Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az explicit tudás menedzsmentje, tudáskodifikáció,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az explicit tudás menedzsmentje, tudáskodifikáció,"— Előadás másolata:

1 Az explicit tudás menedzsmentje, tudáskodifikáció,

2 Tudáskategóriák Tacit tudás A tacit tudás tudatalatti szinten értelmezett és alkalmazott, nehezen artikulálható, a közvetlen tapasztalatból és tevékenységből származtatható, általában interaktív beszélgetés, sztorizás és közös tapasztalás során megosztható Explicit tudás Az explicit tudás precízen és formálisan artikulált, de létrejöttének ill. használatának eredeti kontextusából kiszakított tudás. Pl. kézikönyvek, termékleírás, szoftver,

3 A szervezeti tudás menedzsmentje
A szervezeti tudásmenedzsment projektek, a tanácsadócégek által ajánlott menetrendek igen változatosak lehetnek A tevékenység nagymértékben függ az egyes intézmények adottságaitól, ezért mások gyakorlata nem másolható Fontos: A tervezett tudásprojektek mindig kapcsolódjanak meghatározott üzleti célhoz és kapják meg a felsővezetők támogatását A tudásmenedzsment programok közös elemei: A helyzet felmérése, a tudásvagyon feltérképezése abból a célból, hogy „tudjuk mit tudunk” Az intézményi tudás elérhetővé tétele minden érdekelt számára A tudás megosztásának, a kimondatlan tudás kifejezésének támogatása Az új tudás létrehozásának, a szellemi tőke jobb kihasználásának támogatása Sándori Zsuzsanna

4 Jellemzők A szervezeti tudás stratégiai erőforrásként való kezelése
A versenyképesség fenntartásának kulcsa a szervezet hatékony tudásteremtése, a tudás helyének beazonosítása, a tudás megragadása, ezen keresztül pedig szervezeti tudás és szakértelem felhasználása a problémamegoldás és a lehetőségek kihasználása érdekében A tudásmenedzsment elismertsége ellenére csak kevés szervezet képes a kritikus szervezeti tudás fejlesztésére és áttételére Ennek oka, hogy a nagyméretű komplex szervezetekben a tudás fregmentált, nehezen lokalizálható, ezért redundáns, nem konzisztens és nem kihasznált A dinamikus és gyors technológiaváltásokkal jellemezhető környezetben még a gyorsan megosztott tudás és szakértelem is rendkívül hamar elavul

5 A tudásintenzív vállalatok hatékony teljesítményének és növekedésének előfeltétele a fregmentált tudás integrálása és megosztása. A tudásintegrálás és megosztás elérése: a tacit tudás artikulálása (kodifikálása, explicitté tétele). Az explicit tudás hatékonyan megosztható, a tudást eredetileg létrehozó közösségen kívül is újrahasznosítható

6 A szervezet előtt álló kihívás:
Annak meghatározása, hogy mely tudást kodifikálja (tegye explicitté), ill. mely tudást hagyja meg tacit formában (a kettő közti egyensúly megtalálása hatással van a szervezet versenyképességére) A tacit tudás előnye: láthatatlan a versenytársak számára (a versenyelőny alapja) A kodifikált tudás előnye: könnyen átadható, áramoltatható

7 A tacit tudás artikulálása (kodifikálása) előtt álló akadályok
A tacit tudás tacit jellegű, mert még nem artikulálták (pl. azért, mert a szervezet nem lát saját szokásai és gyakorlata mögé, vagy a tudás társadalmilag hozzáférhetővé tétele a hatalom újraelosztását jelentené, vagy intellektuális korlátok miatt – a tacit tudás artikulálásához szükséges formális nyelv, ill. modell hiánya –) Zack: Managing codified knowledge A tacit tudás egy része nem kodifikálható (pl. biciklizés, úszás)

8 A tudásartikuláció lehetséges kimenetei
Kihasznált lehetőség Elvesztett lehetőség IGEN Kifejezhető? Helytelenül artikulált Helyesen nem artikulált NEM IGEN NEM Kifejezett?

