Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Belügyminisztérium Belügyminisztérium dr. Bitay Márton Önkormányzati Stratégiai Főosztályvezető Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Belügyminisztérium Belügyminisztérium dr. Bitay Márton Önkormányzati Stratégiai Főosztályvezető Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX."— Előadás másolata:

1 Belügyminisztérium Belügyminisztérium dr. Bitay Márton Önkormányzati Stratégiai Főosztályvezető Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvényről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvényről 1

2 Alaptörvény; az önkormányzati működéshez kapcsolódó törvények 2 A teljes közjogi rendszer átfogó megújítása – a közigazgatási rendszer átalakítása, fejlesztése; A közigazgatás fejlesztésének szerves részeként került sor az Alaptörvény rendelkezésein alapuló Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) megalkotására. Az önkormányzati működéshez szorosan kapcsolódó, január 1-től hatályba lépett törvények: - Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. tv. – a 10.§. szabályozza az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit. - a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVIII. tv. határozza meg a megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai 2012.január 1-től: -az államháztartásról szóló évi CXCV. tv. – az államháztartás alrendszereire vonatkozó egységes szemlélet, keretjellegű; a költségvetési rendelet megalkotására, elfogadására, vonatkozó szabályok; tervezés, gazdálkodás, beszámolás szabályai, zárszámadási szabályok, kezesség- és garanciavállalás, követelések. A nemzetiségi önkormányzatok önálló költségvetést készítenek (önálló beszámolás) - a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. tv. – a helyi önkormányzatok vagyona is a nemzeti vagyon része; amennyiben törvény önkormányzat feladatát más önkormányzat vagy állam feladataként állapítja meg, a vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása ingyenesen történik; az önkormányzati vagyon definiálása (törzsvagyon, üzleti vagyon); nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonelem; átlátható szervezet fogalma;

3 Alapelvek Az önkormányzati rendszer megújításának legfontosabb alapelvei: - a helyi önkormányzáshoz való alapjogok érvényesülésének biztosítása (minden településen választott képviselő-testület és polgármester); - a közszolgáltatások színvonalának emelése – minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság); - modern, költségtakarékos, feladatorientált rendszer kiépítése; - kölcsönös együttműködés, az önszerveződő közösségek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése; 3

4 Alapvetően változatlan rendelkezések 4 -az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el, -a feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlásának bírósági, alkotmánybírósági védelme, -a polgármester jogállása, a képviselő megbízatásának keletkezése és megszűnése, - a területszervezési intézkedések, - a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és vagyoni értékű jogokból áll, a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, -vagyonkezelői jog létesítése, vagyongazdálkodás, vagyonnyilvántartás, -helyi önkormányzatok belső ellenőrzése.

5 Az állami – önkormányzati feladatok újraszabályozása 5 Az államnak átadásra kerülő, jelenleg önkormányzati feladatok: (az óvodai nevelésről a települési önkormányzat gondoskodik) KÖZNEVELÉS (nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv től ) – - főszabályként az állam látja el (kormányhivatal útján), de a települési önkormányzat köznevelési szerződést köthet, amelyben a fenntartást saját költségére átveheti; -a központi költségvetés biztosítja az intézmény működéséhez szükséges költségeket, a pedagógusok és a segítő alkalmazottak munkabérét és járulékait, EGÉSZSÉGÜGYI ellátás átalakítása: től fővárosi és megyei önkormányzatok, míg től a települési önkormányzatok fekvő- és járóbeteg-szakellátása állami feladat lesz (vagyon átszállásával); ÁLLAMIGAZGATÁSI feladatok ( ) - a jelenlegi önkormányzati rendszeren belül ellátott államigazgatási feladatok a járási kormányhivatalokhoz kerülnek átcsoportosításra KATASZTRÓFAVÉDELEM – január 1-től a tűzoltóságot az állam vette át.

6 Önkormányzati feladat – és hatáskörök I. ( től) 6 - törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles az eltérő adottságok alapján (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, közigazgatási terület nagysága); -a nagyobb teljesítőképességű önkormányzat feladatát más önkormányzat vagy társulás átvállalhatja (ha indokolt, gazdaságosabb, változatlan a szakmai színvonal); -jogszabály meghatározza a minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket; -állami segítség / beavatkozás lehetősége EU-s önkormányzati beruházások esetén ; A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2.településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása;

7 Önkormányzati feladat – és hatáskörök II. ( től) 7 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás + a helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok (a rendészeti feladatokat ellátó nem államigazgatási szervek tevékenységéről szóló törvény koncepciója kidolgozás alatt )

8 Települési önkormányzatok; a főváros, mint települési és területi önkormányzat ( től) 8 A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A járásszékhely városi, valamint városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. A megyei jogú város – törvényben meghatározottak szerint - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek ( től); A fővárosi önkormányzat települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. A fővárosi önkormányzat ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak; feladatmegosztás alapján ellátja a főváros egészét, valamint a több kerületét érintő helyi önkormányzati feladatokat. A kerületi önkormányzatok önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

9 Megyei önkormányzat 9 A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely január 1-től területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési valamint koordinációs feladatokat lát el. Az intézményfenntartói feladatok átkerülnek az államhoz, megyeszékhely városokhoz. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVIII. tv. alapján a megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai től: - összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit; - kidolgozza és elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, illetve a megye fejlesztési programját; elfogadja a megye területrendezési tervét, - a területfejlesztési programok végrehajtásának értékelése; - dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról; - dönt a térségi fejlesztési tanács létrehozásáról, részvételről; - ellátja az átvett hazai támogatási szerződésekkel kapcsolatos feladatokat;

10 Polgármester, jegyző, képviselő I. ( től) 10 a polgármester hatásköreinek bővítése – főállásban vagy társadalmi megbízatásban is ellátható, - hatásköreinek bővítése pl. jegyző feletti munkáltatói jog, - ha a testület határozatképtelenség (határozathozatal hiánya) miatt két alkalommal nem hozott döntést, az SZMSZ-ben meghatározott ügyben jogosult döntést hozni; - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – SZMSZ-ben meghatározott – ügyekben; - rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról. a jegyzőt a polgármester – pályázat alapján, határozatlan időre – nevezi ki. A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül (közszolgálati tisztviselőkről szóló tv. szerinti) - ha a polgármester 6 hónapon belül nem nevez ki, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal pályázó jelöltet, ennek hiányában köztisztviselőt vagy más jegyzőt bíz meg; - a közös önkormányzati hivatal jegyzője valamennyi településen ellátja feladatait, kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett polgármesterek lakosságszám-arányos döntése szükséges;

11 Polgármester, jegyző, képviselő II. 11 a képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg; - eskütételt követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal képzésén, - a kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a testület – szmsz alapján – legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja; A évi önkormányzati választásokat követő napon lépnek hatályba: Összeférhetetlenség: az új Ötv.-ben egységesen kerül meghatározásra az összeférhetetlenségi szabályozás, melyet mind a képviselő, (kisebb eltérésekkel) mind a polgármester vonatkozásában alkalmazni kell. Az új Ötv. rögzíti, hogy a képviselőnek mindenkor meg kell felelnie egy általános magas erkölcsi mércének; a kinevezési jogkör gyakorlója által meghatározott tisztségeket, pozíciókat nyilvánítja összeférhetetlenné. Méltatlanság: A képviselő-testület megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását akit pl. közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak; szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; kényszergyógykezelését elrendelték, köztartozása van.

12 Az önkormányzat gazdálkodása, feladatfinanszírozási rendszere ( től) 12 - a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető; - ha nincs elfogadott költségvetés, zárszámadás, beszámolási vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget az elmulasztott határidőt követő hónaptól a mulaszatás megszüntetését követő hónapig a támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül; -a kötelezően ellátandó feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja; - a kötelezően ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatás biztosítása a takarékos gazdálkodás, a jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétel, valamint a tényleges saját bevétel szempontjai alapján (a figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg); - a támogatás éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok kiadására fordítható, eltérő felhasználás esetén a támogatás összegét kamatokkal terhelve vissza kell fizetni; - az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat; kivételesen a működőképesség megőrzésére kiegészítő támogatás adható;

13 A kötelezettségvállalás új szabályai I. ( től) 13 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. tv. 10.§-a értelmében az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. a Kormány hozzájárulása nélkül megköthető ügyletek: - a költsétgvetést érintő, az uniós vagy nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló kötelezettségvállalás; -adósságrendezési eljárás során igénybe vett reorganizációs hitel; - a likvid hitelre vonatkozó, valamint - a Fővárosi Önkormányzat és megyei jogú város esetén a 100 milliló Ft-ot, egyéb önkormányzat esetében a 10 millió Ft-ot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletekeztető ügylet. - Az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fiztési kötelezettség az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az adott évi saját bevétel 50%-át; - az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel,

14 A kötelezettségvállalás új szabályai II. ( től) 14 A fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylethez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása estén járul hozzá: - az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti, - az adósságot keletkeztető ügylet a feladatok ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások teljesítése biztosított és teljesül, - fizetési kötelezettséget a saját bevétel 50%-ához igazító rendellkezés. A fizetési kötelezettség mértékébe nem számítandó be a likvid hitelből és reorganizációs hitelből származó, de beleszámítandó a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség összege. (ld. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011 (XII.30.) Korm. rendelet) Új fejlesztés esetén: - az önkormányzat uniós kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az adott évi saját bevételeinek 50%-át.

15 Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal I. ( től) 15 jelenleg 768 körjegyzőség működik, mely 2066 önkormányzatot foglal magába; - a körjegyzőségeket felváltja a képviselő-testület által létrehozott polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal; a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése - (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal; - közös önkormányzati hivatal létrehozása - a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt. A 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét; - a közös önkormányzati hivatalt január 1-jét követő 60 napon belül kell megalakítani, ez esetben a január 1-jei lakosságszámot kell figyelembe venni; (általános szabály, hogy a létrehozásáról vagy megszüntetéséről az önkormányzati választások napját követő 60 napon belül kell megállapodni – ha ez nem teljesül a kormányhivatal vezetője dönt a kijelölésről);

16 Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal II. ( től) 16 - ha a közös hivatalt város működteti a hivatal létszámát a testületek megállapodásával határozzák meg; községi önkormányzatok közös hivatalának létszámát a testületek megállapodása határozza meg - a városi, valamint a 2000 főt meghaladó települési önkormányzat nem tagadhatja meg a megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi; - minden településen biztosítani kell az igazgatási munka ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; - a testületek megállapodhatnak, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás állandó vagy ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízotton keresztül informatikai hálózat alkalmazásával történjen; - ha a közös hivatalt létrehozni kívánt telelpüléseken élő nemzetiségeknek az aránya településenként és nemzetiségenként eléri a 20 %-ot, valamint az összlakosságszám meghaladja az 1500 főt, vagy az önkormányzatok száma legalább 5, akkor ezen önkormányzatok történelmi, gazdasági indokoltság estén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általal meghatározottak szerint a közös hivatal létrehozása során eltérhetnek a fenti előírásoktól;

17 Társulások ( től) 17 -az Alaptörvény szerint törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban történő ellátását – az új Ötv. önkéntes társulási formát szabályozza; - a társulási és többcélú kistérségi társulásokról szóló törvények hatályon kívül helyezésével az új Ötv. egységesen szabályozza a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket. Társult képviselő-testület: a társult képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. Helyi önkormányzatok társulásai: - a testületek megállapodhatnak önkormányzati feladat- és hatáskör ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában; - írásbeli megállapodás - minősített többség kell a megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez; - a csatlakozásról és a kiválásról legalább 6 hónappal korábban kell dönteni; -a közszolgáltatások ellátására gazdálkodó szervezetet alapítható; -a működési költségek a képviselt lakosságszám arányában; -döntéshozó szerv a társulási tanács; -a munkaszervezeti feladatokat a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el;

18 Törvényességi felügyelet ( től) 18 A kormányhivatal főbb eszközei a törvényességi felügyelet körében: - a kormányhivatal információkérési joga; - a törvényességi felhívás; - a képviselő-testület ülésének összehívása; - a rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, a rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése; - az önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása; - az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása (kormányhivatal vezetője rendeletet alkot az önkormányzat nevében); - a határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga; - önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása, - törvényességi felügyeleti bírság megállapítása,

19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 19


Letölteni ppt "Belügyminisztérium Belügyminisztérium dr. Bitay Márton Önkormányzati Stratégiai Főosztályvezető Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX."

Hasonló előadás


Google Hirdetések