Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati gazdaságtan. 2 A mikroökonómia alapkategóriái A vállalati működés alapvető célja: Valamilyen termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó fogyasztói.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati gazdaságtan. 2 A mikroökonómia alapkategóriái A vállalati működés alapvető célja: Valamilyen termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó fogyasztói."— Előadás másolata:

1 Vállalati gazdaságtan

2 2 A mikroökonómia alapkategóriái A vállalati működés alapvető célja: Valamilyen termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó fogyasztói igény kielégítése nyereség elérésével. I. A keresleti oldal (fogyasztók) kategóriái Szükséglet → fogyasztói igény → kereslet → fogyasztás Szükséglet = hiányérzet A szükségletek jellemzői: Befolyásolhatók Folytonosan változnak Piacgazdaságban a vállalatok egy része képes igényt teremteni

3 3 Fogyasztói igény: Konkrétan megfogalmazott szükséglet (olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni) Kereslet = fizetőképes kereslet (ha a fogyasztói igényhez pénz is társul) (a fogyasztói igény megjelenése a piacon) Piaci kereslet: az adott termék iránti összes kereslet Fogyasztás: az előállított javak és szolgáltatások felhasználása (lehet termelőfogyasztás és személyes fogyasztás)

4 II. A kínálati oldal kategóriái Kínálat (az egyes vállalatok kínálata) Piaci kínálat (iparági kínálat): az adott termék összes lehetséges termelőjének termelése Áru: eladásra előállított termék Termelési tényezők (munka, tőke, természeti tényezők, vállalkozó, információ)

5 5 A szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás Gazdasági racionalitás  jobb helyzetbe kerülni mint korábban  vagy legalább elkerülni a korábbinál rosszabb helyzetet Gazdasági hatékonyság  adott ráfordításokkal a legnagyobb kibocsátást elérni  vagy adott kibocsátást a legkisebb ráfordítással elérni

6 Vállalat és piac Piac: Valamely áru vagy szolgáltatás adásvételének színtere (típusai: 1. fogyasztási cikkek, 2. Termelési tényezők piaca) Piaci verseny –két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége –olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit. –A vállalat létének feltétele a versenyben való helytállás.

7 7 A verseny három funkciója: jóléti funkció allokációs funkció hatékonysági funkció

8 8 Piaci (gazdasági) szereplők Azok a személyek, szervezetek és csoportok, akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. vállalkozások háztartások állam nem profitérdekelt gazdasági egységek (nonprofit szervezetek)

9 9 Háztartások A szükségletek kielégítésének, a munkaerő és a szükségletek újratermelésének színhelye a termelés rendelkezésére bocsátja a termelési tényezőket Állam Szabályozza a vállalatok működési környezetét (törvények, gazdaságpolitika) Állami beszerzések (fogyasztó) Vállalkozások tulajdonosa Magánvállalatok partnere

10 10 Vállalkozások döntően ők végzik a szükséglet kielégítésre alkalmas jószágok előállítását Piacgazdaságban a piaci verseny viszonyai között működnek Fő céljuk: a piaci versenyben való eredményes részvétel, a profitcél A profitcél érvényesülése: profit = bevétel – költség  a szükséglet kielégítésére minél inkább alkalmas jószágok előállítása  költségminimalizálásra való törekvés

11 11 Non-profit szervezetek A vállalkozások és a non-profit szervezetek közti különbség:  a profitorientált vállalkozás egyetlen fő célja a hosszú távú profit elérése (minden más célját ennek rendeli alá)  a non-profit vállalkozások (pl. színház, kórház): itt a profitcél mellett van egy másik, egyenrangú cél, amit a vállalkozás akkor sem ad fel, ha más területen nagyobb profitot érhetne el.

12 12 A közgazdaságtan alapkérdései: Mit? (Milyen javakat, milyen mennyiségben?) Hogyan? (Milyen erőforrás- kombinációban?) Kinek termeljenek? (Milyen elosztásban?)

13 13 A vállalkozások nyilvántartása TEÁOR a tevékenységek 4 szintű ágazati osztályozási rendszerbe sorolása (a KSH végzi) célja a vállalkozások könnyebb nyilvántartása a vállalkozásokat megalakulásakor fő tevékenységük alapján sorolják be

14 14 A tevékenységek 3 osztálya: Főtevékenység Másodlagos tevékenység Kisegítő tevékenység (az előző kettő megvalósulását segíti elő: pl. raktározás, piackutatás, takarítás) Az ágazati rendszer 4 szintje: Nemzetgazdasági ág (Pl. D – feldolgozóipar) Ágazat Alágazat Szakágazat

15 15 A vállalkozások csoportosítása 1. Tulajdonforma szerint: magánvállalatok állami vállalatok 2. A tevékenység jellege szerint termelő (a) kitermelő, alapanyag termelő vállalatok, pl. bányavállalat, halászati vállalat (primer szektor), (b) feldolgozó vállalatok (1. termelési eszközöket 2. fogyasztási cikkeket gyártók) (szekunder szektor) szolgáltató vállalatok (tercier szektor) kereskedelmi vállalatok, közlekedési vállalatok pénzintézetek személyi szolgáltató vállalatok (pl. vendéglátás, utazási irodák) egyéb szolgáltató vállalatok, pl. javító vállalat, iskola

16 16 3. nagyság szerint (EU): Mikro Kis Közép vállalkozások Nagyvállalatok A kategóriába sorolás alapja lehet: a tőke nagysága a foglalkoztatottak száma az éves forgalom (árbevétel) nagysága

17 17 A vállalkozások nagyság szerinti csoportjai (EU) Mikrovállalkozás Alkalmazottak száma:max. 9 fő Mérlegfőösszeg:max. 2 millió € (520 millió Ft) vagy Éves nettó árbevétel:max. 2 millió € Kisvállalkozás Alkalmazottak száma:10 – 49 fő Mérlegfőösszeg:max. 10 millió € (2,6 milliárd Ft) vagy Éves nettó árbevétel:max. 10 m millió € Középvállalkozás Alkalmazottak száma:50 – 249 fő Mérlegfőösszeg:max. 43 millió € (11,2 milliárd Ft) vagy Éves nettó árbevétel:max. 50 millió € (13 mrd Ft) Nagyvállalat ( Alkalmazottak száma:több mint 250 fő)

18 18 Szervezet → üzleti vállalkozás → vállalat Szervezet: Az emberek célszerű együttműködése során létrejött struktúrák A szervezetek lehetnek: 1. Profitorientált üzleti vállalkozások, 2. Non-profit szervezetek Üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek piacgazdasági körülmények között alapvető célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. Vállalat: Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás(KFT, RT gazdasági társasági forma).

19 19 Egy szervezet akkor tekinthető üzleti vállalkozásnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek: Profitorientált önálló döntésekre képes kockázatot vállal ráfordításokat eszközöl (erőforrások) a szervezet valóságos piacon működik (input-output árait a piac határozza meg)

20 20 A szervezet eredményességének meghatározói (7-S modell) Kemény tényezők: struktúra, stratégia, rendszerek Lágy tényezők: a vezetés stílusa, a munkaerő, a képességek és az értékek Közös értékek Struktúra Munkaerő Rendszerek Stílus Stratégia Képességek, szakértelem

21 21 A 7-S-modell elemei Közös értékek (shared values): a szervezeti kultúrában gyökerező, a szervezet tagjai által általánosan elfogadott, mélyebben gyökerező értékek Stratégia (strategy): versenyelőny megszerzére, a vállalati erőforrások allokálására irányul Szervezet (structure): vállalati munkamegosztás, hatáskörök, felelősségi területek leosztása (Szervezeti formák pl. funkcionális, divizionális, mátrix) Rendszerek (systems): pl. gyártási rendszer, érdekeltségi rendszer, információs rendszer

22 22 Munkatársak A munkaerő mennyisége és minősége, motiváltsága Készségek (skill) Képesség a feladatok megoldására. Alapvető képességek: a versenyelőny alapjai Stílus (style) A felsővezetés értékrendje, viselkedési módja A modell elemei egymással kölcsönös összefüggésben állnak.

23 23 A vállalat alapvető célja és küldetése Alapvető cél: valamilyen termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó fogyasztói igény kielégítése, nyereség elérésével. Küldetés: Hogyan kívánja a vállalat az alapvető célját elérni. Példa küldetésre: óraipar Küldetés I. Rolex (luxus, drága) → megkülönböztető versenystratégia Küldetés II. Timex (tömeggyártás, olcsó) → költségvezető versenystratégia

24 24 Az írásban megfogalmazott küldetés célja: Elérni az alkalmazottak jobb azonosulását (a vállalati célok követését) a vállalattal Kialakítani a vállalati „image”-t

25 A küldetés megfogalmazása Mi a vállalat működési köre? (Milyen fogyasztók milyen igényeit, milyen eljárással kívánja kielégíteni?) Mik a belső működési elvei? Milyen értékeket követ? Mit tekint megkülönböztető jellemvonásának? Hogyan kezeli az érintetteket?

26 26 A Ford küldetésnyilatkozata

27 27

28 28

29 A vállalat kettős értékteremtése A vállalatnak értéket kell létrehoznia: A tulajdonosoknak (tulajdonosi érték) A fogyasztóknak (fogyasztói érték)

30 30 A vállalati működés érintettjei Az érintettek fogalma: Olyan társadalmi csoportok: amelyek befolyásolják a vállalat működésének eredményességét amelyeket előnyök vagy hátrányok érnek a vállalat működésének következtében Az érintettek 2 csoportja (magyar terminológia): belső érintettek külső érintettek Az érintettek két csoportja (angolszász terminológia): Stockholderek (tulajdonosok) Stakeholderek (a többi érintett)

31 31 Belső érintettek (a szervezet tagjai): tulajdonosok (tőkebefektetők) menedzserek (döntéshozók) alkalmazottak (végrehajtók) Külső érintettek: fogyasztók szállítók versenytársak stratégiai partnerek állami intézmények helyi és önkéntes állampolgári közösségek természeti környezet

32 32 A belső érintett csoportok jellemzői Tulajdonosok biztosítják a vállalkozás működéséhez szükséges erőforrásokat (termelőeszköz-apport, pénz) Lehetnek: természetes személyek (egyetlen tulajdonos, kisrészvényes), intézményi befektetők (állam, pénzintézetek, vállalatok, egészségbiztosítási, ill. nyugdíjalapok) Menedzserek feladatuk a vállalkozás állandó megújítása, a vállalkozás értékteremtő képességének fenntartása ill. javítása (tulajdonosi érdek) erősen ragaszkodnak a vállalati struktúrához érdekeltségük általában rövid távú Saját jövedelmük közvetlen maximalizálásában érdekeltek.

33 33 A megbízó-ügynök elmélet (képviseleti probléma) Lényege az a kérdés, hogy a menedzserek jól képviselik-e a tulajdonosok érdekeit? Alapja: az információs aszimmetria (a tulajdonosnak nincs információja a vállalat lehetséges teljesítményéről, a menedzsernek van, a menedzsmentnek ezért lehetősége van a tulajdonosok érdekét csorbítani) Tulajdonosi érdek: hosszú távú tőkemegtérülés Menedzser : döntéseiben saját célokat is követhet, pl. munkafeltételeinek javítása Az érdekellentét ellenére a a szervezet működőképes, mert léteznek olyan mechanizmusok (tőkepiac és menedzserpiac), amelyek korlátozzák a menedzserek önérdek érvényesítési törekvéseit  tőkepiac: objektíven értékeli a vállalatok tevékenységét  menedzserpiac: a menedzserek versengenek a „jobb” vállalatok menedzserpozícióiért Kulcskérdés: a menedzseri érdekeltségi rendszer

34 34 Munkavállalók (alkalmazottak) Rövid távú érdekeltségük:maximális munkabér hosszú távú érdekeltségük: munkahelyük megőrzése Egyéb érdekek is léteznek: pl. érdekes munka, előrelépési lehetőség, stb. érdekvédelmi szervei: szakszervezetek, üzemi tanácsok A sikeres vállalatvezetéshez szükséges az alkalmazottak motiválása. Eszközei: anyagi és nem anyagi ösztönzők (motivációelméletek: Pl. Maslow) Az egyes szereplők érdekeinek összehangolása a vállalati stratégia és a munkaerő-gazdálkodás fontos feladata

35 Motiváció Szükségessége: A szervezeten belül megjelenő célok két csoportja: Egyéni célok A szervezet céljai A motiváció célja: a kettő összekapcsolása, (elérni, hogy az egyének sajátjukként kövessék a szervezet céljait)

36 36 A Maslow-féle szükségleti hierarchia Ön- meg- valósítás Elismerés, siker Szeretet és hovatartozás Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek Magasabb rendű célok

37 37 Maslow: egy magasabb rendű szükségletet csak akkor elégíthetünk ki, ha az előző fázist szükségleteit már kielégítettük Szükségleti csoport ÖnmegvalósításÉrtelmet adjunk életünknek, azzá váljunk amire képesnek érezzük magunkat, megvalósítsuk lehetőségeinket, Elismerés, sikerHírnév, presztízs, elismert társadalmi vagy közösségi státusz (hatalom és kompetenciaérzet) Hiánya: kisebbrendűségi érzést okoz Szeretet és hovatartozásSzeretet, a valahová tartozás, a társas kapcsolatok igénye BiztonságiSzemélyes biztonság, mások biztonsága, karrier, pozíció biztonsága (lét, egészség, az elért életszínvonal, a mindennapi tevékenység állandósága, kiszámíthatósága Fiziológiai (élettani)Éhség, szomjúság, alvás,

38 38 Mit akarnak az alkalmazottak? Felmérés 1000 alkalmazott és 100 vezető körében Alkalmazottak Vezetők Érdekes munka A végzett munka megbecsülése Az alkalmazottak bevonásának mértéke Biztos munkahely Magas bér Előrelépési/fejlődési lehetőség Jó munkakörülmények Személyes lojalitás a munkásokhoz Tapintatos fegyelmezési gyakorlat Segítség a személyes problémák kezelésében Forrás: Chikán A.: Vállalatgazdaságtan, Aula, ol. / Davis, S.: People Performance Incentive, October, 1996, p. 4-9.

39 39 A külső érintett csoportok jellemzői Vevők (output oldal) A vállalat eredményességének a legfőbb külső referenciái A piaci versenyben való helytállás legfontosabb eleme a vevői igények minél hatékonyabb irányítása és minél teljesebb kielégítése Szállítók (input oldal) (a hitelezők is ide tartoznak) A vállalkozásokat a szükséges erőforrássokkal látja el. A méltányos kooperációra épülő kapcsolat biztosíthatja a vállalkozásnak az erőforrás ellátás stabilitását, a szállítónak pedig a tisztes profitot Törekedni kell a legjobb szállító kiválasztására (a szállítók versenyeztetése a logisztikai stratégia feladata)

40 40 Versenytársak Ugyannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni Osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen Ösztönzik egymást az innovációra (a piaci verseny a fejlődés motorja) A versenytársak ismerete, a velük való együttműködés a piaci versenyben való részvétel elengedhetetlen feltétele

41 41 Stratégiai partnerek horizontális kapcsolat, pl. egy közös fejlesztésben vagy marketingakcióban való részvétel vertikális kapcsolat (pl. közös logisztikai bázisba való befektetés, hosszú távú vevői kapcsolatrendszer keretében) Az állami környezet (állami intézmények) közvetlen utasítási joggal is rendelkezhetnek A vállalati döntéshozók akciói befolyásolására: lobbizás, befolyásolás A vállalkozásokra hatással van  a jogi szabályozó rendszer  a gazdaságpolitika iránya

42 42 Társadalmi környezet ezek helyi közösségek (pl. helyi önkormányzatok) kezelése a korszerű vállalati gazdaságtanban kiemelkedő szerepet foglal el Természeti környezet állami vagy helyi előírások és a környezetvédelem civil szervezetei képviselik a vállalat felé vállalat környezet viszony régen: a vállalatok kihasználták a természeti erőforrásokat ma már követelmény a természeti környezet megőrzése regenerálása (felismerték a természeti tényezők korlátozott voltát, erősödött a társadalmi felelősség) fenntartható fejlődés (a jelen igényeit kielégíteni anélkül, hogy kockáztatnánk a jövőbeli generációk igényeinek kielégítését)

43 43 Környezeti és társadalmi felelősség A profitmaximalizálási cél mellett ma már megjelent a környezeti és társadalmi felelősség is (sportklubok, iskolák stb. támogatása → a vállalat számára költség). Ez hosszú távú beruházás amelynek megtérülése a jó hírnév, eredménye a több vevő, nagyobb profit Pl. a Body Shop (kozmetikumok) filozófiája: természetes anyagok használata, nincsenek állatkísérletek, beszállítóik zöme fejlődő országbeli

44 44 Érintett-menedzsment Fogalma: az érintettek és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztár (gazdasági, társadalmi és etikai elemeket tartalmaz). Stakeholder térkép legismertebb formája a hatalom / érdek mátrix) megmutatja, hogy kik azok a szereplők, akiknek befolyásolása a stratégia szempontjából meghatározó, véleményüket figyelembe kell venni a stratégiaalkotás során Készítésének szempontjai: Melyek azok az érdekcsoportok amelyek felismerték a vállalattal kapcsolatos érdekeiket és megpróbálják ezeket érvényre juttatni Mennyire valószínű, hogy képesek erre? (milyen a hatalmi helyzetük) Milyen lesz befolyásuk a vállalat jövőbeli stratégiájára?

45 45 Érintettség-hatalom mátrix 1. PartnerekLakosság Alkalmazottak Szállítók Vevők Tulajdonosok Állam Befolyásoló képesség Az érintettség mértéke

46 46 Érintettség-hatalom mátrix 2. Érdek Hatalom Fontos számára érdekeinek érvényesítése Nem fontos számára érdekeinek érvényesítése Nem rendelkezik különösebb hatalommal MellékszereplőkNézők Jelentős hatalommal rendelkezik Kulcsszereplők Vendég- művészek

47 47 Vállalatkormányzás (Corporate governance) Nagyvállalatoknál a vállalati szereplők céljainak összehangolására, elfogadható működési normák és teljesítménycélok kialakítására, a működés ellenőrzésére és értékelésére épít ki intézményeket és mechanizmusokat. Az egyes országokban eltérő formát ölt (pl. angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi szerkezet stb. → a munkavállalók szerepe kicsi, Németország: intézményi befektetők, kereszttulajdonlások → erősebb munkavállalói érdekvédelem, magyar rendszer: keverék, a német rendszerhez áll közelebb

48 48 Kié a vállalat? Forrás: Chikán


Letölteni ppt "Vállalati gazdaságtan. 2 A mikroökonómia alapkategóriái A vállalati működés alapvető célja: Valamilyen termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó fogyasztói."

Hasonló előadás


Google Hirdetések