Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Arab-izraeli háborúk és stratégiai elméletek. Mi a stratégia Definíció: – Cselekvési útmutató egy elérni kívánt cél érdekében Tartalmazza: – Célt – Milyen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Arab-izraeli háborúk és stratégiai elméletek. Mi a stratégia Definíció: – Cselekvési útmutató egy elérni kívánt cél érdekében Tartalmazza: – Célt – Milyen."— Előadás másolata:

1 Arab-izraeli háborúk és stratégiai elméletek

2 Mi a stratégia Definíció: – Cselekvési útmutató egy elérni kívánt cél érdekében Tartalmazza: – Célt – Milyen környezetben kell azt elérni – Milyen eszközökkel Katonai stratégia: az erő alkalmazása áll a középpontban

3 Szun Tzu – Döntő erő – győzelem ütközet nélkül (elrettentés) – Félrevezetés – Akkor támadj, amikor az ellenség morálja alacsony – Hírszerzés és információs fölény

4 Clausewitz nem a matematika, hanem a filozófia a fontos az erő alkalmazásának nincs korlátja, cél az ellenfél legyőzése háború = politika folytatása más eszközökkel Háború 3 tényezője politika, erőszak, véletlen hátráltató tényezők súrlódás háborús köd politika dominanciája

5 A konfliktus háttere I. világháború után Palesztína brit mandátum Állandó terrorcselekmények – UK 1947-ben az ENSZ elé utalta a kérdést – nov BT Határozat május 14 kivonulás május 15 kitört az első háború

6 Az első arab-izraeli háború május 15. – február frontvonal alakul ki – É: Szíria és Libanon – ÉK: Szíria és a transzjordán hadsereg (Irak és Jordánia) – DK: transzjordán hadsereg – D: Egyiptom

7 3 szakasz: – Május-június – Július – Egyiptom támadása – Július 18 – február Nemzetközi koalíciók – Izrael: USA, SZU – Arab országok: UK, FRO

8 Izrael 80-85e katona Arabok 90e (de főleg felfegyverzett lakosság) Okok: – Izrael létrejötte fenyegetés az araboknak – Cél mindkét oldalon, az ellenfél hatalmának csökkentése

9 Katonai doktrínák: főleg az izraeli oldalon megfigyelhető, jellegzetes motívumok Izrael: – Szervezett hadsereg (hierarchikus, jó vezetők) – Morál (honvédő háború) Arab fél: – Szervezetlen – Felkészületlen – Háborús köd, információhiány – Túlzott elbizakodottság – Koordináció hiánya Eredmény: Izrael 20e km2-t szerzett

10 A második arab-izraeli háború A szuezi válság október 29 – november 7 Folyamatos szórványos támadások érik Izraelt, (főleg Gázai övezet) Egyiptom áll az élére – egyiptomi parancsnokság alatt Szíria és Szaúd- Arábia is, később Jemen és Jordánia

11 Nagyhatalmi háttér – Szuez kérdése – Brit érdekek: globális hatalma gyengülését akarta palástolni – Francia érdekek: Egyiptom büntetése Algéria miatt – Izrael, ha ENSZ nem segít fegyveres megoldás lesz – USA, SZU azonos oldalra kerül

12 Sévres okt. 24: Izrael-UK-FRO koalíciója Doktrínák – Izrael: Támadás: területszerzéssel biztosítani a határokat Védekezés: elrettentés Eszköz: technológiai fölény

13 Arab fél: – Nincs koordináció, mert még az adott országokon belül is ellentétek vannak, a koalíció nem lehet hatékony Következmények: – ENSZ tehetetlensége, de békefenntartók – Izrael mítosza – USA, SZU Közel-Kelet doktrínák – UK középhatalommá süllyed – FRO: atom program felgyorsulása, NATO-val problémák

14 A harmadik arab-izraeli háború „A hatnapos háború” június 5-10 Háttér: – Izrael: folyamatos erődemonstráció az előző háború óta (védekezés elrettentéssel); Jordán folyó – vízprobléma – PFSZ már aktív (arab országok mögötte)

15 1967 májusa: Egyiptom mozgósít, a békefenntartókat elküldi a Sínai fszről Irak csatlakozik a szír-egyiptomi szövetséghez Végül ez volt a casus belli: Izrael félni kezdett

16 Doktrínák: – Izrael: döntő erő és gyenge pont Gyors háború Megelőző csapás Technológiai fölény – Arabok: Nem ismerték sem az ellenfelet, sem magukat Nem jó a hierarchia Morál – Nasszer – pánarab eszmék Következmény: – Gollán fennsík, Gázai övezet, Ciszjordánia, Sínai-fsz., Kelet- Jeruzsálem

17 A negyedik arab-izraeli háború A „jóm kippúri háború” október 6-24 Háttér: – 1969 – felőrlő háború a Sínain – Szadat: új cél a béke – de ENSZ-t nem érdekli – München (nki ellenérzés az arabokkal szemben)

18 1971. Szadat békejavaslat – Izrael nem fogadta el Szadat fegyverkezni kezd, USA felé közeledik, SZU-val megszakított kapcsolatok (USA máshol elfoglalt) Doktrínák – Izrael: Morál: „legyőzhetetlenség nimbusza” De háborús köd: hamis biztonságérzet – az állandó egyiptomi mozgósítás miatt és számos felesleges mozgósítás miatt Bizalom hiánya: CIA info-t nem hiszik el az egyiptomi-szír paktumról

19 Okt. 6 Ramadán: – Megelőző csapás helye lett volna – Saját ünnepet sem akarják elrontani Okt.6 Egyiptom, Szíria összehangolt támadása – 10x túlerő Amerikai technika érkezik (okt 15 változás)

20 Okt Sínai tankcsata: (Kurszk után 2.) – Izrael: 500 – Egyiptom: 800 – Ariel Saron Cél: szétdarabolni az irányítást és a csapatrészeket Következmények: – USA beavatkozás miatt, OAPEC okt. 13-án bevetette az olajfegyvert – okt. 22. BT 338-as határozata – Megkérdőjeleződött Izrael legyőzhetetlensége

21 Doktrínák elemzése Szun Tzu – Egyiptom: Okt 15-ig jó tanítvány Ismerd meg magad és ellenséged: 1967 óta készült, de az előző háborúból vont le következtetéseket Félrevezetés, hadicsel Alacsony veszteség, de nagy károkozást okozó támadások – Izrael: Okt. 15 után jó tanítvány Jó hely és idő megválasztása – Többfrontos háború elkerülése, Szíria gyors legyőzése Gyors és döntő csapások bevitele

22 Clausewitz: – Abszolút arab fölény (lakosság, terület, aktonák, fegyverek) – Viszont korlátok: Nincs totális politikai cél (Izraelnek van, mert védekezik) Súrlódás: – Nem hatékony arab parancsnoki lánc (É-D koordináció) – Izraeli vezetésen belül is voltak viták Háborús köd: Izraelnél Döntő pont támadása: Izrael - Damaszkusz

23 Eredmény: – Mindkét fél elérte célját, de egyik sem győzött Egyiptom – Mítosz lerombolása – Területi tárgyalások lehetősége Izrael: – túlélés

24 Az ötödik arab-izraeli háború A libanoni háború június 6. – augusztus 21. Izrael: önvédelem és megelőző csapás a PFSZ ellen Libanonban káosz 1975 óta a polgárháború miatt Döntő csapás: Bejrút támadása Eredmény: – Nem lehet győzelem, mert nem állami ellenfél – Szíria bevonult Libanonba – Izraeli vérengzés – Hezbollah létrejötte – USA kivonulása a konflktusból

25 A hatodik arab-izraeli háború Libanon második felvonása (Júliusi, vagy 2. libanoni háború) július 12 – augusztus 14. Hezbollah ellen Izrael vitatható beavatkozása – Polgári célpontok 1701-es BT határozat vetett véget Eredmény: – Izrael legyőzhető – Szíria kivonult – Békefenntartók bevonultak


Letölteni ppt "Arab-izraeli háborúk és stratégiai elméletek. Mi a stratégia Definíció: – Cselekvési útmutató egy elérni kívánt cél érdekében Tartalmazza: – Célt – Milyen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések