Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bagdy Emőke: Az alak-rajz-teszt, mint projektív vizsgálati módszer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bagdy Emőke: Az alak-rajz-teszt, mint projektív vizsgálati módszer."— Előadás másolata:

1 Bagdy Emőke: Az alak-rajz-teszt, mint projektív vizsgálati módszer

2 Bevezetés  Az emberrajz-vizsgálatok elméleti alapjai és pszichodiagnosztikai változatai:  Kora gyermekkori pszichomotoros fejlődésnek megfelelően is léteznek elemi grafomotoros kifejeződések. (A rajz mozgásindítékból születik)  A legkorábbi spontán „firkák” gesztusvezérlésű indulat- és állapotkifejező formák  Az első, már tartalommal rendelkező rajzok a világ öntudatlan átélésétől való elszakadásnak, valamint az „individuális tudat és percepció összeütközési termékének tekinthetők”.  Első „ember”: oválisok, szálkák, sugárvonalak  Első élettelen tárgyak: egyszerű vonalhálózat- mint a tárgy által keltett, érzelmileg gazdag benyomások megfelelői  A rajzok a képzelet és a tapasztalat által meghatározott lelki valóság objektivációi

3  Emberrajz: a gyermek spontán rajztevékenységének is központi eleme, önmagát és szociális világát tükrözi benne  Rajz sajátosságaiban követhetők az értelmi és pszichikai differenciálódás fejlődési fázisspecifikumai:  Gyermeki realizmus  Kettős nézőpont  Több szempontú megjelenítés  Valorizáló ábrázolás  Juxtapozíció  Transzparencia  Szalagszerű, két dimenziós képek

4  Az egészséges lelki fejlődésnek a rajzban kifejeződő jegyei, valamint a patológiás lelki történéseknek rajzban megjelenő sajátosságai vezették a szakembereket a rajz diagnosztikai felhasználása felé.  Goodenough (1926):  Draw-a Man Test- kiváló diagnosztikai eszköz a gyermeki intelligencia és értelmi fejlettségi szint becslésére  Kiderült, hogy bepillantást enged a rajzoló személyiség struktúrájába és dinamikájába is  Karen Machover:  Emberrajz-próba projektív vizsgálóeszközként történő felhasználása  A próba alapelve: a rajz adekvát megfigyeléseket tesz lehetővé a személyiség egészéről és működésmódjáról  15 éves empirikus és kutató munka  Felnőtteknél is  Egészséges és pszichikusan megbetegedett személyek nő és férfialak rajzai: a rajzolt alakok vonalvezetésükben, tartásukban, arányaikban stb. meghat. Jellegzetességeket mutatnak, amelyek szoros összefüggésben állnak a személyiségstruktúrával, az alkalmazkodó készséggel és a személyiségdinamika sajátosságaival

5  Goodenough és Wintsch:  az emberi alak percepciója és ennek rajzbeli visszaadása agyermeknél pontosan a testi és lelki differenciálódás által meghatározottan fejlődik. ( pl. 3 év alatti gyermek rajzai csupán firkálások, amelyekből a szerkezet teljességgel hiányzik, amiképp a gyermeki pszichikum struktúrájából is hiányzik még a stabilitás, kiformáltság)

6

7

8

9  Így tehát az alakrajz fejlődési jellegzetességeit „leolvashatjuk”, ezen át az adekvát vagy diszharmonikus jegyeket pedig felismerhetjük.  Mindezeken túl a rajz további elemzési lehetőségeket nyújt a gyermek emocionalitására nézve. ( a rajzolt jellegek a kül. Viselkedésmódokkal és attitűdökkel összefüggésben projektív értékűek)  Baltrusch:  e módszer a pszichikus és pszichoszomatikus betegségképek megértésében a diagnosztikai munkát gazdagító eszköz  Szerinte a Machover-féle ART meghatározott betegségcsoportok elkülönítő pszichiátriai diagnosztikájában alacsonyabb megbízhatósági értéket mutat, mint a személyiség-struktúra és dinamika feltárására vonatkozóan.  Baltrusch pszichoanalitikus szemléletű, így a teszt értelmezési eszköztára (a német változatban) a mélylélektani interpretációs irányokban gazdagabb.

10 Hazai gyakorlatban  A Goodenough-féle emberrajz-próba használata vált általánossá a hatvanas évek óta ( Jankovichné Dalmai M., 1969)  Hárdi István vezette be az alakrajz-teszt általa módosított változatát pszichiátriai betegek állapotkövetésének vizsgálatára, adaptációját „Dinamikus-rajzvizsgálatnak” (DRV) nevezte el.

11 A teszt felvételének módja  Eszközök : A/4-es fehér vonalazatlan papírlap, puha jól hegyezett ceruza, radír  Instrukció: „Kérem rajzoljon egy embert, teljes alakot. Olyat, amilyet szeretne, s amilyet tud rajzolni.”  Első rajz befejezése után arra kérjük, hogy egy ellentétes nemű személyt rajzoljon  Ha ellenáll, bátorítsuk. ( „A rajzkészség nem számít!”)  Időbeli korlátozás nincs.  Figyeljük meg a rajzolás módját, a rajzolás közbeni viselkedést, a radír használatát, azt, hogy milyen nemű személlyel kezdte a rajzot és hogy vajon történik-e változtatás az első kivitelezés során, vagy visszatér-e az első képre, miután a másodikat már lerajzolta!!!!  Hazánkban: A két rajzhoz egy félbehajtott A/4-es papírt használunk  A vizsgálat befejezésekor felkérjük a v.sz.-t, hogy a rajzolt alakkal kapcsolatban magyarázza el, mit ábrázol

12 A teszt kiértékelése  Egyszerű és kevés időt igényel (kb perc)  A jelölésben a rajzolt alakok nemének megjelölése a masculin és feminin dimenziók szerint M, illetve F jellel történik.  Az értékelésben 4 szemponot követünk:  1. az adott minőségi sajátosság csak az egyik alaknál jelenik meg ( a megfelelő vonás a személyben fokozott és előtérben áll)  2. adott minőségi sajátosság csak a saját nemre jellemző alaknál lép fel (a jel utal saját személyiségéhez való viszonyulásra)  3. adott minőségi sajátosság a másik nem alakjában jelenik meg (kifejeződik a másik nemhez való viszonya)  4. adott minőségi sajátosság mindkét alak ábrázolásában megjelenik ( a vonatkozó jel domináns személyiség sajátosságként fogható fel)

13 Értelmezési támpontok  1. M/F. A rajzolt alakok nagysága:  A rajz optimális nagysága a rajztér 70-80%-át veszi igénybe. Ez a v.sz. önértékelésének, önképének és érvényesülési törekvésének a jelzése. Kisebb: bizonytalanság, gátoltság, önértékelési zavar, önrealizáció hiánya.  2. M/F. Testtartás:  Általában egyenes és aktív, vagy gyenge passzív, inaktív testtartás fordul elő. Ha az első rajz a gyengeség, elesettség benyomását kelti, akkor az indítékok a belső tartás és az önkibontakoztatás hiányát passzivitásként ragadhatjuk meg.  3. M/F. Nemek sorrendje:  Ha először az ellenkező nemű alakot rajzolja, vagy egy még nem kész alaknál átvált egy másik alak rajzára, akkor ez a szexuális szerep instabilitására utal, amely az ellenkező nemre jellemző vonásokkal történő azonosításra enged következetetni.

14  4. M/F. Az ügyesség értékelése:  5 pontos skálarendszer  5= nagyon jó=világos, tiszta, adekvát alakméret és rajzsajátosságok  4= jó= összességében adekvát, jól rendezett, de az eredetiség szempontjából nem szembetűnő  3= Kielégítő= átlag minőség, a legszükségesebb alakjegyek kerülnek ábrázolásra  2= rossz= hiányos kivitelezés, részlethibákkal vagy rossz elhelyezéssel  1= elégtelen= durva, hiányos rajzolás sztereotipiákkal, hibás elrendezéssel és strukturális szervezetlenséggel  A jól rajzolt figurák(5 ill. 4) rajz és művészi adottságra, fantáziára, a valóság felé fordulásra, megfelelő alkalmazkodó képességre, saját testiségéhez való adekvát viszonyra engednek következtetni.  A rossz rajzok (2,1) hiányos realitásérzékre, gátolt alkalmazkodási készségre jelzések és a szociális kapcsolatok területén fennálló zavarokat és gátlásokat tükrözik

15  5. Alakok téri elrendezése:  Ált. az előírt terület közepére rajzolják  Bal felé tolódás: introverzió  Jobb felé: extroverzió  Bizarr, inadekvát elrendezés: súlyos regresszió, pszichotikusoknál  Felfelé elhelyezés: optimizmus  Lefelé: szkepticizmus, pesszimizmus  6. Arányok:  Adekvát rajz: harmonikus, valószerű, testarányokban egyedül a fej csekély túlhangsúlyozása fogadható el  Egyes testrészek inadekvát ábrázolása: emocionális zavarra utal  Aránytalanság, ha: két kéz, kar, láb aránytalanul hangsúlyozott; ha a fej több, mint 15%-a az alaknak; ha a lábak hossza férfiaknál több, mint 40% az egész alak nagyságához való viszonyban, nőknél pedig több, mint 60%

16  7. M/F. Vonalvezetés:  Adekvát: határozott, erős, nehézkes, gyengéd, könnyed, összefüggő harmonikus  Ez érvényesülési törekvésre, jó alkalmazkodó képességre, önbizalomra utal  Nehézkes, merev vonalvezetés: előző vonások patologikus ellenminőségei  Gyengéd, lágy: nyitottság, érzelmi rezonábilitás, érzékenység  Szaggatott: félénkség, bizonytalanság  Hegyes, szögletes: agresszió jelzés  Folytonos vonalvezetés: szimptomatikusan utal a rigiditásra, a vállalkozókedv és kezdeményezés hiányára és a függőségi szükségletre  8. M/F. Alakok helyzete:  Típusos: egyenes, szilárd tartású alakok, amelyeken a lábak könnyű, de biztonságos támaszkodást mutatnak.  Inaktív állás: visszahúzódás a környezet ingerei elől  Ülő, fekvő személy: passzivitás és kényelmességi készség  Szoros, zárt lábú állás: szociális „mozgási” gátoltság, szexuális élet területén mutatkozó védekező magatartás, gátlás

17  9. M/F. Perspektíva:  Túlnyomórészt profil vagy szembenéző alakok  10. M/F. Rajz konzisztenciájának megítélése:  5 pontos skála (lsd. Korábban)  Jó konzisztencia: nincs gyermeki vagy állati rajzelem  Rossz: rossz pszichikus integráció jele, szociális és személyi célok hiánya, elégtelen ösztön-és affektus kontroll, realitáshoz alkalmazkodás gyengesége


Letölteni ppt "Bagdy Emőke: Az alak-rajz-teszt, mint projektív vizsgálati módszer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések