Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2 HEFOP ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE A rendezett hulladéklerakó létesítése és működtetése A hulladékok lerakása

3 HEFOP Hulladéklerakó nem telepíthető: – a területfejlesztési és -rendezési, valamint településrendezési tervek alapján alkalmatlannak ítélt területeken, – erősen erózióveszélyes területeken, – felszíni mozgásveszélyes területeken, – minden olyan karsztos, erősen tört szerkezetű, tagolt kőzetösszletű területen, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 méteren belül mészkő, dolomit, mész- ésdolomitmárga képződmények, illetve tektonikailag erősen tagolt kőzetösszletek találhatók, – külön jogszabály (123/1997. (VII. 18.) Korm. r.) szerint az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vízkivételek kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső, külső védőövezetein, illetve hidrogeológiai „A” védőterületein,

4 HEFOP Hulladéklerakó nem telepíthető: – természeti oltalom alatt álló területen, – energiaszállító vezeték védősávjában, – működő vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területein belül, ha a mozgások még nem konszolidálódtak, illetve bányaművelésre előzetesen kijelölt terület fölött, – olyan földrengésveszélyes területen, ahol a várható földrengés maximális erőssége VI. fokozatú a Medvegyev-Sponhaner-Karnik skálán, – árvíz-, belvízveszélyes, illetve ármentesítéssel nem rendelkezőterületen, – magas talajvízállású területen (a hulladéklerakó szigetelőrendszerének fenékszintje alatt a mindenkori maximális talajvízszint, illetve a felszín alatti víz nyomásszintje legalább egy méterre legyen).

5 HEFOP A lerakandó hulladék adatai: A lerakó élettartamát geometriai befogadóképessége, az elhelyezendő hulladék mennyisége határozza meg. A települési szilárd hulladék keletkezése általában évszakonként eltérő. Üdülőterületeken a hulladék mennyisége szezonban és azon kívül jelentősen ingadozik. A lerakó terheléséhez ismerni kell a napi várható legkisebb, a legnagyobb (m3/d, t/d) és az éves mennyiséget (m3/év, t/év). Területi adottságok, hely-kijelölés szempontjai: A lerakó területének nagysága, geometriai befogadóképessége, valamint az esetleges bővítési lehetőségei határozzák meg az elhelyezhető hulladék mennyiségét. Célszerű olyan nagyságú és kapacitású területet kiválasztani, amely éves időtartamra megoldja a település vagy a gyűjtőkörzet települési szilárd hulladékának a lerakását. Topográfiai térképek, és helyszíni szemlék segítségével tisztázni kell a terület megközelíthetőségét, a közutakhoz való csatlakozás lehetőségét, a közlekedési viszonyokat (az utak terhelhetőségét, forgalomsűrűségét, az útszélességét, stb.), s meg kell határozni a majdani szállítási útvonalat. A rendezett hulladéklerakó létesítésének szempontjai

6 HEFOP A rendezett hulladéklerakó létesítésének szempontjai Figyelembe kell venni a helyszínen kitermelhető fedő- és takaróanyagokat, valamint ezek hiányában azok beszerzési lehetőségeit.  A lerakóhely területi adottságai közül a geológiai, hidrológiai és hidrogeológiai jellemzők alapvetők. A földtani vizsgálat során a következő információkat kell összegyűjteni:  a terület réteg- és talajtani leírását;  a vízzáró rétegek elhelyezkedését, vastagságát és mélységét;  a lerakóhely közelében tapasztalható dinamikus geológiai (pl. suvadás, rogyás, omlás, stb.) és az eróziós folyamatokat;  a terület hidrogeológiai viszonyait, vízháztartásának jellemzőit (az egyes talajrétegek vízáteresztő képessége, a természetes vízfelgyülemlések helye, a talajvíz elhelyezkedése, mozgása, a vízszint ingadozása, a talajvízáramlás iránya, sebessége, stb.)

7 HEFOP A rendezett hulladéklerakó létesítésének szempontjai 1.A felszín alaktani sajátosságainak ismerete (morfológiai jellemzők) lényeges a terület megfelelő kialakításához (földmunkák, tereprendezés). A terület alkalmassági vizsgálat során kell elemezni a lerakóhely meteorológiai viszonyait (uralkodó szélirány, szélerősség, a légszennyező anyagok várható terjedése, stb.) A lerakót mindig a legkisebb gyakoriságú szélirányba célszerű a településtől elhelyezni. A rendezett lerakók létesítésekor külön értékelni kell (elsősorban a beruházási költségek miatt) a közművek csatlakozási lehetőségeit: az áramellátás; az ivó- és mosdóvízellátás; a közcsatornába kötés és a telefoncsatlakozás. 1.Meg kell vizsgálni a kiválasztott terület értékét mező- és erdőgazdasági művelés szempontjából.

8 HEFOP A rendezett hulladéklerakó kialakítása 1. Tereprendezés, talajelőkészítés -A rendezett lerakó területén a terepet rendezni szükséges, s a talajt élő kell készíteni a hulladék fogadására. A felső humuszréteget vagy más területen érdemes hasznosítani, vagy összehordva a lerakó lezárásáig tárolni kell. -A tereprendezés magába foglalja a szükséges irtási munkákat (bokrok, cserjék, egyedülálló és át nem telepíthető fák eltávolítását), valamint a lerakó felületének a lerakási technológia által meghatározott előkészítő kialakítási munkáit. -A felület kialakításával -alkalmazkodva a meglevő felszíni formákhoz- oldják meg a csapadékvíz elvezetését, akadályozzák meg a vízhozzáfolyásokat, különítik el a szennyezett felületre kerülő és a tiszta felszínről származó csapadékot (övárok), továbbá lehetővé teszik a lerakó szennyezett szivárgó vizének ellenőrizhető körülmények közötti szabályozott elvezetését, kezelését. -A tereprendezés során meg kell szüntetni a terep kisebb felszíni egyenetlenségeit. A területen áthaladó kis vízfolyások vizét új mederbe terelve el kell vezetni, a rétegvizek útját el kell zárni. A területet alkalmassá kell tenni az előírt műszaki védelem kialakítására.

9 HEFOP A rendezett hulladéklerakó kialakítása, tervezési szempontok 2. Vízvédelem -A lerakó területén a környezetből bejutó felszíni vízhozzáfolyások megakadályozására a tereprendezés során megfelelő árokrendszert kell kiépíteni. Ez lehet a lerakóhelyet teljesen körbefogó övárok, vagy a helyi adottságoknak megfelelően csupán a lerakóhely egyes oldalait védő peremárok. Az árkot a lerakás közelében, de attól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy az a lerakó üzemeltetését (hulladék ürítését, elterítését, tömörítését, lefedését) ne zavarja, s az árok ne tömődjék el, ne kelljen gyakran tisztítani felújítani. -A rendezett lerakó létesítésekor az egyik legfontosabb környezetvédelmi szempont a felszíni vizek és a talajvíz védelme. A felszínről elfolyó csapadékvíz kevésbé szennyezett, míg a hulladékon átszivárgó, ill. annak lebomlásából származó szivárgó víz (csurgalékvíz) a hulladékból kioldott anyagok miatt általában szennyezett, éppen ezért különösen fontos a szivárgó víz megfelelő gyűjtése és kezelése.

10 HEFOP A rendezett hulladéklerakó kialakítása, tervezési szempontok 3. Levegőtisztaság-védelem -A hulladékszállító járművek kiürítésekor porszennyezés és bűz keletkezhet. A szél a lerakott hulladékból a könnyebb anyagokat, főleg a papírt és a műanyagot elhordhatja. A lerakót célszerű legalább 15 m széles, fásított területsávval körülvenni. Ez egyben a kedvezőtlen esztétikai hatást is csökkenti. A kiporzás csökkentésére -száraz időben- a napi takarásig a felületet mérsékelt vízmennyiséggel szükséges locsolni. -A vízzel el nem látott lerakókon a porlekötést tartálykocsival a helyszínre szállított vízzel lehet megoldani, s ezt az időszakos rovar- és rágcsálóirtáshoz szükséges permetezőgéppel célszerű kijuttatni. -A lerakó környezetét az elhordás ellen a megfelelő kerítés és növényzet együtt védi, ami az állatokat is kizárja a területről, s az illetéktelen hulladékbehordást is megakadályozza. A kerítés legalább 2 m magas legyen, a gyűjtőjárművek forgalmát lehetővé tevő sorompóval ellátott, zárható kapuval készüljön.

11 HEFOP A szükséges létesítmények: – behajtó és üzemi út, – személy- és tehergépkocsi parkoló, – belső hulladékfeltöltőrámpa és kompaktor-út, – hídmérleg és mérlegház, – adminisztrációs és szociális épület, – abroncsmosó, – kocsimosó és konténermosó, – olajleválasztó olajos szennyvizek kezeléséhez, – üzemanyagtöltőállomás, – csurgalékvíz-gyűjtés, -elvezetés és -kezelés létesítményei, – biogáz-kinyerés és -kezelés, -hasznosítás létesítményei, – csapadékvíz-elvezetés létesítményei, – tűzvédelem létesítményei, – kerítés, kapu, 24 órás vagyonvédelem, – hulladékfogó háló, – véderdő, – meteorológiai állomás.

12 HEFOP Utak. A lerakó és a legközelebbi közút között a forgalomnak megfelelő szélességű és teherbírású utat kell építeni a lerakón belüli utakhoz csatlakozva. Az út olyan legyen, hogy esős időben is meg lehessen közelíteni a lerakót. -A lerakón belül kialakított utak egy részét a lezárásig terjedő időtartamig használják, az utak más részét az üzemelés alatt a feltöltés helyének változásakor fokozatosan felszámolják, ezt a kialakításuk során figyelembe kell venni. -A belső utak szélességét és terhelhetőségét a várható járműforgalom és járműtípusok szerint kell meghatározni. A jelenleg elterjedt gyűjtő járművek tervezésekor célszerű 6,5-7,0 m szélességet, 12,5 m görbületi sugarat választani. Az egy nyomsávos utakon az üres járművek számára kitérőket kell építeni. Az utak emelkedése max. 10 %, a keresztirányú lejtés 1,5-2,5 % legyen. -A telepre bevezető utat kerékmosó tálcával kell ellátni (25 m hosszú, 4 m széles, 40 cm mély vízréteg). Az utak mentén vízelvezető árkokat kell kialakítani, s ezek csapadékvizét a lerakó szivárgó vizével együtt kell gyűjteni és kezelni. -Az útburkolatok anyagát a helyi körülmények és a pénzügyi lehetőségek ismeretében kell kiválasztani. A bevezetőutak és a lerakó állandó belső útjai lehetnek betonozott vagy bitumenes felületűek, a belső utak készülhetnek előre gyártott, áthelyezhető elemekből is, ha az egyszerűbb megoldások a nagy forgalom miatt nem kielégítőek.

13 HEFOP Szociális és raktárépület. A lerakón dolgozó létszámának megfelelő, fűthető szociális épületeket kell létesíteni az OÉSZ előírásainak megfelelően, amelyben tisztálkodásra, ételmelegítésre van lehetőség. A szociális épülethez raktárépület és nagynyomású mosóval felszerelt betonozott felületű mosótér (jármű- és gyűjtőedény-tisztító, konténermosó), valamint tisztaedény-tárolót kell csatlakoztatni. A járművek tisztítása során keletkező szennyvizet ülepítőaknába kell vezetni, majd a kiülepedő iszap elhelyezhető a lerakón, a tisztított víz a lerakó szivárgó vizével együtt kezelendő. Mérleg. A beszállított hulladék mennyiségének ellenőrzésére az december 31-e után létesülő lerakókon, ill. a megyeszékhelyeken, valamint a több települést kiszolgáló rendezett lerakón kötelező a gyűjtő- szállító járművek mérésére alkalmas mérleg használata. EU ajánlás: 40 t méréshatár

14 HEFOP A hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges gépek: 2. A telepi földmunkákhoz homlokrakodó (gumikerékkel), legalább 1 m 3 -es kanállal és markolószerelékekkel 1. A lerakott hulladék tömörítéséhez kompaktor (minimum 24 tonnás), A kompaktorral elérhető tömörítés mértéke általában 1:3-1:5 nagyságrendű (a hulladék összetétel függvényében). Aprítással a helyzet tovább javítható, de az ehhez szükséges gazdasági ráfordítás nincs arányban az eredménnyel.

15 HEFOP a telepen belüli anyagok szállításához billenő platós teherautó, minimum 5 t hasznos teherbírással, 4. lánctalpas dózer 7. tartalék szivattyúk.5. fű - és növénynyíró6. aggregátor A hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges gépek:

16 HEFOP Prizmás rendszerű ellenőrzött lerakás A prizmás rendszerű ellenőrzött lerakás során a hulladékot rétegesen rakják le. Egy-egy réteg hulladékból készült prizmák hálózatából áll (főprizmák, keresztprizmák). A prizmahálózat keresztezési közeinél "szellőzőgödrök", "szellőzőlyukak" alakulnak ki, amelyeket a rétegen belül utoljára töltenek fel. A hulladékprizma alul szélesebb, felül keskenyebb trapéz keresztmetszetű forma, felső un. koronasíkja a hulladékot szállító járművek közlekedési útja, s egyben ürítőterülete. Az ürített hulladékot megfelelő eszközzel -általában dózerral- elegyengetik, s vagy célgéppel tömörítik, vagy megelégszenek az azon közlekedő szállító járművekkel végzett tömörítéssel. A prizma teljes felületét -a koronasíkot és az oldalrézsűket is- folyamatosan takarják. A RENDEZETT HULLADÉKLERAKÁS TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSAI

17 HEFOP A RENDEZETT HULLADÉKLERAKÁS TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSAI Gödörfeltöltés ellenőrzött prizmás lerakással A gödörfeltöltéses ellenőrzött prizmás lerakást természetes vagy mesterséges, sík vagy domborzatos terepen levő gödrök (igen gyakran téglagyári felhagyott agyaggödrök, amelyeknél a meghagyott, gazdaságosan fel nem használható vékony agyagréteget használják ki természetes védelemként a hulladéklerakáskor) vagy terepmélyedések feltöltéséhez alkalmazzák. Ez a lerakási mód lehetővé teszi a feltöltött terület zöldterületként való hasznosítását. A feltöltés alulról felfelé megy végbe. Egy-egy réteg prizmák hálózatából áll. A gödörfeltöltés menete: 1.Bejáró út építése (általában építési törmelékből vagy salakból) a közúttól a lerakótelepre; 2.Lejáróút építés hulladékból (tiszta töltés szelvénnyel) a gödörfenékig; 3.A hulladékréteg lerakása.

18 HEFOP A RENDEZETT HULLADÉKLERAKÁS TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSAI A prizmás rendszerű lerakás vázlata: 1 bejáróút; 2 lejáróút; 3 főprizma; 4 keresztprizma; 5 szellőzőlyuk; 6 közlekedés iránya; 7 rétegvonal

19 HEFOP A RENDEZETT HULLADÉKLERAKÁS TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSAI A hulladékréteg lerakásának üteme: A. ütem: prizmahálózat építése. Koronasík magasság: gödörfenék felett 3 m magasan. A prizma terítési iránya megegyezik a terület fő átlójának irányával (az út tengelyének meghosszabbításában). A főprizmára merőlegesen épülnek az ún. keresztprizmák. A hálózat teljes kialakítása után következik a B.ütem: feltöltik a rétegen belüli szellőzőgödröket. A további rétegeket az előzőek fölé rakják, egészen a feltöltés határszintjéig. A rétegeket egymáshoz képest eltolják (az első prizmaréteg fölé szellőzőlyuk kerül). Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy a lerakott hulladék kellően levegőzik, s a könnyen bomló szerves anyag -a benne lévő mikroorganizmusok hatására- aerob körülmények között, nagy sebességgel lebomlik. Eközben hő is termelődik, s az 55°C feletti hőmérséklet 3 nap alatt képes elpusztítani a betegséget okozó (humán patogén) baktériumok nagy részét. A gödörfeltöltés ellenőrzött prizmás lerakás nem jár a lebomlást akadályozó kiszáradással, ill. nem okoz öngyulladást.

20 HEFOP A lerakás fázisai: I.ürítés: a gyűjtő járművek a prizma koronasíkján ürítenek. Az ürítés a homloklaptól m távolságban biztonságos. II.gépi egyengetés: az ürített hulladékot a prizma építési irányába tolják az erre rendszeresített géppel, dózerral). III.takarás: a koronasíkot és a prizma oldalfelületeit géppel és kézi erővel takarják, földel terítik be. Az I...III. fázis szakaszosan ismétlődik. Így mindig csak a minimális hulladékfelület van szabadon. A technológiai fegyelem betartásával a környezetszennyezés minimális. A lerakásra alkalmas terület alakja, nagysága, mélysége, környezete stb. az egyes rétegek kialakításában különféle prizmakialakítási változatokat kíván meg.

21 HEFOP A hulladéklerakó keresztmetszete és a fontosabb anyagáramlások

22 HEFOP A RENDEZETT HULLADÉKLERAKÁS TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSAI Frontális lerakás A frontális lerakás hosszirányba elnyújtott, keskeny gödör esetében célszerű alkalmazni. A prizma merőleges a lerakási front irányára. Mivel takarni csak az egyik oldali rézsűt és a koronasíkot kell, ezért takaróanyag-kímélő megoldás.

23 HEFOP A RENDEZETT HULLADÉKLERAKÁS TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSAI Mesterséges dombépítés A mesterséges dombépítést síki területen alkalmazzák. Egyre gyakrabban folytatják a gödörfeltöltést az eredeti terepszint elérése után mesterséges dombépítéssel, mivel mind nehezebb új lerakóhelyet találni, ill. területet megszerezni, és egyre költségesebbé válik az új lerakó kialakítása a művelési ág megváltoztatása és a szigorúbb követelmények miatt. Alkalmazásával -szükségmegoldásként- lehetővé válik, hogy hulladéklerakót létesítsenek magas talajvizes területeken. Építését azonban különös gonddal kell mérlegelni, hogy beilleszkedjék a tájba. A domb magasságát -különösen az Alföldön- a környezetvédelmi hatóság tájvédelmi okból korlátozhatja. Kifejezetten előnyös térforma olyan területeken, ahol a tájrendezés a terepviszonyok megváltoztatására törekszik. Az eljárás tulajdonképpen a gödörfeltöltés fordítottja: mesterséges domb m vastag prizmákból álló rétegek egymásra rakásából épül fel.

24 HEFOP Mesterséges dombépítés Előnye, hogy csak a domb talpfelületét kell szigetelni. Hátránya, hogy rekultivációkor nagyobb felületet kell tiszta talajjal fedni, s a takaró talajréteget a felhordás után védeni kell az eróziótól, pl. azonnali füvesítéssel. További hátrányt jelent a rekultiváció során, hogy a rézsűkön a szárazság miatt nehezebb fás növényeket nevelni (a lefolyó és beszivárgó csapadék aránya rossz, a domborzati mikroklíma a déli és délnyugati oldalon a túlmelegedés miatt növeli a kiszáradás veszélyét). Különös gonddal kell megválasztani a domb végső lefedésére használt talajt a csúszásveszély miatt. A mesterséges dombépítés vázlata: 1 védősáv; 2 termőtalaj; 3 szigetelés; 4 hulladék; 5 takaróréteg; 6 oldalsó védőréteg; 7 altalaj; 8 rézsű 1:2,5

25 HEFOP A RENDEZETT HULLADÉKLERAKÁS TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSAI Árkos területfeltöltés Az árkos területfeltöltés területigényes, hazánkban nem használják. A hulladékot 0,8...1,2 m mély árokban helyezik el, s az árkok kialakításakor kikerült talajjal takarják. Az árkokat vagy árokkihúzóval, vagy mélyszántáshoz használt eszközzel alakítják ki. Elterjedése kis településeken sem várható, mivel a környezetvédelmi követelmények teljesítésének költsége: a biztonságos terület megkutatása, a szükséges felszerelés és munkabér meghaladja a kis mennyiségű hulladék kezelésére rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket. Egyéb lerakási technológiák A gyűjtő járműből ömlesztve a lerakóba juttatott és ott utólag tömörített hulladék-lerakáson kívül ismeretesek olyan eléjárások is, amelyekben a hulladékot lerakás előtt préselik, bálázzák, esetleg szigetelik a felületét (bitumennel, műanyag fólia burkolattal, betonba ágyazással), s a tömör bálákat használják területfeltöltésre, földművek létesítésére töltésekben, gátakban, ill. építőanyagként (pl. Japánban, Svédországban, USA-ban, Hollandiában). Ezek az eljárások költségesek, felszerelés- és anyagigényesek, viszont a lerakó jól kihasználható, és jó átmenet a hulladékhasznosítási eljárásokhoz.

26 HEFOP A HULLADÉKLERAKÓ ÜZEMELTETÉSE A hulladéklerakó üzemeltetése a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési terv szerint történik. Az üzemeltetési tervnek tartalmaznia kell: – a hulladékbeszállítás és átvétel rendjét, – a lerakás technológiai előírásait, az ahhoz kapcsolódó védelmi intézkedéseket, valamint a csurgalékvíz és a biogáz kezelési tervét, – a lerakás irányításának és ellenőrzésének módját, szabályait, – a lerakás során alkalmazott létszámra és eszközökre vonatkozó adatokat, – a lerakott hulladék nyilvántartási rendjét, – a mérési, megfigyelési és ellenőrzési rendszert, – a lerakó üzemeltetésével kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi, őrzésvédelmi és rendészeti, karbantartási, szervezeti és működési utasításokat és szabályzatokat, – a kárelhárítási tervet. Ez utóbbinak tartalmaznia kell az esetleges üzemzavarokból, továbbá a külső hatásokból eredő környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve a bekövetkező károk elhárításához szükséges intézkedéseket, a felhasználható anyagokat és felszereléseket, valamint a védekezés rendjét.

27 HEFOP A HULLADÉKLERAKÓ ÜZEMELTETÉSE Az üzemeltetőnek megfelelő szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni és a lerakó dolgozói számára biztosítani kell a szakmai továbbképzést, oktatást. A lerakó üzemeltetőjének nyilvántartást kell vezetnie a lerakott hulladék mennyiségéről és jellemzőiről, beleértve a hulladék eredetét, a termelő(birtokos) megnevezését,a beszállítás időpontját és lehetőség szerint a lerakás során a lerakott hulladék helymeghatározását is. Az egyes szállítmányokról átvételekor írásos átvételi elismervényt kell adni. Az üzemeltetési terv alapját képező műszaki-technikai dokumentáció a kiviteli tervalapján készül. Az üzemeltetési terv része az üzemi napló, amely az üzemmenet folyamatos dokumentálásával teszi lehetővé annak rendszeres ellenőrizhetőségét. Az üzemeltetéssel kapcsolatos dokumentációk tartalmi kérdéseit részletesen ismerteti a Köztisztasági Egyesülés által kidolgozott Tervezési Segédlet, amely a települési szilárdhulladék lerakók beruházásának, üzemeltetésének és bezárásának kérdéskörét tárgyalja (2002. április hó, Környezetvédelmi Minisztérium).

28 HEFOP A kárelhárítási terv tartalma a rendezett lerakó helyi adottságaitól függően változik. A kárelhárítási tervnek minden esetben tartalmaznia kell, hogy milyen gyors intézkedéseket kell hozni a kis valószínűséggel bekövetkező események miatti veszélyhelyzet megszüntetésére. Továbbá meg kell határozni személyi, szervezeti feltételeit. Irányítás és ellenőrzés. A rendezett lerakón a munkahelyi irányítást a bányamester végzi. Az üzemeltetői szervezet részéről a lerakóhely felügyeletével megbízott szakember irányítja és ellenőrzi a kiviteli terv betartását. Adminisztráció. A rendezett lerakó üzemeltetése során rendszeresen kell végezni a technológiai tervben előirt nyilvántartásokat (bányanapló, forgalmi napló, munkavédelmi napló, a gépek üzemeltetési naplója, menetlevelek, munkaügyi iratok, bizonylatok, orvosi ellenőrző napló stb.).

29 HEFOP Létszámigény. A lerakót irányító bányamester mellett a kisebb lerakókon a lerakást és takarást végző géphez (dózer) egy fő gépkezelőre, s a kézi segédmunkák elvégzéséhez egy-két planérozó munkásra van szükség. Ha külön tömörítő célgép is dolgozik a lerakón, annak üzemeltetése egy további gépkezelővel oldható meg. A lerakó őrzésére műszakonként egy lerakótelepi őrt kell alkalmazni. A szükséges létszám függ a lerakó kapacitásától, az üzemelő gépek és műszakok számától és attól, hogy a lerakáson kívül még milyen további műveleteket végeznek a lerakón (pl. a hulladék osztályozása, aprítása, a termelési hulladék előkezelése, biogáz- mentesítés vagy -hasznosítás stb.) A lerakón szokásos karbantartási munkákhoz szükséges létszámot a teljesítendő feladatot (pl. konténermosás, gépkocsijavítás) alapján kell a felsoroltakon kívül tervezni.

30 HEFOP A korszerű, regionális hulladéklerakók létesítése jelentős beruházási költséggel jár. Az eddigi tapasztalatok alapján 1 m 3 lerakókapacitás kiépítése jelenleg Ft/m 3 nagyságrendű. A konkrét költségeket a helyi adottságok nagy mértékben befolyásolják. Intézkedések a lerakandó hulladék mennyiségének csökkentésére, a lerakókapacitás élettartamának meghosszabbítására : – a zöld- és biohulladék elkülönített gyűjtése és komposztálásos hasznosítása, – a döntően csomagolóanyagokra kiterjedő szelektív gyűjtési és hasznosítási módszerek alkalmazása, – az építési, bontási hulladékok elkülönített gyűjtésére és hasznosítására történő előkészítése.

31 HEFOP


Letölteni ppt "HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések