Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az izomműködés élettana. Tartalom  Áttekintjük a vázizomban előforduló különböző rosttípusokat.  Megbeszéljük az izomrostok fizikai teljesítőképességben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az izomműködés élettana. Tartalom  Áttekintjük a vázizomban előforduló különböző rosttípusokat.  Megbeszéljük az izomrostok fizikai teljesítőképességben."— Előadás másolata:

1 Az izomműködés élettana

2 Tartalom  Áttekintjük a vázizomban előforduló különböző rosttípusokat.  Megbeszéljük az izomrostok fizikai teljesítőképességben betöltött szerepét.  Megnézzük hogyan fejtenek ki erőt az izmok, és hogyan mozgatják a csontokat.

3  Ezzel a technikával egy kis darab izomszövet laboratóriumi vizsgálata végezhető el.  A mintavételezés után a szövetdarabot lefagyasztják, majd vékony metszeteket készítve, és megfestve mikroszkóp alatt tanulmányozzák.  Az izombiopszia segítségével megállapítható, hogyan változik az izomrostok összetétele pl. gyors fizikai terhelés, vagy különböző edzésformák hatására. Izombiopszia

4 Az izomrostok típusai  A vázizmokat alkotó rostok morfológiai, mechanikai, biokémiai, stb. tulajdonságaikban eltérnek egymástól.  Az izmokat külső megjelenésük alapján vörös, illetve fehér izmokra bonthatjuk.  Az izom összehúzódásának és elernyedésének a sebessége eltér a különböző típusok esetén.  A fehér izmok gyors összehúzódásra és elernyedésre képesek.  A vörös izmok egy részénél a kontrakció sebessége hasonló a fehérekéhez, másik részük viszont lassúbb működésre képes.

5 Gyors rostokLassú rostok Fehér izmok Vörös izmok  A gyors rostok hirtelen, nagy erőkifejtésre, a lassú rostok tartósabb izommunkára képesek.  Ezek a rostok egy izmon belül genetikailag meghatározott arányban, keverten helyezkednek el.  Ez az arány befolyásolja az izom tulajdonságait, pl. a gyorsaságot, robbanékonyságot, kitartó aktivitást. Az izomrostok típusai Vörös izmok

6  Magas aerob kapacitás és fáradtságtűrő képesség.  Alacsony anaerob kapacitás és kis erejű motoros egységek.  Lassú összehúzódási sebesség Lassú izomrostok  izomrost motoneurononként.  Gyengén fejlett szarkoplazmatikus retikulum.

7  Alacsony aerob kapacitás és fáradtságtűrő képesség.  Nagy anaerob kapacitás és erős motoros egységek. Gyors izomrostok  izomrost motoneurononként.  Fejlett szarkoplazmatikus retikulum.  Gyors izom-összehúzódási sebesség

8 Az izomrostok típusai LassúGyors, vörösGyors, fehér

9 Lassú és gyors izomrostok fénymikroszkópos képe egy izom keresztmetszetén fekete: lassú fehér: gyors, oxidatív szürke: gyors, glikolitikus Az ábrán jól látható, hogy az izom különböző típusú rostok keverékét tartalmazza.

10 A gyors és a lassú motoros egységek közötti izomerő különbségnek az az oka, hogy egy lassú és egy gyors motoneuron különböző számú izomrostot idegez be és nagyobb a gyors izomrostok átmérője. Tudtad…? gerincvelő motoros egység 1. motoros egység 2. motoneuron axon ideg izom izomrostok

11  Genetikailag meghatározott, hogy milyen típusú motoneuron idegzi be az egyes izomrostokat.  Az izomrost az őt beidegző motoneuron szerint specializálódik.  Állóképességi edzés, erőedzés és az izominaktivitás mind kis változásokat idézhet elő a gyors és lassú rostok arányában (kevesebb mint 10%). Mitől függ a rost típusa?  Az öregedés változásokat okoz a lassú és gyors rostok arányában.  Az állóképességi edzés csökkenti a gyors glikolitikus és növeli a gyors oxidatív rostok arányát.

12 Összegzés  A vázizomzat lassú és gyors rostokat is tartalmaz.  A gyors rostokban az ATP-áz aktívabb, így gyorsabban szolgáltat energiát az izomműködéshez, mint a lassú rostokban. Lassú és gyors izomrostok (folyt. köv.)  A gyors rostokban fejlettebb a szarkoplazmatikus retikulum, amely Ca 2+ forrásként szolgál.

13 Összegzés  A gyors rostok motoros egységei nagyobbak, mint a lassú rostoké, így szükség esetén több rost lép működésbe. Lassú és gyors rostok  A gyors rostok alkalmasabbak anaerob vagy hirtelen, gyors aktivitásra.  A lassú rostoknak nagy a tartós aerob munkavégző képessége, és így alkalmasak alacsony és közepes intenzitású állóképességi aktivitásra.

14  Ahhoz, hogy egy motoros egység aktiválódjon, az idegi impulzusnak el kell érnie, vagy meg kell haladnia egy küszöbértéket. A minden vagy semmi törvénye  Ha ez bekövetkezik, a motoros egység összes rostja maximálisan összehúzódik.  Ha az inger nem éri el a küszöböt, egyetlen rost sem lép működésbe.

15 Motoros egységek aktiválódási sorrendje  A motoros egységek meghatározott sorrendben aktiválódnak.  A lassú rostok, melyeknek kisebb motoneuronjaik vannak előbb aktiválódnak, mint a gyors rostok.

16 A rostok fokozatosan növekvő számban történő bekapcsolódása a kontrakcióba Gyenge erőkifejtéskor túlnyomó részben a lassú rostok aktiválódnak. Az erő növekedésével párhuzamosan, egyre nagyobb számban kerülnek ingerületbe a gyors rostok is. A különböző rostok hozzájárulása az erőkifejtéshez GyengeMaximális Lassú Gyors oxidatív Gyors glikolitikus Erőkifejtés

17 Agonisták - elsődlegesen felelősek az akaratlagos mozgásért (azonos irányú elmozdulást váltanak ki). Az izmok funkcionális csoportosítása Antagonisták - az agonistákkal ellentétes módon működnek megakadályozván azok túlfeszülését. Szinergisták - hozzájárulnak az agonisták működéséhez és a mozgások irányának a finom beállításához.

18 Az izmok funkcionális csoportosítása Szinergisták: együtt működők. Egy mozdulat kivitelezésénél azonos mozgást végeznek. Pl. hajlítók, feszítők Antagonisták: ellentétesen működők. Egy mozdulat kivitelezésénél ellentétes mozgást végeznek. Pl. hajlító-feszítő. Mivel egy izom csak egy irányba tud erőt kifejteni, ezért az izmok (általában) párban helyezkednek el, hogy a mozdulatot oda-vissza végbe tudjuk vinni. Így egy izom lehet agonista is, és lehet antagonista is, de egyszerre a kettő soha. Jó példa erre a kar behajlítása: mikor a kinyújtott karunkat behajlítjuk, a bicepszünk összezsugorodik, ez végzi a mozgást, ő lesz az agonista izom. Vele szemben van a tricepszünk, ami ekkor megnyúlik, így ő az antagonista. Mikor újra kinyújtjuk a karunkat, a bicepszünk elernyed, a tricepsz megfeszül, munkát végez, így ő lesz az agonista izom.

19 Az izomkontrakció típusai Agonista, antagonista és szinergista izmok karhajlításnál m. biceps brachii (agonista) m. brachialis (agonista) m. triceps brachii (antagonista) m. brachioradialis (szinergista) Excentrikus izomaktivitás: Nő az izomhossz (dinamikus) Statikus izomaktivitás: az izomhossz nem változik Koncentrikus izomaktivitás: Izomrövidülés (dinamikus)

20  Az ingerületbe került motoros egységek száma.  Az aktiválódott motoros egységek típusa (gyors vagy lassú).  Az izom mérete. Az izomerőt befolyásoló tényezők  Az izom összehúzódás előtti hossza.  Az ízület szöge.  A hosszváltozás sebessége.

21 Összegzés  A mozgásban közreműködő izmok lehetnek agonisták, antagonisták és szinergisták.  Az izomműködés lehet koncentrikus, statikus és excentrikus. Az izmok működése (folyt. köv.)  Az erőkifejtés nő az ingerületbe került motoros egységek számával.

22 Összegzés  Minden ízületnek van egy optimális szöge, amelynél az őket átívelő izmok a legnagyobb erőt tudják kifejteni.  A hosszváltozás sebessége befolyásolja az izomerőt. Az izmok működése  A maximális erő szöge függ az izomnak a csonton való tapadási helyétől és az izom terhelésétől.

23 Az izomkontrakció típusai Izometriás kontrakció: az izom hossza nem változik, csak a feszülése. Izotóniás kontrakció: az izom feszülése nem változik, csak a hossza. Auxotóniás kontrakció: az izom hossza és feszülése is változik. Izometriás kontrakcióIzotóniás kontrakció

24 Az izomrost hossz/feszülés kapcsolata  Az izom kontrakciója egyaránt jelentheti a hossz és/vagy a feszülés változását.  A vázizom feszülése a rostokban lévő rugalmas elemekkel magyarázható.  A nyugalmi állapotban is különböző mértékben nyújtott vázizomnak ún. passzív feszülése van.  Az összehúzódással összefüggő feszülés növekedés az aktív feszülés.

25 Az izomműködés energiaforrása  Az izomkontrakció közvetlen energiaforrása az ATP.  Az izomrostok energiatartaléka a kreatin-foszfát, melyből a felhasznált ATP pótolható. trifoszfát nagy energiájú kötések adenozin Kreatin-P + ADPKreatin + ATP kreatin-foszfokináz

26  További energia az izomban tárolt glikogénből képződik anaerob glikolízis útján. Ekkor energetikailag gazdaságtalan az ATP-termelés. Az izomműködés energiaforrása  A folyamat során az izomban felhalmozódott tejsavat a vér a májba szállítja, ahol visszaalakul glükózzá, s így újrahasznosulhat - Cori-kör.  Könnyű munkavégzés esetén a vörös izomrostok aerob úton bontják a glükózt, mely lehetővé teszi az izom tartós működését.  A vázizomzat fáradásában az ATP készlet csökkenése, valamint a tejsav felhalmozódása is szerepet játszik.

27 Az izom energiaszolgáltató folyamatainak időbeli lefutása 1. ATP és kreatin-P 2. Anaerob glikolízis (tejsavképződés) 3. Aerob lebontás

28 Különböző erősségű fizikai terhelés alatt a képződött tejsav mennyisége is eltérő edzetlen és edzett egyének esetén. A munkavégzés időtartama alatt az aerob és anaerob úton nyert energia aránya jelentős mértékben megváltozik.

29 Az oxigénadósság  Az izom összehúzódása következtében az erek összenyomása miatt a vérellátás minimális lesz.  A felhalmozódott tejsav a májba kerülve arra vár, hogy glikogén képződjön belőle.  Az ehhez szükséges oxigént a szervezet már csak a munkavégzés után képes biztosítani, így oxigénadósság alakul ki.  Egy felnőtt ember maximális oxigénadóssága liter lehet.  A szervezet munkavégző képességének időtartama az energiafelhasználás csökkentésével, és a felvehető oxigénmennyiség növelésével meghosszabbítható.

30 A munkavégzés során fellépő oxigénigény teljes kielégítése az izomműködés befejezése után történik meg. Izomműködés alatt megnő a szervezet oxigénigénye. Edzett egyén gyorsabban tudja az oxigént felvenni, kisebb az oxigénhiány.

31 Az izom hőtermelése  Az izom működése során a kémiai energia mechanikai munkává történő átalakulása jelentős hőtermeléssel jár.  A munkavégzés mértékétől függően az energia akár 50%-a is hővé alakulhat.  Az izomaktivitás ideje alatti hőtermelésnek különböző fázisai vannak: aktiválási, megrövidülési, elernyedési (együtt a kezdeti hőt adják).  Az izom kontrakcióját követően az energiaháztartás regenerálódásakor termelődik az ún. megkésett hő, melynek nagysága a kezdeti hőével megegyező.  A felszabadult hő fontos szerepet játszik a szervezet hőszabályozásában.


Letölteni ppt "Az izomműködés élettana. Tartalom  Áttekintjük a vázizomban előforduló különböző rosttípusokat.  Megbeszéljük az izomrostok fizikai teljesítőképességben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések