támogatott összetartozást, hanem az életminőség sokkal tágabban értelmezett magas fokát is jelenti - a jó társadalomnak nemcsak erős váza, hanem szövete is van, amelyet a civil társadalom hálózata alkot 2. téma: A civil társadalom

13 Állam és társadalom 2. A demokrácia nemcsak felülről - az állam, és a politikai pártok irányából – szerveződik, mivel - a társadalom nem egyetlen nagy közösség, hanem sok közbülső, önmagukat kormányzó önkéntes csoport, társulás hálózatából áll - a társadalmi demokrácia az a mikrodemokráciákból álló alap, amelyre az egész makrodemokrácia támaszkodik - a társadalmi demokrácia az elsődleges demokráciák, a kis közösségek, az önkéntes társulások együttese, amelyek alapszinten, a civil társadalom szintjén táplálják a demokráciát - a civil társadalomban közösségek, társulások formálódnak, amelyek a tagok kölcsönösségének eszméjére épülnek, a szolidaritás, a bizalom, a közösségvállalás értékeire támaszkodva - ahol van társadalmi demokrácia is, ott a demokrácia nyelvezete a párbeszéd, a nyilvános kritikai diskurzus, a kölcsönös megértésre való törekvés, a tolerancia, a konszenzuskeresés és nem a kirekesztés, a szétszakadás, az egyszerű többségi uralom 2. téma: A civil társadalom Irodalom: Sartori, Giovanni (1999): Demokrácia. Budapest, Osiris Kiadó.

14 Társadalmi demokrácia A demokrácia nemcsak egy politikai rendszer, egy államforma, hanem - egy társadalmi magatartásforma is, amely a szabadságra, az egyenjogúságra alapozott erkölcsi normákban, értékrendekben, attitűdökben és viselkedési megnyilvánulásokban manifesztálódik - egy horizontális társadalmi struktúra, a kisebbségi uralom ellentéte - egy együttélési forma, a társadalmat szabályozó erkölcsi magatartás - olyan társadalmat jelent, amely megköveteli minden egyes tagjától, hogy egyenrangúnak tekintsék egymást 2. téma: A civil társadalom Irodalom: Tocqueville, Alexis de (1983): A demokrácia Amerikában. Válogatás. Budapest, Gondolat Kiadó.

15 A civil társadalom modern fogalma Sokféle meghatározással találkozunk A kifejezés egyszerű lefordítása: szabad emberek (civis) szabad akaratából formált közössége, közösségvállalása (társadalom) A leggyakoribb értelmezések összecsengenek; a modern civil társadalom: - a nyilvános térben együvé tartozó, különféle célokból, önkéntesen összekapcsolódó állampolgárok közösségeinek hálózata, amely megkülönböztethető az egyéni, családi és baráti (informális), illetve az állami és a piaci (formális) hálózatoktól - a család, az állam és a piac között elhelyezkedő intézmények, szervezetek és egyének együttese, amelyben az emberek önkéntesen társulnak valamilyen közös érdek elősegítése érdekében - a gondolatok, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és egyének szférája, amely a család, az állam és a piac között helyezkedik el - a szabad egyének alkotta társadalmi hálók; „hálózat-társadalom” (Castells) - alulról jövő kezdeményezések hálózata az egyének autonóm cselekvésén alapszik, ugyanakkor önkéntes csoportok alkotják, vagyis egyszerre hordozza az individualizmus és a közösségi jelleg elemeit ( látszólagos ellentmondás) Irodalom: Castells, Manuel (1996): The Information Age: Economy, Society and Culture. Vol. 1. The Rise of the Network Society. Oxford, Blackwell Publishers. 2. téma: A civil társadalom


Letölteni ppt "Szolgáltatás- és non-profit marketing A nonprofit kérdéskör értelmezése dr. Pavluska Valéria egyetemi docens"

Hasonló előadás


Google Hirdetések