Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az ipari termelés hulladékainak jellemzése Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az ipari termelés hulladékainak jellemzése Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 1 Az ipari termelés hulladékainak jellemzése Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2 2 Ipari termelés: üzletszerűen végzett tevékenység, melynek során a gazdasági szervezet a bemenő anyag-és energiaformákból (alapanyagok, segédanyagok, energia, víz) terméket állít elő, ill. azt értékesíti. A termelés fő célja tehát az alapanyagok termékké történő átalakítása, miközben a hozzáadott értéknek köszönhetően realizálható értéknövekedést kell elérni. Az alapanyag-termék átalakítás során különböző mellékáramok (hulladékáramok) is megjelennek. A hulladék a termelésben nem feltétlenül csak kézzel fogható anyagot jelent, tágabb értelemben ide sorolható a hulladékhő, a szennyezett levegő, ill. a szennyezett víz is. Az ipari termelés alapvető jellemzői

3 3 Vegyi anyagok Energia Víz Levegőemisszió Szennyvíz Hulladék Termék Egyéb alapanyag INPUT Ipari üzem Az ipari termelés mérlege

4 4 Termelési hulladékok A termelési hulladékoknak eredet szerint a következő fő csoportjai különböztethetők meg: a gyártási tevékenység során az anyag-átalakítási műveleteknél természetszerűen képződő hulladékok, mint a tevékenység szükségszerű velejárói; a karbantartás, időszakos üzemleállás, termékváltás során szükségszerűen képződő hulladékok; a technológiai fegyelem be nem tartása és a berendezések hiányosságai miatt keletkező hulladékok; az adminisztratív és szociális létesítményekből valamint az üzemépületek takarításából származó hulladékok; a termelő létesítmények üzemi közterületeiről származó hulladékok.

5 5 A termelési hulladékokat egymástól elkülönítetten, szelektíven célszerű gyűjteni. Veszélyes termelési hulladékok illetve egyéb, az üzem területén keletkező veszélyes hulladékok esetében ez jogszabályi előírás. A hulladékok egymástól történő elkülönítése azért szükségszerű, mert így a hulladékok nem szennyeződnek, ez fontos a későbbi újrahasznosíthatóság érdekében. Termelési hulladékok gyűjtése Szelektíven gyűjtött acél pántolószalag (nem veszélyes hulladék) és olajos védőkesztyű (veszélyes hulladék)

6 6 Termelő üzem esetén a termelési hulladékok folyamatszemléletű csoportosítása a következő szempontok figyelembevételével történik: A hulladék üzemen belüli hasznosíthatóságának elvi lehetősége (avagy mennyire komplex a hulladék, van-e rá technológia); Ha hasznosítható üzemen belül, ez gazdaságos-e? (avagy ha pl. ha a használt oldószerek regenerálása több energiát (pénzt) igényel, mint amennyiért vásárolja a cég, akkor nem gazdaságos); Ha nem hasznosítható üzemen belül, hasznosítható-e nyersanyaghasznosító (pl. MÉH) által? Ha nem hasznosítható, akkor a keletkező hulladék veszélyesnek minősül-e? Termelési hulladékok

7 7

8 8 Nem veszélyes termelési hulladékok A nem veszélyes termelési hulladékok közé általában az inert, veszélyes összetevőket nem tartalmazó hulladékokat soroljuk. Vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldódnak. Bányászat Meddő (a bányászott anyag társ-vagy hordozókőzete), mely gyakran nagyobb mennyiségű, mint maga a kinyerni kívánt anyag. A meddő- hányók területeket foglalnak el, a tájba nehezen illeszthetők, és diffúz légszennyező forrást is jelentenek. Villanosenergia-ipar A szilárd (szén, biomassza) tüzelésű erőművekben salak és pernye hulladék képződik. Ezeket általában zagy formájában (vízzel keverve), folyadék állapotban nyomják ki a zagytározóba. Területfoglalása jelentős, a pernye nehézfém-tartalma magas lehet.

9 9 Termelési hulladékok Nem veszélyes termelési hulladékok Bútoripar Jellemző a fahulladékok magas aránya. A fahulladék anyagában történő hasznosítása ma már egyre inkább követelmény, általában másodlagos tüzelőanyagot állítanak elő belőle (brikett, pellet). Élelmiszeripar (növényfeldolgozás) A nem veszélyes élelmiszeripari hulladékok jellemzően a növényfeldol- gozás hulladékai közül kerülnek ki. A növény már nem használható részei magas szervesanyag-tartalmukból adódóan általában felhasználhatók biogáz előállítására, ill. komposztálásra.

10 10 Termelési hulladékok Nem veszélyes termelési hulladékok Építőanyag-gyártás A cement, mész, téglagyártás hulladékai jellemzően inert, vízben nem oldható hulladékok. Inert mivoltukból adódóan további kezelésük bonyolult, általában töltésekre, útalapokban használják fel ezen hulladékokat. Közlekedés és hírközlés hulladékai Ebbe a kategóriába tartoznak a forgalomból kivont gépkocsik, leselejtezett kábelek, gumiabroncsok. Bár ezek szakszerű kezelést feltételezve nem tartoznak a veszélyes hulladékok körébe, kezelésüket csak arra engedéllyel rendelkező szervezet végezheti.

11 11 Termelési hulladékok Veszélyes termelési hulladékok Az ipari termelésben keletkező veszélyes hulladékok hulladékkezelési sajátosságaik alapján három nagy csoportba sorolhatók: nagy tömegben keletkező, különleges kezelést nem igénylő, általában rendezett lerakással elhelyezhető hulladékok (vörösiszap, élelmiszeripari szennyvíziszapok stb.), megfelelő üzemen belüli kezeléssel újrahasznosítható vagy ártalmatlanítható hulladékok (fehérjetartalmú anyagok stb.), központi kezelőtelepeken komplex feldolgozást igénylő veszélyes hulladékok (kőolajmaradék, galvániszap stb.).

12 12 Termelési hulladékok Veszélyes termelési hulladékok Vegyipar Veszélyesanyag-tartalmú mosóvizek, iszapok, gyanták, vegyszermaradékok, kiürült vegyszeres göngyölegek, szennyezett oldószerek, anyalúgok, üstmaradékok. Ártalmatlanításuk gyakran égetéssel történik. Gépgyártás A forgácsolási technológiában elhasználódott hűtő-kenő emulziók, fáradt olaj, galvánfürdők, savas-lúgos zsírtalanító fürdők, olajos rongy, vegyszeres ill. festékes göngyöleg.

13 13 Termelési hulladékok Veszélyes termelési hulladékok Élelmiszeripar (húsipar) A húsipar és a baromfi-feldolgozó ipar nagy szervesanyag-tartalmú, bomló és fertőzőképes hulladékai. Ide sorolandók a húsipari szennyvíz-előtisztítók zsírfogójából származó iszap és az előkezelés szennyvíziszapja is. Bőripar Krómos iszapok, feldolgozásra nem kerülő húslási maradékok.

14 14 Termelési hulladékok Veszélyes termelési hulladékok Timföldgyártás Nagy fajlagos felületű, tixotróp anyag. Fő komponensei: % Al2O3, % Fe2O3, 9-15 % SiO2. Elvi felhasználási lehetőségek: - ülepítőszer gyártása vízderítési célokra, - téglagyártáshoz adalékanyag, - bitumenes masszákba útépítési célokra, - vaskohászati alapanyag

15 15 Esettanulmány: fémmegmunkáló üzem hulladékai Nem veszélyes termelési hulladékok Fémmegmunkáló üzemben legnagyobb mennyiségben fémhulladék keletkezik. Fémhulladékból azonban több fajtát is megkülönböztetünk, a megjelenési formától függően: Darabos vashulladék: a legértékesebb. Szálanyag vágása során keletkezik, a legyártott selejt is ebbe a kategóriába tartozik. Vasforgács: forgácsolás során keletkezik. Kevésbé értékes, mint a darabos hulladék, mivel nehezebb újraolvasztani. Fémszemcse: révételenítés során használt acélszemcsék. Hasznosítása körülményes, így értéke csekély.

16 16 Esettanulmány: fémmegmunkáló üzem hulladékai Nem veszélyes termelési hulladékok A termelési fémhulladékokon kívül más nem veszélyes hulladék is keletkezik. Ilyen hulladékok a beérkező alapanyagok csomagolási hulladékai. Fahulladék: a beérkező alapanyagok fa csomagolásából, nem EUR-raklapokból. Hasznosításra át kell adni, MÉH-telep vagy egyéb vállalkozás részére. Karton hulladék: a beérkező alapanyagok csomagolásából, és az adminisztratív tevékenységekből keletkezik. Acél pántolószalag hulladék: a beérkező alapanyagok csomagolásából, acéllemez hulladékként hasznosítható.

17 17 Esettanulmány: fémmegmunkáló üzem hulladékai A fémmegmunkáló üzemekben keletkező veszélyes hulladékok a következők. Elhasznált hűtő-kenő emulzió: jellemzően 6-8% olajat tartalmazó víz, forgácsolásnál használják a munkadarab és a kés közti súrlódás csökkentésére, a hő elvezetésére. Olajos zsírpapír: a beérkező fém alkatrészek olajréteggel bevonva érkeznek a további felhasználásra. Az olajos alkatrészeket zsírpapírba csomagolják. Az olajjal szennyezett zsírpapír veszélyes hulladék. Veszélyes termelési hulladékok

18 18 Esettanulmány: fémmegmunkáló üzem hulladékai Olajos rongy és olajos védőkesztyű hulladék. Az üzem egész területén keletkezik. Kiürült hajtógázos flakonok. Vágó-fúró- üregelő spray, festékes javítóspray kiürült flakonjai. Veszélyes termelési hulladékok

19 19 Esettanulmány: fémmegmunkáló üzem hulladékai Foszfátozásból származó iszap: a fém alkatrészek festésre történő előkészítése során foszfátoldattal kezelik a felületet. A foszfátozó kád alján összegyűlő iszapot havonta elveszik, sűrítik. Kémiai szennyvízkezelésből származó iszap: a fémfelület-előkezelő és a mártó- festő berendezésekből elvett használt vizek kezelése során keletkező fémtartalmú iszap. Veszélyes termelési hulladékok Savval/lúggal szennyezett műanyag kannák, melyek a termelésben használt savas és lúgos anyagok csomagoló- és szállítóeszközei. Festékmaradék és festékes göngyöleg: amennyiben az üzem festést is végez, a festékes dobozok és a festékmaradék is veszélyes hulladéknak minősül.


Letölteni ppt "1 Az ipari termelés hulladékainak jellemzése Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések