Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió környezetpolitikája Dr. Dióssy László c. egyetemi docens 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió környezetpolitikája Dr. Dióssy László c. egyetemi docens 1."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió környezetpolitikája Dr. Dióssy László c. egyetemi docens 1

2 Elméleti alapok Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik A három szempont közül többnyire gazdaságiak uralkodnak E három tényező alkotja a fenntartható fejlődés alapját

3 Az etikai érv A természet a belőle közvetlenül vagy közvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyan védelemre érdemes. Az egyedeknek joguk van az élethez, illetve minden fajnak joga van a túléléshez.

4 A jóléti érv A jóléti érv alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés Pl. a rossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul a légzési rendellenességek kialakulásához, a zaj pedig növeli a stresszt.

5 A jóléti érv A jövő generációival szembeni szolidaritás Az országhatárokat átlépő szennyezések és az ebből származó kockázatok kezelése A globális közjavak (pl. ózonréteg, Föld éghajlata) védelme

6 Gazdasági érv Az összehangolt környezeti szabályozás hiánya azon iparágakra, illetve termelő egységekre terhelne jelentős költségeket, amelyek környezetileg felelős módon működnek A tiszta technológiákba való beruházások új piacokat és munkahelyeket teremtenek.

7 Alapelvek Az EU környezetpolitikájának alapelveit az Európai Közösség Alapszerződésének 130r (2) cikkelye sorolja fel: Magas szintű védelem elve Elővigyázatosság elve Megelőzés elve Szennyező fizet elv

8 Alapelvek Amszterdami Szerződés ( a Maastrichti Szerződés felülvizsgálata, 1996, az európai integráció újragondolása) 93c cikkelyében: Integrációs alapelv További az EU és az EK szerződésekben szereplő alapelvek: Szubszidiaritás elve Fenntartható fejlődés Partnerség elve

9 Magas szintű védelem elve Magas szintű környezetvédelem = a tagállamban alkalmazott legjobb gyakorlattal (best practice) Figyelembe kell venni: - A tudományos tényeket - A közösség régióinak környezeti állapotát - A régiók gazdasági, társadalmi helyzetét

10 Elővigyázatosság elve Környezetkárosítást minden eszközzel elkerülni „Csővégi” megoldások helyett integrált környezetvédelmi technológiák alkalmazása

11 Megelőzés elve A lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben. A projekt megkezdése előtt a beruházó köteles környezeti hatásvizsgálatot végeztetni

12 Szennyező fizet elv A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie Jelenti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk (externális költségek) megtérítését. A gyakorlatban nehezen alkalmazható (nem lineáris ok-okozati kölcsönhatások, hanem soktényezős, komplex kapcsolatok → nehéz a szennyezőt azonosítani)

13 Integrálás alapelve A környezetvédelmi szempontok integrációja az EU szakpolitikáiba a sikeres környezetpolitika alapfeltétele. Nehéz a gazdaságpolitikába (energiapolitikába) integrálni

14 Szubszidiaritás elve Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok A nemzeti és regionális hatóságok a közöttük lévő leghatékonyabb munkamegosztás alapján cselekszenek

15 Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés elve szerepel mind az EK mind az EU Alapszerződésben. EU szerződésben a Brundtland Bizottság szerinti ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontokat ötvöző definíció szerepel → minden környezetet érintő ökológiai, gazdasági- és társadalompolitikai döntésbe beépíteni a fenntarthatóság kritériumát

16 Partnerség elve A fenntartható fejlődés szereplőinek párbeszédet és együttműködést kell kialakítaniuk a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. A párbeszéd együttműködési megállapodásokhoz (pl. önkéntes, az üzleti és az állami szektor közötti megállapodásokhoz, illetve az állampolgárok és a társadalmi szervezetek fokozott bevonásához) vezet.

17 Általános politika Legfontosabb horizontális (általános) direktívák: -Környezeti hatásvizsgálatok (csak projektekre szól, szakpolitikákra, tervekre, programokra kiterjesztése a cél) - Környezeti információkhoz való hozzáférhetőség (társadalom és társadalmi szervezetek számára biztosítani)

18 Általános politika További horizontális rendeletek: - környezetvédelmi audit (Eco-Management and Audit Scheme EMAS ) - ökocímkézés - ökológiai adóreform - polgári felelősség az okozott károkért - önkéntes megállapodások

19

20 Levegő A Közösség környezeti jogalkotása hagyományosan a levegőszennyezésre koncentrál → levegőminőségi normák meghatározása a kibocsátott szennyező anyagokra, kibocsátható mennyiségek korlátozása

21 Levegő 1996: Integrált Szennyezés és Megelőzési Ellenőrzés Direktíva (Integrated Pollution Prevention and Control - IPPC) a kibocsátások olyan ellenőrzési rendszerét vezette be, amely az "elérhető legjobb technológiák" (Best Available Technologies - BAT) használatán alapszik, de figyelembe veszi az adott ipari létesítmény földrajzi fekvését, a helyi környezeti feltételeket stb.

22

23 Természet Az EU három legfontosabb természetvédelmi törvénye az ún. Madarakról szóló Direktíva, (vándorló madárfajok védelme)a jóval átfogóbb Előhely Direktíva (Natura 2000 természetvédelmi területek hálózata, a jellegzetes flóra és élőhelyek megvédése) és a CITES Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény (vadon élő állatok nemzetközi kereskedelme) végrehajtását biztosító szabályok.

24

25 Víz Direktívák a fürdővízre, a veszélyes anyagok által okozott szennyezésekre, a talajvízre, az ivóvízre, a települési szennyvízre, nitrátos vízre.

26

27 Hulladék Hulladék hierarchia, 3M Bázeli egyezmény → veszélyes hulladékok szállítása

28

29 Az akcióprogramok “Az akcióprogramok politikai szándéknyilatkozatok, amelyekben megjelenik minden tervezett intézkedés az adott időszakra vonatkozóan, ezeket elhelyezik egy általános összefüggésrendszerbe, meghatározzák a prioritásokat, és ha szükséges, megfelelő időben bevezetik vagy magyarázzák a változásokat. Nem jelentik a közösségi környezetvédelmi szabályok jogi alapját.“ Ludwig Krämer

30 Az akcióprogramok Environmental Action Programmes 1st Environmental Action Programme (OJ C 112, ) 2nd Environmental Action Programme (OJ C 139, ) 3rd Environmental Action Programme (OJ C 46, ) 4th Environmental Action Programme (OJ C 328, ) 5th Environmental Action Programme (OJ C 138, ) 6th Environmental Action Programme (OJ L242, ). 7th Environmental Action Programme (OJ L 140, )

31 Első akcióprogram, A szennyező fizet alapelve. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak. Működési mechanizmus: kv-i kérdésekben az Európai Bizottság tesz javaslatokat, Miniszterek Tanácsa dönt az elfogadásról, Európai Parlament megvitatja és jóváhagyja a határozatokat

32 Második környezeti akcióprogram 1977–1981 Kiemelt hangsúlyt fektet a szennyezés, a hulladékok keletkezése terén a megelőzést szolgáló eszközökre és mechanizmusokra Környezeti hatásvizsgálatok és értékelés rendszere

33 Harmadik környezeti akcióprogram 1982–1986 Erőteljesebb hangsúlyt fektet a megelőzés alapelvére A tagállamok hogyan hajtják végre a környezeti jogszabályokat, illetve ennek fokozott ellenőrzése.

34 Negyedik környezeti akcióprogram A környezetvédelem a további gazdasági előrehaladás feltétele, alapvető szükséglet.

35 Az ötödik környezeti akcióprogram június Rio de Janeiróban, ENSZ környezet és fejlődés konferencia a ’Fenntarthatóság felé’ címmel. Három fő részből áll: az első az Európai Közösségnek a környezetre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikáját és stratégiáját részletezi; a második a Közösségeknek a szélesebb nemzetközi színtéren betöltött szerepét jelöli ki; a harmadik a program prioritásaival, a környezeti költségek megállapításával, valamint a program előrelátható felülvizsgálatával foglalkozik

36 Az ötödik környezeti akcióprogram A környezetpolitika először kísérelte meg a beleszólást az ipar, az energiagazdaság, az idegenforgalom, a közlekedés és a mezőgazdaság politikáiba. A program modellje: a Holland Nemzeti Környezetpolitikai Terv (NEPP)- alapvetően különbözik a korábbiaktól A környezetpolitikában szisztematikus stratégiai tervezés A környezet egészére kiterjed, hangsúlyozza az integráció és koordináció szükségességét

37 A hatodik akcióprogram 2002– 2012 A fenntartható fejlődés tényleges megvalósítása A program négy prioritást élvező környezetvédelmi területet emel ki: az éghajlatváltozás kérdését, a természetvédelem és biodiverzitás kérdését, a környezetvédelem egészségügyi vonatkozásait (környezet-egészségügy), valamint a természeti erőforrásokkal és a hulladékkal való fenntartható gazdálkodás kérdését.

38 Hetedik akcióprogram „Jólét bolygónk felélése nélkül” „... a Hatodik Környezeti Akcióprogram legfontosabb értéke az, hogy stratégiai irányítást, és politikai orientációt adott, illetve támogatást és elkötelezettséget szerzett az EU környezetpolitikájának.” „ Az Európai Unióban ennek ellenére még mindig sok aggasztó környezeti tendencia figyelhető meg, nem utolsó sorban a meglévő uniós környezetvédelmi szabályozás hiányos alkalmazása miatt....”