9 Összevetve a tudás potenciális kifejezhetőségét és azt, hogy a vállalat
artikulálta-e ezt a tudást, 4 lehetséges kimenet azonosítható (lsd. ábra) Elvesztett lehetőség: az egyébként kifejezhető tudás nincs artikulálva (A szervezet elveszti ezen tudás hatékony megosztásának és áttételének lehetőségét. Az a versenytárs, amelyik artikulálja ezt a tudást és ezzel integrálhatóvá és alkalmazhatóvá teszi, versenyelőnyre tehet szert) Ha a szervezet megkísérli a természeténél fogva artikulálhatatlan tudást explicitté tenni, elveszíti ennek a tudásnak a lényegét (rontja a teljesítményt) (Helytelenül artikulált) A tacit és explicit tudás közti egyensúly menedzselése: annak meghatározása, hogy az artikulálható tudást mikor tegyék explicitté (pl. egy lehetőség kihasználására) és az artikulálhatatlan tudást mikor hagyják eredeti „természetes” alakjában (respektálva a tacit tudásnak mind a természetéből adódó erősségét mind a korlátait) A szervezetek gyakran nem kérdőjelezik meg azt a módot ahogy raktározzák, kezelik vagy továbbadják a tudást. Mindez azt eredményezi, hogy bizonyos tudástípusok tacitságát vakon elfogadják.

10 Sikeres vállalatok: Pl.
A Mrs. Fields Original Cookies a folyamatokkal kapcsolatos tudását (süteménykészítés) kifejezhető szintre fejlesztette és receptek formájában artikulálta. Eredmény: magas minőség a teljes franchise-hálózatban Ray Kroc a McDonald’s alapítója a hamburger készítés folyamatának artikulásával és rutinizálásával (rutin tevékenységgé tételével) a teljes hálózatban egyenletes minőséget ért el De: amikor a képzelőerő és a rugalmasság a kulcstényezők a tudásrutinok kiépítése nem a megfelelő válasz. A menedzser felelőssége a kettő közötti különbség érzékelése, valamint a kettő közötti választás

11 Az explicit tudás menedzsmentjét támogató 4 erőforrás
Explicittudás-”raktárak” A tudás összegyűjtésének, finomításának, kezelésének és disztribúciójának „finomítói” A finomítási eljárás végrehajtásának és kezelésének szervezeti szerepei A tudásraktárakat és folyamatokat támogató információtechnológiák

12 „Tudásraktárak” Tervezésének 2 alapeleme:
struktúra (az összegyűjtött tartalom értelmezésének kontextusát adja) Alapeleme a tudásegység (formálisan meghatározott elemi tudáscsomag-tartalom, amely címkézhető, indexálható, raktározható, előkereshető, mozgatható tartalom

13 „Tudásfinomítók” A raktározott tudás teremtésének és disztribúciójának folyamatát reprezentálja. A folyamat öt lépcsője: Akvizíció (a szervezet tudást teremt, vagy megszerzi azt különböző belső vagy külső forrásokból) Finomítás (a megszerzett tudás raktárba helyezése előtt hozzáadott érték növelő folyamaton megy végig: tisztítás, cimkézés, indexálás, válogatás, absztrakció, sztenderdizálás, integrálás, újrakategorizálás) Raktározás és visszakeresés (ez a szakasz összeköti a felfelé irányuló tudásraktár-készítést és a lefelé irányuló tudásdisztribúciót) Disztribúció (azt a mechanizmust jelenti, amelyet a szervezet használ a tudásraktár tartalmának hozzáférhetővé tételére) Prezentáció (az a kontextus, amelyben egy szervezet a tudást használja befolyásolja az értékét) (A szervezetnek olyan képességeket kell kifejlesztenie, amelyek lehetővé teszik a tudástartalom rendezését, kiválasztását és integrálását

14 Tudásmenedzsment szerepek
A tudásmenedzsment programok általában túlhangsúlyozzák az információtechnológia szerepét, a tudásmenedzsment szerepek és felelősségek rovására A szervezeti szerepek előtérbe helyezése: (az IT-fókusz helyett): A tudásmenedzsment élére legfőbb tudásmenedzser (CKO – chief knowledge officer) kinevezése. Feladata: a tudásmenedzsment , mint a teljes szervezeten keresztül átívelő folyamat irányítása. A CKO legfőbb felelősségi területei: 1. a tudást előtérbe helyező vállalati kultúra kiépítése, 2. a tudásmenedzsment infrastruktúrájának létrehozása, 3. mindez gazdaságilag kifizetődővé tétele A tudásmenedzsmentért felelős személyek tudás vagy szakértelem centrumokba csoportosítása. Felelősségük: a tudásmenedzsment támogatása, oktatás, a tudás feltérképezése, a tudásmenedzsment infrastruktúrája szempontjából kritikus szervezeti és technológiai erőforrások integrálása A tudásfinomító minden egyes szakaszára explicit felelősség kijelölése

15 Az információtechnológia szerepe
Az információtechnológia szerepe az explicit tudásáramlásban: A tudás megragadása A digitális objektumok definiálása, raktározása, kategorizálása, indexálása A releváns tartalom keresése A tartalom megfelelően rugalmas megjelenítése Az információs technológia hatékony használatának előfeltétele a közös értelmezési keret (a tudást kommunikálók hasonló tudással, háttérrel és tapasztalattal rendelkezzenek). Ha a tudást kommunikálók közös értelmezési kerete korlátozott, vagy a közösség csak laza kapcsolatban áll, az interaktívabb módszerek, mint pl. az megfelelőbbek. Ha a közös értelmezés hiányzik és a tudás nagy része tacit a kommunikáció és a narratív tapasztalatátadás a legjobb a leginteraktívabb eszközökkel (pl. videokonferenciák és személyes beszélgetések)

16 A tudásmenedzsment alkalmazásainak klasszifikációja
Integratív (az explicit tudáselemek egymást követő ki- és beáramlása a tudásraktárba). A tudásraktár csak az explicit tudás közvetítője. Két szélső esete: 1. elektronikus kiadó 2. Integrált tudásbázis (gyakorlatközösség vagy szervezeti egység közös tudására épül, pl. a legjobb gyakorlat – best-practice – adatállomány ) Interaktív (az egyének tacit tudás megosztását támogatja). A tudásraktár csak az interakció és együttműködés mellékterméke, nem elsődleges célja. Alkalmazásának típusai: 1. formális tréning vagy tudástranszfer (pl. a tanár és az hallgatók között) 2. fórum (a hasonló gyakorlattal rendelkezők vagy feladatot ellátók közötti interakciók). A tartalom sztenderd kategorizálásával a tudás újraalkalmazható az egész szervezetben

17 A tudásmenedzsment architektúrák kontextusai
Ezek befolyásolják azt, hogy a tudásmenedzsment hogyan befolyásolja a szervezeti teljesítményt Stratégiai kontextus (a tudás és tanulási képességek kihasználását célozza a versenytársaknál magasabb szinten). Magában foglalja, hogy a szervezet tagjai milyen mértékben tartják a tudást versenyelőnynek és hogy hogyan kapcsolják össze stratégiát a tudást és a teljesítményt. Tudáskontextus (a szervezeti tudás versenyképességére vonatkozik) (A meglévő tudás összehasonlítása a stratégia végrehajtásához szükséges tudással, a tudásrések „bezárása”) Szervezeti kontextus (a szervezet formális és informális szerepeire és struktúrájára vonatkozik) Pl. a szervezeti kultúra, normák, menedzsment filozófia, ösztönzési rendszer. A tudásmegosztáshoz szükséges kooperáció, bizalom, valamint a tanulás és innováció támogatása Technológia kontextus (a tudásmenedzsment architektúráját támogató meglévő információtechnológia és képességek). De: a tudásmenedzsment 10 % technológia és 90 % emberek. Zack: Managing codified knowledge

18 A tudás kodifikálása (artikulálása, vagyis a tudás elérhető és alkalmazható formába öntése) és összehangolása Célja: olyan formába önteni a szervezeti tudást, hogy elérhetővé váljon azok számára, akiknek szükségük van rá. A tacit tudás olyan kódokká alakítása amelyek szervezettek, explicitek, továbbíthatók és amennyire lehetséges, könnyen megérthetők (Analóg példa: pl. a jogrendszerben a precedensnek minősülő döntések írott rögzítése). Módja (módjai): Az ismeretek osztályozása, leírása, feltérképezése és modellezése, valamint szabályokba előírásokba foglalása (ezek a tevékenységek önállóan, vagy összekapcsolva is alkalmazhatók)

19 A kodifikáció problémája: hogyan rögzíthető a tudás disztinktív, megkülönböztetett sajátosságainak elvesztése nélkül, s hogyan alakítható megfogható adattá és információvá (rendszerszerű legyen, de ne legyen túlszerkesztett).

20 Bizonyos tudásformák már kodifikáltak és explicitek, pl
Bizonyos tudásformák már kodifikáltak és explicitek, pl. szabadalmak, beszámolók, más megszerkesztett dokumentációk Szabadalmak: a tudósok vagy feltalálók szakértelme által kifejlesztett eljárás vagy termék formalizált megjelenése. A szabadalom az a tudás, amely védett azáltal, hogy nyilvánosan bejelentett és tulajdonosához kötődik De: a szabadalmak és beszámolók strukturált, explicit ismeretei nem csak azért használhatók, mert rögzítették őket. Értékelni kell ezeket az információkat, és elérhetővé kell tenni azok számára, akik a vállalat érdekében felhasználják őket A teljes rögzítési folyamat szerves része: a kodifikált tudás kiértékelése, és hozzáférhetővé tétele (Pl. a Dow Chemical szellemi tőke menedzserének lépései).

21 A kodifikálás szükségessége
A vállalatok nagysága és földrajzi szétszórtsága nehézkessé teszi a meglévő tudás lokalizálását és adott helyen való felhasználását Vizsgálatok azt mutatják, hogy a legnagyobb olyan cég, ahol az emberek még elég jól ismerik egymást ahhoz, hogy a megbízható áttekintésük legyen a szervezeti tudásról, két-háromszáz fő A globális vállalatok tudáskészlete végtelen nagy, de a tudás csak akkor válik értékes vállalati tőkévé, ha elérhető, és értéke a használat során egyre nő A tudás „újrafeltalálása” mindennapos (ugyanannak a problémának a sokadszori levezetése, amiatt, hogy nem osztják meg a tudást) Megoldás: a tudás kodifikálása. Pl. Chrysler: „a tudás mérnöki könyvei” (létrehozásának oka: a Chrysler sok mindent elfelejtett az új modellek fejlesztésére vonatkozó korábbi tapasztalatokból) Az információtechnológia szerepe: csak tárolórendszer a tudáscsere folyamatában. Nem hoz létre tudást, és nem is garantálja, sőt elő sem segíti a tudásteremtés és –megosztás folyamatát egy olyan vállalati kultúrában, ahol ezek nem támogatott tevékenységek. A számítógépek ugyanakkor tárolási képességeik révén tudásosztók: elektronikus levelek, csoportmunkát támogató programok, internet és intranet). Multimédiás számítógépes rendszerek: az írott szövegen kívül hangot és képet is továbbítanak (videokonferenciák) (Prusak-Davenport, 33. old.)

22 A vállalati tudáspiacok működése rossz hatásfokú. Oka:
Hiányos információk (a cégek nem tudják, hogy hol találják meg saját, létező ismereteiket Tudásaszimmetria (a vállalat egy részlege rendszerint bőséges ismeretekkel rendelkezik egy adott témakörben, míg egy másiknál hiányzik ez a tudás) A tudás helyhez kötöttsége

23 A tudáskodifikáció alapelvei:
Meg kell határozni, hogy milyen célokat szolgáljon a kodifikált tudás (pl. fogyasztóorientáltság: a fogyasztókra vonatkozó ismeretek kodifikálása) A célok elérésére alkalmas, különböző formában létező tudás azonosítása A tudás értékelése a kodifikáció hasznosságának és alkalmasságának szempontjából A megfelelő közvetítő eszköz meghatározása a rögzítéshez és a terjesztéshez

24 A kodifikációval szemben támasztott követelmény: releváns legyen (a teljesség nem elérhető)
Honda: figyelemmel követi a sikertelen fejlesztéseket (a jövőben hasznosak lehetnek) Senco: grafikusan ábrázolja a nagyobb döntésekhez vezető logikai utat (cél: megérteni, hogy milyen okokra és hibákra vezethető vissza, ha egy döntés rosszul végződik) (veszély: csak magas bizalomra építő kultúrákban végezhető, különben káros lehet) Kiemelten fontos: a rögzíteni kívánt tudás forrásainak felkutatása (a tudás értékbecslése, de a kiértékelés költséges) Prusak-davenport 84. old.

25 A tudás különböző típusainak kodifikálása
A tacit tudás kodifikálása nem megy maradéktalanul (tudásreziduális) (pl. úszás, biciklizés) A legsokrétűbb szervezeti tudás kodifikálása ezért: a tudás keresőjét összehozzuk szükséges tudás ismerőjével (know-who). Pl. a British Petroleum virtuális csapatmunka-projektje: megértették, hogy hatásosabb hozzáférést biztosítani a rejtett tudással rendelkező egyénekhez, mint megpróbálni felkutatni és elektronikusan vagy papíron kodifikálni ezt a tudást) (vagy a hagyományos inasrendszer működése) A Hughes Space and Communications: „tudássztráda” (86. old.)

26 Tudásintenzív vállalatok tudásmenedzsment alternatívái
Tudásintenzív iparágakban működő vállalatok (pl. tanácsadó cégek) tudásmenedzsment stratégiái a hagyományos Porter-féle versenystratégiákra (költségvezető és megkülönböztető) építve: Versenystratégia Tudásstratégia Költségvezető Kodifikációs stratégia Megkülönböztető Személyre szabott stratégia

27 A kodifikációs tudásstratégia domináns tudásformája: explicit tudás (kb. 80 % explicit – 20 % tacit kombináció) A személyre szabott tudásstratégia domináns tudásformája: tacit tudás (kb. 80 % tacit – 20 % explicit kombináció)

28 A kodifikációs tudásstratégia jellemzői
A szervezet növekedését a tudás újrahasznosítása során elérhető méretgazdaságosság teszi lehetővé A tudásmenedzsment fókusza egy olyan elektronikus dokumentációs rendszer kiépítésére irányul, amely a kodifikáció és a tudásraktározás révén terjeszti és újrahasznosítja a tudást A deperszonalizált, kodifikáció alapú stratégia alacsonyan tartja a kommunikáció költségeit és lehetővé teszi a tudáshoz való gyors hozzáférést, a szervezet gyors reakcióját, pl. pályázatokon, versenytárgyaláson való részvétel esetén Erős, beruházásigényes IT támogatást igényel. Ilyen stratégiát követ pl. az Andersen Consulting, az Ernst & Young és a Dell Emberi erőforrás menedzsment: A munkatársak kivitelezők (sztenderd megoldások alkalmazása), nem pedig innovátorok. Ezért, olyan felsőfokú végzettségűek felvétele, akik alkalmasak a tudás újrahasznosítására és a sztenderd megoldások alkalmazására. képzés: csoportosan, valamint számítógépes távoktatással, az alkalmazottak jutalmazása: az elektronikus adatbázisok használatáért és a benne lévő tudásbázishoz való hozzájárulásért.

29 Személyre szabott tudásstratégia
A tacit tudáskomponensre épül, ahol a tudás nem válik el annak hordozójától. A tudás megosztása személyes kontaktuson, dialóguson alapul. A tacit tudás mobilizálásának, a tudás megosztásának eszközei a személyes kapcsolatok, találkozások, a telefon, , videokonferencia Segíti a problémák mélyebb, kontextusban történő megértését. A tudásmenedzsmentet támogató információtechnológia, a számítógépek szerepe nem egyszerűen a tudás tárolása, hanem a tudás kommunikációjának elősegítése, a tacit tudást hatékonyan terjeszteni képes vállalati, személyközi tudáshálózatok kiépítésének támogatása (alacsonyabb IT beruházás költség) Sikeres kivitelezéséhez az azt támogató szervezeti kultúra kiépítése kulcsfontosságú. Ez a stratégia is rendelkezik elektronikus dokumentációs rendszerrel, de ennek célja nem a tudás, mint objektum tárolása, hanem a speciális problémákat ismerő személyek beazonosításával a releváns tudás helyének listázása

30 Személyre szabott tudásstratégia (folyt.)
A személyre szabott tudásstratégia emberi erőforrás menedzsment vonatkozásai: A kiválasztás szempontjai a problémamegoldásra való alkalmasság és a bizonytalanságtűrés. A kiválasztottak képzése: mentori rendszeren keresztül. A mentorok: tapasztalt szenior munkatársak . A tudás másokkal történő közvetlen megosztásáért kell jutalmazni az embereket. A munkatársak innovátorok, képességeiket egyedi problémák megoldására, kreatív módon használják. A tanácsadó cégek közül a McKinsey, a BCG személyre szabott stratégiát követ, az ügyfeleknek nyújtott tanácsok tacit tudásban gazdagok, ennek megfelelően az árak is magasabbak, mint a sztenderdizált szolgáltatásokat nyújtó kodifikációs stratégia esetében

31 Az információtechnológia szerepe
Tudásmenedzsment≠IT és ≠ HR mindkettő fontos, de csak funkcionális részstratégia Ennek ellenére sokan az IT-val azonosították a tudásmenedzsmentet Oka: A tudásmenedzsment egyik központi kérdése, kutatási irányzata valóban az információtechnológia szerepe, kiépítése a szervezeten belüli tudásátadás, tudásintegráció támogatására Pl. Don Cohen (1998) egy, a Berkeley Egyetemen tartott tudáskonferencia kapcsán írott reflexiójában megjegyzi, hogy az USA-ban a tudásgyűjtés, -disztribúció, ill. –újrahasznosítás és mérés a meglévő kodifikált tudásra vonatkozik, a fókusz az információtechnológiára irányul, a tudásberuházások hozamát rövidtávon mérik. Az IT fókuszú tudásmenedzsment stratégiák korlátja, hogy az információtechnológia szakembereinek nincsenek ismereteik arról, hogy az emberek munkájuk során hogyan alkalmazzák tudásukat Pfeffer és Sutton (1999). A tudásmenedzsment rendszerek ritkán tükrözik azt a tényt, hogy a lényeges tudást, beleértve a technikai tudást is, gyakran történetek, pletyka, ill. közvetlen megfigyelés útján transzferálják. Egy ezt igazoló felmérés szerint a szervezeteknél a tanulási folyamatok 70 százaléka informális úton történik. A tudásmenedzsment rendszerek akkor működnek a leghatékonyabban, ha azok az emberek, akik generálják és raktározzák a tudást egyben azok, akik gyakorlat során magyarázzák el, és tanítják a tudás szándékolt felhasználóinak.

32 Az információtechnológia tényleges szerepe a tudásmenedzsmentben
Minden érdekelt számára könnyen elérhetővé és egymással kombinálhatóvá tegye a rögzített ismereteket. Infrastruktúrát, keretet biztosít, amit elkötelezett embereknek kell értékes tartalommal megtölteniük. Bőgel György: „A tudásmenedzsment zászlaja alatt informatikai projekteket indítani: kiváló lehetőség arra, hogy rengeteg pénzt elköltsünk, éjjel-nappal dolgozzunk, látványos beruházásokat tartsunk, impresszív beszámolókat írjunk, de a valóságban ne történjen semmi.” Sándori Zsuzsanna: Mi a tudásmenedzsment?


Letölteni ppt "Az explicit tudás menedzsmentje, tudáskodifikáció,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések