Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 4. Az afganisztáni háború.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 4. Az afganisztáni háború."— Előadás másolata:

1 A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 4. Az afganisztáni háború

2 I. Szovjet expanzió Amerikaiak a pakisztáni titkosszolgálat segítségével felszerelik a mudzsahedeket - Iráni forradalom 1979-ben - Amerika meg akarja akadályozni a szovjet expanziót az Arab-öböl irányában - Amerika ideológiai győzelme, utána nem érdekli a terület

3 2. Polgárháború a polgárháborúba beszálltak a környező országok: Pakisztán, Szaúd-Arábia és Irán különböző ellenséges csoportokat támogatott, az USA-t nem érdekelte, szovjetek kivonultak - Kabul káoszba, törvényenkívüliségbe süllyedt, a vezetőknek csupán névleges hatalma volt - erőszak, zsarolás, gyilkosságok - bombázásokban több ezer ember halt meg, több százezren menekülnek el az országból ben kezdett a Talibán megerősödni a helyi vezetők zsarnokságával szemben. - Omar Molla mozgalmát kevesebb, mint 50 fegyveres, medreszékből (vallási iskolák) származó diákkal kezdte Kandahárban (bázisváros) ben megszerezték az irányítást a város felett - 94-ben már több déli és középső tartományt elfoglaltak

4 - Ahamed Sah Maszúd, korábban védelmi miniszter, ellenük a legfőbb harcos - 95-ben a tálibok már Kabult lőtték, de még akkor Maszúd kormányerőkkel visszaverte őket - 95-ben a tálibok már Kabult lőtték, de még akkor Maszúd kormányerőkkel visszaverte őket - a tálibok civil lakosságot kezdték lőni és a lakónegyedeket - tálibok a lakosságot lövik, ius in bello megsértése, genfi konvenciók, aszimmetrikus hadviselés

5 - Kabult 1996 szept. 27-én bevették és megalapították az Afganisztáni Iszlám Emirátust - Kabul eleste után Maszúd vezetésével megalakult az Északi Szövetség, támogatta őket az üzbég, tádzsik, hazara kisebbség, a megmaradt területeken tovább harcoltak - a tálibok mazari-i-sharif-i győzelme 1998-ban nagyon meggyengítette az ellenzéket - a pakisztániak az Északi Szövetség ellen küldtek katonákat a tálibok oldalára - a tálibok, hogy megszilárdítsák a hatalmukat legalább 15 tömegmészárlást hajtottak végre 1996 és 2001 között a civilek ellen - védelmi minisztérium vagy Omar Molla vezetésével szisztematikusan, fő célpontok a siíták és a hazarák voltak ban mazar-i-sharif-i csatában 4000 civilt öltek meg (srebrenicai incidenshez hasonló) és többet megkínoztak

6 III. Tálib uralom ( ) - A tálibok szellemi háttere: korániskolák - Az iszlám jogrendszert, a saríát vezették be, amelynek előírásait szigorúan betartatták - A saríára hivatkozva a tálibok alapvető emberi jogokat korlátoztak, civilizációs eszközöket tiltottak be - Néhány példa: - Filmkészítés, filmszínházak, televízió és a világháló betiltása - Filmkészítés, filmszínházak, televízió és a világháló betiltása - Ünnepségek és világi zene betiltása - Ünnepségek és világi zene betiltása - A nőkkel szembeni korlátozások - A nőkkel szembeni korlátozások - A férfiaknak kötelezővé tették a hagyományos muzulmán öltözet (turbán, szakáll) viselését. - A férfiaknak kötelezővé tették a hagyományos muzulmán öltözet (turbán, szakáll) viselését. - A törvények megszegését szigorúan büntették: - A visszaeső bűnözők megcsonkítása - A visszaeső bűnözők megcsonkítása - Nyilvános kivégzések (akasztások és agyonlövések) - Nyilvános kivégzések (akasztások és agyonlövések)

7 Kapcsolat a tálibok és az al-Kaida között: és 2001 között OBL és Ayman al-Zawahiri államot alakítottak a tálib államon belül (állami funkciók, iskolákat építettek stb.), arabokat rekrutáltak. - tálibok ideje alatt al-Kaida ki tudta képezni és nevelni harcosait, fegyvereket importált, szövetkezett más dzsihádistákkal és tcs-ket tervezett. - más kiképzőtáborokat is támogatott ezer ember került velük kapcsolatba 9/11 előtt, sokat a tálibok melletti harcra küldtek, néhánnyal egyéb céljaik voltak ben a tálibokat felszólították h adják ki OBL-t,de megtagadták (98-as merényletek)

8 Omar Molla

9 IV. 9/11 előtt - Maszúd 2001-ben elején EP-ben arra kérte a nki közösséget, hogy nyújtsanak humanitárius segítséget Afganisztánnak - figyelmeztetett, hogy hírszerzői egy az USA ellen készülő nagy léptékű akció tervéről (küszöbön álló) tudnak augusztus Maszúdot el kezdi támogatni a Bush-rendszer - ígéret, hogy erőket és segítséget nyújtanak Maszúdnak, hogy egy demokratikus kormányt alakítson Afganisztánban - 9/11 előtt szeptember 9-én meggyilkolták Ahmed Sah Maszúdot

10 Ahmed Sah Maszúd

11 V. A háború megindítása és kezdeti sikerei

12 A BT és számú határozatai - A terrorcselekmények veszélyt jelentenek a nki békére és biztonságra - Elismeri általánosan az önvédelem jogát - Elítéli a 9/11-es támadásokat - Felelősségre lesznek vonva azok, akik segítséget, támogatást vagy menedéket nyújtottak az elkövetőknek, szervezőknek, finanszírozóknak - Minden eszköz bevetése (VII. fejezet kényszerintézkedései)

13 - - „Minden rendelkezésünkre álló eszközt, a diplomácia minden fortélyát, a CIA valamennyi információját, a törvény-végrehajtási módszereket, a gazdasági befolyás minden elképzelhető formáját, a háborúk összes fegyverét bevetjük.” - „ a világ minden térségében el kell most dönteni, velünk vannak, vagy a terroristákkal. Ettől a naptól kezdve, valamennyi ország, amely továbbra is bújtatja, vagy támogatja a terroristákat, vagy támogatja a terrorizmust, az Egyesült Államok ellensége.”

14 USA levele Bt-nek az afganisztáni háborúról: - USA szövetségeseivel akciót kezdeményez az egyéni és kollektív önvédelem természetes jogára hivatkozva - a kormány tiszta és világos infókat szerzett arról, hogy az al-Kaidának, melyet a Tálib rezsim támogat, központi szerepe volt a támadásban - Az al-Kaida további fenyegetést jelent, mert a Tálib rezsim további működésüket teszi lehetővé a területükön - Afganisztán elutasítja az al-Kaida vezetők kiadását - reakcióként a támadásokra, az önvédelem természetes jogával összhangban, az USA fegyveres akciót indít, hogy megfékezze, megelőzze a jövőbeni terrorcselekményeket és elrettentsen azok végrehajtásáról - a csapások terrorista bázisokat és a tálibok katonai központjait fogják támadni - végrehajtás során humanitárius érdekeket is segítenek: enyhítik az emberek szenvedését, élelemmel, gyógyszerrel és egyéb ellátmányokkal látják el őket.

15 október 7-én kezdődött a háború - USA, NBr és Északi Szövetség megkezdte a Tartós Szabadság Hadműveletet (OEF) - az invázió fő célja volt OBL és más magas rangú al-Kaida vezetők felkutatása, bíróság elé állítása október 7-én az akció CIA különleges egységek, majd a hadsereg különleges alakulatainak légicsapásaival kezdődött Kabul ellen: az elektromos ellátást, repteret, Kandahárt (Omar szülőhelye) támadták - a CNN közvetítette a bombázásokat - utána tálib katonai központokat, terrorista kiképző bázisokat támadtak - az Északi Szövetség a földön harcolt

16 - november 13-án elfoglalták Kabult, - December 17-én győzelem, a tálibok elmenekültek az országból december ENSZ Bonn-i konferencia Afganisztán rendezéséről, átmeneti kormány élére Hamid Karzai - A 2003-ban megtartott Loja Dzsirga (Vének Tanácsa) új alkotmányt fogadott el, amely 2004 januárjában lépett hatályba - A 2004 októberében megtartott választásokon Hamid Karzai győzött és az Afganisztáni Iszlám Köztársaság elnöke lett - Képviselőválasztást 2005 szeptemberében tartottak. A Nemzetgyűlés - az első szabadon választott törvényhozás Afganisztánban 1973 óta decemberében ült össze, soraiban nőkkel. - Demokrácia kiépítésének megkezdése

17 Hamid Karzai

18 - Az ISAF (Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) létrehozása december 20-án Kabul és környékének biztosítására augusztus 11-én a NATO vette át az ISAF-et július 31-én az ország déli, majd október 5-én a keleti részei is az ISAF felügyelete alá kerültek - Az OEF-el működik együtt, mára már sok funkciót átvett - Magyar katonák szinte a kezdetektől részt vesznek a NATO- hadműveletekben: - először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott, - először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott, tól PRT vezetése (Tartományi Újjáépítési Csoport) Baghlan tartományban tól PRT vezetése (Tartományi Újjáépítési Csoport) Baghlan tartományban - járőrözési, kiképzési, szociális feladatok - járőrözési, kiképzési, szociális feladatok - szövetségi kötelezettség teljesítése - szövetségi kötelezettség teljesítése

19 VI. Elhúzódó háború tól súlyos tálib felkelések - tálib erők megkezdték afgán-pakisztáni határon az erők újratoborzását - gerilla harcmodor(katonák ellen), szabályokat nem betartva lesből támadnak és terrorista akciók lakosság ellen - a legtöbb harcost medreszékből és vallásos iskolákból szerezték - Merényletek száma nő - USA költségvetés a háborúban: 2001 és 2006 között összesen alig haladta meg, ami 2010-ben egy év alatt összejött:93 millió ,6 millió várható

20 dec. 1-jén Obama bejelentette, hogy további 30 ezer embert küld hat hónapra, egyben 2014-re tette a kivonulás dátumát - A tervek szerint 2011 végére 10 ezer amerikait vonnak ki, 23 ezret 2012 nyarára - Amerika leghosszabb háborúja eddig (Vietnám ), amit nem tud megnyerni január 26-án tartott nki konferencia Afganisztánról Londonban - Karzai bejelenti, hogy a tálib vezetők felé békekezdeményezést indít - Probléma:meg kell bocsátani a táliboknak, nem lehet kibékélni velük, ha vezetőiket felelősségre vonják. Így viszont nem büntetik meg őket a merényletekért.

21 VI. problémák - A kormány hatalma csak Kabul felett - A kormány támogatása alacsony, mert korrupt - Törzsi társadalom, etnikai sokszínűség, hadurak a régiókban - Az ország szegény, elmaradott gazdaság: ez feszültséget szül (könnyebben fanatizálhatóak) - Az ország bevétele főként ópiumkereskedelemből - Katonaság és rendőrség korrupt, az emberi erőforrás „nem jó anyag” - Az adott fegyverek „átállhatnak”, ezért ki kell képezni a helyi erőket

22 Afgán katonák

23 A háború jogi kérdései 1. Volt-e jog önvédelemre? - fegyveres támadás történt-e? - fegyveres támadás történt-e? - a BT mit mondott? - a BT mit mondott? - betudható volt-e Afganisztánnak? - betudható volt-e Afganisztánnak? - elhárító, vagy megelőző önvédelem is? - elhárító, vagy megelőző önvédelem is? 2. Jogszerű volt-e az önvédelem gyakorlása? - szükséges volt-e?- ez volt a legmegfelelőbb eszköz? - szükséges volt-e?- ez volt a legmegfelelőbb eszköz? - arányos volt-e? - arányos volt-e?

24 3. jogszerű-e 2011-ben a jelenlét?: - szükséges-e? - szükséges-e? - elhárító és megelőző önvédelem-> mi lenne, ha a tálibok visszaszereznék a hatalmat? - elhárító és megelőző önvédelem-> mi lenne, ha a tálibok visszaszereznék a hatalmat? 4. Terrorizmus elleni háború jogszerűsége? - precedens, vagy egyedi eset? - precedens, vagy egyedi eset? - alapvető újraértékelés-e az önvédelem jogának? - alapvető újraértékelés-e az önvédelem jogának?

25 Válaszok és BT-határozat nem szól fegyveres támadásról, hanem nki béke és biztonság veszélyeztetéséről; általánosságban az önvédelem jogáról - Csak a preambulumban írja, nem az operatív részben; nem hatalmazza fel az USA-t önvédelem gyakorlására konkrétan - BT politikai szerv, nem szokott felhatalmazni önvédelem gyakorlására, semlegesnek kell maradnia - Önvédelem gyakorlásához nem kell a BT engedélye

26 - A BT határozatokat egyhangúlag hozták meg; ha csak a preambulumban is szól a dologról, mégis burkolt felhatalmazás - NATO először hivatkozik az V. cikkre - A nki közvélemény támogatja a háborút, még az arab államok is elítélik 9/11-et - Fegyveres támadás történt a súlya miatt - Betudható a Tálib rezsimnek, hiszen támogatta az al- Kaidát és terepet adott nekik - Nem múltbeli akcióra reagál, hanem jövőbeli veszélyt is el kell hárítani- további merényletekre képeznek ki

27 - szükségszerű: a tálibok nem adták ki az al-Kaida vezetőket - Arányos, mert míg nem történik hatalomváltás, az al-Kaida újra megerősödhet - Az elhúzódott háború problémás: nem lehet katonai eszközökkel megnyerni-> tálibok gerilla- és terrorista akciói a lakosság ellen-> ebből a szempontból nem jó az önvédelem gyakorlása, hiszen megnőtt a terrorakciók száma a lakosság ellen - A tálibok szakítottak az al-Kaidával

28 - Egyedi esetként kell kezelni és nem általánosan - Nem új szokásjog jelent meg, hanem az 51.cikkből jött, de nem lehet ezután minden terrorcselekménynél precedensként venni - A terrorizmus elleni háború elfogadhatatlan; már a definícióját tekintve is - A terrorizmus elleni „háború” szükség szerint a területi állam szuverenitásának sérelmével jár-> nagyon komolyan venni a betudhatóságot (nem lehet csak azért támadni, mert a területén jelen vannak, holott nincsen hozzá köze-> a felelősség viszont lehet eltolódik ilyen irányban, hogy az államok kötelesek kiszűrni a területükön működő terrorszervezeteket) - A jövőben lehet-e háborút indítani külföldön lévő érdekeltségek, állampolgárok elleni támadás esetén: nem, csak a terület ellen indított nagy erejű támadás lehet - Bukott állam területén terrorszervezetek?- inkább békefenntartó egységek szélesebb jogkörrel, mint egy állami önvédelem gyakorlása


Letölteni ppt "A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 4. Az afganisztáni háború."

Hasonló előadás


Google Hirdetések