39 A hatásvizsgálati háttéranyag 2. melléklete a ’zöld gazdaság’ : „A zöld gazdaság koncepciója elismeri, hogy az ökoszisztémák, a gazdaság és az emberi jól-lét (és a természeti, ember alkotta, társadalmi és emberi tőke megfelelő típusai) szorosan összekapcsolódnak.” (Commission Staff Working Document, Impact Assessment - Accompanying the document Proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council on a General Union Environment Action Programme to 2020 "Living well, within the limits of our planet", SWD(2012) 398 final, Brussels, ) Az ábra három összetevője: az ökoszisztéma, más néven természeti tőke, amellyel kapcsolatban annak alkalmazkodó-képessége (rezilienciája) a cél; a gazdaság (a létrehozott, alkotott tőke), amellyel kapcsolatban a cél az erőforrások hatékony használatának elérése; és a most emberi jól-létnek nevezett társadalmi szféra, amely esetében a társadalmi méltányosság (nyilván a generációkkal kapcsolatos méltányosságra gondolva) és a tisztességes teherelosztás célját kívánjuk elérni.

40

41 A jogszabályok 4 típusa az EU gyakorlatában direktíva: A leggyakrabban használt típus, általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg. A tagállamok maguk választhatják meg, hogy milyen módon valósítják meg a célt. Speciális típusa a keretdirektíva, amely általános alapelveket, követelményeket fogalmaz meg és egy komplex környezeti probléma megoldására egyszerre több szektor, alrendszer számára tartalmaz előírásokat. rendelet: Konkrét lépéseket ír elő, melyeknek kötelező az alkalmazásuk, vissza kell vonni minden nemzeti jogalkotásban szemben álló jogszabályt, azonnal kötelező a gyakorlati alkalmazás.

42 A jogszabályok 4 típusa az EU gyakorlatában döntés: Direktívák vagy rendeletek kiegészítéseként használatosak, minden változtatás nélkül kötelező az alkalmazásuk, azonnal kötelező a gyakorlati alkalmazás. ajánlás: Nem kötelező érvényűek. A környezetvédelmi jogszabályok több mint 80%-a direktíva, hosszú a tolerancia idő és eltérő szabályozási módot engedélyez a tagállamok számára.

43 Gazdasági szabályozás a környezetpolitikában Célja, hogy a környezethasználat következtében előálló külső költségek beépüljenek a környezethasználó költségei közé, a gazdasági élet szereplői közvetlenül anyagilag érdekeltté válnak a környezetet károsító tevékenységük csökkentésében. Eszközei: - Szubvenciók - Ökoadó, zöldülő alrendszer - Ökocímkék - Környezeti menedzsment - Szennyezési jogok kereskedelme

44 Szubvenciók (pénzbeli támogatások) Anyagilag ösztönzi az új, környezetbarát technológiák bevezetését és alkalmazását, a megújuló energiaforrások bevezetésére, az újrahasznosított termékek területén is jelentős anyagi támogatások, ökotermékek támogatása

45 Ökoadók, zöldülő alrendszer: Energiahasználati adó CO₂ kibocsátásra adó Párhuzamosan társadalombiztosítási hozzájárulás, jövedelemadó csökkentése Benelux államok, Svédország, Dánia Finnország élen járnak

46 Ökocímkék Környezetbarát termékjelzés (ökológiailag tesztelt termékek), tájékoztatja a vásárlókat egy adott termék környezeti jellemzőiről, ily módon befolyásolja a környezettudatos fogyasztói döntést. Az ökocímkét azok a termékek kaphatják, amelyek teljes életcikluson keresztül megfelelnek a specifikus környezetvédelmi előírásoknak. A termék jelzése díjköteles, a kérelmezőt terheli.

47 Környezeti menedzsment Környezetvédelmi önszabályozás szakaszába lépett az EU. A szabályozás célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, ennek érdekében a vállalat kiépíti a környezeti menedzsment rendszert, értékeli a környezeti teljesítményt, esetleges javításokat fogalmaz meg, értékeli a kitűzött célok hatékonyságát. EMAS – környezeti audit rendszer, az önként belépő vállalatok kötelesek időszakos környezeti átvilágítást végezni, rendszeres környezeti felmérést készíteni

48 Szennyezési jogok kereskedelme Szennyezőanyag-kibocsátások befolyásolásának speciális piaci módja. Az állam meghatározott áron a környezethasználók felé értékesíti egy adott szennyezőanyag max. kibocsátásának jogát, az egyes környezethasználók dönthetnek arról, hogy ezt hogyan használják fel. Aki nem használja fel az engedélyezett szennyezést, értékesítheti azokat olyanoknak, akik igénylik a többletkibocsátást.

49 Köszönöm a megtisztelő figyelmet


Letölteni ppt "Az Európai Unió környezetpolitikája Dr. Dióssy László c. egyetemi docens 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések