Betűk rendezésétől egy valós számokat tartalmazó vektor rendezéséig Kiss László főiskolai docens OE RKK MKI 2010. augusztus 25.

Az előadások a következő témára: "Betűk rendezésétől egy valós számokat tartalmazó vektor rendezéséig Kiss László főiskolai docens OE RKK MKI 2010. augusztus 25."— Előadás másolata:

1 Betűk rendezésétől egy valós számokat tartalmazó vektor rendezéséig Kiss László főiskolai docens OE RKK MKI 2010. augusztus 25.

2 Mottó Minden mindennel összefügg, minden algoritmus, és minden függvény.

3 Ki hányadik is lett? Az amerikai és a szovjet autóversenyző résztvettek egy autóversenyen. Az amerikai és a szovjet autóversenyző résztvettek egy autóversenyen. A szovjet versenyző második lett, de az amerikai az utolsó előtti helyen végzett. A szovjet versenyző második lett, de az amerikai az utolsó előtti helyen végzett.

4 Logikai feladatok 1.Adott négyzetrács alakban 9 pont. Kössük össze őket 4 egyenes vonallal a ceruza felemelése nélkül. 2.Négy hajóról tudjuk, hogy egymástól egyenlő távolságra vannak. Az egyik vitorlás, a másik halászhajó, a harmadik utasszállító. Milyen a negyedik? 3.Egy nagy átmérőjű, egyenes, rövid csőbe, aminek mindkét vége nyitott, a két végén belenézett két macska, és nem látták egymást. Hogyan történhetett ez? 4.Egy cowboy Pénteken belovagolt a városba, hogy a marháit eladja. Még aznap sikeresen eladta mindet. Bement a kocsmába és két nap két éjjel ivott, majd azonnal hazatért. Mégis Pénteken ment haza. Hogyan volt ez lehetséges? 5.A sivatagban, déli 12 órakor egy légionáriust elkapnak a beduinok. Halállal kell lakolnia, ha egy sapkából a 10 fekete és 1 fehér kő közül csukott szemmel nem tudja kivenni a fehéret. Ő a feladatot mosolyogva oldja meg. Hogyan csinálta?

5 Betűrendezés (szöveg feldolgozás) A szöveg (S) hossza (Len (S)). Az I. karakter leszedése (C=Mid(S,I,1)). Az index meghatározása (K=Asc(C)-64). Az számlálóvektor K. elemének ( kezdetben 0) növelése (V(K)=V(K)+1).

6 Betűrendezés ( számláló vektor feldolgozás) Az számlálóvektor elemei száma: 26, indexe: K. A karakterek előállítása (C=CHR(K+64)). A karakterek összefűzése az előfordulásuk száma szerint (V(K), S=S+C).

7 Egész számok rendezése (számok feldolgozása) J az egész számok egyike, MIN a legkisebb, MAX a legnagyobb érték. Az index meghatározása (K=J-(MIN-1). Az számlálóvektor megfelelő elemének növelése (V(K)=V(K)+1).

8 Egész számok rendezése ( számláló vektor feldolgozás) A számlálóvektor elemei száma: MAX-(MIN-1), indexe: K. Egy szám előállítása (J=K+(MIN-1)). Kiírás az előfordulások száma szerint (V(K)).

9 Betűk és egész számok rendezése Ctrl + Shift+P Ctrl + Shift+P Ctrl + Shift+R Ctrl + Shift+R

10 Betűk és egész számok rendezése Mindkét módszer a leszámláló rendezés elvéből indul ki. A leszámláló rendezés alapötlete: Harold. H. Seward, 1954 (Knuth szerint)

11 Egyenletes eloszlású valós számok rendezése (alapötlet) X a valós számok egyike, MIN a legkisebb, MAX a legnagyobb érték. DX=(X-MIN)/(MAX-MIN), 0<=DX<=1. K=1+Int(DX*(M-1)), 1<=K<=M. A számokat M osztályba soroltuk. Az osztályok létszáma közel azonos.

12 Egyenletes eloszlású valós számok rendezése (létszám és kezdőcím) Az osztályok létszámának meghatározása. K=1+Int((X-MIN)/(MAX-MIN)*(M-1)) 1<=K<=M. Számlálás (V(K)=V(K)+1). Osztályok kezdőcímének (indexének) meghatározása. (KC(1)=1, KC(I)=KC(I-1)+V(I-1), 2<=I<=M).

13 Egyenletes eloszlású valós számok rendezése (áthelyezés és rendezés) A számokhoz az osztályindex újra előállítása. Az adott indexű osztály kezdőcíme alapján a számok új vektorba helyezése a kezdőcím vektor megfelelő elemének növelésével. Az osztályok rendezése.

14 Rendezések összehasonlítása egész számokon Ctrl + Shift+H Ctrl + Shift+H

15 Egyenletes eloszlású valós számok rendezése Ctrl + Shift+R Ctrl + Shift+R

16 Egyenletes eloszlású valós számok mediánja (osztály meghatározás) A medián, illetve páros elemszám esetén a szükséges két érték közül a nagyobbik rendezettségi sorszáma: L=1+Int(N/2). Az osztályok létszámának meghatározása. Osztályok kezdőcímének tárolás nélküli kiszámítása, és egyúttal az L. elem osztályának meghatározása.

17 Egyenletes eloszlású valós számok mediánja (osztályhatár elemek) Ha L egyenlő egy osztály kezdőcímével.  A keresett érték az osztály minimuma. Páros esetben a másik érték a megelőző osztály maximuma. Számok újrafeldolgozása, és a minimum, illetve – ha szükséges – a maximum és átlag meghatározása.

18 Egyenletes eloszlású valós számok mediánja (belső elemek) Ha L kisebb, mint egy osztály kezdőcíme.  A keresett érték, illetve páros esetben a kisebbik érték is a megelőző osztályban van. Számok újrafeldolgozása, az adott osztályba sorolt elemek új vektorban elhelyezése. Részben rendezés, és a medián meghatározása.

19 Egyenletes eloszlású valós számok mediánja Ctrl + Shift+M Ctrl + Shift+M

20 Köszönöm a figyelmet! Kiss László főiskolai docens OE RKK MKI 2010. augusztus 25.