Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hulladékok ártalmatlanítása égetéssel, pirolízissel, elgázosítással Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hulladékok ártalmatlanítása égetéssel, pirolízissel, elgázosítással Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 A hulladékok ártalmatlanítása égetéssel, pirolízissel, elgázosítással Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2 Alapfogalmak Égetés Exoterm folyamat, amelynél tökéletes az oxidáció Pirolízis Elgázosítás Meleg szétbomlasztás levegő nélkül, a hulladék levegőtől elzárt melegítése során pirolízis gáz és pirolízis koksz keletkezik Részleges oxidáció kevés levegővel, Pirolízis

3 Termikus hulladékkezelési eljárások technológiai lépései Első: a különféle hulladékok termikus kezelése azért, hogy a különféle vegyületek megfelelően felbomoljanak, az inert anyagok távozzanak és a hasznosítható anyagokat vissza lehessen nyerni. Második: gőztermelés vagy egyéb energetikai hasznosítás Valamennyi technológiához elő- és utókezelések is tartoznak, amely alatt pl. a hulladék előkészítését, a maradvány kezelését, a víztisztítást vagy a füstgázkezelést értjük

4 A hulladékok égetése A hulladékégetés exoterm folyamat. Az égetés során a hulladék szervesanyag komponensei a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, ill. pernye alakjában marad vissza. A hulladékégetés során a gyakorlatban a legkülönfélébb típusú és kémiai összetételű anyagokat kell elégetni. Ez az égetési viszonyokat nagymértékben bonyolulttá, az égési reakciót pedig rendkívül heterogénné teszi. A kifogástalan elégetéshez az éghető anyagon kívül megfelelő hőmérséklet, megfelelő áramlási viszonyok, tartózkodási idő, valamint a szokásosnál nagyobb mennyiségű levegő bevezetése szükséges.

5 A hulladékok égetése A hulladékégetéses ártalmatlanításhoz a következők ismerete szükséges: halmazállapot (folyékony, pasztás, szilárd, ill. kevert); elemi analízissel megállapított kémiai összetétel (szén-, hidrogén-, oxigén-, nitrogén-, kén-, víz-és hamutartalom); gyors analízissel megállapított összetétel (fix szén-, illóanyag-, víz-és hamutartalom); fűtőérték; sűrűség; a hamu olvadási jellemzői; szilárd hulladék esetében szemcseméret-eloszlás, maximális darabnagyság, valamint anyagfajták szerinti összetétel;

6 A hulladékok égetése folyékony hulladék esetében viszkozitás, gyulladás-és lobbanáspont, valamint szilárd szennyezőanyag-tartalom és annak legnagyobb szemcsemérete, továbbá a kémhatás; halogénanyag-tartalom (kloridok, fluoridok, bromidok); nehézfémtartalom (ólom, kadmium, higany, réz, vanádium stb.); egyéb fémtartalom (vas, kalcium, nátrium stb.); egyéb mérgezőanyag-tartalom (PCB); egyéb specifikus anyagi tulajdonságok szükség szerint (pl. fertőző tulajdonság, hőmérséklet stb.); mennyiségi adatok (szélső határok és átlagértékek). Tüzeléstechnikai szempontból elsősorban a kalorikus tulajdonságok fontosak (fűtőérték, éghetőanyag-tartalom, víztartalom és hamutartalom).

7 A hulladékok égetése Önálló égési tartomány

8 A hulladékok égetése A hulladékégetők anyag-és energiamérlegének kiszámításához ismerni kell: a hulladék kémiai összetételét és fűtőértékét; a hulladék égethető komponenseinek égésére vonatkozó égésegyenleteket; az égéslevegő és füstgáz mennyiségét és összetételét; tapasztalati mérési adatokat a maradékanyagok mennyiségére és összetételére; a tüzelőberendezés működési jellemzőit.

9 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések A hulladékégetők legfontosabb része a tüzelőberendezés. A tüzelőberendezések három fő csoportját: a rostélytüzelésű a rostély nélküli ( forgódobos kemence) és a fluid ágyas berendezések alkotják A rostélytüzelésű berendezéseket főleg települési szilárd és termelési szilárd hulladék és bizonyos korlátozásokkal iszap halmazállapotú termelési hulladék égetésére alkalmazzák. A rostély nélküli hulladékégetők főleg folyékony és pasztás hulladék, valamint iszap égetésére használatosak, azonban némelyik megoldás szilárd hulladék kezelésére is megfelelő.

10 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések A legáltalánosabban használt rostélytípusok: hengerrostély (VKW-Babcock), visszatoló rostély (Martin), előtoló lengőrostély (Steinmüller), ellenáramú előtoló rostély (K + K Ofenbau). A rostélyok egyrészt biztosítják a hulladék állandó keverését, mozgatását, másrészt az égéságy megfelelő levegőztetését teszik lehetővé. Rostélytüzelésű berendezések HengerrostélyLengőrostély

11 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések A rostélyoknál lehetővé kell tenni: a primer levegőnek hosszirányban legalább öt zónában, egymástól független szabályozhatóságát; a rostély szállítási sebességének legalább három zónában (gyulladási tartományban, fő égési zónában és a kiégési zónában) egymástól független szabályozhatóságát; a hulladékréteg intenzív bolygatását, keverését; a rostélyszőnyegen lévő levegőrések azonos méretét és egyenletes elosztását; a hűtőlevegő-igény legfeljebb az égési levegő tüzelőágyba vezetett mennyiségével azonos legyen. Rostélytüzelésű berendezések

12 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések A forgódobos kemence tűzálló falazattal kibélelt hengeres tűztér, amely a vízszinteshez képest enyhén lejt és lassan forog. A fordulatszám és a dőlésszög változtatásával szabályozható a hulladék tartózkodási ideje. Az anyagi jellemzőktől függően a hulladék kiégetési időtartama a kemencében 15–70 min. A kemencébe táplált anyag folyamatosan keveredik, a keveredés során fellazult anyagból a bomlási és égési gázok gyorsan távoznak és ezáltal a viszonylag kis dobhőmérsékleten is gyors és egyenletes égés érhető el. A hulladék mozgása a dobban kétirányú. Egyrészt a henger palástjával együtt mozog, majd visszacsúszik, miközben tengelyirányban is elmozdul. Az égéságy és a falazat közötti súrlódás következtében az ágy keresztmetszetében elnyúlik és konkáv formát vesz fel, ami által megnő az égéságy aktív felülete is. Ez a kétirányú mozgás az anyagforgalom és a tökéletes elégés szempontjából is nagy jelentőségű. Forgó dobkemence

13 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések Forgó dobkemence a: vízgőz, b: éghető anyag, c: salak, d: salakolvadék, e: falazat

14 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések Forgó dobkemence 1. adagológarat szilárd anyag számára; 2. hidraulikus adagolómű; 3. csigás adagoló iszapok számára; 4. a kemence fejrésze; 5. kifalazott forgódobos kemence; 6. utóégető tér; 7. folyékony hulladék égetése; 8. nedves rendszerű salakkihordó; 9. hajtómű

15 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések Égetőkamrák Mivel az anyagot porlasztással juttatják az égetőtérbe, csak folyékony vagy iszapszerű hulladék égetésére alkalmas. a) párhuzamos áramú; b) keresztáramú; c) ellenáramú 1. tüzelőanyag-feladás; 2. égéslevegő; 3; tűztér

16 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések Emeletes kemencék Az emeletes kemence henger alakú, több tűzteres kifalazott kemence, amely elsősorban iszap, főként szennyvíziszap égetésére alkalmas. Szilárd és folyékony hulladék égetésére feltételesen (aprítás, előkezelés után) használható. Az emeletes kemence három különböző működési szakaszra tagolódik: a felső szakasz (1–5. emelet) a nedves iszap szárítására, a középső (6–8 emelet) az elégetésre és az alsó (9–10. emelet) a salak lehűtésére. Az egyes emeletek magassága 60–80 cm. A kemencébe felül beadagolt, előkezelt hulladék az egyes szintek padozatán váltakozó irányban ki-és befelé mozog és a kerületén, ill. a központjában kialakított nyílásokon át felülről lefelé mindig az alatta lévő szintre esik. Az iszap mozgatását a kemence középvonalában elhelyezett hűtött tengelyre erősített fogazott kaparókarok végzik. Az égéshez szükséges szekunder levegőt a forgatómechanizmus hűtését követően az alsó szinten vezetik be, ahol salakkal érintkezve tovább melegszik és felfelé áramlik.

17 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések Fluidágyas kemencék A fluidágyas kemencében a nagyfokú, intenzív hő és anyagátadás miatt igen nagy fajlagos égetési teljesítmény érhető el. Folyékony, pasztás és aprított szilárd hulladék, valamint iszap kezelésére egyaránt alkalmas. A fluidizációs kemence égéstere henger alakú, amelynek alján megfelelően kiképzett tartórostélyon finom szemcsés, ömlesztett anyagból álló réteg (homok) helyezkedik el. Ezt az anyagot a rostélyon átfúvott levegőáram tartja lebegő, örvénylő mozgásban.Az égetendő anyag a fluidágyra esik. A kilépő gáz hőhasznosításra alkalmas. 1. hulladék; 2. levegő; 3. füstgáz; 4. hamukihordás

18 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések Hulladékégetés környezeti problémái Ezen szennyező vegyületek minden égetőműnél megjelennek, így a hulladékégetőknél is. Por: leválasztása történhet ciklonnal - melynél a centrifugális erő idézi elő a porszemcséknek a gázáramból való leválasztását -, szűrőkkel - viszonylag kicsi energiaköltséggel -,elektrosztatikus porleválasztókkal- melyeknél két elektróda között villamos erőtér alakul ki -, és hideg vizes gázmosással, ahol a szennyezőanyagot tartalmazó gáz érintkezik a mosófolyadékkal,a gázt és a folyadékot szétválasztják NO x : redukciós eljárásokkal elemei nitrogénné alakítható. CO: mennyisége a légfeleslegtől függ, utóégetéssel vagy katalitikusan távolítható el. SO 2 : hulladékégetőknél nem számottevő, ha mégis, CaO-os vizes mosással gipsszé alakítható. Por, NO x, SO 2, CO

19 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések Hulladékégetés környezeti problémái A hulladékaink nagy hányada műanyag, melyben számos klórvegyület megtalálható. Ezekből az égetés során ( fokon) poliklórozott dibenzo- dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok szabadulnak fel, melyek igen mérgező vegyületek. A keletkező füstgázoknak minimum 2 másodpercig az égetőtérben kell tartózkodni ahhoz, hogy ezeket a kellemetlen vegyületek elbomoljanak. Amennyiben ez nem valósul meg, utóégető teret kell beiktatni, ahol fokon végbemegy a bomlás. Dioxinok és furánok képződése

20 A hulladékok égetése - tüzelőberendezések Hulladékégetés környezeti problémái Salak v. fenékhamú: ami visszamarad az égetőtér alján, az égető után az elégetlen maradékok általában vízágyba esnek és megszilárdulnak. Veszélyes hulladék. Ásványi anyagot, fémet tartalmaz. Pernye: a füstgázból leválasztott szilárd részecskék, más néven füstgázhamu, az összes égetési maradék 5-10%-a. Szélsőségesebb tulajdonságokkal rendelkezik mint a salak magas a nehézfémtartalma. Az égetőtérben a nehézfémek a salakban maradnak, míg a higany a pernyére kondenzál a kihűlő füstgázban. Salak és pernye

21 Pirolízis A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben – esetleg inert gáz (pl. nitrogén) bevezetés közben –, szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása. A hőbontás során a szerves hulladékból pirolízisgáz folyékony termék (olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz) szilárd végtermék (piroliziskoksz) keletkeznek.

22 Pirolízis A keletkező anyagok összetétele, aránya és mennyisége a kezelt hulladék összetételétől, a reaktor üzemi viszonyaitól és szerkezeti megoldásától függ. A végtermék elsősorban energiahordozóként (fűtőgáz, tüzelőolaj, koksz), ritkábban vegyipari másodnyersanyagként (pl. a gázterméket szintézisgázzá konvertálva metanol előállításához) és esetenként egyéb célokra (talajjavítás szilárd, szénben dús maradékkal; fakonzerválás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építőipari adalékanyagként stb.) hasznosítható. A hőbontás során döntőek a kémiai átalakulás reakciófeltételei. Ide tartoznak elsősorban a hőmérséklet, a felfűtési idő és a reakcióidő, továbbá a szemcse-, ill. darabnagyság és az átkeveredés mértéke, hatékonysága. A végtermék összetételének és részarányának alapvető meghatározója a hőmérséklet. A hőátadástól függ a felfűtési sebesség, amely szintén hat a termékek összetételére. Az alkalmazott hőmérséklettartomány általában 450–550 °C, azonban egyes eljárások ennél nagyobb hőmérsékleten is üzemelnek.

23 Elgázosítás Kevés levegővel részleges oxidáció történik. A folyamat során tisztítandó nyers gáz és megolvadt szervetlen maradék keletkezik. A hulladékban lévő potenciális energiát szintézis gázzá alakítják.


Letölteni ppt "A hulladékok ártalmatlanítása égetéssel, pirolízissel, elgázosítással Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések