Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Önkormányzati Akadémia Önkormányzati (köz)pénzügyek Budapest, 2009/2010 Dr. Lóránt Zoltán Dr. Varga Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Önkormányzati Akadémia Önkormányzati (köz)pénzügyek Budapest, 2009/2010 Dr. Lóránt Zoltán Dr. Varga Sándor."— Előadás másolata:

1 Önkormányzati Akadémia Önkormányzati (köz)pénzügyek Budapest, 2009/2010 Dr. Lóránt Zoltán Dr. Varga Sándor

2 2 I. A helyi önkormányzatok az államháztartásban

3 3 Az államháztartás alrendszerén belül a helyi önkormányzatok szerepe

4 4 Forrás: PM, MÁK Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban)

5 5 II. Az önkormányzati gazdálkodás történeti visszatekintése

6 6 A községi önkormányzatok szabályozása ( ) Községek szabályozása típusonként okisközségek, nagyközségek, orendezett tanácsú városok (1929-től megyei városok)

7 7 A törvényhatóságok szabályozása ( ) Törvényhatóságok szabályozása típusonként o vármegyék, o törvényhatósági jogú városok

8 8 A tanácsi szabályozás ( ) Kezdeti hierachia: központ-megye, megye-járás, járás- település (kiadásorientált rendszer) Új tanácstörvény 1971-ben Járási tanács megszűnt, helyette megyei tanács – testület nélküli – járási hivatala Megyei jogú városokból megyei város Tanácsok összevonása 1984-ben a járások, járási hivatalok megszűntek.

9 9 III. A helyi önkormányzati feladatok

10 10 Az állam és a helyi önkormányzatok közötti (köz)feladatmegosztás. Önkormányzati törvény Ágazati törvények Önkormányzati feladatok: kötelező nem kötelező (önként vállalt)

11 11 A feladat- és a hatáskör telepítése az egyes önkormányzattípusok között Az önkormányzatok egymással mellérendeltségi viszonyban vannak, közöttük munkamegosztás van (nagyközségi, városi, megyei jogú városi, fővárosi és kerületi, megyei önkormányzatok).

12 12 A települési önkormányzatok - egészséges ivóvízellátás - óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés - egészségügyi és szociális alapellátás - közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése A megyei önkormányzatok - a megye nagy részére, vagy egészére körzeti jellegű közszolgáltatások biztosítása A megyei jogú városi önkormányzatok (megyeszékhelyek és nagyobb városok) - mint települési önkormányzat, a területén látja el a megyei önkormányzati feladatok lehetséges részét A fővárosi önkormányzatok - forrásmegosztási hatáskör - központosított feladat, pl. tömegközlekedés, katasztrófa-elhárítás, középfokú oktatás - alapfokú ellátás mellett lehetséges a kerületi önkormányzatoknál néhány középfokú feladat Kötelező feladatot az Ötv. mellett az ágazati törvények is meghatároznak Kötelező feladatok

13 13 IV. A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása

14 14 A helyi önkormányzati szabályozás elvi összefüggései Két módon történhet: teljes újraelosztás az állam egyrészt már a jövedelem elvonás jogát is megosztja az önkormányzatokkal (helyi adók), másrészt a központi adó egy részét is a – keletkezés – helyén hagyja (ún. átengedett bevételek).

15 15 A helyi önkormányzati rendszerek modelljei a XX. század második felében rajnai modell skandináv modell mediterrán modell A magyar modell az elaprózottság tekintetében a mediterrán modellre, széles feladatkörét tekintve a skandináv modellhez hasonlít. Az önkormányzati szabályozás főbb európai modelljei

16 16 Az önkormányzatok száma és átlagos lakosságszáma és GDP arányos kiadásai az EU néhány országában

17 17 Az önkormányzati pénzügyi szabályozás definíciója. Az éves önkormányzati költségvetési lehetőségek meghatározói. A kiadásorientált és a forrásorientált szabályozás különbsége Pénzügyi szabályozás

18 18 A forrásorientált szabályozás lényege, modelljei, gazdálkodás alapjai A forrásorientált szabályozás vegyes modelljének kibontása A forrásorientált szabályozás

19 19 A helyi önkormányzatok főbb bevételeinek megoszlása (2008. évi teljesítés)

20 20 A jövedelemkülönbség-mérséklés magyar modellje Kiterjed: lakhelyen maradó személyi jövedelemadó iparűzési adóerőképesség A modell lényege, a szabályozás hatása

21 21 A évben lakhelyen maradó személyi jövedelemadó település- típusonként

22 22 A évi iparűzési adóerőképesség településtípusonként

23 23 A jövedelemkülönbség mérséklésének forrása településtípusonként között Millió Ft

24 24 A évi jövedelemkülönbség mérséklés hatása településtípusonként

25 25 A központi költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati források elosztása 2009-ben Megjegyzés: Az Ötv. alapján a kötelező feladathoz központi hozzájárulás kapcsolódik. Ez az oka a sok támogatási jogcímnek. Alábontásokkal a jogcímek száma a 250-et is eléri.

26 26 A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (ÖNHIKI) Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása

27 27 Fejlesztési támogatások fajtái, jellemzői Egyéb források (Tb. Finanszírozás, hitelműveletek) Adósságkorlát Egyéb szabályozók

28 28 A saját források, kiemelten a helyi adók tagolása, jellemzői Intézményi bevételek (térítési díjak, stb.) A törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított kivetett helyi adók (helyi iparűzési adó, kommunális adó, építmény adó, telekadó, idegenforgalmi adó), átvett pénzeszközök Vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából, vagy saját tevékenységből származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat Törvényben meghatározottak szerinti illetékbevétel Az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada Állami vagyon értékesítéséből származó összeg külön törvényben meghatározott része (belterületi földek után, gázközmű vagyon)

29 29 A helyi adóbevételek és a gépjárműadó alakulása évben

30 30 A helyi önkormányzatok évi közgazdasági osztályozás szerinti tényleges kiadásainak megoszlása

31 31 A helyi önkormányzati GFS kiadások ágazatonkénti (funkcionális) összetétele 2008-ban

32 32

33 33 V. A helyi önkormányzat költségvetésének tervezése, gazdálkodás, zárszámadás

34 34 A helyi önkormányzatok (és költségvetési szerveik) költségvetésének tervezése a költségvetési koncepció összeállítása a költségvetési rendelettervezet elkészítése, egyeztetése, rendeletalkotás az önkormányzati intézmények részletes költségvetésének elkészítése és jóváhagyása

35 35 Az önkormányzati költségvetés tervezésének két szakasza A bevételek számbavétele oA népességszámhoz kötött támogatás oA feladatmutatókhoz kötött támogatás oKözpontosított támogatás oEgészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz oSaját bevételek A kiadások tervezése, a szempontok oPrioritás a működési kiadások és szociális juttatások tervezésének oA pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségének biztosítása oA fejlesztési feladatokon belül prioritás a folyamatban lévő beruházásoknak és felújításoknak

36 36 Az operatív gazdálkodás szakaszai, jellemzői Kötelezettségvállalás Érvényesítés Utalványozás Ellenjegyzés Finanszírozás

37 37 Az önkormányzat zárszámadása alapja az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves elemi beszámolója felépítése (a pénzügyi teljesítés adatainak tartalma és szerkezete) a költségvetési rendelethez igazodik a képviselő-testület a zárszámadást rendeletben fogadja el a rendelet elfogadását segítik a csatolt-, az eredmény bemutatását szolgáló elemzések és mutatók A gazdálkodásról történő beszámolás szakaszai, az éves zárszámadás jellemzői

38 38 VI. A helyi önkormányzatok vagyona, vagyongazdálkodás

39 39 Az önkormányzatok tulajdonának alakulása a rendszerváltás óta Ötv. 207.§ (2) bekezdése alapján (1990-től) a megszűnt tanácsok szerveinek, intézményeinek kezelésében lévő állami ingatlanok, pénzeszközök és értékpapírok (a kivételeket a tv. rögzíti) belterületi földérték alapján az ÁPV Rt-től kapott vagyon egyéb jogszabályokban biztosított vagyon Az önkormányzat vagyona ingatlanból, ingóságból és vagyonértékű jogból áll.

40 40 Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolása Törzsvagyon oforgalomképtelen okorlátozottan forgalomképes Egyéb vagyon

41 41 A helyi önkormányzatok vagyonának alakulása

42 42 Az önkormányzatok gazdálkodási döntései és azok hatása a vagyon alakulására Az Ötv. 91. § (1) bekezdése, valamint az Áht. 70. §-a alapján az önkormányzati vagyongazdálkodás tervszerűvé tétele érdekében is az önkormányzatok- nak gazdasági programot és annak végrehajtását elősegítő költségvetési koncepciót, költségvetési rendeletet kell készíteniük.

43 43 Az önkormányzatok vagyonkezelői joga a képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházhatja át jogi személyekre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, azaz a vagyonkezelőre. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. a vagyonkezelői szerződés megkötésére vonatkozó döntést csak az önkormányzat képviselő-testülete hozhatja, azt bizottságaira vagy más személyre nem ruházhatja át

44 44 VII. Helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása

45 45 A helyi önkormányzati adósságrendezés kezdeményezése, megindítása Kezdeményező lehet: a helyi önkormányzat a helyi önkormányzat hitelezője

46 46 Az adósságrendezési eljárás menete, a reorganizációs program, az egyezség szerepe Az adósságrendezés fő lépései: az eljárás indítása az eljárás a reorganizációs program, egyezség

47 47 VIII. A települési önkormányzatok társulásai

48 48 A helyi önkormányzatok általános és speciális együttműködésének szabályozása Alkotmány Ötv. Társulási törvény Kistérségi törvény Áht.

49 49 A települési önkormányzatok társulásának formái hatósági igazgatási társulás intézményi társulás társult képviselő-testület Fentieken kívül a megyei önkormányzatok is társulhatnak.

50 50 Az önkormányzati társulások alapelvei a Társulási törvény alapján önkéntesség, szabad elhatározás az egyenjogúság tiszteletben tartása kölcsönös előnyök arányos teherviselés

51 51 A társulási típusok tartalmi, formai kellékei (Ötv.) megbízásos társulás intézményfenntartó társulás közös döntéshozó szervvel jogi személyiségű társulás

52 52 A többcélú kistérségi társulás (Kistérségi törvény) Célja: az intézményesítés a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése A többcélú kistérségi társulások megalakulásának, működésének, támogatásának rendje

53 53 A többcélú kistérségi társulás gondoskodhat (1/2) a térségi együttműködést igénylő egyes feladat-ás hatáskörök ellátásáról: oktatás és nevelés, szociális ellátás, egészségügyi ellátás; család-, gyermek- és ifjúságvédelem, közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, helyi közlekedés, helyi közútfenntartás, ingatlan- és vagyongazdálkodás, ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés, kommunális szolgáltatások és energiaellátás, környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés,

54 54 szennyvíztisztítás és elvezetés, területrendezés, esélyegyenlőségi program megvalósítása, foglalkoztatás, gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom, állat- és növényegészségügy, belső ellenőrzés, területfejlesztés. A többcélú kistérségi társulás gondoskodhat (2/2)

55 55 IX. Az államháztartás helyi szintjének külső- és belső ellenőrzése

56 56 A helyi önkormányzatok külső és belső ellenőrzése

57 57 A helyi önkormányzatok külső és belső ellenőrzése Külső ellenőrzés: Állami Számvevőszék Könyvvizsgálat: A kötelezettséget az Ötv. részletezi. A könyvvizsgálók szakmai – pénzügyi függetlenségének biztosításával Belső : – pénzügyi – ellenőrzés

58 58 Az Állami Számvevőszék önkormányzati körben végzett ellenőrzési tevékenysége Ötv. 92. § (1) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék ellenőrzi Az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzési rendszerének szabályozási alapjai túlzottan keretjellegűek Az ÁSZ 1998-ban kialakított, majd 2002-ben korszerűsített stratégiájában deklarálta, hogy ellenőrzési kapacitásait a legnagyobb kockázati tényezőt jelentő fővárosi, kerületi, megyei, városi önkormányzatokra koncentrálva biztosítja ezek ciklusonkénti (négyévenkénti) átfogó jellegű ellenőrzését, Az ÁSZ évben tovább korszerűsített stratégiájában fenntartja a legnagyobb kockázati tényezőt jelentő városi kör kiemelt vizsgálatát (a négyévenkénti teljes körű vizsgálat mellett a téma és teljesítmény vizsgálatokra koncentrálja kapacitását),

59 59 A független könyvvizsgáló alkalmazása mely esetekben kötelező és mik a feladatai Az önkormányzatok által készített beszámolók könyvvizsgálati kötelezettségét az Ötv. 92/A. § (1), (2) bek. elsősorban a hitelezői érdekek védelme érdekében könyvvizsgáló általi felülvizsgálatára és közzétételére kötelezettek: –a megyei, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete –míg azon helyi önkormányzatok, amelyek előző évben teljesített kiadásaik összege meghaladja a 300 millió Ft-ot és hitelállománnyal rendelkeznek, vagy hitelt vesznek fel, egyszerűsített tartalmú beszámolójuk.

60 60 A pénzügyi bizottságok önkormányzati törvényben megfogalmazott feladatai és mikor kötelező e bizottság létrehozása Az Ötv évi módosítása – a 2000 lélekszám feletti települések esetében – kötelezően előírta a bizottság megalakulását. A Pénzügyi Bizottság véleményezési jogkörébe utalta: –a helyi önkormányzatok költségvetési koncepcióját, –költségvetési és zárszámadási rendelettervezetét, –előirányzat módosításra irányuló előterjesztéseket, –hitelfelvételt, –vagyonértékesítést.

61 61 A helyi önkormányzatok belső ellenőrzésének szabályai, szereplői A helyi költségvetési szervvel foglalkoztatási jogviszonyban álló, belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy, vagy személyek megbízásával, A helyi önkormányzati költségvetési szervvel megbízási jogviszonyban álló, belső ellenőrzési feladatokat ellátó szervezet (cég), vagy magánszemélyek szerződésével, A helyi önkormányzat hivatalának belső ellenőrzési feladatokat ellátó, foglalkoztatási jogviszonyban álló magánszemély(ek), vagy megbízási jogviszonyban álló szervezet (cég), vagy magánszemély(ek) megbízásával, A helyi önkormányzat társulása által foglalkoztatott, belső ellenőrzési feladatokat ellátó magányszemély(ek), vagy megbízási jogviszonyban álló szervezet )cég), vagy magánszemély(ek) szerződésével, A körjegyzőség által foglalkoztatott, belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy(ek), vagy megbízási jogviszonyban álló szervezet (cég), vagy magánszemély(ek) megbízásával.

62 62 A Magyar Államkincstár önkormányzati alrendszert érintő ex-ante és ex-post ellenőrzési tevékenysége az állami támogatások és hozzájárulások vonatkozásában július 1-jétől a Magyar Államkincstár feladata lett az önkormányzatok költségvetési kapcsolatainak folyamatba épített szabályszerűségi ellenőrzése és felhatalmazást kapott az utólagos ellenőrzésre is.

63 63 X. Köz- és magánszféra partnerség (a PPP jellemzői, területei)

64 64 A PPP konstrukció kialakulása (szükségessége) A PPP célja: az állami/önkormányzati felelősségvállalás feladása nélkül olyan közösségi, akár társadalmi célok megvalósítása, ahol szükség van a magánszféra hatékonyságára, illetve a fejlesztés terheinek és kockázatainak a magánszektorral való megosztására. A rendszer financiális előnye: az állam/önkormányzat az egy összegben jelentkező fejlesztési kiadásokat előre tervezhető részletekben fizesse meg.

65 65 A PPP konstrukció szereplői, a szerződések jellemzői és a PPP kockázatok megoszlása (1/4) A PPP konstrukció három szereplője lehet: az állam, vagy önkormányzati szerv (megrendelő) a fejlesztés kivitelezője és üzemeltetője (a magánszféra részéről jelentkező beruházó) a forrásokat rendelkezésre bocsátó pénzintézet (finanszírozó)

66 66 A PPP-projektek szerződéses modelljei tervezési és megépítési tervezés, megépítés és üzemeltetés tervezés, megépítés, üzemeltetés és finanszírozás koncesszió A PPP konstrukció szereplői, a szerződések jellemzői és a PPP kockázatok megoszlása (2/4)

67 67 Az állam és a magánszféra együttműködésének modelljei szolgáltatási szerződések: az állam meghatározott szolgáltatás nyújtásával bíz meg versenyeztetés alapján egy-egy magántársaságot. A szolgáltatás egészének a menedzselése az állami felelősségi körbe marad. üzemeltetési szerződés: az eszköz üzemeltetéséért és menedzselésért is a magántársaság vállal felelősséget. A beruházási döntések és a felelősség továbbra is a közszférában marad. lízingbe adás A PPP konstrukció szereplői, a szerződések jellemzői és a PPP kockázatok megoszlása (3/4)

68 68 A PPP kockázatai építési rendelkezésre állási keresleti A PPP konstrukció szereplői, a szerződések jellemzői és a PPP kockázatok megoszlása (4/4)

69 69 A PPP projektek alkalmazásának lehetséges területei az önkormányzati alrendszerben A következő területeken indultak projektek, a magán- és közszféra együttműködésében: Szociális bérlakás építés és üzemeltetés Víz- és csatorna beruházás és üzemeltetés Szilárd hulladékgazdálkodás beruházás, üzemeltetés Sportlétesítmények létrehozása és üzemeltetése Fürdő, gyógyfürdő komplexumok építése és működtetése.

70 70 XI. Korrupciós kockázatok az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerében

71 71 Korrupciós térkép a helyi önkormányzati területről (1/2) központi (pályázati) támogatások – beleértve az EU támogatásokat is – elérése a helyi önkormányzatok által nyújtott pályázati támogatások nyújtása az államháztartáson kívüli szervezeteknek, személyeknek helyi önkormányzati közszolgáltatások kiszervezése államháztartáson kívüli szektorba önkormányzati vagyon eladása, bérbeadása önkormányzati és intézményi megrendelések kollektív felelősség a helyi önkormányzati döntésekben

72 72 hatósági engedélyezések helyi adók az egészségügyben eszközhasználat, a hálapénz működése az önkormányzati könyvvizsgálók függetlensége belső kontroll rendszerek hiányossága Korrupciós térkép a helyi önkormányzati területről (2/2)

73 73 Korrupciós kockázati tényezők az államháztartáson kívüli támogatások esetében Az államháztartáson kívüli támogatások rendszerében a non-profit szervezetek támogatásánál nem érvényesül „az állami támogatásért értéket a köz számára” elv.


Letölteni ppt "Önkormányzati Akadémia Önkormányzati (köz)pénzügyek Budapest, 2009/2010 Dr. Lóránt Zoltán Dr. Varga Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések